Sorsod, mint generációs feladatod. https://julamami.com

Tapasztalatom szerint, most a lelkiség időszaka van,

ne vedd hát zokon, ha a jó édes anyád, megigazgat.

Nem vár el tőled többet, mint, amire képes vagy, azt.

Őszinte kommunikációra igyekszik rávenni, hinnye, ah.

A kislány, a cseperedő lány, a nő, az asszony, az anya, ah,

van mondanivalóm bőven, tapasztaltan a hivatásomban.

Együtt időztetek, te magzatként, lelkesen, szívesen,

vagy az éppen akkor, nehéz időkben, hinnye.

Aki nem észleli időben, lekéshet a jóról,

a szépről, s lemondhat,

a könnyen jött,

kierőltetett

pénzről.

Ha nem

tudja,

hogy

neki,

hol

vannak

a határai.

Túllihegi,

túlerőlteti,

a határait

döngeti.

Minden

áron, meg

akar felelni,

vagy szerezni.

Látványosan,

a többiek fölé

kiemelkedni.

S a régi látszatosat,

is meg akarná tartani.

Nincs mersze elengedni,

a múltban az jól működött.

S igazodni a jelenhez is, akkor

tán az élete is könnyebb lesz.

Miért gondolják azt, hogy

különbnek kell lenniük, ah,

bárkinél. Van az Isten, hinnye, a

 hatalom, nála van, vegyék észre.

Ha túl komolyan veszik magukat

és a szerepüket élik csak, bizony,

nevetségessé válhatnak.

Tapasztalat nélkül,

hiábavaló az elmélet.

Annyian próbálkoztak

már és egyre lejjebb lett.

A rang, a cím, a látszat,

ugyan miért nem inkább,

az emberséges létünkért.

Értünk is szóljon, a Népért,

már végre és mindenképp.

A magukhoz képest, túl magasra

törtetők, a mindent megszerzők,

 hogy honnan jöttek elfelejtették.

Rángatnának mindent szanaszét,

csak azt látja a szemük, mit

 szerezhetnének meg még.

Az elkényeztetettségben,

nem tudhatja, most, mitől

sanyarog, a tehetséges.

Miért nincs lehetősége,

így, nem juthat, =0., túl se, a

 végleges sikerébe, hinnye.

Csak nem úgy megy, ecc –

pecc kimehetsz, te meg,

minek születtél meg.

A nyugdíjad helyett,

neked aprópénz jutott, ki

mondta, hogy te a jót kapod,

ja, hogy megdolgoztál érte.

Ah, sokan nem vették

észre, a múlt

elmúlt,

nincs

jelen már

a most se.

Csupán jön

és átmegy,

gyorspörgésbe.

Mire tervezzenek,

kivitelezzék-e,

úgy, hogy az,

működőképes,

élhető is legyen.

A legnagyobb kegy,

mostanság, hogy élhetővé

legyen, amit megalkottak.

Egymás megbecsülése,

tisztelettel lenni, mások fele.

Megerősíteni a sarjakat lelkileg,

hogy elbírják, a kint lévő, nehezeket.

Amikor hazamennek, az otthon, szolgálja

ki őket és a tárgyaik, a pihenésükre is legyenek.

Egymásért tegyenek, legyenek, ismerjék a férfi és

 a női kommunikáció közötti különbségeket, hogy

azután lelkesen, gondolkodva,

szívesen, meghitten, időzhessenek.

Lelkesedve, gondolkodva, szívesen éljék,

hazavárják azt, aki, az otthonába érkezne.

Ne másokat utánozva, irigyelve éljenek,

becsüljék meg azt, ami már van, adott.

A gyermekeikkel párhuzamosan

haladva, egymásnak tiszteletet adva,

nem életkor függvénye az sem, hinnye.

Valós, tiszta kommunikációt gyakorolva,

eljutni az őszinte szavakig, azt a.

Elnézést kérni, azután, egymástól,

amikor már, bevallható, a nem szép szó.

Majd élni tovább, mintha nem is lett volna az.

Legalább, nem ártani, magunknak sem, azt a.

Ha pénzben gazdagságra születtek, mindent,

idejében, lesznek a saját idejükben azok is.

Önmagukhoz mérve, nem másokhoz.

A belső kontroll, érezteti a szíves,

lelkes, gondolkodó gazdagságukat.

Igyekezzenek megélni, a napi sikereiket,

minden, hétköznapi tevékenységükben is.

Akinek működőképes, családja van a nehézben,

becsülje meg, mert a legfontosabb, már megvan.

Jó szerencsét, a mindennapi boldoguláshoz, ah,

adjon meg hozzá az Isten, minden földi jót.

Kellemes időtöltést, kívánok.