Ne maradj le fejlődjél…2021.05.05. –
2017.05.05. https://julamami.com
Összefüggésében látnak, így,
születnek meg az intelligensek.
Amiben tehetségesek el is érik,
hozzátanulják azt, ami hiányzik.
Magam tapasztaltam, ide eljöttek
sokan, az intelligensek a Világból is,
hiszen pont ők azok, akiket még ritkán
értenek meg a többiek. Pedig milyen jó
lenne, ha a tudásukból átvennének, ők
is megfelelően felfejlődhetnének.
Nagyként kicsi ez a mi Hazánk
ahhoz, hogy a hozzá
nem értők által,
itt ne legyenek
lehetőségeink.
Egy pontatlanig
ez még talán,
el is mehetne,
ha gyakrabban
rájuk néznének.
Miért is kerültek oda,
ha ahhoz nem értenek,
legalább tanulják azt meg.
Engedjétek hát el, ez a
mienk, ez a Hazánk.
Mi most is itt élünk,
innen várjuk el, a
mi lehetőségünk.
Mi már beletettük,
a szépet és a jót is,
ide kamatozódni
megvárjuk amíg
hozzánk is eljut,
a szépet és a jót,
mindazokat, mi
visszakapjuk.
Sanyargat mert
sanyargatott volt,
nem fejlődött, így
ha bármit is ért el,
méltósága, tartása,
abban neki nincsen.
Különös oktatás,
nevelés, azáltal
neki is legyen.
Tudom, nem
engedned be,
az oktatás köré
sem, így eladnám,
hogy a Hazámnak ez
a finomság meglegyen.
Magam tapasztaltam meg,
dédelgettem, nevelgettem fel,
amíg idáig elértem, lerajzoltam.
Tartást, méltóságot igazít vissza, a
saját és generációs harmóniájába.
Ne menjenek idő előtt el
azok, akik még a sorsukat
nem vitték végig, sortalan
tátongó befejezetlenségek.
Ne várd el, ő még ezt nem látja.
A behatároltságukba beszorulva
maradók, nem látják meg a kiutat, sem.
Beszél és mondja a sok semmit, a mindenit,
nem a saját gondolata, sem nem az ő szavai,
kigondolják helyette és megírják azokat neki.
Nem akar fejlődni, mert elhitte azt, hogy különb
bárkinél itt, mert úgy lett, ahogy azt kigondolta.
Azt ő még nem tudja, csak önmagát csapta be,
ha nem fejlődik közben, önmagát építi lefele.
Megelőzés, megelőzés, megelőzés hitelesen…
Azok akik az ürességhez vannak szokva, igen
jól érzik magukat benne, sőt kiemelkednek
és a többiekhez képest, kifényesedhetnek.
Hol vagytok intelligensek, lapos kúszásban,
alacsony szinten élni önmagatokhoz képest,
leépüléshez, belebetegedésekhez vezethet.
Adjátok oda a jelzéseket, ahol értőkre leltek,
le ne épüljetek, ti itt mind vezetni születtetek,
abban amiben a tehetségetek szerint éltek.
Nem láthatja át, elfedik, eltakarják,
nem hallathatja a hangját,
így nem adhatja ki se.
Nem érzik meg,
csak beleélnek,
épülnek is le,
a lelkükben
szegények.
Nem hiszi el,
hogy a lelkes,
szíves, gondolkodó,
az ő maga, ott legbelül.
Ő abban gazdag, ott a tudás
nála van, tanulni lehetne tőle.
Nem hisznek a megelőzésben,
mert az lenne a nehezebb.
Különös oktatás, nevelés…
Nem tudtam megelőzni hisz, azt
sem tudtam, ez is megtörténhet,
ha csak a hivatásomra figyelek.
Lám most kénytelen vagyok és
mindent megteszek, mert ez
nem tetszik nekem, megyek.
Elvégzem, ahogy tudom és
mehet tovább az élet ezzel,
megint tapasztaltabb lettem.
