Ha nem állítod fel időben a saját szabályaidat azon belül ami

egészséges körforgásban tarthat és feltételezed,

neked, mivel eléd tárul azt is szabad.

Szembesülnöd szükséges azzal,

miközben a lelkiismereted

többször is jelez,

ne tegyed,

egyszer

csak a

lelkes,

szíves,

gondolkodó

éned, behúzza a

féket, ezt meg úgy

hívják lelkiismeret.

Amíg azon vagy,

mindent amit

nem kaptál

meg akkor

amikor

nagyon

akartad,

teljesítsed.

Mert megjár az,

a saját sorsodnak

csak mellette ballagsz.

 S van az a pillanat amikor

ráébredsz a valóság az nem az.

Hiszen  amikor már ártanál magadnak,

a  túlzóan sokkal,  mindig kapsz egy  jó

lehetőséget. Ahhoz, hogy akkor adjad oda,

azt ami elkényeztetne, mert elhinnéd, hogy

mindennel ami dolgod volt, már készen is vagy.

Pedig jön az új ami csábítóbb mint a régi megszokott feladatok.

Eljön az ideje annak is, amikor tálalja a sorsod  azt és a

 saját idődben, mert dolgod van vele, megteheted.

Ha többet engedsz meg magadnak, mint amit szabadna,

átformálod a saját életedre mindazt, ami addig adatott neked.

Lelkesedhettél, szívesen éltél mások lehetőségét el nem vetted,

azzal ami éppen adott volt be is érted,  mert megértetted, mi a

lényeges. Nem egyedül születtünk meg, sokan vagyunk sokfélék,

abból áll  össze az Isten által megteremtett teljes egészséges létünk.

Minden egy, teremtjük a jót  és a szépet, nem ártunk, nem bántunk,

magunkra is jól vigyázunk,  hiszen apró fontos porszemek vagyunk.

A sorsunknak a tisztelet, a szeretet, az alázat, az alapja, erre építjük

fel  azt ami jó nekünk, az nem biztos, hogy jó másoknak,  tolerancia.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”, sors, emberismeret.

 Önismereti oktatás,  igényesen, Műhely, a megelőzésért e.v.,

Julamami védjegy, Awebtenyeres megrendelhető,

Heringes Árpádné tulajdona.

Hatások innen, hatások máshonnan, ha nincs meg hozzá a belső

tartásod, nem életmű lesz az csak könnyű, komolyan

nem vehető, a folytatása

annak amitől

már szabadultál volna.

Csináltál-e mérleget

magadhoz mérten,

ahhoz amit alkottál.

Ha ugyanúgy folytatod,

mert feltételezed, hogy

a megváltozott helyzeted.

Na meg valami hódítóan új

majd meghozza tán a sikeredet, s

helyetted, mert nehéznek tartottad azt és

kikerülted az eddigi életedben elvégzi tán más.

Tanuld meg azt, amit nem hoztál a

születéseddel és eddig csak az

egyre nagyobb hiányát észlelted.

Gondoltad, ha hárítod, vagy halogatod

majd megoldja helyetted a sorsod, aztán

egyszer csak ott a fék, veled szemben a helyzet.

Jól gondold meg mit kívánsz, mert ha megkapod

abban leszel kénytelen folytatni a további életed.

Amit elkezdesz, mert a saját döntésed, azt fontos

egy élhető megoldásig el is vinned. A fokozatosság

sokat segíthet, ha nincs meg a tudás hozzá benned, a

 szükségét erősen fékezőnek észleled,

tanulásra késztet, ah, gátak már ne legyenek.

Kénytelen kelletlen hozzá kell majd akkor

látnod, mert lám, nem oldódott meg magától, ah.

Pedig volt mindig kellő idő mindenhez, talán nem

jó az, ha folyamatosan elégedetlenkedsz, tanuljál

meg dicsérni, akkor amikor ott a helyzet, idejében.

Ha még arra nincsenek beérve a többiek,

addig olyat várjál el tőlük, amire akkor képesek.

Mindenki más sorsot hozott, a most pillanata fontos

a saját idejében, így nem lehet egyforma élete sem.

Nem mindegy az, a szíves, lelkes, gondolkodó énednek,

hogy csak elvárások, meg kötelezők vannak-e, a kérésig is

el lehetne jutni, persze ha a rezgését átélted, a hatását ismered.

Kérem, kérem szépen, tisztelettel kérem arra, vagy erre, hinnye.

Jó szerencsét jó emberek, adjon az Isten minden földi jóból annyit,

ami a lehetőségetekhez illik éppen, a fokozatosság a tudás alapja, ah.

 

Nem sok a jószándékú ember körülötted, ha már irigyelhető lettél

szerinted. Ha megmaradtál a magad egyszerűségében szerinted,

na akkor már tudod mi a lényeg. Amikor mindenféléket

összehordanak már rólad, alig várják, hogy

valami történjen, ők legyenek

csak a fontosak.

Hiszen ahhoz

szoktak,

nem jöttek rá

idő közben, amikor

elérték a legjüket, már

nincs hová fejlődjenek.

Unalmukban aztán irigyek

lesznek mindenkire, akinek

van motivációja a jó minőséget

maguknak megteremtett életükre.

Mert rájöttek a nagyszerűségére az

egyszerű életüknek, megmaradtak

emberségeseknek, alázattal élnek.

Önismereti oktatás, igényesen,

együtt jár az emberismerettel.

Lehet húzni az időt, viszont

akkor ne csodálkozzál, ha

nem tudsz eljutni

időben már,

a számodra

lényegeshez.

A motivációból

esetleg hiányod

lehet, ha eljutottál

a számodra leghez.

Bocsánatot kérek,

mint a jó öreg aki

tapasztaltan

tudja,

tisztelettel

élni könnyebb.

Ha elérted az életszerű és nem mondvacsinált szintedet,

 félre már nem értheted, pontosan tudod,

abban, akkor mi számodra a lényeges.

A többieket nem akarod

legyőzni

sem

meggyőzni,

van hozzá érved.

Tálalja már a sorsod

mindazokat, amiket

pont idejében elérhetsz.

A lépcsőfokokat amik adottak

voltak, aktuálisan, végigjártad,

amit neked adott feladatként a

 sorsod, nem másoktól vártad.

S megtanulod azokat,

amiket mások hoztak

a tehetségükkel tudásnak.

Beül most az aktuálisan fontos, a

 megfelelő sejtedbe, tudás lesz belőle.

Igyekezz a saját ritmusodban maradni,

akkor is, ha nem ugyanabban fogsz haladni.

Észlelni fogod, mindent ami most adott,

használni tudsz. Kikerekedik a Világod,

mert fokozatosan jön elő a rálátásod,

Isten ajándéka majd meglátod.

Egy jó nagy bocsánatot kérek, bele is illik megint ide, úgy

nőttem, hogy mindig mindenkinek igaza kellett legyen, hát

lett alázatom bőségesen ahhoz amit a 26 év adott nekem.

Mire odáig elértem, nem ver a sors, hanem van az Isten,

sok tapasztaló, emberesedő évre volt szükségem ahhoz is.

A nagyanyám úgy harmonikázott, hogy sírtak sokan, amikor

hallgatták, hát megismertem több vallásos közösséget, mert

oda vártak bennünket, a tehetséges harmonikázása miatt.

Életem során különböző kultúrák hatásait is átélhettem,

tudom, hogy nem élhet mindenki egy  azonos hatás által  jól.

Egy minden, mindenben ott van a lenyomata a hozottunknak,

tanulni, fejlődni a többiek hatása által, sokat mutatott nekem.

Valahova tartozni próbálni megvolt, rájöttem, ha adni már

tudok és felfedeztem, a hogyan és a miérteket, tegyem, íme

így lett a hivatásommá ami már bennem volt többletként.

Tapasztaltam azt is, ah a lehet, az még nem biztos, hogy

mindenkinek a lehetősége lenne, mert ott van hozzá a

szabad-e azt, hátra vagy előre vinne-e a sorsodban azt a.

Átadnám a megfelelő szinten lévőknek ezt a tudásformát,

amit magam is rajzoltam meg, alacsonyabbra nem  megy át.

A tíz év egy évtized az, amióta minden módon igyekeztem,

láttatni, amit felfedeztem, összefüggésében láthatóvá lett.

Eddig araszolva haladtam, beengedőkre még nem találtam,

a szükségeshez képest néhányan megismerték azzal élnek.

Boldogulni tanulnak a saját sorsukat megismerve, már

van tán igényük arra, ami generációsan elérhető lenne.

Érzed-e, a lelkes, szíves, gondolkodó éned kontrollját,

hatna rád, hogy mind a két oldalad jól érezze magát.

