2017.03.11. – 2021.03.11.
Vigyázz magadra mondják,
köszönöm igyekszem,
te is tedd azt,
szoktam mondani.
Más nem vigyázhat rád,
honnan tudná te abban
az élethelyzetedben,
mit szükséges,
azzal megtapasztaljál.
Ugyan mit is jelent ez,
nála, nála, nála, nálam.
Emberismeret, sors és
generációs feladatok
ismerete helyett döntés.
Az emberi méltóságukra
hat mindaz most, mert
a racionális szerint van
minden. Ha nincsenek
ellátva, hogy maradjon
meg a tartásuk, ahhoz
képest amit mind
ide teremtettek.
A vállalkozásaikból
tartották el magukat
most életszerűtlen,
megfelelő pénz
helyett a semmit
látják és az igéreteket.
Nekem talán könnyebb,
hiszen magamat neveltem.
Mentem amerre azt láttam,
hogy már előre mehetek úgy, hogy
nem ártok, nem bántok, de haladhatok.
Abban a ritmusban ahogy képes vagyok,
könnyű nem ártani akkor, ha látod mi az,
amiben te már a saját szinteden lehetsz.
Nem megsértődni, más meg másban
érte el a megfelelő szintjét a saját idejében.
Ezért, aki még nincs időben az ő szintjén,
nem érthet téged, mit miért mondasz.
Önismereti oktatás az önbecsülésért.
Átsegíti magát az akadályokon időben,
úgy nem csaphatják be, nem tévedhet el.
Van a másik, gyakran megtévesztő érzés,
amikor feltételezi az ő szintje már magasabb,
vagy, hogy ugyanazon a szinten voltak megbántva.
Pedig a helyzet az, úgy áll, az ő dolga lenne mindaz,
hogy a másik oldalon se legyen már abból hiánya,
mindenki tudja azt, van a jobb és a bal oldala.
Ha utána is az egyiket pakolja, mert azt már
jól megszokta, még nagyobb hiányok lesznek,
ott amire még nem gondolt, oda nem teljesített.
Igyekeztem mindent, ami feljött az életem során
mint általam addig nem teljesíthetőt, megoldani,
amikor már értettem, miért nem tudok haladni.
Szerintem mind a 27. évem tapasztalójaként,
jó tanácsot adónak, nevelőnek, oktatónak,
a meglátásomat igazolják több százszor.
Azok az élethelyzetek, amikor ott van
a generációs jele annak, hogy ő most
hanyadik generáció melyik ágának,
az el nem végzett feladatát kapta.
Sok nehézben volt szükséges az,
hogy megtapasztalva éljem át,
nem számíthattam senki másra.
Nem tudhatja azt senki, mi az ami
felszabadíthatja átélve a lelkes énem.
Általános műveletséget növelő „Tenyérolvasó”,
ami által mindenki végigéli a múltjának minden
nehezét, amit addig nem tudott megoldani.
Felszabadulnak azok az energiák amiket
attól kezdve már tud kezelni az övé lett.
Minden fölösleges feszültségek nélkül,
meg tudják oldani ott a helyzeteiket.
Most éppen a racionális oldalamnak
a kontrollját tanulom, hogy meddig
mehetek el úgy, hogy azt a kicsit,
amit még képes vagyok teremteni,
önmagamért és azzal generációsan
szerintem magam teljesíthessem.
Próbálkoztak már oktatni amit
nem lehetne, hiszen én nem
engedtem meg, plágium
lehet belőle.
Én szólok
ezzel is
most is,
ne tedd.
Valami
nagyon
fontosat
találtam
meg és fel.
Valószínű,
ha másik
országban
élnék, már
nevesednék
a találmányom
szerint oktatnék.
Hívnának, meg is
becsülnének, hisz
valami nagyon jót
működőképeset,
használhatót
fedeztem fel.
Természetesen
csak az egy szinten
lévőknél egyszerűbb,
a többiekkel is lehet
lassan felépíttetni
önmagukat.
Mert mindenki
magának, maga
szerint csinálja azt.
Személyre szabom,
akkor is, ha csoportos
az oktatás, vagy nevelés.
Tapasztaltan tudom,
magam szerint adom,
a szavakat a helyükre
teszik magukban, mert
úgy mondom, hogy az
át is megy ott rögvest.
Itt vagyok, létezem,
olyan rajzos oktatási
anyagot találtam fel
és rajzoltam meg, amivel
felemelkednek az emberek.
Már a saját szintjükön, önmagukká
válnak aközben, olyan érzés mint a
hazaértem érzése, egy pillanat alatt.
A gyakorlatban átérezve, kihallva és
meglátva benne, a most lényegét.
A racionális és a lelkes énjük
közötti egyensúly most
nagyon fontos lett.
Az egészségük
felépítéséhez,
megtartásához,
abból tapasztalva,
kiteljesedhetnek.
A nagy emberek
nagy feladatokat
kapnak, mit kezdenének
egy könnyű elvégzésével.
Szintet váltanak, azután már
azáltal is boldogulni tudnak.
Tisztelettel vagyok.
Jó egészséget kívánok.
Szeretettel.
Julamami védjegy