Ne add fel, ne tűnj el, a Hazádat végleg ne hagyd el… 2016.12.06. https://julamami.com

Isten hozott, vedd úgy, mint a pont időben kapott tájékoztatást, a mai napra.
Ismerem mint a tenyeremet, megköszönöm az engemet megtisztelőknek, messziről is érkeztek.
Mert meg és feltaláltam, megrajzoltam (egy napon), több mint tíz éve (átadhatóan) oktatom.
Tanácsadásért, információkért mehetsz ide és oda, miközben a tenyeredben van minden számodra, ami rólad szól és érted van ott.
Ami a saját sorsodat és a generációs feladataidat mutatja, a belső kontrolloddal ellátva, figyelmeztet a saját idődben, hogy az egyenestől, úgy, hogy visszarendezhető ne legyen, ne térjél el.
Tiszteletem. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért. Online, önismereti oktatásom és azáltal, már önmagadhoz neveled magad. Julamami védjegyesen

A pénz által mindenki elé tolathatja

magát, maga mögé is utasíthatja

a tehetségeseket. Viszont attól még,

a tehetségesekkel születetten van, a jó minőségű,

(jól tanulható) tudás, általuk, benne nem lesz meg.

Azt megtanulnia lesz szükséges.

Ó, ugyan miért is gondolják,

hogy az emberek ostobák.

Emberismeret nélkül,

illan, csusszan,

ide és oda is

csapkodva,

önmagát

fényezve,

és látszatra

az meg is teszi.

Ha valaki abban a

 minőséget megkeresné

és meglepődik ő azon,

amikor ott sem leli.

Akkor van gond,

ha az emberek

keresnék benne

az emberieset is.

Meglátják meg ám,

hol így és hol úgy, de

az is, mégis megeshetne,

hogy a most sehogy sem,

lesz abban a legfontosabb,

hiszen ott abban nincs is

 mihez viszonyítani sem,

nem is lehet minősíteni.

Pedig a Mariskanéninek

a csirkepörköltje na az,

nem semmi ám, vagy a

 Böskenéninek a réteseit,

ismeri már mindenki, aki a

 kisembereket tudja tisztelni,

hagyja őket is kibontakozni.

Őket az nem nevesítheti,

pedig a tehetségüket

élik abban meg ők is.

Hát kénytelenek azt

is elfogadni, hiszen nincs

mivel és mihez képest se

érvelni, elég lebeszélni, s

az igazitól jól el is térni.

Miről beszél, ha ő maga

nem is úgy él, s ha majd

lekopik az álcája, a ködösök

mögül kilátszik majd a tiszta,

akkor azt is megmagyarázza.

Homályos  könnyes tekintetek,

 szürkeségbe révedőkké válók,

s a most az illetlenkedők is

tán illendőn fejlődnek,

ők olyanná lehettek,

s a mérce is billegő,

de nem lényeges,

lehet vinni, de az

megint lejjebb.

A leutánozók és

a saját szintjüktől

jóval feljebb lévők,

minták is lettek, jól

összekapaszkodva és

megemeltek így még

üresebbek, no hiszen

milyen távol is van már,

a teljesedő mindentől.

Se eleje, de közepe se,

hirtelen fent, ott ahova

mások sose juthatnak el,

a jól megérdemeltek sem.

Szikkadtan száraz szemek,

megöregedve, akik itt még

meg sem és ki se nőhettek.

Ha tényleg csak a pénzről

szólhat itt minden, akkor

mi lesz itt a jóravalókkal,

akik meg gazdagnak jöttek,

szívesen, lelkesen, eszesen,

fölösleges ember nincsen.

Mond tudod-e, mindenki

hozott valamit, ami itt

neki is fontos lehetne,

ha szembesülhetne mi

az ő tehetsége, amiben

rejlik az ő saját sikere is.

Ne bújj be a mások bőrébe,

nem fog tetszeni az neked sem,

ha belül a lelkedben ott a jelzés,

hahó, tisztelettel, szeretetben

élni jó, az majdnem mindegy,

hogy kinek mi a dolga épp,

csak azt tegye, amihez ért.

A tudás hiánya mögött sokáig

nem bújhat senki sem, ide kap,

onnan vesz, kifényesedik hirtelen.

