2022.10.01. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Most éppen ezen az elnevezésen, gyakorolnám a tehetségemből lett hivatásomat, hogy eltartsam magamat, mert emberséges, tartásos, korosodóként, nekem az fontos, az önbecsülésemhez tartozik. Emberségesnek maradni, a sikerben, a nagy látogatottságomban, a sok év alatti, tisztelet és szeretet áramlásban, napi sikereket megélve, mint egy kirakatban, gyakoroltam, megelőzésként megfogalmazva, a hivatásomat. Nagyon sokan, tömegnek számítóan, ültek velem szemben, személyesen találkoztam, az engem megtisztelő, hozzám érkező, emberekkel. Meghoztam a döntésemet és már nem találkozom, csupán, a tudásteszteknél, az oktatásomhoz tartozóan személyesen. Mivel nekem nem újdonság, hiszen párhuzamosan, a személyes találkozásokkal, szolgáltattam, a Világból bejelentkezőknek online és gyakran csoportoknak szolgáltattam. Most éppen, a, webtenyer@gmail.com és a kihangosított telefonom +36302470589 által szolgáltatok. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., által írásban, mivel, a napi gyakorlatom szerint, gyorsan gépelek, ez arra is jó, hogy megmarad az írás, lehet olvasni ( azt mondják sokaknak az jól bevált ), hogy tudja ahhoz képest, amit a tenyereiből leolvastam, éppen hol tart. Ha az általam elmondottaknak, a 80 % -át már azóta átélte, jelentkeznek újra be, gyakrabban nem, mert nincs értelme, ugyanazokat sorolnám fel. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. oldalamon, ezt kipróbáltam, működik, a messenger által is tudok, írással, szolgáltatni, mert előttem vannak, az átküldött tenyérfotók. Vannak akik ragaszkodnak a hangomhoz, amikor leolvasom a tenyereiket, mielőtt elköszönnénk a szolgáltatásom végén, rákérdezek, van-e kérdése, vagy hallott-e mindent, amiért felhívott. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Tiszteletem. Julamami 2022.09.30. Nem volt könnyű a sorsom, mit is kezdtem volna a könnyűvel, amikor tudtam, hogy mi mindent szükséges a jó életminőségemhez megoldanom. Amikor szükségem volt rá, belekapaszkodtam abba, hogy van ám, generációs feladatom is. Nem tudom kinek, mi nem tetszik abban, amit feltaláltam és ki nem adja meg a lehetőségemet arra, hogy az internet által, a szülők felügyeletével, a gyermekkorúak számára, összeállítsak egy ismereti anyagot. Mi minden leolvasható a tenyereink térképéről, mennyi kapaszkodót adhatna, ahhoz képest, amit erről, esetleg, eddig tudhattak. Annyiféle fölösleges, vagy nem gyermekeknek valót látnak, hogy talán ideje lenne, hogy belekapaszkodjanak, a tenyereiknek a térképe adta lehetőségekbe. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek barátom, tartsál ki mellettem ebben is. Nem szeretnék tovább várni, mert, a túlzó, laza, divatosban, sok a vakmerően megmondónak állt és gyorsan valakivé vált. Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné nevemen van. Nem való az mások kezébe, hiszen a tehetségemből lett hivatásomhoz, adott lett, a prevenciós végzettségem. Abban azáltal megvan minden, ahhoz, hogy oktatni tudjam. Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom a szolgáltatásomért, bejelentkezőhöz és akkor éppen oda. Hol az egyik email címem nem működik, hol a másikat találják valami miatt valami ellenesnek, nem vagyok üzletasszony és nem is tudok az lenni, nincsen hozzá tehetségem. Lassan nem működik semmi sem, amivel eddig tudtam a hivatásomat gyakorolni az interneten, minden szolgáltató, mást vár el, mint amire most képes az Emberlánya a saját Hazánkban. Nem kapcsolódnak össze, gyakran írják, hogy a hazánkat nem érinti az a lehetőség, jó pénzért ajánlják, a jól működő szolgáltatásaikat. Lehet, hogy túl ment valami anélkül, hogy kontrollálták volna, azokat a lehetőségeinket, amik megmaradtak, évek óta szolgáltattunk online, minden rendben volt. Mit ad a saját Hazánk, helyette, ha ezek már nem működnek, számunkra, mert nem adják, ingyen lehetőségként. Nem a szolgáltatók dolga, gondolkodva, gondoskodni rólunk, akik ide teremtettünk és innen várjuk, ugyanazt vissza, amit ide beletettünk, a szeretett Hazánkba. Kérem, ha nem látja át, ne döntsön felettünk, ide születtünk, itt éltünk akkor is, amikor a sikert, sikerre halmozták, nem megyünk el, na meg, kinek kellenénk öregedőkként, aprópénzes nyugdíjjal. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, itt jó helyen leszel. Tiszteletem. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból.