A nagy akarat bizony odahat, ahol a hasonlók vannak,

a belső kontrollja hiába dolgozna, azt naponta letudja.

Hozzálát az álmait megvalósítani és mire odáig elér,

sokaknak változik meg hirtelen a biztosnak véltje, s

  amikor körbeér, rájön az indulásnál megvolt mindene.

Amikor ráébredsz a valóságra, hogy az egyik oldalról,

nem tudsz, megfelelő érvek nélkül áthatni a másikra.

Ne uraljon el a bánat, úgy lépj előre, hogy a jövőd  majd,

ígéretesként megveregethesse a fejlődésedért a vállaidat.

Hiszen közben megtanulhatod, ami neked fontos, azt úgy is

szükséges megvalósítanod, másokra nem hagyatkozhatsz.

Ha nem vagy megelégedve azzal amit látsz, hát változz,

tanuld meg, amit még nem tudsz és szebbet láthatsz.

Az egyensúly fontos el ne felejtsd, ha kibillensz és

nem ismered fel a határaidat, ott is maradsz.

Ha elhagysz minden addig lényegeset,

azért, hogy megszerezz mindent,

amit a szemeid látnak, legyen

a tiéd, az bíz, felelősség.

Telítődhet az energiája, ha

nincs egészséges körforgásban.

A hatalmas az Isten, mert van.

Szembe is mehetsz a sorsoddal,

önmagadért tegyél ne ellened,

vannak a generációs jelek.

Íme, a racionális oldalunk

mellé kaptuk a lelkes oldalunkat,

mint ahogy két mezítlábunk is van.

S ha van a talpunk alatt a járáshoz

megfelelő talaj, biztonságérzetünk is

akad általa. A gödör és a kitüremkedések

kifejezéseket használom az oktatásomkor,

az egyik pont az ellentéte a másiknak.

Van az a pillanat, amikor mindenki

át és megérzi, valami történt vele,

átrezgésnek mondom, jelzi a bőrön.

Van az Isten, szoktam mondani akkor,

amikor hallom ott, ahova a sorsot olvasom.

Viszont bármikor megfordulhat a sorrend,

s lehet a többletből  hiány, vagy egy éppen sorsszerű

fordulat kapcsán előfordul, a sorsok beteljesülhetnek.

A múlt elmúlt, fel lehetne zárkózni most a jelenhez, persze

csak akkor, ha önmagán kívül mások is fontosak lehetnek.

A gyakorlati tapasztalatom által adta meg az Isten, feltaláltam,

lerajzolhattam, minden apró részlete ott volt a sorsolvasásban.

Szükséges lenne már hozzá az Ismerem mint a tenyeremet,

hogy felismerjék  akik már elég érettek ahhoz felfogják.

Nem hozzájuk fejlődik fel  az ami ma már természetes,

nekik lenne szükségük a vállaltjukhoz felfejlődéshez.

Nekem a tehetségem  lett  a hivatásom, amikor már

fájtam eleget, hogy nem kapok annyi szeretetet,

amennyit szeretnék, rájöttem, adnom szükséges.

Ez azután már a saját utamat járva, hivatásommá lett,

felemberesedtem  a feladatomhoz, pont időben volt  az.

Mindenkinek van egy ilyen sorszerű története másképp,

más időben, amikor már elég érett a saját sorsában a

kiteljesedésére, azelőtt esetleg, többször ismételhet.

Várom a lehetőségemet arra, hogy olyan emberségesnek

adjam el, aki érti mit vesz meg, nála lesz a legjobb helyen.

Nem lehet kifordítani, más irányba vinni, a saját energia az,

amire hat, amikor elkezdenek felfejlődni önmagukhoz, ah.

A betanításához kellő időre van szükség és megfelelő

körülményekre, hogy új életet építhessenek általa.

Akik már igénylik, hát igénybe veszik, az oktatás

megtanulásával, a fejlesztésbe  is bevihetik.

Azokra a helyekre, ahol

nagy haszna lesz, ha még

idejében megkapják, ezt

az igényes tudásformát.

Tartást, emberi méltóságot

megtartó, megerősítő erő.

Magam tapasztaltam az

emberek által, akiknek

volt igényük rá és

messziről is

eljöttek, a

 sorsolvasásukért.

Nem teszek hozzá és

nem veszek el  belőle,

csak leolvasom azt,

ami érdemben

láthatóan

ott van,

belőle való az.

A lelkes énből jövő

információként

olvasom  le, gondolkodva,

megelőzésként fogalmazom meg.

Emberies jelnyelvnek neveztem el,

ami által elhangzik  minden, ami

jelzésként leolvasható ott akkor.

Hiába na, hét éve benne vagyunk

a jó energiákban, nagyokat néznek,

akiknek már a régi módon nem hat.

Megváltozott a Világ gyors pörgésben

van, a tolerancia,  az alázat tanulható.

Hárítani is lehet a felelősséget, attól biza

nem fejlődik senki sem, meg is rekedhet.

Van a jövés menés, ez már természetes,

azoknak, akik összefüggésében láthatnak.

Az bizony egy fejlődési szakasz eredménye.

Olyan mint amikor megismerkedik két ember,

a nő vágyik arra, ah, hogy olyan párja legyen,

mert magasabb a rezgése az övénél akkor.

Csupán azt nem is sejti, hogy a férfi akkor

van az energia csúcsán és az már, ha a

nő nem jól motiválja, nem változik meg.

Na ez is magyarázza miért jó, hogy emberies

jelnyelven fogalmazom meg, nem utánozható,

viszont megtanulható lenne, ott van a tenyerekben.

Meg is rekeszthet az egészséges áramlásra ható nem

valós, fékező hatású energia, hát az emberséges nem

tarthatja magában. Jobb ha kimondja,

ami nem a sajátja, kívülről jövő hatás az,

nem kérte,  de magában  se tarthatja, ártana neki.

A  saját szintjére érve, azt megbecsülve nem fordul ki,

mindent idejében, akkor kinek, minek van az ideje éppen.

Mind a két oldalunknak az ismeretére szükségünk van, ha

érteni szeretnénk a miérteket, a motiváció el ne vesszen, ah.

Az Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”, érted szólna.

Műhely, a megelőzésért, Önismereti oktatás,  igényesen, azt a.

Általa, folyamatosan, minden emberies hatásból tanulhatunk,

miközben

emberesedünk,

aközben igényesen jól kommunikálni tanulni van lehetőségünk.

Van amit velünk születve hoztunk, van amit megtanulhatunk,

persze ha van már rá, a számunkra megfelelő időben,

igényünk, mindenki csak ember és van a teremtő Isten.

 

A elmúlt a múlt, a most fontos, a holnap a küszöbödön ácsorog,

beléphet ha illedelmesen kopog és ideje van annak, mert a te sorsod.

A barátot nem vetjük le mint jó időben a nagykabátot, mert mi lesz a

lelkeddel a nagy ridegségben, ha nyáron is fázik a lelkes, szíves éned.

Ki mondhatja  meg neked a szerinte igazat, őszinte tükröt majd kívül

ki tarthat, hogy ne éljed meg,  amikor a lelkiismereted rádripakodik.

Otthon vagy, amikor a kicsiben már látod magadat, nem  mentél

sehova, ah, ha átlátva megengeded, a Világ amíg itt jól időzik,

Önismeretet tanulva,  jól is érezhetné magát Online nálad.

A 16. évben egy reggel arra ébredtem és rajzoljam

le azt ami addig, a napi gyakorlatomban volt,

mert beérett arra, hogy átadjam a tudást.

Annak már tíz éve, hogy oktatom, most online.

A belső kontrollra éreztetek rá,  az oktatásomon,

ha  betartod, alázatot gyakorolva minden könnyebb.

Nem száguldasz el a lehetőségeid elől, a könnyebb miatt,

nyomod azt ami régen jól bejött, tudás nélkül nem működik.

A lelkes,  a szíves,  a gondolkodó énünk  adja a  jó minőséget,

ahhoz,  hogy úgy éljük meg a sorsunkat,  hogy ne haljunk

bele, a túlzott, siettető igyekezetbe, mindent idejében.

Ugyan tudod-e mit  jelent a saját életritmusodban élni, a

 lehetetlent feladatnak vélni, lehetővé az elméddel tenni.

70 évesen is majd,  minden ráncom, hibám, gondolatom

a sejtemmé lesz,  ez minden amit fel  tudok mutatni.

A magamhoz képest várakozó 10 évemet,

igyekszem majd átadni oda, ahol értik azt.

Persze könnyebb akkor, ha abban hisznek,

hogy megint és újra megszületnek másabb

testet öltve, majd akkor minden más lesz.

Van az Isten, tudom amit meg és feltaláltam a

 tenyerekben, tömegesen bebizonyosodott,

jól működik.  Felsorolom időben elmondva azokat,

amiktől megóvnálak téged, nélküled nem lehet,

felfejlődni a saját sorsodhoz emberesedni.