Csábítóan erős hatások a látszatok,

nem néz mögé, hiszen idő arra nincsen,

teljesítsen, erősítse a látszatot és legott.

S mondja, ha ez már kezelhetetlenné lett

kutyulva és már nem tud benne jól élni se,

mert mihez képestben, hol van az ami még

meg is lelhető, a talpad alattnyi talajod

legalább biztosan, van-e még hited

magadban és másokban is bízol-e te.

Felfordult az alja, s jól láthatóvá válva,

holnapra vagy mára erősen hat a Világra.

Egyre többen már átlátnak, megéreznek,

gondolkodva élnek, nem számít, gyermekek-e

még az életkoruk szerint, gyakran jobban átlátják,

a hétköznapok közben, ki az igaz és ki az aki hamis.

S ha egy nap kinyitották a te Hazádat, megláthatod,

téged mások értenek, máshol milyen szívesen látnak.

Megpróbálod érezni azt is, hogy jó élni, te is létezhetsz,

 használhatod újra a szavak kimondására a saját szádat.

Rájössz, fel lehet tudással tölteni a huzatosat, még a hamis

is megnyugszik, ha talál valahol, egy tiszta szavat, igazit.

El ne vesszél a sokféle idegen kultúra hatása által,

keresd meg a középpontodat, igazítsd meg a belső

tartásodat. Az emberi méltóságodat is vigyázzad, ne

bízzad másokra a sorsodat, neked kell megcsinálnod.

Tudjad majd tovább is adni a sarjaidnak, tükörbe nézve

nyugodtan láthatod magadat. Betartottad a te belsőd

által érezhető, nem ártok se nem bántok, magamra

 jól vigyázok, hiszen téged, se pótolhat senki más.

Emberismeret, egymás iránti tisztelet, tisztesség,

becsület, Hazaszeretet, hivatás, szakma, tudatos,

elhivatottság. Emberiesség, megértő elfogadás,

hétköznapi életvitel általi tapasztalás, ne legyen,

egy idő után a túlterheltség által, sem, kihagyás.

Kirekesztettség, kiüresítés, lényegtelenné válás,

gumigerinces södörintős sodródás, gyors váltás.

Igazság elhazudás, érzéketlenné nevelődés, s

mindez azért, hogy kényeskedően, kinyújtva

karnyira legyen minden, mindenkire hatóan.

Látni lehessen az ácsingózó tekinteteken a

lemondást, a beletörődést, a feladáshoz

közeli vegetálást, s mekkora az öröm,

amikor felébredve rájön, csak álom

volt mindez, csak összevisszaság.

S már hallható is mondják, csapó,

a film lepergett előtted, örülj ha

 neked ezt megélned nem kellett.

Hiszen a lélek adja az impulzust,

a szíved az életritmust, erre vár

a gondolkodó agyad, ne is csapd be

 magadat, a sorsod a te tenyeredben van.

Melyik ősöd mit tett, vagy mit nem tett meg

azért, hogy a saját generációs feladatotokat ő

csinálhassa meg, nem vetítheted rá mindenkire,

hahó, az csak a te életed, mindenki egy, meg egy,

meg egy, nem együtt landolt senki senkivel sem.

Építhetsz tornyokat és elhordhatsz hegyeket,

ha nincs önismereted, hiába várod másoktól,

legfeljebb csak átmegy és a gondjuk is a tied.

Van az Isten, ha hiszed ha nem, eljön az ideje

nálad is, amikor más kapaszkodód nincsen.

Magyarországról, Paksról a HergálHázból,

tisztelettel, szeretettel köszöntelek titeket.

Adjon az Isten minden földi jóból annyit és

abból is, a legjobbkor, nektek is, s addig, amíg arra,

az igényességetek, a lehetőségeitekkel megegyezik.

Ne rontson el, a túlzón is túli kezelhetetlen hatás,

értelmetlenül fölösleges, sem senkit se.

+36 30 2470 589

heringesarpadne@julamami.com

Magyarországról, Pakson a HergálHázból.

Szeretettel. Julamami

Julamami védjegy Heringes Árpádné tulajdona
Tiszteletem. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Online önismereti oktatásom, a sorsodhoz nevelődéseddel. Julamami védjegyesen.

Logo