A kulcsa… 2017.05.14. – 2021.05.14. https://julamami.com

A kulcsa… 2017.05.14. –

2021.05.14. https://julamami.com

Magyarország az én Hazám,

nem véletlenül szült ide

engemet az anyám.

Ne szégyelljed,

ha azt veszed

észre, hogy a

Hazaszeretete,

ott van benned.

Mindenkinél ott

lesz az idejében.

Itt találtak rám,

vártam sokakat,

a megérkezőket,

s találtam fel azt,

ami itt lehetne most

talán a legfontosabb.

Tartásod, méltóságod,

tudni azt mi a dolgod,

generációsan te

mivel tartozol.

Magadnak és

a szeretteidnek,

a sorsod a családod

az amire építhetsz.

Akkor, ha azt már

mindannyian meg

is értitek, mi a dolog

most és mi az amit el

kellene simogatni, a

múltbélit, hogy ne

lefegjél sorstalanul.

Mert mi lesz akkor,

ha nincs talaj a talpad

alatt, annyi sem, amire

úgy léphetsz, hogy ne

szóljanak már rád.

Nem szedheted le,

mert az nem a te

  réted, meződ, így

nem a te gombád.

Mi védi meg attól

az embereket, ha

a másoké a terület

és mégis rálép, mert a

 gomba ott van, leszedni

csak úgy tudja, ha odalép.

Mi történik akkor, ha nem

tudja az aki rálép, hogy más

területére lépett, vele akkor

bármi lehet, felette a tulaj,

nyugodtan rendelkezhet?

Megmérték-e a tereket,

hogy hány emberre és

mennyi jut, van-e annyi,

hogy elférjenek, ha talán

egyszerre odamennének.

Ugye ezt olyan emberek

számolták ki, akik ahhoz

értenek is, nem bíztak-e

meg vele olyat, aki nem is

tudja számolni, de eldönti.

Nekik annyi abból most elég.

Ha valaki felvállalta most a

feladatot, legalább azt

már tudja, amit ő nem

tudhat azt megtanulja.

Talán már kegyelmedet

meg is kérdezném róla, ha

nem lenne már annyira ott is,

minden életszerűtől elzárva.

Hátha már fárasztaná az ami

nem hétköznapi módon hat.

Mindenki más, azért teszi

a dolgát, hogy fejlődjön,

fel önmagához és az ő

szeretett családjához.

Tisztelettel a Hazához

adja, a szépet és a jót.

Mindenkinek meg kell

tanulnia alkalmazkodni,

mert az emberies tudja,

miért van intelligens agya.

Neki kell alkalmazkodnia,

mert hiába „óákolna” azért

senki sem szaladna segíteni

oda, talán ha lenne egy szó,

ami az emberieseknek való.

Akkor tudná, hogy nincsen

egyedül abban, rá is látnak,

kihallják, megérzik sokan.

Régen még emlékszem,

voltak akik tudták, hogy

ők összetartoznak, nem

kellett mondani, tudták.

Az egy rezgésbe tartozó

emberek, értik, tisztelik

egymást, akkor is ha az

anyagi síkjuk nem egy.

Mert úgy nincsenek

különbségek, mind

az Istentől valók, nem

ártani, tisztelni vannak.

Beéri azzal ő, ami neki

megadatott, dolgozott,

teremtett, összerakta,

kigondolta és feltalálta.

Nem vágyik a másokéra,

hiszen amit elvenne az

úgy sem lenne soha az

övé, másképp rezegne.

Rájönnének mi az idegen

őtőle, hiszen nem úgy van

az, hogy beszél csak, meg

is kell szólalni és azzal azt

mondania, ami oda is illik.

Mert leszűrhető rögvest, a

 hozzá nem értése ahhoz se,

s akkor nem jöhetett belőle.

Nem az ő tehetsége, na meg a

tanultság is érzékelhető, annak,

 is megvan ám, a maga rezgése.

Különös oktatás, nevelés…

Mennyit ér egy ember,

akkor, ha nem pénzes,

mennyit ér, ha kényes,

mennyit akkor, ha tudta,

hogy mit csinál, amikor te

benne, tisztán megbíztál.

Ismerni kellene egymás

kultúráját, ahhoz, hogy

mennyire bízol benne.

Nem úgy működik,

mint te, ha nem

tudod, nagyon

meglepődhetsz.

Rájöhetsz, hogy

azt is mondta, csak

te nem hallottad ki.

Ilyenkor jól jönne ott,

az általam nevelődött,

aki átfordítja ide-oda.

Emberies jelnyelven.

kihallik neki az is,

ami neked nem,

átlátja és kihallja.

Magadból indulsz

ki, magad szerint

teszed a dolgodat.

Abban bízol, hogy

a másik is ugyanúgy

bánik veled, mint te

 bánnál ővele, abban a

 helyzetben, szerepben.

Megelőzés, megelőzés, …

Sok embertől hallottam,

de kár, hogy nem jöttem

évekkel ezelőtt el hozzád,

hogy megtanuljam, most

már látom, amire nem

gondoltam volna soha.