A racionális oldalamat most tanulmányozom,

hiányosnak nem hagyhatom, hát megtanulom.

Viszont, sok mindent körbeérni látok az életemben,

ismerem az ismétlés könnyűségét, onnan is megjöttem

már néhányszor. Na nem azért mert az esett akkor jól,  a

 valóságot élem, a  sorsomat megélném mert ismerem.

Tisztelettel élni szép, szeretetben élni jó,

vigyázzunk rá, hogy ki ne üresedjen a  szó.

Általános műveltséget növelő”Tenyérolvasó”,

neked aki már érted, alázattal élni könnyebb lesz.

Ha nem tiszteled önmagad, mások miért tennék veled.

Az éretlen döntést hagyd magadban, beérik az idejében.

Ha elszáguldasz a csilivili, könnyebbért a valóság mellett,

attól még a feladataidat ismételve odateszi a  sorsod neked.

Isten óvjon attól, hogy az életkorod csúcsán rakja oda a  sorsod,

mindazokat, amiket addig még nem oldottál meg, sőt az elődeid sem.

Köszönöm a tapasztalás bőségét, várom a lehetőségemet, oktatnék.

Amíg fel sem fogod,  nincs kellő alázatod ahhoz amit nem hoztál,

szükséges lenne a saját érettségednek  megfelelően megtanulnod.

A tehetségnek megfelelőn van benned a fokozatossághoz való igény,

kellő tájékozottság amennyire lehetséges, abban a kultúrában amit

felvállalnál vezetőként. Amit nem ismersz kellőképpen ahhoz, hogy

elismerten jó vezetője lehess annak a kultúrának, azt jól szükséges

megtanulnod még előtte. Az emberséges többletedhez légy hűséges

akkor is, ha a racionális oldaladon vagy a vezetéshez tehetséges.

Úgy felfejlődhetsz a saját szintedhez,

menet közben is, a lelkiismeretedhez

hűségesként és lelkesen, gondolkodva.

Gyakran későn van az, amikor már felfogod,

magasabban vagy, nincs a feladatodhoz kellő

alázatod, amikor az éned még az elsődleges, ah.

Van amit hozunk a születésünkkel, van amit

szükséges lenne megtanulnunk, hogy jól

kikerekedjen, kiteljesedjen a rálátásunk.

42 évesen jöttem rá, hogy az amitől már

szenvedek, azt adnom lenne szükséges,.

 a tehetségemből mára már hivatás lett.

S talán időben jön utána a kihallásod,

meglátásod, megérzésed, kész a

személyiséged, ha van

alázatod ahhoz, s már

összefüggésében

láthatod a Világot.

Igen, tudom nem

lettem

divatos,

így arról,

amit oktatok, azt

 tíz éve fedeztem fel,

itt a  saját Hazánkban,

tán még nem is tudhattok.

Gondolom van helyette sok,

ami ismertté, divatossá válhatott.

Az akarat, az öntudat, a büszkeség,  az

élhető, a tehetségből kibontakozó hivatás,

az a sorsban jelen lévő iránymutatás is lehetne.

Ha tudnának róla, apró részletekig megtapasztalva,

felkelthetné az embereknek érdeklődését, a saját sorsukat

leolvasva, rájönnének arra is, hogy ki mit hozott tehetségként.

 S megéli-e a sorsát, vagy követi az elődei kanyargós útját, ahhoz

bizony szükség lenne arra, hogy tudjon róla, van a saját sorsa. S az

amit generációsan hozott, rávetült, áthárult, megmaradt, megpakolt,

ha nem tud mindezekről, feltételezheti, azt, a sorsa nem érte, ellene.

Tiszta forrás, feltisztult összefüggésében látás, a saját tudás mellé  is,

jól jöhetne ezekben a sokféle hatásokhoz, a belső tartás és méltóság.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolnék, sem veled, se

ellened, kitartok abban amit felfedeztem, s van jól működő érvem.

Online vándorlásaim közben jöttem rá, csak egyedül haladhatok jól,

tapasztalatom és ígéretek is voltak bőven, azt is megköszönöm.

Annak a sok nehéznek, keservesnek, a hiányával nem

tarthatnék itt, a sorsomat ismerőként az utamon.

A tíz év vándorlásom az online világában,

mindenféle tapasztalatot hozott, adott.

Nem tudtam senkivel sem együtt dolgozni,

hát egyedül vittem végig a 26 évet mindet.

A sok ígéret mind  ígéret maradt, ebből is

tanultam, nagyon sokat, emberesedtem, ah.

Már előre mondom, kérem ne ígérjen mert

úgy sem tartja be, ha megváltozott az élete.

Tisztelettel élj, hogy majd a saját idődben,

s arra éretten, a tiszteletet meg is kapjad.

A bocsánatot kérek, el is hagyja a számat,

minden olyan helyzetben, amihez

szükséges lenne a fordítása,

ennek az emberies

jelnyelvnek,

amit magam találtam ki.

Neked szól, ha már megérted,

hogy minden érted és nem ellened.

Önismereti oktatás, igényesen, na meg az,

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”.

 

Amikor a belső motivációd kopik,  mert nincsenek miértek, nem

tágítottad önmagadnak megfelelően a lehetőségeidben azt,

ami előre vinne téged, hát tervezned lenne szükséges.

Annak a fordítottja az, amikor még nem tudod

miből élsz meg, hiszen nincs rálátásod,

nem lehet meg a következő

hónapokról

a  terved.

Mert aki

dönt

feletted,

nem azon a

szinten él már.

Nem érdekli az

ah, amit felvállalt

azzal  is jár, hogy

a döntéseinek

hatása mögött

az emberek

várakozhatnak.

Hiszen a hirtelen

változás, az újszerű

élet  megéléséhez

nem készülhettek fel,

pénzük nincsen hozzá.

Nem tudják még miből,

hogyan éljenek most meg.

Van akinek az zsebpiszok, ami

másoknak a ledolgozott évek

utáni nyugdíja lett, gondolkodj a

jó megoldásán annak amit vállaltál.

Bocsánatot is kérek lám rögvest, ah,

remélem egyszer elég, ha nem akkor

 bocsánatot kérek még és még és még.

Gondolkodó tisztelettel,

átlátni azt ami annak

a következtében,

félig se kész

állapotokra utalhat.

Fontos  azt tudni, hogy

a lábaink alatt van talaj.

Van, amikor túlélni

igyekszel  azt,

ami nem a

saját terved.

Azt a, hinnye,

talán szükség

lenne a jó öreg

emberismeretre, hinnye.

Egy ideje működött, hozzá

is szoktál volna, a sok

év alatt, hogy

az ember tervez és

Isten segítségével él.

Hirtelen megváltozott,

akik tudták azt, hogyan

élnek majd, tán terveztek.

Segíts magadon, az

Isten is megsegít, így

élek tíz éve annak is.

Emberesedek rendesen,

nem tudok úgy élni, hogy

majd,  talán. Hiszen az amit

feltaláltam, mindig most van.

Eladom az oktatási formáját, ha

a saját Hazámban nincs vevője,

akkor bizony oda, ahol az igény rá.

“Amikor az ügyeleten,

néha rövid csendek vannak,

az agya gyakran a múltban kajtat.

Vagy arra gondol  mennyire fáradt mire

vége van a napnak, még sincs annyija, hogy

nyaralni mehessen a  családjával, a nővér fizetéséből nem tud.

Az ügyeletek aprócska szüneteiben a szüleire gondol, ugyan,

hogy volt annyi erejük, hogy azt úgy végig is csinálják.

Mennyit nélkülöztek, mert kevés volt az ami

bejött, a nap meg már véget ért, jött az

újabb feladat, ellátni az éheseket.

Nem keseredtek meg  végleg,

ah, sok jót nem élhettek át.

Sokszor volt könnyes

a szemük, amikor

a gyermekek

olyat kértek,

amit nekik

nem is lehetett.

Köszöni az Istennek,

hogy mára hivatása lett.

“Az agg is lehet gyereklélek,

a gyermekek lelke egy ártó

pillanatba bele is öregedhet.

Szunyókálás után amikor

megébredt, látja a gondos

kicsi nővérkét, még csak

tanul, már a hivatása.

Az oktatónővér  azt is

nagyon tudta, kit merre

láttasson. Mást  meg fejlesszen

fel oda, ahol  majd önmaga  lehet.

A hivatásává  válhat és jól  jön az

a  többieknek, mert meg van az

a többlete, összefüggésében

láthatja az egészet,

emberségesen”.

Az alázathoz jól

jön az ima,

hát gyakran

gyakorolja.