Legyártottam valamit, 23 év. hosszú
idő kellett, mire ilyen jól sikeredett ez.
Belekerültem egy helyzetbe, ami nem
tetszett nekem, de eldöntötték felettem.
Azt hittem mindent elbírnak a vállaim, de
nem így lett, mintha gúzsba kötöttek volna.
Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”
Persze felismertem a kapcsolódó “miértet”.
Így nem tudok megölelni senkit, nem lehet,
hiszen tudom, ott is minden átment, levettem,
valamit a másikról, mint az elbírhatatlan terhét.
Ez már nem működhet, mindenkinek magának
kell megtalálnia azt a módszert, ami beleillik az
ő életébe is, csak el ne felejtse, hogy a többiek
is léteznek, legalább nem ártok és nem bántok.
Összegezve, felfejlődtem benne, továbbviszem.
Megerősödtem ahhoz, hogy ebben is segíthessek.
Hát eljárok a hozzáértőkhöz, hogy ezt a terhet,
rendezni segítsenek, mert egyedül nem ment.
Kidolgozom a vállaimból a rám rakott terheket.
Vannak sokan, kontroll nélküli módszerekkel, amivel
megváltoztathatják az embereknek az egészséges
belülről jövő működését, húha, ne nyúljanak gyerekhez.
Persze a kényelmes felnőtteknek, nem kell erőlködni
se, majd megcsinálják helyette. Miközben az,
mindenkinek a saját döntése kellene
legyen, hogy neki mennyi lenne jó,
meddig mehet abban is el, bír el.
Sorsot hoztunk, sorsot viszünk,
generációsan is fejlődhetünk.
Különös oktatás, nevelés, ezért…
Kommunikálni, kommunikálni…
Ha rád raknak, egy nem létező
sablont, s tudás hiányosan azt
várják el, működjél benne és
úgy, ahogy elvárják azt tőled.
Na akkor jelezni kellene, ahh,
mindenki másban tehetséges.
Ne várjanak tőled idő előtt el,
semmi olyat, amit nem lehet.
Folyamatos önkontroll, tartás,
méltóság lehet belőle, ha van
hozzá tisztelet önmaga fele.
Kommunikál, kommunikál…
Intelligensen a minta elég,
éld az életed, csak legyél…
Állj meg és figyelj kicsit,
te is befele, mit sugdos
a lelked, szíved neked.
A gondolatod hol jár,
mit szeretnél tenni,
azért, hogy neked
is jobb legyen.
Kommunikálj,
kommunikálj,
kommunikálj.
Ha odafigyelve
élsz, rájössz mind
másképp rezgünk,
mint lelkes, szívesek.
Emberiesekként nem
lehet elmenni csak úgy,
minden mellett, mert
ma még nekem,
holnap neked,
és másoknak.
Mindenki a
saját szintjén
látja át, érzi meg,
ne várja el a másiktól.
Neki az még nincs meg,
de holnapra lehet meglesz.
Fejlődünk lelkileg ahhoz is,
amire nem gondolunk, de
az Isten hatalmas és
gondol mivelünk.
Az emberektől
ne várjad el azt,
hogy helyetted
gondolkodjanak.
Kérjed a segítséget
abban, amiben nem
boldogulsz, adj érte
tiszteletet. Mert az
nem természetes,
hogy megjár neked.
Menj el odáig, hogy
neked is legyen ott
sikerélményed, az
a lelked tápláléka.
A boldogulásunk
azt is meghozza.
Annak hiányától,
folyamatos lehet
a te leépülésed.
Felszínen élni,
kikerülni a
nehezet,
azt is
lehet,
de az
élet az
maga az
egészséges
nehézségek.
Az hozza meg
a fejlődésünket.
Egyedül születtünk, a
sorunkat magunk oldjuk meg.
Magyarországról, Pakson a
Hergál Házból, szeretettel.
