Kölcsönös tisztelet, a
határaidat ismered.
Segítőként tudod,
meddig mehetsz,
be kell tartanod
a szabályokat,
amit megszabnak,
mert felelős is vagy.
Nektek szánnám, ha
már csak körbe-körbe
megy minden, kiszállás
nincsen, mert még azt
megtervezni sincsen,
se idő se egyéb más.
A kiüresedést előzd
meg, emelkedjél fel
a saját szintedre és
még akkor, amikor
egészségesen lehet.
Nem csinálhatod azt
másképp, mint a szabály
diktálja, hiszen azt egyszer
valaki összeállította, rájött,
kitalálta, módszerré vált.
Begyakorlott jól bevált.
Mindent így találtak fel,
jöttek rá, bebizonyosodott,
amikor megfigyelték azt a
hosszú idő alatt, ugyanaz.
S voltak azok, amikor
egy pillanat alatt,
bizonyosodtak
meg arról,
nahát,
akkor
attól
a
perctől,
számon is
tartható.
Valami új
amivel lehet
másképp is
nemcsak a
megszokott
módon lehet,
kettő az nem egy.
Hát a sok év alatt,
magam is megtaláltam
az emberek tenyereiben,
a saját, csak róluk szóló és
a családjukról még annyi,
ami csak őket érintheti.
Valami ami pontosabb
nem is lehetne, hiszen
mi magunk írjuk bele.
A születésünkkor már
ott vannak a vonalak,
mindenki tenyerében.
Megfigyeléseimnek lett
a gyümölcse, a tenyerek
lelkünkről is szóló térképe.
Ismerem mint a tenyeremet,
én igen, mások meg amikor ők
is megismerték, attól többek
lettek, hiszen valamire rájöttek.
Ami utána a hasznukra is vált,
tájékozottabbak lettek vele.
A generációs jeleknek az
ismerete nagyon sokat
segíthet, önmaga és a
családja megismerése,
egymás felé való tisztelet,
elfogadás, teljesítés ha van
olyan feladat a tenyerében.
Ahogy látom mindenkire
jut a feladatokból,
vagy, ahogy még
fogalmazom,
törlesztés.
A magas
rezgésű
emberek
észlelik ezt,
de nem tudnak
mit kezdeni vele
gyakran, mert a
gyakorlatban
úgy volt odáig,
hogy elmentek
mellette, hagyták
had legyen, nem
nyúltak hozzá.
Gondolták az
addig is úgy
volt, hát
marad.
Igen
ám,
de
mi
is
mások is
fejlődünk,
amikor ott
arra az idő,
a saját időnk.
Ha mindenki
ugyanúgy,
ugyanazt,
ugyanabban
az időben tenné,
akkor tán lett
volna annak
előjele,
hogy
kettesével,
csoportokban
születtünk volna le.
Mivel egyenként
születtünk és nem
ugyanaz a tenyér
jelünk máséval,
hát van abban is
valami, amikor
a leolvasások
közben is, oldja
a velem szemben
ülő ember lelke azt,
ami addig nyomta,
felszabadult onnan.
Mindenkinek van
fontos dolga a
Hazájában,
a Világba,
is elviheti
a kíváncsisága,
a további fejlődési
lehetőségét keresve.
Azt látom azért születtünk
mi a saját Hazánkban mert,
itt kiteljesedve, ide téve bele
a szépet és jót, a fontosakat,
mint információt a Hazánk,
befogadva kiteljesedik tőle.
Úgyis az megmarad ott és
azokban az emberekben,
akiket pont akkor és az
érint meg, az ő idejükben.
A saját életritmusunkban
élve, a saját feladatunkat
hozva, a saját szeretteink
felé teljesítve, boldogulunk.
S amikor ezen feladatokat
teljesítettük és a Hazánk
befogad bennünk azzal
amit közben mi mind,
meg is tapasztaltunk.
Hozzáadott tudásnak
neveztem el, sokaknak
jó lenne abból meríteni,
amit a másik jobban tud.
Hiszen egy Haza ez csak
egy, mind ide születtünk,
itt nevelkedtünk, ide is
kellene visszaadni abból,
ami azóta a legjobbá
lett a Hazánknak
is hasznára lehetne.
Mindenkinek jót tenne,
a Hazánk is fejlődhetne a
nagylelkű, széplelkű, jólelkű,
emberies sokaság mintává válva,
eltudna számolni a saját lelkével is,
hiszen azt csinálja amire született.
Két oldalunk van, ha ez egyiket
teljesítve a feladat elfogyott,
biza ott a másik feladat, nosza
meglehetne az igényesnek azt
is tanulnia, hogy ő is tudja, így
aztán könnyű lenne tisztelni
azt is akit addig nem értett.
Egymás mellett talán nem
mennének el ilyen könnyen
az emberek, az adott szavak,
azok is maradnának, hiszen a jó
társaság emberies tartást is ad.
Nem kellene érezniük, hogy
újra lemaradtak, nyugodtan
kihúzhatnák a gerincüket,
mert miközben azt látják, a
többiek meggazdagodtak,
ők meg lelkileg, szívesen,
gondolkodásban gazdagok
lettek. Lehetne váltani, hisz
csak akkor képes valaki a
sorsát elfogadva élni, ha
azt már érti, más időben
vannak a feladatok mind.
Önmagunk felé, szeretteink
felé, a Hazánk felé teljesíteni
jöttünk mi mind, egy Haza ez,
csak egy, tiszteljük, becsüljük meg.
Általános műveltséget növelő”Tenyérolvasó”
Ismerem mint a tenyeremet címmel neked, aki
most értetted meg, eddig miért nem értetted.
Magyarországon, Pakson a Hergál Házból.
Heringes Árpádné e.v, Műhely, a megelőzésért.
Online önismereti oktatásom ( a találmányom),
az önbecsülésedért. Julamami védjegyesen.
Nem tartozom se ide, se oda, így
tartozom, kicsit mindenhova.
Szeretettel.
Julamami