Átszabva, kiragadva, nem
hozzánk a Néphez igazítva,
nem az érintettekről szól,
csak a kitalálóikról.
Nincsen hova
fordulni,
hinnye,
így aztán,
aki tud, megy,
amerre az életét
tehetségét, élheti
önmagához mérve.
Vakmerően végigviszi,
úgy tudja, neki szabad.
Nem is pironkodik, egy
mellémenése miatt se,
hiszen nincsen már,
elvárás szint felé.
Másokon spórol.
Ugyan miért lett,
divatjamúlt már,
az emberies, ah.
Mindannyian,
emberiesnek
születtünk.
Az Isten,
emberiesnek
teremtett, ah.
Lelkesnek,
szívesként is,
gondolkodónak,
méltósággal,
tartásosnak.
A sablonba,
nem férnek,
már nincsen.
Ha bele kell
férnünk abba.
Amit valakik, ah,
hozzáértés nélkül,
azt jól kitalálva,
máshonnan,
hoztak be, ide.
Lehet, hogy ott,
működött, ránk
szűknek bizonyult.
Szorításában vagyunk,
kijönni nem tudunk, ah.
Valakihez, aki már nem él,
tanácsot adni nem tud, ah.
Így a /nincshez/, s megint,
máshoz kell igazodnunk,
nem kérdeznek, tesznek.
Hamar elkopnak, akiknek
odáig, ilyen, az életükben
nem volt, mert róluk is szólt.
Mindenki mást és mást hozott
tehetségként, ha összetevődik,
a tudás, kinőhet általa egy hatás.
Milyen furcsa, ha a tehetségesekre
van építve minden, de nem róluk szól.
Mindig, van mit, megelőzni, mert ma,
őket érinti, holnap másokat, s tovább.
2018-ban, összefüggésében látszik ám,
hibátlanul kilátszik, meglátszik, a „hiba”.
Vannak, akik minden jóból kimaradnak,
nem férnek bele sehova, húzzák meg
magukat, s akkor talán maradhatnak.
Ami nem odavaló, ami fékező erő, akkor,
ha erőből jön és nem a gondolkodó agyból.
Erősen megrekesztő, ha alacsony szinten jő
elő, ami benne nincsen, de szajkózza hinnye.
A dicséret, kiment a divatból, pedig azt csak
akkor lehet, hatásosan odatenni, ahova való,
ha hiteles a megfogalmazója, tiszta az a szó.
Nem megy át a szó, ha fondorlatoskodó,
körbejárja, keresi a rést, de ahol van,
egészséges körforgás, mellé megy.
A múlt elmúlt, kiüresedett a szó,
ha csak forgott, mint a magnó.
Nem hozta, de tanulni tudná,
ha szétnéz magában alaposan,
rájön neki szükséges igazodni,
hozzátenni a tudását, tanulni.
Azt, ami úgy érzi, hiányzik épp.
Forogjon hát az agykerék, sikerre
éhes az intelligens agy, nem elvenni,
hozzátenni akar, a Hazájához, ah.
Beleadja a tudását, építi a Hazát,
mert, mindannyiunkból van az.
Beleteremtjük a szépet és jót,
hozzáadjuk a színes, szíves
énünket, a Hazánk azáltal
általunk, lesz fejlettebb.
Nem elég, a hibátlan
öltözet, azzal, csak
díszpinty lehet.
A tudatlan, jól
használható,
kitapasztalva,
megtévesztő.
Az intelligenciának a
hiánya, megrekesztően hathat,
ott, ahol már tanulással sem pótolható.
