Magyarul és érthetően,

most is itt is emberiesen,

mert ti is azért olvassátok,

az is lehet, hogy lefordítjátok.

Biza a lényeg, hogy úgyis átmegy,

hiszen akkor miért keresnétek ezt

az oldalt, köszönöm, hogy olvassátok.

Teljesüljön a sorsotokban minden fontos.

Bocsánat, csak el ne feledd van az Isten,

segít és magamat menedzselem.

Nincs más, egyszemélyes ez,

csak saját magam,

így is megismerve

önmagamat, adom át

másoknak a tudásomat.

Mond, amikor idejöttél és

elhitetted a hiszékenyekkel,

hogy te vagy az ő megmentőjük,

s jó alaposan megkavartad a fejüket.

Mi motiválhatott téged, valóban annyi,

nem tudod tisztelni sem az embereket.

Ó, lettél-e annyira neves és pénzes,

amint eltervezted amikor jöttél.

Itt vagytok-e még, vagy elmentél-e,

köszönetet sokan mondanának érte.

Maradtak-e valakik még itt, vagy

mindenkit kiüresítve elmentetek.

Kérlek a hasonlókat vidd magaddal,

ugye nem találkozunk a nevelteddel.

Ó, ha ti látnátok kívülről magatokat,

sírdogálnátok utána nap mint nap,

miután rájönnétek, titeket látnak.

Sok az intelligens, okos, tehetséges,

szorgalmas, jó és tiszta lélekkel élő,

aki most hátrányos helyzetben lévő.

Viszont a Világ gyorsan pörög, nekik

jár már a jó sorsuk és rálelnek most.

Ők nem ártanának senkinek, hiszen

tudják mindenki fontos aki született.

Hát nézz magadban szét, látod-e

milyen szép a lelkeknek a tiszta

tükre, mi mind így érkezünk le.

Persze bocsánatot nem várok,

mindazért amit te nem tudsz,

s megtanulni sem fogod már

több rosszat itt ne tegyél hát.

Azt a jót szeretném, amit ide

beletettem egész életemben.

Mond, tudod-e ki vagy te és

magadat megismerted-e,

ha van, a tartásodban

megmaradjál,

ki ne billenjél.

Mert rögvest,

kikezd téged is és

 alacsonyabban tarthat,

csak fejlődni nem tudó-e.

A kibillentben lévő kavaró,

ah, csak évei száma téves-e.

Vagy éppen azon zsengéket

használja fel arra és amire.

Már motiváció mentes,

be nem fejezett,

aki pont arra

várt, mikor

alázhat

téged

meg.

Én

csak

egyszerű

ember vagyok,

magyarul beszélek,

a lelkem, szívem, agyam,

mint alapos hármas vezet,

a Hazámmal is érzek,

fontosak az emberek,

mert általuk találtam

meg a generációs jelet.

Mindenfelől jöttek, én

nem különböztetek meg.

Hiszen milyen unalmas is

lenne a Világ, ha mindenki

egyforma lenne, s ugyanazt

és ugyanarról, ugyanúgy érezne,

ha saját kultúrája neki nem lenne.

Ha nem fejlődsz fel a 2016. évhez,

alaposan le is maradsz, ha másokat

utánzol, hozzájuk igazodva élsz, na

akkor miből merítesz a tartásodhoz és

a méltóságodhoz te. Más ország tudását

veszed magadhoz, bővítve vele a látásod,

mindent megtanulsz amit csak lehet el is

mégy mindenhova, hiszen megteheted.

Mindenkinek el is meséled, hogy bizony

mekkora a tudásod, tapasztaltál itt és ott.

Minden neves téged, már megtanított

arra, amit ő tapasztalva megtanulhatott.

Működik is ott ahol született, ahol élve

benne van a saját Hazája rezgésközegében.

Nagy tudásúnak érzed magadat, hiszen nem

akárkik által tanulhattad meg mindazt, amit

a Világban már tudhatnak, el is mentél oda érte.

Most rohannak hozzád isszák a szavaidat, hiszen

mekkora tudás lehet benned, hisz elmentél érte

és magadhoz vetted, odavannak, Istenítenek.

S gondolod-e, hogy bizony, az mások kultúrája,

azt erősíted, nem a saját Hazádat, s kultúráját.

