Ha ébredésnél átgondolod,
ma mit szeretnél tenni,
s azután aszerint
teszel-veszel,
ébredezel,
ez a nap
a tied lehet.
A kávéját ma
mindenkinek te
készíted, de ügyelsz
rá, hogy olyan is legyen,
mint, ahogy ők tennék. Nem
is számítasz dicséretre, s nem
megcsinálod csak önmagadért se.
Nem a saját ízlésed szerint készíted,
hanem ahogy ők a legjobban szeretik.
Van rá időd, így mire ők felébrednek,
a legfinomabbat, amit idő hiányában
régóta halogatsz, most fogod és
elkészíted, hogy örüljenek.
A kedvenc poharaikat,
tányérjaikat rakod,
a finomságokat
szeretettel
tálalod.
Ne
várd,
hogy
mindenki
úgy reagálja
le, hogy ugrik
a nyakadba érte.
Ha mégis meglenne,
hát örülj ki a fejedből,
de ha mégse, akkor
is legyen jó napod,
csak attól, hogy
tettél értük,
valamit
ami
most,
neked
is jólesett.
Ha most ez
mégis korán
lenne neked,
majd egyszer
elkészíted.
Nem azért
tesz az ember,
hogy ők hálásak
legyenek érte.
Leginkább az a
fontos, hogy
magaddal,
szerinted
meg
legyél
elégedve,
adtál-e most
is annyit, hogy
indulhat a napod.
Jólesett azt adnod.
Szeretettel tetted,
hát kaptál is azonnal,
azt a többletedet, ami
egy idő után a hiányt
generálja benned,
te megoldottad.
Nekik jól indul
a napjuk vele,
akkor is ha
nem látod
rajtuk ott.
Lehet, hogy
csak később,
eljön az idő majd
egyszer, köszönik
azt meg neked, de
hidd el, meglesz.
Ha nem is általuk
kapod vissza azt,
benne van azóta
a paklidban, hogy
adtál, a jóban vagy.
Neked magadnak
kell ügyelned arra,
hogy ki ne billenjél,
abból amibe születtél,
hogy megmaradjon a
jóság benned, oh, csak
el ne feledd a rezgését,
annak amit akkor érzel.
Amikor te adni tudtál,
azzal a legjobb érzést
magadnak tudhatod
már a másik oldalad
kóstolgatod, adsz,
hogy el ne romolj.
Elsősorban ezt is,
magadért tedd,
ne csapd be, ne
mondjad, hogy
rögtön jólesik,
úgy ahogy azt
vágytad átélni.
Akkor esik az
majd jól neked,
ha a ott másikon
azt meg is érzed,
s felszabadultál.
Átment a te jó
energiád,
nahát,
ott a
jóban
lehet ő is
kaphatott.
S azt, nem is
érezteti veled,
hogy elfogadni
szörnyű neki is,
hiszen, mindenki
adni született.
Esténként,
amikor te
lehunynád
a szemeidet,
mondod-e az imát,
megköszönöd-e azt,
az Istennek, hogy te
vagy az aki adhatott,
tehetted az Isten adta
tehetségedben a dolgod.
Eszébe sem jutott senkinek,
hogy téged csak úgy egy adott
pillanatában, valaki megalázzon.
Viszont nagy gond lehet akkor, ha
előreugrottál túl sok lépcsővel,
vagy nem jártad ki az iskoláidat.
Ahhoz, hogy a vezető rezgésed
neked már meglegyen, hát akkor
bizony mehetsz vissza oda ahol el
is hitted, a téged hitegetőnek azt,
hogy arra már te is elég érett vagy.
Jön az Isten segít neked abban is és
megint, s önmagadhoz visszatalálsz,
ha azután már nem fokozod a hibád.
Örülj nagyon, tedd össze a kezeidet,
ha jön a pillanat és te elkezdheted,
még egyszer, még egyszer, még…
Ne hidd el, hogy több vagy annál
aki vagy, becsüld meg magadat.
Tanulj meg adni és időben tedd,
ne kelljen, ha akarod, ha nem,
elfogadni is tanulni neked.
Szaladhatsz önmagad
elől amennyit csak
bírsz, elérni azt
tudod, amivel
már te is elbírsz.
Szólj ha segíthetek,
emberismeret is,
meg önismeret,
jó helyen leszel,
tanuljad itt nálam,
én adni születtem
és teljesítettem.
Szeretettel:
Julamami