Nem, nem vagyok robot … 2021.05.25. – 2016.05.25. https://julamami.com

image005

Nem, nem vagyok robot…

2021.05.25.-

2016.05.25.

https://julamami.com

2 + 4= 6

7 + 1= 8

nem, nem robot vagyok, a még

 tapasztalatlanok szemében talán,

egy régről itt maradhatott vénség.

Akinek a nézettsége ad okot arra,

hogy a csalafintákat is meghozza.

Szerintem egy jól megérdemelt,

megbecsülten jó életemre váró,

kitartóan emberséges vagyok.

Ünnepi hangulatot ad ma az,

hogy 70 – 30 = 40. együtt a

sok nehézségek között.

Nyugtázzuk azt is amit

eddig nem beszéltünk át.

Sok évvel ezelőtt, amíg nem

fordult ki a Világ ennyire és

fordultak el egymástól az

emberek, körbeültük az

asztalt egy vendéglőben.

Ez adta az összetartozást

ez adta a Hergál Házat.

Most ketten leszünk,

mert ez így lesz helyes.

Hiszen mindannyian adtuk

hozzá a sok év alatt mindazt,

ami a különböző sorsainkat,

összetartotta, az értelmét adta.

Boldogulni tanultunk  mind,

emberesedünk naponta,

ez lett a gazdagságunk.

Az egyik oldalunknak

már teljesítettünk, ha

a másik oldalon is van

teljesíteni módunk, hát

tesszük emberségesen.

Hinnye már, ah, ha látnák

önmagukat másoknak a

szemszögéből, talán már

figyelmeztetnék egymást,

ez csak nem történhet itt meg.

Vannak akik a akaratuknak hevében,

nem látják még, ah,  a boldogulni is

 tettre kész Magyar Népet ah,

a feladattal kapták, hinnye.

Mindent a saját idejében,

hiszen mindenkinek más

a sorsa, vannak akiknek

még sok idő szükséges

ahhoz,  hogy elérjék azt,

ami  másoknak nem volt

benne a sorsukban és élik.

Vannak, akiknek már nem

sokat szükséges ahhoz

sem adnia, az elődei

megoldották mind,

ami a neheze volt.

Másoknak maradt,

lesz egész életükre

 törleszteni valójuk.

Én meg elhiszem, hogy

majd leutánozzák

az emberséges

 létet a robotok.

Miért ne,

még az is

lehet, hogy az

emberséges is

 tán fontos marad.

Hiszen a robotok

is, emberi agyak

által vannak. Addig

tudom tovább oktatni

az oktatására jól betanítani,

amíg adja azt az életkoromnak

megfelelő életminőségem most.

Akik ismernek, tudják, tiszta forrás

az összefüggésében látásom, amivel

megmaradtam az emberségemben,

már meg tudnák tanulni most tőlem.

Lesznek akik továbboktatják azt igényesen,

mások meg felismerik a saját sorsukban a

lehetőségeiket, azután már nem  szükséges

másokhoz menniük a kérdéseikkel sem.

S egy idő után, amikor már egyre jobban

tudják olvasni a saját tenyerükből a jó

sorsukat, segítik általa a családjukat.

Ne várjatok sokáig,  az életkorom a

70. , vagyok, most vagyunk abban a

helyzetben, hogy az összefüggésében

látás fontos.  Nekem az Online adott

a várakozásban, így hát ne aggódjatok,

tanuljátok meg leolvasni a sorsotokat.

Botcsinálta üzletasszonyként nem

tudtam semmiféle megoldást

találni, ígéret az volt már sok.

Akkor nem adom el a feltaláltam,

ha megoldható lenne ezzel, azt a.

Akiknek ez esetleg sokat segített,

most tanulják meg és azzal ők is segítik,

önmagukat és  a szeretteiknek is adják át, a

 hétköznapokhoz megelőzésként, van az Isten.

Ne múljon el valami nagyon fontos, ami aztán

most igazán jól  jönne, minden értő igényesnek.

Jól bevált eddig is a segíts magadon az Isten is

megsegít nekem, hátha másoknak is segít.

Tiszteletem, gondolkodjon el  rajta

akit megérintett, annyit ígérhetek

nem unalmas az időtöltés ezzel.

Jól megdolgoztatja az agyat,

agytornának is nevezem.

“Ismerem mint a tenyerem”,

ez jó előrejelzés is lehetne.

Várom  a bejelentkezőket, a

 mai napon ünnepi érzéssel,

08.00 –  12.00 között.

Hahó,

helló,

 még

itt

vagyok.

Nem

robot,

csak

egy

tartásos

emberies

vagyok.

Nem

lehetne

esetleg,

hogy

megkérdezitek,

mi van Julamami,

mi nem jó itt így neked,

mi nem történik itt rég meg,

mitől üresednek az emberek.

