Az idén van „a” születésnapom, hát magamnak azt
kívánok, hogy ezt a sokféle elvárást, anélkül,
hogy jönne érte vissza. Valami ami azt a
minőséget biztosítaná legalább, hogy
ne kelljen védekeznem mindenféle
szolgáltatások igérvényének, csapdája
kivédésére naponta nagyon figyelek hát.
Hitelesített a tudásom, a feltaláltam, ezt
az emberséges létemből meríthettem.
A Nép korosódója lennék, ha nem lenne az a
sokféle hatás, hogy én is gyorsan öregedjek meg.
Kevesebb dolguk lenne, hiszen akkor mondhatnák,
ugyan már 70 évesen gügye az öreglány, hinnye.
Nem hagyom félbe, hiszen nem értem révbe,
átadni igyekszem a tudásomat, amit én
az alázatos önmagamnak köszönhetem.
Tisztelettel vagyok annak a sok embernek,
akik megtiszteltek az érkezésükkel, hogy rám
bizzák a sorsuk olvasását, mint sorsolvasóra.
Nem siettem, nem kapkodtam Uram,
megéltem, ahogy lehetett éppen,
volt úgy is, hogy a mások
által rám rakottban és az is,
hogy a saját életritmusomban.
Lerajzoltam, megfogható lett,
a generációs jeleket ismerem,
tíz éve már, hogy oktathatom,
adnám tovább a tudásomat.
Az első hét évben megéltem én,
azokat amik jól jöttek utána nekem,
mint az élettapasztalat, belőlük is és a
további tapasztalataimból is merítek.
S mond, te mennyire kontrollálod,
őket, azokat amiket eléd tárnak,
hiszen „hihetetlen” a kínálat.
Addig varázsolgatsz, hogy
előnyös helyzetbe hozzad,
ott meg is tartsad magadat,
amíg már láthatóvá is vált az.
A mindenit, jól elvarázsoltad
azzal magadat, pedig nem is
azt akartad, nem arra szántad.
Mást nem tanítottak meg róla,
hát abban benne is maradtál.
Ima, ima, ima, jól jönne az amit
nem gondoltál volna, jól ki is
billentett akaratosan akartad.
Most aztán az egyensúlyodat
keresed a megmaradáshoz,
van amit a pénz nem pótolhat.
Átadnám azt amit már tudok,
megtalálhatnád az egyensúlyod,
ha rájönnél, mi a sorsszerű neked.
Azt a, ha majd elmúlik a káprázat,
kitisztulnak a tájak, miről is
beszélsz, ha nem úgy élsz.
Lám eszedbe sem jutna az,
hogy amit én itt éltem át,
aki a saját Hazánkban,
tapasztalhattam azt úgy, hogy
megtiszteltek, messziről is eljöttek.
Julamami Magyaros Agyalósa lett
már abból a sok tapasztalásból,
ami után, az életük jó volt.
Úgy rezegsz te is,
mint a saját Hazád.
Vedd magadhoz azt,
amire beértél már,
mint tiszta forrást.
Önismeret a sorsodhoz,
az életedet jól megéled, ha
a generációsaidat ismered.
Átfordult 8. éve a Világ, az írásom
is átfordul, ha gyorsan pörgeted
az egér kerekét az ujjaddal,
láthatod. Nem ámítás az sem,
tíz év óta átfordulnak már az
írásaim.Julamami védjegy
Vagy te látatlanul is elhiszed,
mindenestől,
miért ne,
hiszen,
majd
igazol
az élet,
tán van
annak is,
ellenkezője
már hitelesen.
Felismered-e,
hogy mi jó neked,
mit jelent a sajátod,
s a generációs jeled.
Mit jelent a hozottad,
s mi lenne a feladatod,
ugyan, hogy teljesíted ha,
azt, hogy létezik nem tudod.
