

S megtörténik az (álcsoda),
be lesznek terelve valamibe netán tán.
Ami aztán őket már egy életre megfogja,
s be lesz biztosítva az utánpótlás velük is.
Amivel erősödhetett az, ami ettől a
kultúrától teljesen idegen volt,
máshonnan elhozott.
Bárcsak maradhatott
volna ott, ahol termett,
eredetileg, ott biztosan
jó helyen, jó is volt az.
Na meg, aki azt
szerette volna,
hát ott meg is
látogathatta.
Azokat a
helyeket,
legalább,
ami pénzt
ott hagyott.
Annak az
eredményeként
ehetett jókat még
több kisgyermek azáltal.
Elhozta onnan azt s miért,
úgy rezgett az mint a földje,
ahol a legjobbakat tehette.
Aludt volna egyet, de egy
hirtelen zajt hallott, valaki
leejtett ott valamit.
Ami fémből
lehetett és zörögve
pörgött egy darabig és
förtelmes hangot adott.
Vajon kontrollálod-e
hova, mibe lépsz,
van-e előzménye,
tájékozott vagy-e.
Mennyire rólad szól,
vagy csak másokról.
A nagy csábításról,
ahol a többletedre
van szükségük, hisz
nekik nincsen olyan.
A tudásod, a hozott
intelligenciád kellene.
Az összetett energia, ha
sokan vannak odacsábítva,
olyan mintha lenne ott is „csoda”.
Csodálatos a tiszta emberségesek sora.
(Csili – csala) csodáját csinálja veled,
mert vágysz, arra, hogy
észrevegyenek,
kiemelkedhess.
Elvihet a könnyű
minden olyan helyre,
ahol dolgod nem lenne.
Ami azzal benned megy
végbe, emberesedsz,
magadhoz képest.
Hát ne abban a
miliőben
vezesd le, ami
már nem hozható
helyre, hinnye.
Kinek miben van
a nehezítménye.
Elvárások és nem
életre nevelések,
ne kövesd azt,
szeretet nélküli,
kiüresítő hatás.
Nem is gondolsz
arra, hogy azt ki
kellene érdemelni,
az addigi életviteleddel.
Tudod-e, ki vagy te és merre
vinne a sorsod kereke, ha hagynád,
hogy a saját életritmusodban legyél.
Ha nem erősödsz fel egy feladathoz,
lélekben, testben, gondolkodóként,
akkor bizony megvezetnek téged.
El is kényeztetheted magad, attól
nem leszel elégedett önmagaddal.
Ha könnyen szeretnéd megúszni,
a nehezített sorsodat, becsapod
magadat, akkor másban kapod a
nehezet, ez az én tapasztalatom.
Megcsináltam a sorosomat, most
a generációs feladatom jönne, ha
értenék, már körbeért volna rég.
Mindent pénzzel intézni nem lehet,
hiszen az ember, emberiesként jött.
Ha elment más irányba mint amit,
teljesíthetne a sorsában, hát biza
tájékozatlanként, vethet magára.
Ha nem állsz ki magadért, akkor
látják, hogy képlékeny a tartásod
még, nem vagy érett a vezetésre.
Ne magyarázkodj, érvelni tanulj meg,
abból merítsél amid van, abban fejlődj,
önmagad szerint, a legjobb szintedre fel.
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.
Egyenként születve, saját és generációs
feladatot hozunk, csináljuk meg a sorsunk.
Nem mások, mi magunk, igen macerás az,
meggyőzni magunkat, hogy győzzük le
magunkban, a lustaság lehúzó erejét.
A legtöbb ember ahhoz szokott, hogy
megmondják neki mit tegyen, mit
szabad és mit meg nem szabad.
Azért aztán, várja a vezetőjét és
attól a megmondó mondathalmazt,
merre menjen, mit, hogyan csináljon.
Pedig belül a lelkes, szíves gondolkodó,
a fontos megmondó, ő maga az, önmaga.
Lehet tagadásban lenni, hogy nincs lélek,
tapasztalatom szerint van, lsten adta,
motiváló erőt kapott hozzá mindenki.
Ha együtt tudnak működni a szívvel,
abból egészséges gondolataik lesznek,
együttműködve, gondolkodva döntenek.
Győzz meg, legyőzni könnyű engemet,
nem harcolok sem veled, se ellened,
az oktatásom lehetőségét keresem.
Szeretném, ha a Hazánkban lakók is tudnák,
ők mit tanulhatnának, a családjukért.
Szeretném a tapasztalt tudásommal,
sokszínűbbé és egészségesebbé tenni, a
Hazánknak, lelkes és szíves gondolkodását.
Apró porszemként hatással lenni a Világban
élő emberiesekre, ne legyen vége a szépnek,
a jónak, boldoguljanak benne az emberek.
Két oldalunk van, páros szerveink, két
agyféltekénk, sorolhatnám, azt vettem
észre, hogy mind más feladatot hozunk.
S hasonlókat élünk meg, más időben és
helyen, a saját és generációs sorsunkat.
Ha tudnának róla az emberek, hogy nem
egymás dolgaival, hanem a saját sorsukkal
kellene elsősorban foglalkozniuk, bizony
meglepő lenne, mert sikeresek lehetnének.
Akik meg elérték már a legfelső szintjüket és
emberiesek, segíthetnék fejlődni a többieket.
A fokozatosság az mindennek a lényege.
A sikeresek időben segítsék a többieket,
hogy ne érezzék ők magukat különbeknek.
Nekik már generációsan megcsinálták azt az
elődeik, amire a többiek még fel sem figyeltek.
Nem lennének ekkora elkülönült különbségek.
Mindenki tudná mit hozott, s mi a dolga most.
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó,
nem kell aggódni, nem könnyű megtanulni.
A tartást, méltóságot igazító, helyrehozó,
a hatása, ha a megelőzésbe belefér még.
Van nekem is saját és generációs jelem,
azt betartva közlekedek az oktatáson.
Nem megyek túl, nem mutatok többet,
mint amit megtapasztalva tudok már.
Nem hagyom kibillenteni magamat,
abból amire építheti a sorsát ő, aki
megtisztelt, oktassam, neveljem.
Azzal a feladatait is felismeri ott,
a magamét felismertem időben.
Nem írtam le, nem adtam át,
nem tanítottam meg senkit,
arra, hogy oktatni is tudja.
Nem adtam el a védjegyet,
azt sem engedtem meg,
hogy általa bármit úgy
tegyenek, hogy nem
tudhattam mit tesznek.
A saját kútfőmből oktatok,
addig, amíg majd megveszi
ezt az oktatási anyagomat, egy
arra rálátó, aki tudja mit vesz meg.
S közreadja, hogy szebbé tegye,
tartásossá legyen általa a világa,
akik felvállaják és fejlődnek.
Szép napot kívánok emberek,
áldjon meg az Isten minden földi
jóval, a legjobbkor benneteket.
Tiszteletem. Jó egészséget kívánok.
Julamami. Szeretettel.