Szülő Hazám Csoda Szép, sokan szeretünk, már

tudjuk mit jelent, a Hazaszeretet, méltósága van ám

annak. Bocsánat, ha néha őzésen kapnátok engemet,

apám, apai ágán uszódi, anyai ágán madocsai vagyok.

Ki arra, más emerre, a sorsfeladatra született,

mutatja a tenyere, megmagyarázóan, a

saját és a generációs térképét is.

Magam találtam meg a jeleket,

azoknak összefüggésekeit is,

megtaláltam a tenyerekben.

Vannak a lelkesen, szívesen,

gondolkodó emberiesek, akik

a kontrolljukon keresztül érzik.

Mások meg, a pénz szemüvegét

kapták, sajátjukként, generációsan.

Vannak akik párkapcsolatban élik át,

azt a hatást, hogy tudjanak bánni vele.

Mindenki tanulhat mindenkitől, mert ha

ők minden helyzetben látják a megoldást,

s azáltal néznek mindent, az a feladatuk ott.

Amikor elérték, rátalálnak egymás szintjére,

bevonzzák a saját lehetőségüket a másikéval.

Párkapcsolati Tenyérolvasás, ahol egymás előtt,

olvasom le, a tenyereikből, a saját sorsaikat.

Na nem ám csak úgy, leolvasva hiteles,

hiszen átmegy, a lelkes, szíves és

gondolkodó agyakon az impulzus.

Van-e másik közös feladat, vagy a

 saját és generációsat oldják meg.

Ugyanilyen megoldással az emberi

kapcsolatoknak, a még kezelhetőségét.

Két különböző feladatsor, más és másabb

feladatra született emberek sora, egyikük sem,

szeretne beállni a nemlétező sorba, van feladata.

Két oldalunk van, páros szerveink, agyféltekénk is,

jelzi azoknak, akik komolyan veszik és nem másolják,

azt amibe hol innen csípnek le, hol meg onnan ollóznak.

Nem lehet lemásolni, a hitelességét a feladatával kapta,

ő, aki meg és feltalálta, az ő, pontos, fontos feladata lett.

Hiába minden, nem lehet helyettesíteni senki mással se.

Ahogy tapasztalom, sokan nem is tudnak arról, hogy mi

lenne az ő fontos feladatuk, ezért aztán amikor elérték,

a pénzbeni jólétüket, nem igyekeznek tanulni, minek.

Feltételezik, mindent elértek, igen látom, valóban,

az egyik oldalon elérték, tehát ha nem tanulnak,

a másik oldalon, nem lehetnek otthon, átlátva.

Beletenni oda, ahonnan kapták a lehetőséget,

mindennek megvan, a maga ideje és a helye.

Mert, ugye, ahhoz szoktak, hogy minden az

ő elképzeléseik szerint működik, csúcson

vannak, bármit megvehetnek ők a pénzen.

Inog a léc szoktam mondani, még időben,

nemcsak róla szólt, észreveszi elengedi.

Az ember szervezete harmonikusan jól

működik és intelligensen alkalmazkodik.

A könnyű nem a gondolkodóknak való, ah.

Később kapja meg, megszenvedheti majd,

aki a könnyűt gyakorolja, a szintje felett.

A tudáshoz, ahhoz fejlődni szükséges,

s amikor, eljutott arra, a saját szintjére,

már kezelni lesz képes, eléggé fejlett.

Nem lehet megúszni a tanulást, bár

mindenki hozott valamiben tudást.

Az sem lenne gond, ha felvállalva,

minden irigység nélkül, hiszen az

/nem magyaros virtus/, összeadhatnák.

Ki befektetne a mások tudását fejlesztve,

mások meg megvennék az ahhoz szükséges,

kiegészítőket. Azzal magukat és a Hazájukat

fejlesztenék közösen, a feltalálókat ahhoz jó

helyzetbe hozva, tiszta tudás, tiszta forrás.

Működőképes lehetne ahhoz, hogy a Haza

fejlődésére figyelnének fel és fektetnének be.

Hiszen tudják sokan, kicsiben, nagyban ugyanaz a

 lenyomat van. A Világ egészséges körforgásába bele

tehetnének, nevesedhetnének, mert azt tennék bele,

amit hoztak, fontos fejlődési lehetőségként kaptak.

Nézz szét, látod milyen szép, a lelkednek tiszta

tükre, mindannyian így születtünk meg.

Ne térjél el tőle nagyon, hogy vissza is

rendezhesd, ne lógjál nagyon ki, a

nemlétező sorból, egyedül leszel.

Amit nem hoztál, tanuljad meg,

hogy két lábbal álljál a földön.

Legyen rálátásod minden

olyanra, amit hozzáadhatsz

a saját tudásodhoz, többlet.

Különös oktatás, nevelés neked.

Aki már átlátja, fontos a jövőképe,

a körforgás nem áll meg, haladunk vele.

Oktatás, nevelés az oldala, kérlek olvasd el.

Igyekszem felfejlődni ahhoz, amit nem hoztam,

a megoldás lassan már úton van, a mások idejével.

Már7. éve annak, hogy lépésről lépésre, araszolok,

sokadik gyermekként, valahol hátul voltam mindig.

Magamat nevelve, tanultam azt, amit nem tudtam, s

fontosnak éreztem, azzal, az érkezőket is segíthetem.

A továbbfejlesztéshez szükséges, az oktatásra érkező.

Tájékoztatni fogom az érdeklődőket itt az írás közben.

Adjon az Isten minden jóravaló embernek, annyit, ami

a legjobbkor adatik, hogy fejlődhessen általa mindenki.

Magyarországról, Pakson a HergálHázból. Szeretettel.

Heringes Árpádné, Julamami védjegy