Segíthetünk, hogy

segítsél még

azzal, amit

elszeretnél

naponta mondani

azzal, hogy írsz.

Azt válaszolnám,

nem

szeretnék

mást,

csak

emberségesnek

maradni arról írni.

Nem tetszik az nekem,

amit látok,

azzá válni

nem tudok.

Lehetne

esetleg,

hogy

csinálnátok

egy

olyan

géppel

játszható

játékot,

amit 10 éve már,

magamban hordok.

Nekem nincsen hozzá,

 se pénzem, se eszközöm,

programozni sem tudok.

Viszont tudom,

amit

a

 sok,

engemet

megtisztelő,

sorsolvasásért

sokfelől érkező

emberségesektől,

összefüggésében,

tapasztaltan már látok.

Összefüggésében meglátom,

robottá válni nincs kedvem,

hamiskodni nem tudok,

a divatosak szerint,

őskövület,

pedig

csak

emberies,

egyedül

haladó

vagyok.

Lehetne,

hogy

valaki,

rám is szabna,

egy szerintem is,

egyszerű emberiesen

gondolkodó robotot.

Akkor könnyebben

segíthetnék,

még időben,

megelőzésben,

a gyermekeknek,

a fiataloknak,

azzal,

amit

ma

még

oktatni, csak én tudok.

Én másabbat nem tudok,

másképp is látom, gondolom,

csak a tudásomból adhatok,

csak egy kiteljesedett,

adni született,

emberséges vagyok.

Már meg nem változom, de,

a gépekhez alkalmazkodni tanulok,

mert másképp nem működik, hinnye.

Nem lehetne, hogy fordítva legyen,

esetleg megmaradjon az emberies.

Látszik már néhányan nem értik,

miért olyat mondok,

ami nem divatos.

Tudod azért,

mert ebből is lehetne,

csinálni egy világra szóló

Julamami Magyaros Agyalóst.

Tőled, olyat miért nem várok,

parancsokat miért nem osztok,

miért ennyire alkalmazkodom,

ilyen is van, nahát, már látod.

Alázatban élők vagyunk,

meg kellett tanuljuk,

hogy túléljük,

a sok durva,

üresedő,

fontoskodó,

hatások között,

magunkat is óvjuk.

Jól megnézel magadnak,

sokáig én sem bírhatom,

hiszen az ilyenek kimentek

már úgy 7 éve múlt, a divatból,

már a 8. év az amit számolok,

nem számolnak már velünk,

valami miatt még vagyunk.

S kitartóan valamire,

oly régóta várakozunk,

nem kérdezik tőlünk miért,

mi már senkit sem zavarunk.

Még reménykedünk, hogy a

jó életminőségre váratnak.

Legfeljebb csak  még, meg,

megsaccolnak bennünket.

Ah, nézd már a Népet,

hogy,

lehet,

az, ah

még,

bírják

de fura,

a sok divatos

már kidőlt volna.

S íme kész a mű,

hű az angyalát,

jól sikerült,

összehozták,

milyen gyönyörű,

nincs benne zavaró,

feltisztultan,

robotszerű,

a mindenit,

végleges,

a míves helyett,

ah nagyon mű lett.

Egy szép egységes,

könnyen kezelhető,

már nem lép ki

a sorból,

várja,

ki

mikor

kiáltja,

indulhat,

vagy épp,

álljon meg.

Nincs

rátok

szükség,

mindent

pótoltak,

nem értitek,

nem képzelitek,

pótlék az,

helyetted,

helyetted is,

mind mások

gondolkodnak.

Na végre leesett,

már megértetted,

na azt már érted,

a könnyen

kezelhető,

teljesítő

robotokkal,

még gyorsabb lett.

Nincs

idő,

nem

foglalkozik

már senki sem,

ezekkel az elavult

módszerekkel.

Gondolkodni,

lelkesedni,

szívesen,

tenni,

ugyan

mik ezek.

Megtanulták

a gépieset,

az jól megy,

ott vannak ám,

a jól megszerkesztett,

mű sikerélmények, azt a.

Hiszen a felnőttek közül,

már nagyon sokan,

robotszerűen

hiszékenyek.

Hozzászoknak,

lassan a gyermekek,

nem kapnak magyarázatot,

mert arra nem is gondol senki.

Sok mindenben tájékozottabbak,

az internetet már, nap mint nap,

 használó, jó felfogású zsengék.

Hinnye, sikerélmények nélkül,

kiüresednek, nem  lelkesednek,

hinnye már, gondolkodnak helyettük.

A magas szintű, párhuzamos hatások,

az lenne a megoldása ennek.

A kulcsokat hozzá megleltem,

ne arassál, még mielőtt vetnél, ah,

ha ebből valamit kihallanál, sokadszorra,

megint mások elől a gyümölcsösben ne arassál.