Azután amikor adod át azt magad szerint, ami

nem a te hozott, sem belőled eredő tudásod és

fáradsz tőle, de kár, hogy annyian nyüzsögnek

már, hogy nem hagynak élni sem ah tégedet.

Ráébredsz egy reggel, nincs benned még

 igazán átható, érezhető Hazaszeretet,

sem alázat a különböző emberekhez.

Elfáradtál kimerülten sorba is állsz majd

reggelente, hogy feltöltsön valami éppen

aktuális szöveg. Valaki lelkesedve meg is

alkosson az aktuális naphoz téged, téged,

téged, s elveszítsed vele az egyéniségedet.

Ki és mikor mondta neked, hogy nem fontos

a család, a szülőd, a testvéreid, a tanítóid, az

emberek, akik körülötted élni próbálják saját

életüket, már amit hagytak nekik, amit lehet.

Nem is tartod fontosnak a belső tartásukat, se

az emberi méltóságukat figyelembe sem veszed.

Legyenek veled rendesek, miért legyen jó nekik,

hiszen téged mások már nem érdekelnek.

Kitalálsz valami szerinted

számukra igen-igen fontosat,

ami mindenkire hat, hát ideje

beállni mögétek a sorba és ugyanazt vallani, nem

is fontos nekik már, az eredetit se megtapasztalni.

Majd úgyis megmondják ne fáradjanak, gondolkodni

ők maguk, a sokat össze tanultak fognak, hiszen ők

tudják már mi a jó, a szép, a fontos és az arányos is.

Ne zavarják őket holmi egyéniségek, se gondolkodók,

még azok se, akiknek a hivatása, arra születtek meg.

Magyarországon szült az anyám, itt neveltem fel,

 iskoláztattam is magamat abban amit fontosnak is

tartottam, ahhoz amit tehetségként a születésem

által hoztam. S amikor arra beértem már emberileg

gyakoroltam, s a hozzám érkezőktől tapasztalatként

megkaptam. A Különös oktatás, nevelés tréningnek az

azóta  általam oktatható anyagát egy reggel lerajzoltam.

Egyszer azt is mondták nekem,

egy olyan helyen ahol nem vártam

volna, hogy jól jegyezzem meg, nem

lehetek próféta én a saját Hazámban.

Na az nem is, de hiszen már ott is voltam,

tiszteletet, szeretetet is adhattam és kaptam.

Egészségesen adtam a tudásomból, s alig várták,

néhányak, hogy végre elgyengülve legyek,

hiszen belenyúlhattak abba amit azáltal már,

 végig vinni nem tudtam, megüzenték, feladtam.

Arra nem is gondolhattak, hogy az én tapasztalt

tudásom odáig elért, hogy megoldom és folytatom.

Egy magasabb szinten, az online Világa amit azzal

ijedtemben megismertem, erősödhettem időben.

Ezt akarták ez lett, én megerősödve is csak egy,

ők meg sokan vannak ott abban már valószínűleg,

mivel nem magam miatt kerültem ebbe bele, nehezebb.

Így jártam az irigyeim által, s azóta ők nagyon fontosak itt.

Nemcsak az én kiváltságom lehet ez a helyzet, bárkivel és

bármikor meg is történhet, ha valamiben gyakorolhatja a

tehetségét itt, mert nincs rá jó minta, hogy vidd végig azt

amit hoztál, hogy ne csak magadra, de másokra is gondoljál.

Nem ismerik a saját generációs jeleiket, se a feladataikat, mert

aki azt már felismerte, az hat a saját életére, a sorsát éli azóta.

Mindenki hozott ám tehetséget valamiben, addig nincs készen

amíg nem ébred rá, hogy miben boldogulhatna a legjobban,

azt kellene gyakorolnia aztán, s hozzátanulni amit nem tudhat.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, én nem harcolnék veled,

de ellened sem, ide is, az ingyenes reklámokkal élve is segítőkért  jöttem, hátha megérzitek a fontosságát. Az Általános műveltséget növelő ( Tenyérolvasó) tréningnek, mint a generációs feladatnak.

Ne árts, senkit se bánts, de magadra is vigyázz, nem pótolhat senki más, az eredetire, az igazira, a természetesre, a fejlődésedre adjál.

Legyen szép ez a nap, ha szeretettel, tisztelettel vagy, hát azt adj.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami