H. Nagy Júliának szólítottatok nagyon sokan a kezdeti években.
Most is ugyanazon a néven gyakorlom a hivatásomat, már Online,
amit az összes másik iratommal együtt a feltört autóból elvittek, így
a Julamami védjegy, ahogy most már sok éve szólítanak és gyakran.
Nemzetközi táborban olvastam le először sok – sok tenyeret,
sorsolvasó lehettem ott frissen, egy napja volt annak,
akkor éppen, a papírforma dátumozása szerint.
Egy hűs fa alatt várakoztak, akik bevárták a
sorukat, hallani szerették volna a sorsukat.
Jöttek és várakoztak, nem fogytak az
érdeklődők, a tábor végéig. Hát olvastam a
sorsukat ott feszt, s évente a Körkép mellett is.
Arra nem is gondolhattam, hogy aztán milyen
nagy létszámú ember indult el hozzám.
Hiszen megjegyezték a nevemet.
Klári néni volt a legismertebb,
oda hivatott magához a faházba
és már csak tapogatta a tenyereket.
Sok – sok rossznak hangzót mondott ott akkor
nekem, azóta már meg is éltem, viszont egy megmaradt.
Írsz egy nagy könyvet, mert a Világban élő értők, gondolkodók
számára felfogható hasznos mondatokat fogalmazva, érthetők a,
szavaid nekik. Arra szült az anyád, minden mondatodat írjad hát le.
Tíz éve már online is írom, a „Reggeli gondolatok” nevet adtam neki.
Azután mikor láttam, hogy mások is úgy nevezik az ő gondolataikat,
megváltoztattam a címét és azóta már sokszor újra megtettem azt.
S nagy látogatottságú helyeken vártunk, a hozzáértő vendéglátók
elhelyezésében. Hol egy kunyhóban, na meg ott is ahol több nagy
terített asztalok melletti termek szomszédságában, voltunk jól
elhelyezve, megadva a méltóságát annak. Tolmáccsal együtt
is igényesen láttuk el a sorsolvasással, a rangos vendégeket.
Akik oda luxus buszokkal és nagyon messziről is érkeztek.
Olyan is volt, hogy látszott, meg úgy is rezgett, kitűnő
üzletembereket láttunk el, a sorsuk érdekelte őket.
Esett rájuk is a hirtelen jött eső, várakoztak, hátha
sorra kerülnek, a buszaik meg már melegítettek.
Megtanulhattam a 26 év során a gyakorlat
tette velem, nagyon színes lett a
palettája annak, amit át is
élhettem. Tiszteletet
kaptam bőven, a
helyén volt a
szíves látás. Volt ahol
a díjamat megszabhattam,
viszont számlát mindig adtam.
Tán hozott jó üzletet is a Hazánknak,
ezekről már nem tudhattam. Elköszöntem
onnan, ahol nem bántak volna megfelelően jól a
tolmáccsal és velem, a módját nem adták volna meg.
Rájöhettek, nem tudok megalkudni a jó minőség alá
menni, nem csak a jót fogom mondani, leolvasom
azt amit látok, a saját feltaláltam szerint, mind.
Megelőzésben fogalmaztam már akkor is,
kétszer voltam sajnos szívesség bulin.
Félreérthető volt, csak róluk szólt,
megtanultam közben már ezt is
összefüggésében látom, már
nem keresnek ilyen módon.
A nagy tervemhez tartozó
az, hogy átadjam ezt az
általam tapasztalt és
megrajzolt tudásomat
miután már megvették tőlem.
Betanítanék sok hozzáértőt hát
arra amit megelőzésben tudok.
Vigyék be az értők, minden
olyan helyre, ahol
nevesíthetné ez is
a jót és szépet. A
szeretett Hazánkról,
ezáltal a tudásom által is.
A jó öreg bocsánatot kérek,
bizony jól illik ide is, alkalmazom.