A Julamami védjegy, már megjött hozzá az eszem.

Tudod egyedül ez neked sem megy, kell hozzá,

egy tanultan is tapasztalva oktatni tudó,

aki emberismerettel rendelkezik.

Ha tartasz már ott és nem

rontott még el a pénz,

hát jelentkezz,

beszéljük meg.

Kellünk hozzá többen,

mert a gyermekek, fiatalok,

intelligensek, okosak, segítenek

magukon, ha az nektek nem is tetszik,

 igyekeznek pótolni, sikerekre vágynak.

Ha nincs otthon, hát a gép által,

beszerzik maguknak,

hogy túléljék ezt.

Ha nem kerül

haza elég

szeretet.

Mert azt látják,

nincs mire várni,

nincsenek emberies

hatások, se itt, se ott, ah.

Hát magukat szolgálják ki,

abból ami eszközül adott,

egyenlőre nincs más.

A nincsből,

a fáradt,

össze-

kuszált,

felnőttekből,

tiszta forrásként,

már

nem

meríthetnek.

Akkor meg,

miért

akarják

elvenni

tőlük

azt

is.

Hiszen

csak

tiszta

gondolkodó

gyermekek.

Mit tudnak,

nyújtani helyette,

olyat, ami

legalább még

érdekli is őket.

Sikerélményre

vágynának,

de már

csak

 a

géptől

kapják meg.

Kérem

szépen,

éhes

a lélek,

a siker

lenne

az étke.

Hova lettek,

a sikeresek

mint emberiesek.

Ugye nem lehet,

hogy sorban masíroznak,

s éppen robotnak tanulnak.

Hiszen

mit csinálnak

a felnőttek

benne

vergődnek

valamikben.

Azt gondolják,

a gyermekek,

hát akkor már,

inkább a gépek.

Hiszen rutinból

meg lehet tanulni őket,

s nem össze – vissza,

beszélnek,

osszák a rutint,

s nem kérdeznek.

Tiszta sor,

hogy nem

hiszik el,

mert nem

kérdezi

már

tőlük

senki

meg.

Mi

lenne,

most

e helyett,

amit

 elrontottak,

a csendben

várakozó

felnőttek,

helyette mi lenne jó,

mit tegyünk értetek, gyermekek.

S mitől nem üresednének, szűnnének meg,

a nagyapók, a nagyanyók, az emberiesek,

a túl korán fölöslegessé lettek,

mi az amiért,

fontos,

hogy

legyenek

az emberiesek.

Neked, neked, neked is,

sikerülhet, elérhetsz mindent,

hiszen megvan hozzá mindened.

S mond,

ha ez ilyen

nagyon egyszerű,

ha kész az életművük,

ugyan miért sírnak még,

bánatukban, örömükben,

hála Isten, az emberségesek.

A gyermek csak kicsi nem gügye,

tanulni is lehetne tőle,

a semmit már megint,

hányszor ismétlitek, az

egyre pőrébb a lelketek.

Az emberies, tapasztaltan,

vagy tanultan az,

  többlettudással,

rálátással,

kihallással,

megérzéssel,

gondolkodó aggyal is

rendelkezik és nem gügye.

Bár, gyakran csinálnak,

teljesen mellékeset belőle.

Sokat lehetne tanulni tőle.

ha már te is látod amit látsz,

ne keresd most éppen ki a hibás,

tegyük bele a meglévő tudást.

Egy Haza ez csak egy,

tanuljátok meg tisztelni,

megbecsülni, mert csak egy.

A talpak alatt a talaj rezdül,

ha egyszerre lépnek többen,

a Népről is szóljon ám a jó.

Csak észrevették amikor

felvállalták, hogy létezünk.

Nekem már tisztán megy,

felismertem magamban 8 éve,

a Hazaszeretetnek a jó érzését, tán

 most ez a legnagyobb  Istentől való kegy.

Online is csak tapasztalva oktató vagyok,

hát köszönöm, a tisztalelkű emberségeseknek,

hogy megtisztelnek és  Online is jönnek, így van

emberismeretből is tapasztalatom bőségesen.

Ha már beértetek arra, hogy egyedül nem megy,

talán szükséges lenne hozzá az,

amit feltaláltam, naprakész.

Hiszen nemcsak oktatom,

magam is nap mint nap tapasztalom.

Gyere velem jó öreg bocsánatot kérek,

én megtanultam, abból gond nem lehet.

Ha bejelentkeztek, megtaláltok Online,

 ha távol és bárhonnan kerestek a Világból.

Tisztelet, szeretet, legyen otthon bőven,

hogy vihessen a zsenge is kimenőben.

Jó egészséget kívánok mindenkinek.

Szeretettel. Julamami

Julamami
Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona.