Hova lett innen az írásom,  ki az aki ide bejöhet rajtam kívül és szerkeszthet, hinnye, Julamami védjegy. Na akkor újra, kérem ne olvassa el, ha

nem szereti  a  valóságot olvasni, köszönöm.

 

 

 

 

Bocsánatot kérek ah, előre,

hiszen tapasztaltként írok  olyanokat itt,

ami  telitalálat  lehet, az is igaz, nem  csak én

látom, sokan látják már.

Nem jöttek át az sms -ek, hívásom hetek óta nincsen  csak elvétve, a nagy számok  törvénye.

+44 országjellel csevegést jelzett, a nem okos

telefonom, nem tud

hívni, letiltottuk  annak idején, amikor hívogattak

mindenhonnan.  Tán  foglaltat jeleztettek  azzal, +44 az országszáma annak aki a  csevegésen volt.

Hinnye, csak nem olvassa ezt itt, ahogy lehetett

már az interneten a gépem által  ott is volt, ah.

Nagyon profi,  a látszatra szolgáltató szövege,

ajánlatot tett,  a születésnapjára hivatkozva,

erősen belső munka, tán oldalágra  hivatkozva.

Ketten néztük, hogy mind a két oldal lássa,

gondolom nincs az orcáján pír már régóta.

S lám  azonnal írt a  valóságos, köszönöm.

A  jelszónál két szem is van, aztán az meg,  hogy

van az, olyan a hatása, mintha mindent  lehetne.

Megtettünk mindent amit szépben,  jóban  lehet,

ne vegyék  azt el, hinnye,

mert akkor nekünk nem marad semmink,

ha a döntéseinkben  szabadságunk nincsen.

Ugyan tudják-e kinek nincs annyija sem, hogy

megéljen belőle  a jövő héten, tán gondoskodni  és

gondolkodni kéne, vannak-e arra közös pénzeink.

Hiszen egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a jót és  a  szépet. Azt várjuk amit ide teremtettünk, ah, nem kérünk senkitől sem, jól hangzó adományt.

Két  oldalon szükséges teljesítenünk,

ha csak  az egyikre figyelnek,

a másik  oldaluk leépülhet,

ha nem figyelnek a belső kontrolljukra,  ah.

A  valóságról való kommunikáció fontos lenne, ne

keverjék össze,

 ha sokan esnek kétségbe, ahhoz felelősek és alkalmasak legyenek.

Szerintem fontos a fokozatosság,  mint ahogy

mászni,  járni tanul  a

gyermek, megismétlődhet az hasonlóképpen

egyes  helyzetekben.

Az egyensúlyt  egy összetett hatás  adja,

szerintem.

Ha bármilyen magasságokat ért is el,

elindulhat lefele,  ha nem

figyel arra,  mi van

a  látszatos

egyetértés

mögött.

Ha ingatag az

 egyensúlyod, a

 kellemetlenkedőket

nem észleled,  a siker  hiánya

behozza azt az  energiát,  mintha

kapaszkodónak  az jó lehetne, aha csak  nem  neked, hinnye.

Ott a csapda, eljátszik  veled, hiszen várod az egyetértést, a  hasonló

életrezgésűeket.  Miközben vannak  akiknek az jól  bejött  és gügyét

csinálnak belőled, már hagyod. Hiszen kibillentve éppen nem veszed

észre, lementél  a szintedhez képest, de mennyire, ah, azt a, hinnye.

A múlt elmúlt, a  jelenhez igazodjál, ne a múltban időzzél, mert úgy

hat  az, mint a régi. életed, nem lesz tisztelet. Lehúzhat a szinted alá,  ha véget ért a játszma. Holnapra vagy mára a saját  addigi  elvégzetteid tükrét  nézegetheted. Ah, miért adtad  a fejedet az ártásra ah, ha  pont attól szenvedtél. Ugyan , hogyan fejlődnél, ha  nem változol,  inkább elvárod csak azt  a sok igazodást másoktól, ah.

Ha azzal bántottalak meg, hogy valamikor csak eljöttél, hogy megnézzed, tán én legyek az akit

megcélozhatsz, újra és megint,  mert

úgysem ártanék senkinek,  hinnye.

Ne bánkódjál, bocsánatot kérek,

ha nem  voltam eléggé  határozott  és  nem

mondtam, hogy ne jöjjél  menj máshova,  ah.

Tán személyiséged ahhoz szokott,  nem bocsát meg senkinek sem, aki nem hajbókolna, hinnye. Sokadik gyermekként megszoktam azt, hogy nekem  nem  lehet igazam  és  kész.

Ezért aztán rábíztam  mindazt, az

 emberségesekre a szakmájukban kitűnőkre.

Nem gondolnám, hogy dolgom lenne azzal, ha  mindig igazad kell legyen. Hát hajrá, én inkább  az alázatot bírom jól. Nem  keresem a bajt, a  gondot, van abból bőven, nem magam generáltam azt se.

Csupán annyit,  ha valamit  lehet, azt nem biztos,  hogy szabadna, ah.  Hamar felszínre hozhatja azt is  hiszen a sajátja, a görbe az kiegyenesedhet,  ha  van arra igénye. Ha mások vállán  jutott el  oda, akkor nincs hozzá tudása, se annak nem lehet a  várományosa. Ha belebonyolódott és azt már át sem láthatja, nincs meg hozzá, csak az egyik oldalának  a teljesítése. Ah, óvatosan írom, talán el  is gondolkodhatna  rajta, ah. Mi  az amihez nem ért még, a tanulás sohasem késő és nem szégyen ám,  semmiképpen, hinnye. Jer elő, hűséges jó öreg, „bocsánatot kérek”, nem hívnálak,  ha meglennék nélküled. Kívánok, jó egészséget.