Szükséges lenne az emberiesre fordító.
Mindannyian apró fontos porszemek
vagyunk, alkalmazkodva élünk, oda
tesszük, a tudásunkat, ahol építő.
Mindenkiben ott a Hazaszerető,
ki mikor, mi által érzi át, a Haza
szó, életritmusát. Ami a gyors
által nem megy át, mindennek
megvan a maga ideje, s helye.
Ah, egyetlen tehetséget, sem,
teremtett, az Isten, fölöslegesre.
Hatalmas a vagyona, a Hazánknak
a tehetségesekben, a művészekben,
a szorgalmasokban, a gondolkodókban.
Az intelligensek, összefüggésében látják,
a többiek szorgalmasan tapasztalnak, ha
van módjuk rá, tanulnak és meg nem állnak.
Mozgásban vannak, hiszen, sikerre éhes az agy.
Szinte mindegy, miben vannak, éppen, ugyanúgy,
kiteljesedhetnek, nem beszorulva, élik az életüket.
Tisztelettel ajánlom, az Általános műveltséget növelő
/Tenyérolvasó/, oktatás, nevelés, lehetőségét, jó ehhez.
Íme a https://julamami.com Műhely, a megelőzésért.
Ah, ha tán azt szeretted volna, hogy mindenki belefusson, abba, amit jól kitaláltan megéltél sokszor, mert, már rájöttél, a förgeteg, amit, magadnak okoztál, árthat másoknak. Ne mondhassa senki, hogy különb nálad, bárki, teszel róla, csupán egy valami, amiről nem tudsz. A nagy igyekezetedben nem vetted észre, látszik minden nyomod, ott hagytad, a lenyomatodat már sok helyen. Feljebb akartál jutni és lejjebb kerültél, még annál is, amit elképzelni sem tudtál. A lelkiismereteddel találkozol nap mint nap, elkap és a tisztulásra késztet, a saját döntésednek a következményei azok, amik a megoldásodra várnak. Két oldalunk van, a racionális és a motiváló énünk, hol az egyik, hol meg, a másik lábunkkal lépünk. A jót és szépet adni és nem ártani születtünk. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. messenger írásban, legalább kéznél van, akár naponta, olvasva. webtenyer@gmail.com és a +36302470589 telefonomon. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Tiszteletem.
A váratlan változás, címet adtam a festésemnek. Heringes Árpádné https://julamami.com
Nem tudom, tudod-e mit jelent várni, várakozni, valamire, ami nem következhetett be. Mert nem tervezhetted meg, másokra vagy bízva, akik nem biztos, hogy tudják mit vállaltak fel, azzal amiben vannak.
Viszont tisztában vagy vele, hogy mit veszíthetsz, ha a sorsodat, nem tudod beteljesíteni és azzal, generációsan nem tudsz a családod felé teljesíteni. Alapokat adva ahhoz, hogy a talpunk alatt legyen talaj, a
Hazánkban, ahhoz, ami tehetséget hoztak és a saját sorsukat teljesíthessék. Hozzá adva, a tudásunkat a Hazánkhoz, mert itt érintette a talajt először a (mezítlábunk), azután cipőstől is itt tanultunk meg járni. Úgy rezeg minden mint mi magunk,( földből jöttünk, porrá válunk) a jó sorsunkra várunk, annak megfelelően, mint amit mi is, ide a Hazánkhoz teljesítettünk, szülőhelyünkbe is bele teremtettünk. Ezzel kezdtem el 28. éve, a megfogalmazását, a Tenyerek leolvasásának, amikor felfedeztem, hogy minden összefügg mindennel. Mint egy megoldandó képletünk, olyanok,
a rajzolataink a tenyereinkben, mindannyiunknak, le is rajzoltam.
Láthatóan mi mind, saját sorsot hoztunk és vannak generációsan is teljesíteni való feladataink. Akkor, amikor már elég érettek vagyunk ahhoz, hogy ne a könnyűt válasszuk, inkább időben emberesedjünk.