Nem tud

mit tenni,

lám elfogadó

lett azzal, ami

éppen most van.

Sok dolog jön fel a

múltból, igyekszik  azt

újra átélni, most,  hogyan

döntene abban a helyzetben.

Tudja, hogy van még

bőven dolga, hát azt

csinálja, amit lehet, nem

álmodozik olyanokról,

ami számára lehetetlen.

Önismereti oktatás, neked

aki már érzed a hiányát annak

ami, megadhatja a motivációidat.

Ha érzed a belső tartásod jelzését,

amikor megérinted a határaidat,

egészséges jelzés feléd, állj meg.

Gondolkodjál el azon, mit miért

éltél úgy meg, ah, azt azért el

ne felejtsd, megjegyez minden

számodra fontosat a lelked.

Adja a tartását a vázadnak,

amit úgy oldottál meg, az

mind megerősít a tartásodban.

Az élet szép, ha hallod a zajban is

a csendzenéd, jó szerencsét. Hova rohannál,

el miért mennél, hisz magad szerint jól, még nem is éltél.

A helyére tevő tolerancia az, amivel szolgáltatni, igényesen tudok,

sőt a  bocsánatot kérek kellő időben megy, a tehetségemből élek.

Vannak akiknek az elődeik által adott nevükkel, a tartásukra, biza

méltóképpen figyelniük kell, ne rogyasszák térdre  a könnyűekkel.

Ah, csak  nem a szeretetet használnák már fel a racionális oldalon

úgy, hogy ha már kimerültek a hatásosak, elbirtokolnák azt, hinnye,

amit a tehetségük kibontakoztatására adott az Isten néhányaknak.

Egyik láb után a másik lép, ha egyszerre, vagy egy lábbal, esik hasra,

csak  nem gondolják azt, átformálhatják az emberségest  tán másra.

Segíts magadon és van az Isten, a lehetőségeink tőle jönnek, valósak.

Azt tudom érzékelhetővé  tenni,  hogy a két oldalunkra szükségünk

van, az egészséges életfelfogásunkért  és az élhető életminőségért.

Az oktatása annak  amit feltaláltam, tartást és méltóságot adhatna.

Kegyes hozzám a jó Isten, megtalálnak már Online is az intelligensek.

A lépcsőfokokat végigjártam, volt ahol  ismételni sikerült mert még

nem volt elég tapasztalatom ahhoz. Most már gyakran mondom azt,

hogy megjöttem én már onnan néhányszor, ha kihallja,  nem ismétel.

Mit  jelent a telített energia,  hát azt, amikor koncentráltan  úgy  hat,

hogy a határait döngeti és már mindenben, csak neki lehet  igaza.

Tán ugyanaz a hatás, talán más hatás is szóba jöhetne,

amiben teljesíteni igyekezhetnél,

az elvártak szerint.

Aztán azon

kapod

magad,

védened

kell az igazadat.

Julamami védjegy.

A igazadat véded,

akkor is amikor már

megalázó a lehetetlennek

tűnő, no lám igazad van, lett.

Hogyan érted el, neked mindegy.

A lehetőségemet várom és nagyon,

hiszen nő az éveimnek száma, eladni és

betanítva oktatni, most toppon tudom.

Nem tanítottam meg a

 betanítására senkit,

általam lesz hiteles.

Odáig elvezethet, hogy

ha megmondta, megmondta,

nem  lehet másoknak, igaza neki van.

Amikor a sorsolvasás közben, egyszer csak

azt hallottam,  nincs igazam,  az nem  úgy van.

Hát  rájöttem, lassabban haladjak akkor, ha még

soha senki nem  mondhatott, a velem  szemben

ülőnek mást, mint amit elvárt volna, neki van igaza.

Nem  jól közelítettem meg,  hát gyakoroltam attól

kezdve  az alázatot rendesen.  Odáig elmentem,

 néha rám is szóltak, ah, annyiszor  ne kérjek

már bocsánatot, amikor a sorsot olvasom.

Már nagyon várom sorolnám be a könyvemet,

kedvesen kérte, csak  elolvasásra adtam oda,

heringesarpadne@gmail. com küldje vissza.

Naponta gyakorlom, mert éreztem, nekem

szükséges abban alkalmazkodnom,

mert én már, ennyi emberrel

való találkozás után tudok.

Tiszteletem, hiszen általuk,

  akik addig  megtiszteltek,

lett óriási tapasztalatom.

Nem gyakran volt szükség

arra, hogy kimondjam akkor,

kérem  tisztelettel ha lehetne, talán

lássa  be,  nézzen rám, nem a szolgája  vagyok, íme.

Tisztelettel  kiszolgálom, a legjobb tudásom szerint, érvelek.

Mivel igényes szolgáltatást vesz igénybe, igényesen utalja át,

nem  látom és nem lát, elég a hangom. Meghallgatja, azt, amiért a

tenyereiről általa készült,  egy fotón mind a két tenyerét,

jól olvasható minőségben átküldte.

Azt ami a  saját feltaláltam általi,

  online szolgáltatásom, 26. éve, oklevelem van

róla, hogy elvégeztem. S  ma már bizony, amikor érdeklődnek,

nyugodtan mondhatom, magamat immár, sorsolvasónak hívhatom.

 A sorsokat a feltaláltammal, az átküldött tenyerek fotóiból, ahogy

ott

látom,

tisztelettel, leolvasom.

 

 

 

 

A sorsod csak a tiéd, ne várjad, hogy ugyanúgy működik majd mint

másoké, az egészséges körforgásodra fokozottabban ügyelj hát.

Ah nem ismered a saját sorsodat, se a generációs hozadékodat,

ha nem tiszteled önmagad, ugyan, hogyan tisztelnéd azokat,

akik nem értenek egyet veled, de a döntéseidben kell éljenek.

Legalább ne árts, senkit se bánts, téged sem pótolhat senki  más.

A belső kontrollod tudatosítaná veled, érted van és nem ellened,

ha felismered azt miben meddig mehetsz, az alázatod kifejlődhet.

Ahhoz a feladathoz amit éppen a sorsod szán neked, add a nevedet,

ha a kultúrád fel nem vállalod, a jóléted helyett más szekerét tolod.

A fejlődés azt is jelenti, az utad nem lefelé felfelé halad, tiszta marad.

Mind saját sorsot hoztunk, még a családokon belül is más, ez

 a tapasztalatom és már tíz éve az. Ha nagyon erőlködnek

és mégis megcsináltatják azokat,

amiket ők maguk

nem csináltak,

vagy

csinálhattak

 meg időben, hinnye.

Abból, csak erőlködő

ismétlések lesznek.

Hiába na, ha

megadnak

mindent

anélkül,

hogy

valamit,

amire képes

elvárnának.

Megül ott benne

nincs hozzá se tapasztalata,

sem tudása, unatkozni fog benne.

Kívülről lehet, hogy csili-vili, de azt

 nem tudja megteremteni, a pénzt viszi.

Átfordultunk, a tapasztalatom  szerint,

7. éve immár, a jó energiákban vagyunk.

Az ami jól működött a régi módon, most már

hozzáértés nélkül nem tud hozni, csak viszi.

Tán ne tessék próbálkozni a régi jól beváltat

előtte alaposan kellene tesztelni, hogy ne

tessék  azzal, lejáratni magát és nagyon.

Fejlődj, haladj, a magadhoz mért jó

ritmusban, amit eddig össze

ollóztál másoktól, azt

talán felejtsd el.

Örülj, hogy

eddig nem

buktál bele.

A lehet, az

nem azt

jelenti,

szabadna, az

  idén látható vált a batár,

 tudás nélkül nem megy már.

Ha nem simogatta el a múltat,

nyom  nélkül  múlik el a jó szint,

vissza köszön az, ahol  nem

teljesített csak ígérgetett.

Bocsánat, ha érintve van,

összefüggésében írtam,

amit nem tud még,

fontos lenne tanulja.

Amit hoztál már bejártad,

 talán ideje lenne, megtanulnod

azt, ami már érezteti veled a hiányát.

A múlt elmúlt, itt van a jelen, ebben lenne

fontos megtalálnod magadat. A szintednek

megfelelő helyedet, a sorsodat törlesztened,

hogy ne hagyjál hátra a következő generációra

semmi olyat, amit megoldhattál volna, időben.

Általános műveltséget növelő”Tenyérolvasó”,

Műhely, a megelőzésért, Önismereti oktatás.

Akkor, amikor már van rá igényed, jól jöhet.

Van-e még tartásod, működik-e az emberi méltóságod,

vagy magadat is betudod oda, ahova a tervek

szerint be lennél sorolva. Az elkezdett

életed, a sikerélmények nélkül oda,

hisz van akinek már sok az életkora.

