Bocsánat, ha többet  várna tőlem, mint amire képes vagyok.

Ha valamihez nem értek,  azt én bizony tanulmányozom.

Tán nem ártana, az újat bevinni, a meglévő tudás mellé.

Tíz éve annak, hogy felismertem nincs lehetőségem,

persze csak magam és a hivatásom szerint.

A nyugdíjamat,  most már párszor

„méltányosságból”, emelték,

így sincsen 54.000.-Ft.

Tehát amíg élek

dolgozom,

addig

élet, ah,

amíg

dolgozom.

Nem tudok ezzel

megbékélni, íme leírom.

Dolgoztam  egész életemben,

nettóból sikerült kiszámolni,  ah.

Néhányszor még biztosan leírom,

nem látok reményt, az emelésére.

Na aztán, üzletasszony sem lettem,

botcsináltaként elevickélek, vándorlok,

az online világában, ijedtemben szaladtam ki.

Mostanra megérett bennem, szeretném eladni,

átadni,  betanítani és az oktatását megtanítani.

A feltaláltam, arra való, hogy legyen hasznára,

a saját Hazánkban az emberségeseknek,  a

segítőknek, a családoknak. A generációs

feladatokat megismerve segíthetne,

  a családok összetartozásában.

A fiataloknak kapaszkodó

lehetne, hogy ami ott

belül jelez nekik.

Az bizony létezik.

Belső kontrollnak

neveztem el, a lelkes,

szíves,  gondolkodó ént.

Ami motiválja  az embereket,

igen, csak az önmagukra figyelőket.

Ha magadat nem  tiszteled kellőképpen,

hogyan várhatnád bárkitől, hogy tiszteljen.

Mivel nagyon szűk az a lehetőségem ,  ahol

ingyenesen hirdethetek, hát ezt találtam ki.

Sokáig tartott,  amíg ezt mint lehetőséget,

elértem. Azt hittem,  másoknak is fontos,

ugyanúgy az emberséges, mint nekem.

Várom  azt a vevőt,  aki megteszi

ezáltal az utat, elolvasva,

ráismer önmagára naponta.

Az alázatot időben megismertem,

túlélésre használom, ha szükséges.

Nem  zavar az sem,  ha gügyének néznek.

Egyedül akarom  elvinni,  addig, amíg lehet,

tiszteletben tartják, a szeretteim mindezeket.

Tartozom vele az önbecsülésemnek, a „Hazaértem”,

érzését keresem általa, úgy, hogy nem mentem sehova.

A Világ mégis itt van,  eljön a vevője,  amit nyilván  már nem

én  bonyolítok le, hiszen nem értek az üzlethez egyáltalán, ah.

Még egy feladatot tűztem ki magamnak, az engedélyét annak,

megkaptam, együtt kiadhatom azokat, amiket eladni nem tudtam.

Megkerestem  a neveseket előzőleg,  nem  vállalták a kiadásukat.

Hát segíts magadon, mint mindig mindenben, készülök megoldani.

A napi sikereim  ebből  vannak, nem hajtom  túl magamat, a  koromat

tiszteletben tartom, viszont, ha jólesik, hát bizony teljesítek, hinnye.

Általános műveltséget növelő  „Tenyérolvasó” az a védjegyes része,

Önismereti oktatás  keretén belül  zajlik most, igény szerint nevelek.

Ne várjátok tőlem kérlek benneteket, hogy megváltozzak, ahhoz,

már, nagyon sok ember tisztelt meg, inkább alázatos maradok.

Azért kérek gyakran, lehet, hogy sokszor bocsánatot,

hogy éreztessem. Nincs igényem arra, hogy csúnyán,

méltatlan megfogalmazással kommunikáljanak velem.

Igyekszem, pont azért, szeretném bevinni a tusásomat

a  köztudatba, hogy sokan vállalják fel, van már igényük

arra, hogy amit feltaláltam, megtanulják tőlem, hinnye.