A hivatásomnak a napi gyakorlása közben, a tapasztalatom az, hogy amit szánt nekünk az Isten a sorsunknak, azt életünk során meg is éljük. Persze az sem mindegy, hogy akkor idejében éljük- e meg, vagy amikor már nem számítanak rá egyesek, bizony eléjük tárja azt az életük. Mint törlesztési lehetőséget, ha nem élik meg időben és nem teljesítenek, a sorsuknak megfelelően, hát bizony szint alatt lesznek. Aztán néznek ki a fejükből, hogy miért nem kapják meg a tiszteletet.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Heringes Árpádné https://julamami.com
2022.09.27. Tiszteletem. Ha azt látják, hogy vedd el nyugodtan a mások találmányát, használd a védjegyét, bújj bele az email fiókjába, hiszen lehet. Nem szól rád senki sem, aztán már nem tudod megállítani, mert használják a védjegyes mondataidat. Könyveik vannak a feltaláltadból, senki sem kontrollálja őket, hogyan is lehet, hogy webáruházak árusítják a könyveiket, miközben, ők egy garast sem napnak, annak az árából. Kiszolgálják magukat, hiszen terített asztal fogadja őket, megteremtette a dolgos magyar Nép, adni tudó rétege. S, az intelligenseknek, hála Isten komoly száma adott, Magyarországon, a helyzetük, sokaknak közülük, nem megérdemelten jó, itthon. Akik meg feltalálták, megírták, le vannak fedve, ki vannak zárva, a saját nevűkkel készített email fiókjukból. Azt írja a google, tána magyar, hogy nem kellően igazolja magát, hát mi az, ami nem hitelesíti az igazolást. A hivatalos név, sem számít már annak, vagy tán élhető helyzetben vannak, még, az ellopott igazolványok. heringesarapdne@gmail.com Mi van itt, mit engednek, még ezt fokozva is, maguknak, óvatosan írom, azt megélik ám majd, mások által. Ha az a minta, ott a családokban, a következők, sem tudnak róla, mi a tisztelet, éppen ezek miatt. Hiába na, lehetsz, a sok – sok közös pénzünkből, népszerűvé tett, könnyű az ami látszik, elvett, lemásolt, hamis. Jó nagy gondot csináltál magadnak, hogy elfogadtad, a csábító ajánlatukat és belementél, a saját magad által örömmel üdvözölt csapdádba. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegy. Kifizettem érte az összeget, több volt mint a nyugdíjam, családon belüli segítséget kaptam. Már nem biztos, hogy egyedül el tudom tartani, a hivatásom bevételéből a jövő hónapban is, magamat. Tegnap megoldódott bennem, szintet válthattam, elfogadó lettem ezzel. Hiszen nem hagytam el, a Hazánkat, Magyarországot, tehát, tán, a nehezebbet választottam. Az sem lehet könnyű, hogy más országokban keresik a pénzüket, az itthonihoz képest, sokat. Vagy akik itthon maradtak is, nélkülözi őket a családjuk, felnőnek úgy a gyermekeik, hogy időnként időzhetnek, együtt igazán, meghitten. Tán, egy idő után, egy csomó idő, elmegy azzal, hogy egymáshoz szokjanak, újra. Nem tudom, ki lehet, rózsaszín gőzösen, gőgős ettől, nem magyaros virtus ez sem, ne legyetek büszkék arra, ami a Hazánkból lett. Mert naponta kell, nekünk, alkalmazkodva élnünk, az új és újabb, nincs mire alapozott helyzetekkel megküzdenünk. Az általunk is a közösbe adott, magunk által, megteremtett, jókhoz és szépekhez képest, az elért, életminőségünket, csökkentően érintő döntéseikkel, leminősítik. Aztán csináltatok-e mérleget, ahhoz képest, amit hoztatok, kivél vagy mivé váltatok. A következőknek, milyen mintát mutattok, sokféle a kultura, ami megfért ebben, az egy, számunkra nincs több, Hazánkban, Magyarországon. Tolerancia, alázat, adott a tudáshoz, a hamis kihallik ám, átmegy már, sokan hallanak és látnak át, a nem természetes, nem hiteleseken. A természetes jól