Hiába minden, eljött az ideje

a tanulásnak, a tiszta

forrásból  merítésnek.

Hiszen minden jön fel,

azért, hogy változzál.

Mond, te tudsz-e,

szembesülni vele,

hogy rávetítetted,

elvárod azt másoktól,

 amit te eddig, sem magadért,

se senki másért nem tettél meg.

Egyre nagyobb lesz, a megmaradó

szintkülönbség és nő a lelki terhed.

Ha nem ismered fel a megoldását,

 ami az alázat hiányából ered neked,

csak nő az elvárás és mégy lefele.

Önismeret, önbecsülés, segíthet.

Mi marad,

a sarjaidra,

ha nem éled

meg azt sem,

amit a sorsod

eléd rakott.

Ha mindig,

más a hibás,

te keresed,

kutatod, véled,

a most aktuálisan

kijelölt bűnbakokat.

Befejezetlenül vagy,

félúton megálltál és

várod a fejlődésedet,

de nem teszel semmit.

Azért, hogy eljuss te is,

oda ahol, önmagadért

és a tehetségedért is

értékelnek és nem azért,

mert veled is,

többen vannak ott.

Hiszen nem érzed jól,

magadat a bőrödben, ah,

ha nem adsz fejlődésre

az idődből most sem.

Na és pont attól nem,

hogy te sem teszed,

se ott, sem másutt,

hanem alantabb,

a vermedben,

csinálod azt,

ami nem is,

lehetne soha,

a te jó sorsod.

Ám amikor

 azt már

tudod,

ki vagy és

mit lehetne,

kellene megint,

csinálnod neked,

ahhoz, hogy te is,

megbecsültje legyél

 ott most is másoknak,

ahol éppen csak, vagy.

Ha mások által teszed

azt, ami a tehetséged,

leépítheted a tartásod,

méltóságod, azt, amit,

neked az Isten adott.

Van amit sok-sok évig,

szükséges tanulniuk, amit

ő már a születésével hozott.

Neki meg az lett a többlete,

tanuld meg azt te, tőle.

Kiemelkedsz azáltal a

 saját idődben majd ott.

Biza, mókuskerékben

érzed te magadat, na

de közben haladhatnál,

nem úgy ahogy akartad.

Agytornának mondom,

ugyanaz a körforgás,

semmiben sem más,

sok éve nem csinált

senki se semmi mást.

Ha betartod az eléd

rakott, életszerű,

számodra most,

is betartható

szabályokat.

Magadnak

ártasz csak.

Először azt

is fel kellene

neked is ismerned,

hogy a többieknek a

  bőrében nem élhetsz.

Az ő életük nem lehet,

éppen olyan sem

mint a tiéd,

s általad az, nem

is élhető ám meg.

Legalábbis, olyan

 minőségben ahol,

megismerheted,

a tehetségednek

azon határait is,

amik el is vezetnek

téged a megoldásig.

A fokozatok, amik során

felismered,  megismered,

önmagadat és a benned lévő,

emberies mivoltodat, s az énedet.

Meglátva már tudod, honnan hozod,

apai vagy anyai ágról, azokat a jeleket,

amiknek a segítségével minőségi életed

lehet és a sarjaidnak is továbbadhatod azt.

Ami nekik az alapjuk lesz a saját életükhöz,

hiszen végigmentél a lépcsőfokokon te magad,

jó minta lehetsz a szeretteidnek, s ők is szeretnek.

Nem lehet csak az a lényeg, hogy mennyi mindent

tettél meg már értük, láttad el őket anyagi síkon is,

ha a belső tartásod, a méltóságod elodáztad, amikor,

a nagy hajtást felvállaltad, s menet közben feladtad.

Nagy segítségedre lehet neked a generációs jeled.

Tanuld meg a saját és generációs határaidat, hogy

be tudjad tartani azokat, vagy mond, van-e neked

fontosabb, annál mint ami megtartja a tartásod.

Műhely, a megelőzésért. Heringes Árpádné e.v.

Általános műveletséget növelő „Tenyérolvasó”,

ne várjál mást, mint emberséges többletet.

 Én magam találtam meg a jeleket,

s összefüggésében az egészet,

megrajzoltam a gyakorlatom

adta meg hozzá az elméletet.

Oktatom Magyarországról,

  Pakson a Hergál Házból.

 Online, akár csoportosan,

ha bárhol is éltek a Világban.