Mindent látott utána,

ez a magas rezgésűek

hétköznapias csodája.

Megtaláltam a hidakat,

a két oldalunk között.

Mindannyian átlátva,

kihallva, megérezve,

születtünk, ezzel tudjuk

átvészelni azt az időszakot,

amikor az ember, teljesen

kiszolgáltatottá válhatott.

Azért „óákol” jelez, a

csecsemő, egyre

hangosabban, ha

gondja van, hogy

odajöjjön aki érti,

 őérte tesz valamit.

Mert meg tudja azt

is különböztetni, hogy

mikor sír azért, mert

fáradt, miért sír úgy,

ha fázik és miért, ha

szeretetre, törődésre,

gügyögésre is vágyik.

Add meg neki kérlek,

ne rázd le, mert fáradt

vagy, inkább add meg

megadat a helyzetnek.

Mert később megbánhatod,

visszacsinálni azt nem tudod,

ne kelljen magyarázkodnod.

Elárulok egy most titkot, hogy

amit már másképp tennél,

az visszasimogatható,

a szeretet is idején való.

S az majd, amikor felnőtt

lesz már ő is, beteljesedhetik.

Hiszen lásd mindenki más és

más törleszteni valót hozott.

Van aki gyermekként bölcs,

neki nagyon nehéz azt, el is

hitetni, hogy ő, jobban tudja.

Pedig úgy van, bizony, bizony,

ha makacsul kitartasz az üres

érved mellett, belepirulhatsz.

Nem lesznek vitás helyzetek se,

mert egymást pontosan értitek.

S te most, okos felnőttként úgy

 is átlátod, mikor telítődött,

a sérülékeny lelkecskéje,

nincs is másra szüksége,

lelkileg mint a szerettei

érte szóló törődésére.

Győzz meg, legyőzni is

könnyű engemet, hagyom hát,

hiszen az oktatás miatt jöttem.

Hagyjad lógni őt magadon,

hagyd kicsit had nyúzzon,

a munkád megvár úgy is.

Ezek a pillanatok majd,

a legfontosabbá válnak,

nagy kár lenne, a hiánya.

Amíg ő kicsi annak feleljen

meg az öltözeted, kényelmes

rendezett legyél, megfelelően

a legfontosabb feladatodhoz.

Ne bízzad a legfontosabbakat

másokra, ne, olyanokra akik, úgy

szólnak rá, nyúlnak hozzá, hogy

árthatnak egy pillanat alatt.

Tudjad kezelni a helyzetet,

ha lerázod, azzal magadat

minősíted, ha látnák néha

magukat kívülről, bizony

nagyon meglepődnének.

Van amit hozunk tudást,

van amit tanulnunk kéne,

hogy lelkileg, a szívünkben,

 gondolkodva is rend legyen.

Különös oktatás, nevelés…

Mit tesz az ember, egy

számára ismeretlen

helyzetben,

alkalmazkodik,

ahhoz amit meg

kellene tanuljon.

Annak kapcsán,

hogy ne kerüljön

vissza, ugyanabba.

Át kellene érezzen,

ki is kellene halljon a

beszélgetésekből, meg

kellene kérdezze még azt,

amit nem ért, de érzi, mert

mi mind átérezve születtünk.

Ez az amit az Isten megadott itt

nekünk, minél könnyebben élsz,

annál inkább kopik ki belőled az.

Ami másoknak megmaradt és élni

is tudnak vele, ő lesz a győztese és

hidd el, bármi okos is vagy, nem te.

Mielőtt eladnám megpróbálom,

elmondani, átadni az értelmét,

miért szeretném, ha tudnád a,

„hogyant” és a „miértet”, még a

megelőzésben, hogy ne szenvedj.

Amikor már nincs mit tenned, csak

nézel ki a fejedből, hogy nem vetted

észre, hiszen ott volt konkrétan előtted.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

neked, neked is, hogy ne úgy  legyen legközelebb.

Az oktatása, Magyarországon Pakson a Hergál Házban.

Az online pedig, ahol éppen élünk a nagy Világban, tisztelettel.

A kezdet, amikor már tudtam, hogy mennyi az emberies bennem.

Közben találkoztam sokszor tízezer emberrel, oktatnák, nevelnék,

azzal a tapasztalt tudásommal, ami általuk összegződött bennem.

Betanítanék, nevelnék, ebben tehetséges embereket, többeket,

hogy adják tovább, oktassák, tanítsák, éljenek a lehetőséggel.

Feltisztult tudás, tiszta forrás, még nem tanítottam meg

eddig, ezt oktatni, tanítani, ezzel nevelni, senkit sem!

Fejből tanítok, oktatok és nevelek, ha már eladtam,

összeállíthatok, ha kérik, egy könyvet belőle, de

most addig véd engemet, amíg más tanítani

 ezt nem tudja. Nincs nála a tudás kulcsa,

anélkül ebből semmi értelmes,

működőképes nem lehet,

nélkülem ez nem megy.

Nekem adta az Isten.

Különös oktatás, nevelés,

az arra beérett, igényes értőknek.

 

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Julamami.