élhető helyett, pottyant, vagy szerzett, ah, tán, csak eluralt. Nagyobb területekből is, a méltatlanná tettek, általi, egyre nagyobb, fájdalomnak, az érzékelhetővé vált, aminek, nagyon nehéz, energiája van. Jer velem, jó öreg bocsánatot kérek, jó helyen vagy, itt velem, tarts ki mellettem. Amíg ezt veszem természetesnek, amit mi a korosodók tettünk hozzá a Hazánkhoz, innen várjuk, azt összegű nyugdíjunkat, amiből meg tudunk élni itt most is. Ami jó minőségben, adott volt és még most is, jól élhető lenne, Magyarországon is, ha nem fordítják ki, követhetetlen gyors döntéseikkel, a sarkából. Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem harcolni születtem. Viszont, amióta, megszülettem, küzdök, hogy a jó sorsomat, a megteremtettem szerint, éljem meg. S, ahhoz, a megfelelő, alapot, adjam, a következőknek, hogy önmagukhoz képest fejlődjenek fel, jól megérdemelten. Az emberi oldalukhoz adva, a racionális oldalukat is, a sorsuk szerint, jól megérdemelten, jó helyzetbe hozva, éljék is meg a jókat. Miközben magam is fejlődöm, a szolgáltatásom és az oktatásom közben. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami, Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Hétköznaponként és szombaton, 10.00 és 12.00 óra között, tud megtisztelni, a bejelentkezésével. A szolgáltatásom díja: 15.000.- Ft., a szolgáltatásomhoz, szükséges idő: 50 és 90 perc, a napi tapasztalatom által, frissen. Amíg a google nem áll szóba velem, nem vesz semmibe, továbbra is engem. Azt írta valaki, hogy letöröltem, a +36302470589 telefonommal, a heringesarpadne@gmail.com fiókomat. Amit, a hivatásom gyakorlásához, készítettem el. A julamami@gmail.com, mások használják helyettem, nem tudtam visszakapni, ők voltak az erősebbek a google számára. Miközben nem engedi meg, hogy újra elkészítsem ugyanazt, heringesarpadne@gmailo.com, mert az már foglalt, akkor, hogy is van ez. Amikor a kódot kapom, van a G jelzésű, ami ugyanúgy nem működik, a semmibe visz bele, nem ad megoldást. Mint az, ami szintén, ad lehetőséget a kód megérkezéséhez, de vagy igen, vagy nem ugyanoda megy. Mindezeket a facebookon, meg tudom oldani, ahogy eddig is mindig. Tiszteletem. Akkor most, hogy is van ez. Kétfelé megy és ha nem értenek egyet, akkor már megint én leszek az, akiből igyekeznek gügyét csinálni és jól, elszórakoztatják magukat. Nem adom fel, kérem vissza, a heringesarpadne@gmail.com fiókomat, mert a hivatalos nevemet igazolja. Tiszteletem. Julamami védjegy, 2010. év óta Heringes Árpádné nevemen van, mint ahogy minden amire ráírom, az védjegyes lesz.
Pereg az életünk filmje már, meg is kérdezhetnének róla, mintha
közünk lenne hozzá tán, ahhoz is szükséges az emberséges szó.
Akiről tudjuk nem folyatja a szavakat, a valóságról tájékoztat.
Volt-e tervünk, milyen szakaszunknál voltunk éppen,
a hirtelen változásba, belefért-e a saját tervünk,
amire akkor, magunk szerint ráköltöttünk.
Az akkor megrekesztett-e, hinnye,
veszteségünk, azzal
lett-e és mennyi.
Volt-e ahova
érdemben
fordulni
tudtunk.
Most van-e,
hozzáértő, a
különböző
szinteken élő
embereket értő.
Nem nagyon érti
már az alacsonyabb
szinten élőket. Aki
úgy jutott feljebb,
hogy önmaga fölé,
hozzáértés
hiányosan
fölemelték.
Ha megint és
újra meg újra,
elhúzódunk, behúzódunk,
ki éppen hova, akkor, aki amit lát,
azt fogja elhinni, hisz nincs más hatás.
Az emberi agy a sikerekre éhes, a napi
tápláléka az. Ha nem kap neki megfelelő
táplálékot, vagy ugyanaz a hatás éri csak,
motiváció nélkül, kiüresedhet, leépülhet, azt a.
Bocsánatot kérek, a 26. év gyümölcse ez is csak.
Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolni,
az oktatásom létezéséért jöttem ide, tájékoztatnálak.
Rák havában születtem, a többiek akik abban születtek
mind könnyebben megértik ezt az emberies jelnyelvet.
A feltaláltammal átmegy mindenhova, akik azon a
szinten, vagy hasonlón vannak, oktatni is képesek
lennének, hiszen emberségesként élik az életüket.
Na és teljesen mindegy, hogy a racionálisan élik-e.
Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, az ami
által megtanulhatja, az arra már igényes, a saját sorsát
leolvasni, hogy azután a szeretteinek is tudjon segíteni.
Alkalmassá válhat legalább annyi óra sorsolvasás után, arra
is, hogy megtanulja, hogyan segítse az arra igényes többiket.
Hozzáértővé válhat, ha megtanulja oktatni az arra igényeseket,
akkor, úgy valósulhat meg, ha megveszik tőlem a feltaláltamat.
Betanító oktatás közben, megtanulnak emberies jelnyelven úgy
kommunikálni, hogy még megelőzésben segítségükre legyenek
azoknak, akik azt már igényelnék, ah, ki ne üresedjenek a szavak.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami
Tiszteletem. 2022.09.24. Legalább ne árts és ne bánts, magadon spórolj, amikor szükséges, hogy tudjad, miért születtél bele abba a helyzetbe és el ne szállj. Ha átbillentél és mások után mentél, nem alakult ki a saját életminőséged, az életedet utánzóként, ugyanabban, a lenyomatban éled. Azt sem tudod, mihez tartsad magad és hol az alsó és felső határod, ahhoz képest, amit a szüleid már megéltek. Ha tudnád, hogy merre kellene menned, biztosan sokat segítene, ha ismernéd, a tenyeredben lévő, sorsodat, hiszen az, mutatja az utadat. Aztán amikor rájössz, nem fölöslegesen vannak, a rajzolatok, a tenyereidben, ah, mennyi mindenben segíthetett volna, annak az értelmezése, addig is neked. Kinek az el nem végzett feladata maradt meg, amikor azt már tudod mit kezdjél vele, lesz menet közben bőven, sikerélményed. Ha ismernéd a tenyeredet, nem ismételnél meg semmit, amivel már mellé mentek, többször és többen. S az addig felépítettjeik, mind odalettek, keseregtek, pedig volt megoldás. Hiszen kezdhették elölről, annyi tanulság azért lett, számukra belőle, hogy azzal a tapasztalattal, már többek lettek. Ha a tanulva fejlődés helyett, a tapasztalt tudásukhoz, se az emberséges megoldásokhoz, nem nőttek fel, azt a. Se az Isten adta időt, sem az emberek számára életszerűen jól alkalmazhatót, azt a. Sem annak a jól működéséhez, szükséges alázatot, el nem fogadva, felgyorsíttatták. Úgy, sokak számára már, követhetetlenné vált, hiszen, inkább, csak, a saját igazukat, követőket láttatták. Sokaknak az irigységét félreértve, még magasabb szintűeknek érezték magukat, már, csak, a látszatra adó, szerepekbe bonyolódtak. Elhitték, vezető egyéniségek lettek, bár a számukra nem jó energiáktól, jelzésként, már időnként, köhécseltek. Nem tértek el, a nagy megfelelő leutánzástól, a mások által, megmondott, jónak és helyes útnak, tartottak maguk által is, kipróbálásától. S jókat gőgösödtek, ők mindenkinél különbek, elködösítette őket a látszatosok, erősen, elbűvölő ereje. S egyszer teljesen felkészületlenűl, érte őket, azt a, megjött az eszük, egy adott pillanatban, megsegítette őket az Isten. Rájöttek, van saját sorsuk, teljesíteni is lehetne, ah, tán, a generációs jeleik sem fölösleges szavak. Na meg, ha a tisztelet, mindennek az alapja, akkor otthon érezheti magát, náluk is, az odaadó szeretet. S még megengedhették maguknak, nem szálltak el teljesen, nem álltak be, a nemlétező sorsba, se végleg, Elkezdték hát, annyi időt szánva mindenre, ami ahhoz egészségesen szükséges. Megismételték, még egyszer, még egyszer, még egyszer. Nem sajnálva az időt arra, nem a