Ha nem figyelsz a tisztelhetőkre,

ha nem figyelsz a szeretetnek  a

tiszta áramlására, hát hova, mire

várod a megszületendőket. Ha

 az elődeikből sokan úgy élnek,

nem érhetik el a sorsukat se.

Ha megengedő vagy  és

nem fontos a  tudás

a döntőknél sem,  ah. Ha

nem szükséges érteni

ahhoz amit vállalnak,

egyoldalú marad az

ami fejlődhetne is a

hozzáértők által, azt a.

Fel sem  fogja,  amikor az

akarata  kerül  nagy súlyba,

nem figyel az egyensúlyra.

Ha a népnek nem jól megy,

 nem mindenkinek van pénze

erre, élhetőbb Hazát szeretne.

Hiszen minden energiáját eddig ide

tette bele, reménykedően öregedve.

Hát biz, a gyakorlat az, hogy rávetül

 a sanyargató energia, a következő

generációira, nem  lehet megúsznia.

A 26. év  gyakorlati tapasztalata ez is.

A megelőző tudásomat hozzá is adnám,

amikor eladnám és betanítva

hozzáértőkké válhatnának sokan.

7. éve annak, hogy a jó energiákban

úszunk  még az árral, nem tudunk

kikötni a hozott tudásunkkal.

Nincs aki fel merné azt

vállalni, hogy elmondja,

mi várakozik  itt 10 éve

arra, hogy az emberek

tudjanak a  létezéséről.

S ők maguk dönthessék

el, szeretnék-e tanulni.

Mert mind hiába van

meg, amihez

csak

akarod

a pénzed.

Ah, ha nem

tudsz,

nincs

ami által

hitelesen

fejlődnél,

tartást

igazítva,

a jó Világ

elmegy

melletted.

Persze, ha jól

bánnának velünk  is,

akik  már felvállalták azt,

 egyenként, ismeret nélkül,

levezénylik, az életünket.

A tudás hiánya mögött

már megbújni nem lehet,

szükség van a tartásunkra,

amit a tudás meg is adna, azt a.

A segítő, az egy tartást adó hivatás,  ne

 utánozd, nem lehet hiteles az, megalázó.

Annak  megfelelően adjál,

amit kaptál, ha  túl sokad van már,

amit mások tehetsége által  kaptál, azt a.

Legalább, ne csinálj úgy,  mintha szívességet

tennél, alamizsna nyugdíj helyett, ahelyett, hogy

megfelelő megbecsülést kapnánk a tudásunkért.

Ah, mi nem a racionálisban vagyunk  tehetségesek,

ha elhanyagoltok bennünket, majd elfogyunk és

akkor segítők helyett, egymásra  mutogathattok, azt a.

Mivel a megelőzés a megfelelő időben, még hatásos lehet.

Más az, ha nem lényeges az se már,

hogy mit hagysz hátra majd,

generációsan a szeretteidnek.

Mert megkaphatod otthon is a

válaszokat, kicsiben és

nagyban, ugyanaz a hatás van.

Nekünk, akik ide születtünk, ez

 a születési helyünk, itt lenne fontos

jól élnünk, ide teremtettük a jót, a szépet,

azt várnánk vissza is amit beletettünk ide.

Akkor nem is gondolhattuk, hogy minden

kifordul a sarkából, vagy  legalább valaki

megelőzésként felkészíthetett volna

bennünket arra, nem embertelen,

csak erősen hiányos  lesz majd.

Hinnye, ezt nem lehet ám, úgy

tenni, mintha mi is szeretnénk

így, de legalább felkészülünk.

 Tájékozódhattunk  volna mi is,

akkor bizonyosan, tán itt úgy

is, most is jó érvünk lehetne. Ha

legalább igényesen pótolnák azt,

amiben nem tehetségesek, ah.

Ehhez megfelelő nyugdíjat,

a felvállalt helyzetükhöz

hozzáértőket, ah lehetne-e.

Mi lenne ha ezt kérdeznék

és úgy, hogy ne csak az abból

kihozható megfelelő  számok

érdekelnék,  azt a, hinnye.

A  gépies az nem

emberséges azt, a,

ha ezt tette veletek

a túlzott jólétetek,

nincs mit irigyelnie

azoknak se akik képesek.

Tessék mondani miért tetszett

letudni bennünket, ha mi még nem

értünk el odáig, hogy élhessünk úgy,

ah, mintha a saját Hazánk megfelelő

nyugdíjjal  is ellátott volna ezekhez.

Oszt mondja, mi lenne, ha mi is

elvárhatnánk úgy a jólétet,

mint, ahogy a rajongóik,

akik kapnak mindazért.

Vagy azt szükséges

mondanunk tán,

ti csak játszatok,

játszatok, majd

mi szenvedünk

 helyettetek is  tovább.

Generációs jeleket fedeztem

fel a tenyerekben, akik  ismerik a

sajátjukat, azáltal minden körülmények

között, élhetően igazodni tanulhatnak.

Felismerték már ahhoz a belső

kontrolljukat.

Általános

műveltséget

növelő “Tenyérolvasó”, az

eredeti neve, Önismereti oktatás,

igényesen, Heringes Árpádné e.v.,

Műhely,  a megelőzésért, feltalálóként.

Addig nincs vége, amíg megfordítható

és a vége kerül majd általa, az elejére.

Aki ide született, itt szeretne jól élni,

mert ez a szülőhelye, szereti, bánjál

hát jól velünk, azt a, hinnye, már.

A jó öreg bocsánatot kérem, ide.

Amíg benned van a hála érzése, fel – fel jön-e, hogy elsősorban

önmagadon segíts általa, na meg az energiának annak

oda vissza szükséges jutnia, hogy ne legyen

abból, ami neked van bőven, nála hiánya.

Egészséges körforgás az adok – kapok,

nem válhat divattá, a csak egyre

gondolók hada, mindenen át

csak önmaguk szerint gondolva.

Amire rá sem láthat, azt is vállalva.

Az Isten senkit sem teremtett meg

fölöslegesen, úgy teljes a Világunk,

ha az alázat kifejlődhet bennünk.

Úgy teremtődtünk, hogy sokfélék

legyünk, ne legyen unalmas az ami

éppen van, megtanuljuk azt ami már

érezhetően hiányzik, amit mi nem hoztunk.

Ah, a lelkes, szíves, gondolkodóknak is hagyni kéne

teret, ne akarjad összekeverni a két lábadat, a saját

ritmusodban haladj. Ne tudjál be mindent magadnak, saját

  gondolata mindenkinek van, hát adta az Isten az ő sikerének.

Van aki a saját kontrollját is már régen túl ugrotta, ah, hát minek

 vesződne vele, jól összekavarja. Ami lehetne számára az irigység

tárgya azt kiegészíti, átírja, a védjegy se zavarja, hiszen alkot, azt a.

S egyszer csak meglátja önmagát mindazokban, akikre olyan nagyon

bátran tapasztalat és tudás hiányosan, úgy hatott, ahogy, hinnye.

A bocsánatot kérek is legyen készen, ki tudja mikor

jönne az jól, ah, talán még időben lenne, hinnye.

Az alázat hiánya sokat rombolhat bármi jó is az.

A könyvemet rakom össze egy ideje, minden

gátat megkapod hozzá, hát nem sietek vele.

Hosszúnak tűnt az idő a két kicsinek,

jól belaktak, innának

már nagyon,

kiömlött

a  vizük.

A forró

homok

be is itta,

egy darabig

viszik magukkal

az üres üveget. Aztán

mivel fáradnak,  erőst tűz a nap,

hirtelen felkerekedtek, ballagnak.

Hallják csobbanni,  loccsanni a vizet,

egyre nagyobb a szomjúságuk,  szedik

az apró lábaikat, a hangok irányába mennek.

A patakocska, meg az édes mama egy azon fogalom

lett a kicsi Gergőnek, hát nem aprózza, ahogy tud siet.

A kicsi kutya meg körbefutja, lefékezni igyekszik, hiszen

az nem éppen a patakocska csörgedező  hangja, erős a robaja.

Szerencséjükre nekicsapódva a meredek partnak, szétspricceli a

 víztömeget bele az arcukba, lehuppan tőle a kicsinyke Gergőnyi se,

a kiskutya nyösszent tőle, szerencsére a visszahúzó erő ott hagyja.

A hatalmas vizet egy bokros rész előlük eltakarja, vizesen nyálkás

csúszós a talaj előtte meredek, mászik a kicsi fiú. Kapaszkodik  amibe

csak  lehet, sokan nem is gondolják, aprócskák gondolkodni képesek.

Vissza – vissza csúsznak, a kutyának a körmei sokat segítenek, előbb

jut fel, ahonnan már látja, nagyon nagy a baj, nem érhetik el  a vizet.