Mindenkinek aki úgy néz ki,
mintha tudna valamit, hiszel,
hiszen másoktól, még nem is
hallottál olyat, hát menjen,
engeded. Nemcsak, hogy
kíváncsiskodsz, de
szinte vágyod,
hogy oda-oda,
neked azokat,
hiszen neked,
még olyanod
nem is volt.
Harmadik
szemnek
mondja,
szépen,
színesen
van rajzolva,
hűha, nosza,
megragadják,
a lehetőséget,
hátha nekik
is lehet olyan.
Tán senki sem
gondolja azt át
és felelősen,
ha mindenki
mehet oda azt
megtanulhatja,
akkor is kinyílik,
ha ahhoz még ő,
meg ő se sincsen
beérve arra.
Ez egy út,
egy belső
járható út.
Megvan,
annak is
az ideje
és a helye,
ahol ezeket,
mint információt,
magadhoz veheted.
Nem ajánlanám azt,
hogy nagy létszámú
közönség között tedd.
Nem tudhatod mit is,
válthatnak ki, azok az
össze- vissza energiák,
hatások azután belőled.
Mindannyian mást
és mást hozunk amikor
megszülettünk feladatként,
neked lehet, hogy nincs is
olyan feladatod. Lehet úgy,
hogy a testvérednek
adatott meg, hogy
időben megkapja
a magyarázatot
arra, hogy mit is
láthat, már átlátja.
Nem puhítjuk fel,
azt, amit csak ő
irányíthat,
csak az
Isten
ügye,
senki
másnak
azzal nincs
csak neki dolga.
Mindent idejében,
bizony ezek fontosak,
mindenkor mindenben.
Bele-bele nyúlkálva,
olyan területekre,
ahol még nem is
járt ő, de oktatja,
hát bizony együtt
masíroznak bele a
megfoghatatlan,
magyarázatok
hiányában.
Az össze-
vissza
kavargó,
erős hatások
folyamatába és
kontrollálni azt,
mihez képest,
ugyan ki fogja.
Óvatosan kérem
szépen, mert ha
túl korán jön az
az információ,
amihez még
nem vagy
beérve.
Fura
lesz
az
a
hír,
hogy
tán már utána,
annak nem lehet,
általad is
irányítható
eredménye.
Ne siess,
hova
sietnél,
hiszen,
oda még
meg
sem
érkeztél.
Megelőzés,
megelőzés,
megelőzés,
ebbe tettem
bele az időmet, a
fejlődési lehetőséget
kerestem, s kiderült, hogy
hozták azt ide, akik megtiszteltek.
Ha a tehetséged által a hivatásodat
gyakorolhatod, ismerve a feladatod, az
a legnagyobb kegyed az életedben, hiszen
adok-kapok, a körforgásban benne vagyok.
Az hasonló szinten lévők már értik egymást,
mindegy, hogy azon kívül mivel foglalkoznak.
Nem az számít, nem határolja be őket abban
se ha van dolguk egymással, az is tiszta energia.
A fejlődéseink lépcsőfokait megtesszük ahhoz is,
kétféle a feladatunk, a racionális és a lelkes énünk.
Valamelyikben mindannyian eljutunk oda, ki ebben,
ki meg abban, hiszen mást és mást hoztunk mint
feladat, kiteljesedni se ugyanúgy tudunk csak.
Tanulom a racionális létemnek az alapjait,
oktatom az arra igényeseknek a lelkesítő
szíves, motiváló megélhető működését.
Az életszerű gondolkodás fontosságát
igazolja, a kettő közötti átmenet látható.
Győzz meg, legyőznöd könnyű engemet,
hagyom, hiszen nem harcolnék ellened
sem, ide is a Különös oktatás, nevelés
feltaláltamnak, átadása miatt jöttem.
Tisztelj meg vegyél részt az önismereti
oktatásomon, ami által megtanulod
leolvasni a tenyereidet úgy, hogy
megerősödik az önbecsülésed.