megszokottat gyakorolva, észrevétlen, fejlődtek fel, a következő szintjükhöz. Azt vették észre, nem változott teljesíthetetlenné, nem lett, inkább megmozgatta őket, jólesően vették észre, összetartoznak. Egy család lettek, közös az ami érinti, mindegyikőjüket, bár más a sorsuk, alapot kaptak. A saját teljesítésükkel, megbízhatnak egymásban, azáltal, ők maguk is, jó alapot adnak tovább. Láthatóvá válik, az összetett energia, kiteljesedhetnek általa, az életük is változatosabb lett. Emberi jelnyelvnek neveztem el, amivel itt is írok, az oktatásom által, elhangzanak, az érthetővé váló, magyarázatok. Heringes Árpádné ev. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. A szolgáltatásomhoz szükséges idő : 50 vagy 90 perc, a díja: 15.000.-Ft. Minden a szolgáltatásomhoz, szükségesről tájékoztatom, hétköznaponként és szombatonként 10.00 és 12.00 óra között. Ettől függetlenül, heringesarpadne@gmail.com, érkezőket, a bejelentkezéssel kapcsolatosan, naponta megnézem és megválaszolom. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból. Tiszteletem.
Tiszteletem. 2022.09.23.
Tüske, a kutyánk, családbarát,
minden jelenlévőnek,
újra és megint, felkínálja, az eldobáshoz a labdát.
Amikor úgy éreztem, hogy megcsináltam a sorsomat, ahhoz képest, amire megszülettem, azt vettem észre magamban, hogy más értelme is lett, számomra, minden emberséges értéknek. Megerősítő belső tartást kaptam, azzal a gondolattal, hogy valamit tettem, ami másokért is volt, nem csak magamra gondoltam. Sokáig éreztem, nagyon eltérőnek, a tágabb környezetem hatásaitól, a saját megoldásaimat. Nem értették mit miért úgy fogok fel, miért nem csak magamra gondolva élek. Nem bántam meg, a legnehezebb körülmények között is, megjöttek, a számomra egyszerűben, a saját sorsomhoz mérten, a nagyszerű megoldások is. Menet közben, a nehezített, életemet élve, erősödtem meg, ahhoz, hogy amit másoknak lehet, azt nem szabad nekem. Ahogy látom, mindent, csak a nagypénzhez mérnek, mintha, emberi oldala nem is lenne, ennek az erősen mű, nem valóságos össze – visszának. Ugyan hány ember nem ismeri, a saját sorsát, így nem is tudja, miért fékezi le, időnként az élete, tán, hogy ne a könnyű megoldást keresse. Kevésbé érdekli az embereket, hogy önmagukban rendet tegyenek, toleránsak legyenek, a hirtelen változó helyzetekhez, jól alkalmazkodni, időben tanuljanak meg. Tán, valószínűleg, még nem jöttek rá, hogy a saját sorsukat, nem csinálhatja, helyettük jól meg, senki más. Pedig, ha a racionális és a motiváló oldal, egymást követve, tanul alkalmazkodni, egymáshoz is, az egészséges egyensúly megtartható. Tisztelettel élni jó, szeretetben élni szép, vigyázzunk rá, hogy ki ne üresedjen, az adott szó, hahó. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Heringes Árpádné ev. Magyarország, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból. heringesarpadne@gmail.com, webtenyer@gmail.com
2022.09.22. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com Lehetne azt is írnom, legyen szép a napotok. Azt is, hogy aranyosak, kedvesek vagytok és bizonyára ez igaz is, közületek sokakra. Hazaszerető lettem, nem töhetök én rúla, végig jártam a lépcsőfokokat, szokszorosan, megismételve most is. Ami azt is jelentené, mindazoknak, akik értik, hogy a saját racionális szintemen, élhetnék már, jó néhány éve, ha az emberi oldalához, értő, is lenne ott, ahol, ezt eldöntik. Az is lehet, hogy úgy tesznek, mintha minden rendben lenne, nem is lenne az, amit naponta megélek, mert nem érzékelik. Naponta, mindent megteszek, ami a tehetségemből lett hivatásom által, feladatom volt és megmaradt, alkalmazkodva a hirtelen változó körülményekhez. Az érkező és az online