Hirtelen mélyül csalós az ahhoz képest, mint ami látható elölről, hát

azon van, hogy meggátolja a kicsi akaratosát a haladásban. Szembe

kerülve képen nyalva lefékezné, olyankor azzal van elfoglalva, ha a

 háláját a kicsi Gergő arcán fejtené ki, hirtelen hátha lehuppanna.

Segít neki a hatalmas Isten, megoldja azt a természetes hatással.

Elérnek a bokorig, jön egy nagy víztömeg, hát visszacsúsznak,

újra neki indulnak. Már csak a mozgásukkal különböznek a

sáros föld, egyre vastagabban rájuk  kenődik, mintha azt

sugallná magának akarja őket, jobb ha nem tudják ők ezt.

Egy erős indulatos hullám belecsapja kettőjüket, a lejjebb lévő

bokor üres közepébe, mozdulni sem tudnak belőle, már fáznak.

A forróságot áthatóan és belülről érzi a kicsi árva fiúcska,

lázas a vízre már nem vágyik, az arcába is bőven kapja.

A hideg is rázza, cserepes lett a szája, az édes  mama

ott van mellette, az arcát öleli a két keze. Úgy éli meg

 mindazokat, mintha a valóság lenne, úgy él benne.

Amikor már felismered, a lehetőségeiden belül megéled a sorsodat,

a lehet, az nem  biztos, hogy mindenkinek ugyanúgy szabad.

Vagy majd magyarázkodhatsz szerencsésként

az unokáidnak, hogy miért nem

vetted észre időben,

hogy lehet az

életet

megélni,

 csak úgy

egyszerűen.

Miért oldottad

meg azt is, aminek a

legjobb megoldásán,

a következő generáció

gondolkodhatott volna.

Na meg azért,  hogy nem

vetted  tudomásul a saját

belső hozott, vagy tanult

határaidat és túlvitted azt.

Ha nem ismered a sorsodat,

ami generációsan rád maradt,

mindent megoldanál, amire már

lehet, hogy más nem is láthat rá.

S azzal, nem adnál az értelmesen

eltölthető időhöz se építő lehetőséget, ah.

Nem maradna más mint, a fölöslegesre  váltott

idő  kitöltése valamivel, ami építő nem lehet  már.

Felnagyíthatja azt, ami hétköznapi szinten működő is

lehetne, de punnyasztva, irritáló hatásokat kelthet, ah.

Nem láthatóak azok, amik gondolkodva is elérhetőek

lennének, a valóságot élik meg a hétköznapjaikként.

Három különböző tenyérrajzom, ugyanannyi sors.

Egyenként születtünk mindannyian, saját sorsot

hoztunk, generációs feladataink is lennének.

Ne zárják el a lehetőségeinket, a pénzcsapot,

értem én, akkor csak önmagukat látják ott.

Ez nem magyaros virtus, még a látszata se,

nem is sajdulhat bele a szívük, hiszen az úgy

látszik, mintha felénk szívességgel élnének.

Pedig ide születtünk, ez a Hazánk nekünk,

ide teremtettük a szépet, a jót, gyakoroljuk

a hivatásunk, aprópénz lett a nyugdíjunk.

Nem várunk többet, mint amit beletettünk.

Ismerem mint a tenyeremet, Önismereti

oktatás, igényesen, a feltaláltammal.

Online tíz éve  oktatom, átmegy.

 

 

Mindenkinek van sorsa, ami csak az övé, a generációs szint a családé.

A fokozatosság fontos, a mögött van a tapasztaló élet és a tanulás.

A következő generációnak, az előzők elért szintje, a biztos alapja,

benne a teljesítés szintje,  a boldogulása adja a tudása szintjét.

A sok ember aki megtisztelt, hozta a sokféle tudás hatását,

összetett energia lett belőle, hát lerajzoltam, oktatom.

 

 

 

Attól még, hogy fel nem  ismered, még lenne mit teljesítened.

Ha  fordítva történik, előbb van meg mindened, mint ahhoz

esetleg  valamikor elérhettél volna, azt hiszed hazaértél.

Jól megülve, beleélve, se eleje se vége,  csak a közepe,

minden feltétel adott, nem emberesedsz, csak vagy.

A  Haza egy csak egy, amikor

megszületsz és

megúsztad

a körülményeket,

már akkor eljutsz oda.

Amit nem szabadna  megélnie

senkinek sem, ha egyébként meg

várják, örülnének az érkezésének.

Megmutatja azt a magzati szakasz,

olyan mint egy térkép ami a sorsot

mutatja, még kettő sem egyforma.

Jól gondold meg mit kívánsz és mi

az amit felvállalsz anélkül, hogy

abban lennél  tehetséges.

Az érzés, a kilátás, a

kihallás fontos,

ha működik

a belső éned,

a  kontrollod.

Az Isten adta

nép szomorú,

ha nincs meg,

a talaj a talpa

alatt, hova áll.

A gyermekkor

megmutatja,

mit ad a Haza

az egészséges

fejlődéséhez.

Az adott

szint lesz az,

amire alapozza

az emberesedést.

Adott az emberek

tenyerében a sors.

Mind mást mutat.

Ismerem mint a

tenyeremet,

hallottad-e.

Az emberek

méltóságába

ne nyúlj bele.

Óvatosan

mondom, azt

éled majd, amit

megteremtettél.

A  tiszta szó,  az

átmegy, ugyan nem

lebegtet  meg, nem

is lelkesít, hiszen

nincs is mit.

A  túlélés

lényeges,

tedd az

éppen

aktuális,

Isten adta

dolgod most.

Kommunikálj, azon

módon, ahogy az adott,

ne sanyarogj,  vidd a napod.

Úgy, hogy azt érezzed, bármi

kicsi  is az, de a tegnaphoz

képest már haladhattál.

Emberesedsz minden

által, ami hat rád,

ne vedd zokon,

jelezd  valami

eltérő módon.

Ha a határaidat

súrolja a hozzá

nem  értése

annak

aki

csak

vállalta.

Ahhoz nem

értve, magát

jól lejáratja.

Az idei év

a tudásé,

meg a

tiszta

szóé és nem az ártásé.

Ha felnevelődött általad,

sok hasonló, jó ha tudod,

fejlettebbek mint te magad.

Ide illik, a jó öreg bocsánat, ah.

Ide jól jön a jó öreg bocsánatot kérek, mit tudom én, jobb ha itt van.

Hol így, hol meg amúgy kavarog, hogy amit elképzeltek azt, magatok

szerint bizonyítva lássátok. Miért érdekelné, hogy a Nép alig tudja

szedni a lábait, hogy megvalósíthassa ennyi akarnoknak az álmait.

Biza megjöttem már onnan is többször, abban az esetben ismételni

ugyan minek, legfeljebb ha megkérdeznék, elmondhatnám, oktatva.

Amikor összegződött bennem, a tapasztalt tudásom lerajzoltam egy

napon, egy ritmusban készült el, azért olyan hatásos az oktatásakor .

Szeretném átadni a betanításával, begyakorolva,  a saját tudásukhoz

hozzá adva, a tartást és emberséget, megtartó hatását is érezzék át.

Miután már eladtam, egy kitűnő üzletembernek, emberesítő hatás.

Azt hittem mint egy gyermek, hogy majd megveszi tőlem a Hazánk,

hiszen ide jöttek messziről is megtiszteltek, vitték a Világba, vagyok.

Nem kívánom senkinek sem, azt a sok mindent amit már átéltem  és

pont azért, mert ráleltem a tehetségemre, még időben teljesítettem.

Jól gondold meg mit kívánsz, mert ha megadatik, azt éled majd te is.

Ne térjen attól végleg el, ahogy megteremtődtünk természetesen,

persze, el – el kalandozni lehet, magadnak, szerinted szabod meg.

A lelkes, szíves, gondolkodó éned kontrollja időben jelzi, vannak

az egészséges kíváncsiság határaid, magad szerint tartsad be.

Amikor kapni akarsz, mert úgy érzed megjár az, pedig azt is

tudhatnád ha érdekelne, adni születtünk mindannyian.

Viszont fontos, legalább ne ártsál,  senkit se bántsál,

magadra is jól vigyázz, téged se pótolhat ám

senki más. Tán hallottál  már róla,

hogy a fokozatosság  visz előre

mindenkit. Ha akik elérték

azt amire születtek sikerben,

nem láthatóak,  akkor majd

arra is figyelni kell, hogy mennyi

az a kukaszám, ami készteti  tán

arra, hogy elvigyék a szemetet.

Az irigység az nagyon alacsony

szinten leledzik, ah.  Ki lehet hozni,

azt is, a sok hétköznapi történések által

magadból, ha nem  igyekszel a legalacsonyabb

szinten ragadsz meg, pedig ott dolgod sem lenne.

