A munka, amit megtanultál önmagadért elvégezni, időben. 2022.10.02. heringesarpadnejulamami@gmail.com

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné nevemen van.
2022.10.03.  Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami, Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. Tiszteletem. A most kifejezés többszőr változott, azóta, az oktatásomban most is másképp adom meg azt, a Világ gyors pörgéséhez viszonyítani igyekszem, naponta. Azt, hogy mettől – meddig, gondolom, a saját megtapasztalásom, adta, lehetőségemként, az elméleti rajzaimat megalkotva. Hiszen az adja az alapját, a naponta 10, 20, 30, 60 percnyi tanulásunkat, annak a személyéhez igazítom, akit éppen oktatok. Szeretném, megismételni a csoportos oktatásomat, mert, a jó minőségű, jó hangulatát, sokszor ott akkor megéltük. Kaptunk belőle mindannyian, a tudáshoz, jót és szépet, ami megmarad, egy életre emléknek. Akik akkor megtiszteltek, az oktatásomon tanulták meg, a saját sorsukat és generációs feladataikat leolvasni. Az oktatását annak, amit én magam, tapasztaltam meg, az addigi, napi gyakorlataim szerint és oktathatóan, megrajzoltam, egyenlőre, egyedül, én tudom oktatni. Hitelesen, hát, azáltal, az elméleti oktatási formáját, nem adtam át és nem tanítottam meg azt, senkinek se, az oktatásának, a nem egyszerű formáját sem.  Úgy tűnik mintha, könnyű és csak annyi lenne, a megrajzolt vonalamat, az interneten található, egy arra kitalált, ceruzával csak végig kell kísérni. Magam találtam meg és fel, tehát sokféle megfogalmazásban, oktatom, mindig hozzátéve, azt, ami a jelenlévő sorsáról is szól. Személyre szabva mondom, minden szavát, magam neveztem el, másnak még nem tanítottam meg oktatni. Próbálkoztak vele néhányan, hiába minden utánzás, nem megy, úgy, hogy maradandó és jól működő legyen.  Ha az Isten velem, velünk, hát kicsoda ellenünk. Tiszteletem.  Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné nevemen van. 2022.10.02. A munka amire nem vitt rá az élet, mert elkényeztetettben voltál, magadhoz, a tehetségedhez, a hivatásodhoz képest. Megvár téged, azt tapasztalom, hogy, ha sokáig halogatod, idős korodra is megkapod. Na hiszen, honnan tudtad volna, mit jelent a munka, mi módon hat az agyadra, a szervezetedre, ha nem azt láttad. Nem volt abból jó minta előtted, hogy a munkával teremtett javaknak van, az emberséges tartásra, emberi méltóságra, egy életre szóló jóban és szépben, tartósan megmaradó hatása. A következő generációknak, az alapját is adhatja, ha időben van az.  Aztán el is hitted, hogy az a helyes, amiben élsz, hogy a terülj – terülj, az asztalkám számodra, még mielőtt kigondolnád, már a mások által, teremtett javakat a magadénak tudhattad. Kiszolgáltak azzal, a saját szinted felettiben, nem tudtak kontrollálni, a lehetőség számodra is adott-e. Nem volt benned a fék, hogy a lehet, az nem azt jelenti, hogy bárkinek szabadna. Merítesz belőle, viszed ami megtetszett, ugyan miért törődnél vele, hogy az a mások sorsát az megrekesztheti. Ah, ha nem veszik észre időben, hogy szintet lenne, szükséges váltaniuk, akár egy életre, csak járnak körbe – körbe. Mert vannak, akik abban a magasságban vannak, maguk felett,  hogy unatkozva,  nincs más szórakozásuk, jót röhögnek, a kiszolgáltatottá vált emberségeseken.  Igen, tudom, vannak, akiknek, divatos szövegnek tűnik, azt gondolják, a szintváltás, egy megfogalmazás csupán.  Nem addig az, ám, nem csupán, megfogalmazás, az oktatásom által, megismerheted, a szavak mögötti tartalmakat. Alapvető lenne, hogy tudjad, mi a sorsod, mi lenne, a generációs feladatod, hogy ne rekedjenek meg, még az utánad jövő, számtalan generációk. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami, egyenlőre valakik eldöntötték, hogy talán most nem is látható, az amit felrakok oda. Nem elég ám, hogy azt mutatják mintha, lenne lehetőségünk, az üzleti oldalak, adottak. Hát jól kitalálták tán, hogy miért nem felelünk meg, az általunk, igénybe sem vett elvárásaiknak, azt a.  Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom, az oktatásomra bejelentkezőhöz és akkor éppen oda, a hivatásomat gyakorlom. A tehetségemből lett a hivatásom, amikor eljött az ideje, megrajzoltam az oktatásomhoz a 153. oldalt.  Összefüggésében látás lett az eredménye, Gyakorlatból lett, az elméleti része, jól oktatható, az arra már érett, szintjükön élő emberségeseknek, átmegy, hála Isten. A gyakorlat teszi a mestert, mondják, tömegnek, számító ember tisztelt meg, hogy leolvassam a tenyereiket. Adom át a tudásomat, hogy ne kallódjon el, vigyék tovább, hiszen nagy szükség lenne most erre, hogy az arra már érett, emberek, tudjanak róla. Nem tesz jót a semmire várakozás energiahiányossá válhatnak, folyamatosan fejleszteni is, szükséges lenne magukat. A sorsuk, azért van, a tenyereikbe rajzolva, hogy  azt megismerve, tudják teljesíteni önmaguk felé elsősorban. Az önbecsülésüket, megtartó energiája van, az is benne van, hogy a családjuknak is, jó minták legyenek, a generációs feladataikat időben elvégezve.  A napi apró, pici, kicsi, siker is elég ahhoz, hogy szinten tartson bennünket, az elégedettség, a megcsináltam a feladatomat érzései.  Az emberséges maradtam, nem billentett ki, semmiféle, jól kitalált hatás, mert mindent, ami azzal járt, kimondtam. Nem maradt bennem, nem hagytam, hogy terheljen, nem kértem, csak döntöttek felettem, miért azonosulnék azzal, menjen tovább, Isten hírével. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., prevenciós végzettséggel, napi szinten, otthon vagyok, a Műhely, a megelőzésért, a vállalkozásomnak lett, a fantázia neve. Hiába húzgálták, össze – vissza, tudás nélkül, sokra nem mentek vele. Skype julamami, julamami@gmail.com, heringesarpadne@gmail.com, ezeket most még, nem tudom használni. Keresem a megoldást, az okos gépek tudják azt, hogy vannak, a megrekesztő energiák. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Tiszteletem.
2022.10.04. hova lett az írásom, adod vissza!