A gondokat is magadnak csinálod, ha nem adod a

fejedet a fejlődésre, mert azt gondolod, jó vagy  úgy,

ahogy vagy, minek változtatnál, meg van már mindened.

Egy idő után azután, elkezd mozgolódni a lelkes  énedben a

kontrollod, ha nem használod,  majd kihasználnak téged.

Azért van, hogy a létezéséről számodra még időben jelezzen

szerinted nyilvánulj meg, hogy észrevegyék, nem  jól van ez.

Mond ki, kommunikálj, kommunikálj, majd elviszik  a hírét.

Amikor már nem tudod, csak úgy letudni, egyre gyakrabban

jelzi  azt, hahó, hahó, hahó, tisztelettel, szeretetben élni jó.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”, érted, amikor

már  érted, hogy mind a két oldaladat szükséges lenne ismerned.

 

Az emberségeseket, a bizonyított tudásukért tisztelhetőket, a

jóban a hiányokat a tudásukkal pótolni tudókat becsüljétek  meg.

 Ne legyenek félretéve, se ne akarjátok letudni a védjegyet, mint jó

  időben a nagykabátot. Biza kerengethetők lesztek a tudásuk nélkül,

mi lesz veletek, a nagy rideg üzletek által, ha fázóssá válik a lelketek.

Az egyenes út az nem görbe, se nem könnyű, mind a két lábaddal

a  földön állni, ahhoz a lelkes énedet is szükséges megismerned.

A nehéz utadat járva, mindent ami fontos átélve megtapasztalhatod,

ha figyelsz a belső kontrollod által jónak tartott utadra, a sorsodra.

Emberesedni azt is jelenti,  erősödik a belső tartásod, marad az

 emberi méltóságod,  nem a nemlétező a szárnyaidat igazgatod.

Az egyenes helyett, a könnyített, hamarosan csak lefedni tud,

s jól láthatóvá lesz és pont attól, hogy nagyon különböznek.

Az Önismereti oktatás közben megismered azt, ami neked is

a legfontosabb emberies tartásodat biztosítja, a sorsszerűség.

Ha nagyon igyekszel addig könnyíted, amíg tán önmagad  köré

tekered, mutatva általa, kikerülni nem lehet, a bebábosodást.

Ha gondolkodva éled a sorsodat, nem hagyod rá hozadéknak

a szeretteidre, ami a dolgod lenne most se. Nem  szükséges

azon gondolkodnod,  hogy hol és mikor vétettél. Hiszen

mindazokat magad ellen is tetted,  csak most még

nem is sejted,

látnak

téged.

Nem jók

már, a régen

átláthatatlanul

csavaros módszerek, ah.

Be kell  látnod, megváltozott

minden, sokféle kultúra van,

nem azonosulhat mindenki

azzal  az eggyel, amit el

sem várhatnak.

Nem illik

bele,

más és

másabb az

életrezgése az

emberségeseknek.

Hosszú idő az is mire

bejárták ők, a belső

kontrolljuk útjait.

Tán tanuld meg azt

amit még nem tudsz.

Ne aprózzad el az emberek

számára fontos életminőségüket,

mert a tehetségükből jól megélhetnének.

Az alkalmazkodás képessége, az összefüggésében

látásnak a hiánya, vesztes az egész  világgal  való csatája.

Várunk a jó életminőségünkre, mindent megtettünk érte, már

megint tesszük a dolgunkat, a ledolgozott éveink azzal nem nőnek.

Betartjuk amit éppen kitalálnak, mi lenne ha előtte kipróbálnák azt,

hátha elmenne a kedvük tőle, hogy sakkfiguráknak nézzenek, azt a.

Hetedik éve  már a jó energiákban vagyunk, lehet erőltetni azt is,

ami már idejét múlta, alkalmazkodni képtelen üres szavakkal.

Íme, Általános műveltséget növelő  “Tenyérolvasó”, neked és

azon emberségeseknek, akik  az egyenestől eltérni nem

szeretnének, a  csőlátás nem elég, térlátás  szükséges.

Eladom  a feltaláltamat, egy kitűnő üzletembernek

azt amit oktatni még csak én magam  tudok.

Sok emberséges ebben tehetségest be

is tanítanék az oktatására, hogy ne

kelljen  a megoldásokra várnia.

Jó befektetés lehetne az egy

olyan embernek, akiből

nem kopott ki az adni

tudás Hazaszeretőként.

Lám lehet nevesedni,

ha szükségszerű

most a nehézben

kitűnővé emberesedni.

Egyéb megközelítések nem

működnének általa, csak az egyenes

út a sajátja, ezt a tudást, sok – sok embertől

a tapasztalással együtt az Isten adta számomra.

Bocsánat, ha félreérthető lenne, az egyszerűségnek

a nagyszerűségében való életem, nem sablon az sem.

 

A múlt elmúlt, már nem jön ugyanúgy vissza, viszont ismétlődve

ajánlja fel a lehetőséget, ami által az a feladat megoldásra kerülhet.

A múlt helyett, gondolj a mára, a most megélhető pillanatára, persze,

várhatsz a nagy dolgokra, ha neked a teremtő a kicsiket rakta oda.

Éld meg azt ami éppen a feladatod, a sikernek az ízét abban is

megtalálhatod, ne csak az jusson eszedbe, hogy jóllakasd

magadat. Később megterhelő lehet az, a túlzásoknak

megmaradhatnak a látható következményei.

A belső tartás tükrözi az emberséget

és az emberi méltóságunkat,

kihatva a külsőnkre.

Amikor elérted már

a legedet, talán nem

lenne már szükséges várni,

tolni ugyanazt a szekeret.

A kiüresedés, a túlzások,

ugyanazok a hatások.

Megváltozik az életed

rezgése, tán  nem vonzó

az, ami addig aratott.

Építsed fel magadat,

a belső jelzésed

figyelmeztet,

mire lenne

ahhoz még

szükséged.

Átfordultunk,

meg is volt annak az

 áthatóan erős rezgése,

azáltal festettem le.

Az általános műveltséget növelő  “Tenyérolvasó”,

hasonlóképpen hat, amikor a rajzos oktatásomon

veszik magukhoz az átható tudást. S kerülnek

általa a saját rezgésszintjükre, emeli őket

a belső tartásukkal átélik azt, amit a

saját és a  generációs feladatuk,

mindazok megoldására adott.

Akik át és megélték ezeket már tudják,

megérzik a saját határaikat.  Amikor ilyen

gyors pörgésre késztet bennünket a Világ

rezgése, rájövünk az alkalmazkodásnak

a magunk szerint is jó fontosságára.

 

Emlékszel még a szeretetre,

a tiszta  adni tudó, nem magamutogató

szeretetre,  nézz mélyen a lelkedbe, ott lakik benned, érted van.

Anyám soványsága miatt javasolta egy orvos, hogy szüljön még egy

gyermeket, megszülettem. Meg is gyógyult valóban, miközben már a

szélhámosoknak köszönhetően, nem volt sajátunk, minden odalett.

 A nincs lett, pedig volt mind a két szülőnknek, a jóba születtek bele,

bennem maradt a tartás ahhoz, hogy tudjam, oldjam mindazt meg.

Már tudom, a lehető legfontosabb, hogy találjad meg az utadat

és maradj, minden körülmények

között, a számodra

jól ismert

önmagad.

Hoztad a

jót a szépet,

a tehetségedet.

Azon legyél, hogy nem

ártva, másokat se bántva

a tehetségedben jól haladhass.

Nem sürgettem, nem kapkodtam,

 gyakran szaporán is szedtem a lábaimat.

Úgy tanultam járni, hogy egy négykerekest

elláttak kapaszkodóval és elengedtek a lejtőn

és azt addig ismételték, amíg jónak gondolták, ah.

A mosolygós, kacagós emberi arcokra úgy vélem emlékszem,

nagyon igyekeztem, hogy ne maradjon abba, tetszett a jókedvük.

Jó időben megtalálta a kitűnő orvos és a felesége azt a helyet,  ahol

tanulhattam, több  orvos ajánlott be oda, általa önmagammá lettem,

“kisnővérként” tanulhattam, azon a nagyon sok jót adó helyen.

23 évesen egy pocaklakóval és egy bátyus kicsivel

maradtam özvegy egy motorbaleset következtében.

Abban a helyzetben, nagy segítséget kaptam, hát tudtam,

adnom fontos, mindent amit lehetett meg is tettem azóta.

Hálából voltam grátisz segítője, nagyon sok embernek,

az első hét évben, felszabadított, jó volt megtennem.

Letörleszthettem mindent, ami jót akkor kaphattam

és minden egyebet, amit generációsan megláttam.

Még nem értették, dolguk lett volna nem várhattam.

Sokáig a mások életét véltem a saját ritmusomnak,

42 évesen jöttem rá, működik a saját tehetségem.

Ezért nem közösködtem tudtommal senkivel,

a szívesség túl drága, van aki még nem tudja.

Hiszen addigra már tudtam, az életünk arra való,

hogy egyenként is mind megéljük, amit nekünk szántál.

Hova, miért rohantam  volna, hát akkor megélések nélkül,

tapasztalatlanként élnék. Elfogyna az ízes és tartalmas élet,

nem láthatnék mást mint a loholást kapkodást. Az egymásra

figyelés nélküli, csak a fáradtság és üresítő érzés maradna.

A belső egyensúlyom, az életem összegzései  helyett, a

 Világ kiüresedne számomra, értelmetlenné  válna.

Nem élhetném át, az egyszerű nagyszerűségét.

Heringes Árpádné a hivatalos, ez lett az Online nevem,

amikor a sorsok körbeérnek, már érthetően kiegészítik egymást.

Eladó az általam feltalált, megrajzolt oktatási forma, betanítva,

addig nem vagyok készen. Háromféle generációs alapot igyekszem

adni, s tovább viszik a saját tehetségükkel a saját sorsukat, tovább, s

tovább és tovább, ameddig generációsan egészséges a körforgás.

Dolog van szoktam mondani, amikor látom, hogy még nem

 teljesítették generációsan, rámaradna a következőkre.

Az olyan mintha valami nehezítést kapott volna,

ami meg helyette készül el, az ugyanúgy  teher.

Nem lehet elodázni, mert újra elő fog kerülni.

Ne engedd a nagyságod fölé emelni magadat,

ott nem a saját életritmusodban vagy.

A tudásnak megtartó ereje van,

a  hiánya  mögé nem bújhatsz.

Dolgozd magadat a jó sorsodba,

tevékenyen haladj, abban ami éppen van.

Mindent idejében, Isten is megsegít majd közben,

az egyenest ki ne kerüljed, az egészséges körforgás adott.

Ne keresd a kiváltságos kalandokat, nem tudod kontrollálni,

hiszen  mások tervei szerint haladsz. Lelkesítő az lehet, viszont

ki vállalhatná fel helyetted mindazokért, a jó öreg felelősséget.

Adjon az Isten minden földi jóból, annyit és akkor, amikor az

a legjobbkor van,  ismerve a sorsodat aszerint haladhatsz.

 

Mondogatta gyakran az édes mama, hogy látod Gergőcske ez itt

amit ma megkapáltam, amitől alaposan elfáradt a derekam,

örömet ad nekem. Ha végigjártatom a szemeimet,

azt látom, rendben van, széppé

tettem azt amihez

hozzáláttam.

Na de nézd

csak ott, azt

aminek  nagyon

hasonló a talajhoz

a színe, azért visszalépek,

a hozzám rángatóval, nosza.

Te is láttad azt Gergőcske  ugye,

mégsem szóltál nekem róla.

Aha, mondta Gergőcske,

mert látta, de nem

tudta, hogy az nem

való oda,

igyekezett

észrevétlen

maradni a gyom.

Megfogalmazni

nem tudta, épp

nem

volt kedve azt

körbemagyarázni.

Mások is úgy vannak

azzal, nem vállalják  fel

azt, ami még időben lenne,

miért pont ők szóljanak, hinnye.

Még okoskodóknak tartják őket,

vagy megjegyzik róluk, hogy

mindenbe beleszólnak.

Tán nem is fogják fel

azt, hogy mindent

a maga idejében,

hogy ne váljon

hiábavalóvá az,

amire azt mondják,

rend a lelke mindennek.

Megérezni, kihallani, átlátni,

ezt mind hozzuk a születésünkkor.

Sokakból kikopik valami olyan hatás

által, ami gyakori a hétköznapi az életükben.

Általános műveltséget növelő”Tenyérolvasó”,

a szinten tartások végett. Na meg, hogy el ne

térjen túlzottan a természetes körforgástól.

Na hiszen, aztán meg kesereghet, mert van

az a pillanat, amikor már nincs vissza,

csak az, ami által  belekerült oda.

A belső tartása mindenkit

figyelmeztet idejében.

A tartás, az emberies

méltóság adott, nem

szabadna elbánni vele.

Nem láttam még eddig,

az egészséges körforgásba

bele pótolhatót, a természetes,

Isten adta emberséges helyett.

A jó öreg bocsánatot kérek most jó ide,

nem máshogy írom mint összefüggésében.

Adjon az Isten minden földi jóból annyit és akkor,

amikor az a legjobbkor van mindenkinek. Az életszerűen jóban,

a boldogulásra igyekvő, egészségesen cseperedő, egyszerű életben

is találjuk meg mindannyian, akiknek arra igényük van a nagyszerűt.

 

 

 

Magyarországon, Pakson születettem, a Hazám és a szülőhelyem, itt

élem az életem, keresem a tehetségemnek megfelelő lehetőséget.

Tíz éve vagyok kint, mint a lehetőségemet kereső, Online várdorlok.

Julamami a védjegye annak amit feltaláltam, más nem használhatja,

csak ha írásos engedélyt adok,  amit eddig nem tettem senki felé

sem meg. Megmaradt a nevemen., Heringes Árpádné a

hivatalos nevem, azért használom, mert azt

kérték tőlem, hogy mutatkozzak be, íme megtettem. Nem

találtam még meg azt ami számomra lehetőség lenne most se,

viszont tapasztalatom, na az van bőven, a vándorlás közben.

Amíg nem  találkoztam  a tisztelet, a szeretet érzésével, azt

sem tudtam, hogy a sorsolvasás által rátaláltam a tehetségemre.

Annyi sok emberrel találkoztam, mind más és más hatással

volt a lelkemre,  szívemre, gondolkodó agyamra, hogy a Hazaértem

érzését felszínre hozta belőlem, szerintem, ott van mindenkiben.

Hazaszeretőnek éreztem magam, amikor a más országokból

érkezők is megértették, ahogy a tolmács csak fordította.

Amikor fogyott a zsebkendő, azt jelentette átment,

oldódott ott rögvest, a lelkes, szíves,

gondolkodó énjük, megértette.

Merre van számukra az előre,

attól a pillanattól kezdve,

már többet tudtak,

önmagukról és

az érzéseikről.

A tudás egy

összetett

motiváló érzés,

ami belülről jön,

mindenkinek van,

tehetsége valamiben.

Ez is ott van benne a most,

Önismereti oktatás, igényesen

formájában, ahogy átmegy az, ami

éppen akkor a helyére is kerülhet.

Szeretném átadni ezt a tudásomat,

mint alapját annak, hogy oktatni

tudják az emberségesek sokan.

 Nincs belőle több egyenlőre, a,

 tapasztalatom forrása, már

összefüggésében, 16. évben.

Az akkori tapasztalásomnak

a gyümölcse,  már

annak  is 10. éve,

egyenesen az

emberek által,

akkor éppen.

20 óra az,

ami szükséges,

ahhoz, hogy az

általam egy napon

megrajzolt képek,

értelmezve legyenek.

A hivatásukban otthon

lévők, az emberismeretüket

kibővíthetnék ezáltal is. Mint a

naponta gyakorolt, megismerhetővel,

a múlt és a jelen is egyben, a most fontos,

azt tükrözi, ez a tudásforma, életszerű, van.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”.

Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az

Online érkezőhöz és akkor pont oda, ezt nem

lehet másképp, mint az alkalmazkodás tudásával.

Nem lesz hatalmaskodó érzésed, az alázatot viszont

megismerheted, önmagadhoz, a családodhoz, a Világhoz.

Na hiszen, várhatod, hogy hozzád alkalmazkodjon a nagyon

sokféle, igen csak különböző sokaság.  Minden egy,  egy minden,

 jó ha tudod,  hogy apró fontos porszemek vagyunk mindannyian.

Két oldalunk van, páros szerveink, agyféltekénk, a párkapcsolat is

kettő főből áll. Az egyensúly szükséges ahhoz, hogy egyenes

maradjon a belső és külső tartásunk, a talajon megálljunk.

Igen tudom, a nők dolga nagyon sokféle tudást takar,

a férfiaknak más feladatokat adott az Isten.

A tapasztalt tudásomról beszélek,

nem légből kapott, se másoktól

másolt, sajátom, eladnám.

A lényege, hogy

át tudjam adni,

ezt, hogy általuk is

oktatható tudássá

legyen, ahhoz több

 idő szükséges.

Még nem

történt ilyen,

menet közben kiderül, hogy

mennyi idő szükséges hozzá.

Várom a kitűnő

üzleti érzékű

emberségest,

mint értő

vevőjét,

tisztelettel.

Heringes Árpádné e.v.,

Műhely, a megelőzésért.