bejelentkező, embereket, az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., által, jól elláttam, hiszen, rákérdeztem, átment-e. Azért jöttek vissza, néhány év elteltével, mert a tenyerükben lévő, számukra érezhetően hiteles válaszokkal, látom el most is, ha megtisztelnek. Időnként volt egy alázó áramlás, aztán vége lett és voltak akik nem hitték el és felhívtak. Érdekes beszélgetések voltak, amikor felhívtak, azt hallottam, maga még él, azt mondták meghalt. Ez néhányszor már megismétlődött, mindenféle változatokban, azt mondják, tán ezek által, hosszú életű löszök. Nem vicces, az sem, mintha nem a saját Hazánkban élnék, pedig aztán, megtettem érte, amit csak lehetett, azzal, hogy kiszolgáltam minden szinten, az akkor még, személyesen érkező, emberekkel párhuzamosan, az online, a Világból bejelentkezőket is. Most nem biztos, hogy megkapják, az általam küldött, válasz emailt, ezért kérem, a, webtenyer@gmail.com által is küldjék el. Nem adom fel, magamnak tartozom azzal, hogy amit megcsináltam, azt ne hagyjam, szétzilálni, méltatlan kezekben, kallódva várakoztatni. Bocsánat. Vasárnap kivételével, 10.00 és 12.00 óra között, a szolgáltatásom időpontját egyeztetjük, 10.00 és 17.00 óra között, lehet tervezni és tudok alkalmazkodni. heringesarpadne@gmail.com, webtenyer@gmail.com, +36302470589 telefonom által. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Tiszteletem.
Jer velem jó öreg barátom, bocsánatot kérek, tartsál ki mellettem. Ügyelj a belső tartásodra, jelzi az, hogy ne ártva, se meg nem bántva, magadhoz mérve most is, haladhatsz, a saját élhető ritmusodban. Tán még nem tudod, hogy benne van a rezgésedben, hogy hova tartozol és az elért emberi szinted szerint, ki vagy. Mondhatod ám, magadat máshova tartozónak, azért nagyon sokan, felismerik, honnan jöttél és ahova felrugaszkodtál, annak megfelelően, van-e emberséges tartásod már. Minden, a kirakatban tartva is láttatja, fejlődés helyett, a túlzókban üresedtél. Tanuld meg időben kimondani, hogy bocsánatot kérek. Ha szinted felettit, vállaltál fel és nincs még, a többi érintettnek, az elért szintjüknek, emberi méltóságuknak megfelelően, eléggé helyén, a felelősséged, most sem. Így, hát, az életminőségünket érintően, kérlek ne hozzál, most, felettünk, döntéseket. Hát, tán, tanuljad, előtte meg, vagy váltsál, annak megfelelően, ahol a többiekhez képest most tartasz, az nem elég a jó minőséghez. Már bocsánat, mert, a megfelelő tudás nélkül, most már, számunkra is, jó minőséget adóan, nem tudod alkalmazni. A régi, könnyen vettek, már látszanak, megszokottak, átláthatóak, aszerint, már jól láthatóan, a felszínen van minden, hála Isten. Az egyik lábadat a másik után rakod, amikor jársz, hát el ne feledd, két oldalunk van, szükséges lenne megtanulni, most átlátni, a saját érdekedben mind a két oldaladat. Ha még nem vetted észre, rajtad kívül, már mindenhol, sokféle szíves, lelkes, gondolkodó, összefüggésében látó van. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Heringes Árpádné ev. Műhely, a megelőzésért. https://julamami.com Magyarország, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból., történik az oktatásom. webtenyer@gmail.com heringesarpadne@gmail.com Tiszteletem.Ne hidd azt, hogy a tiszteletnek vége, fordulj meg és amikor ott az ideje, azt észleled, hogy a sok jó és szép, amit adni tudtál, mindazok által, tisztelhetően, oda kerültél az elejére. Julamami védjegy, 2010. év óta Heringes Árpádné nevemen van. webtenyer@gmail.com
2022.09.25. https://julamami.com Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., a Facebookon Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami Otthon vagy, amikor a kicsiben már látod magadat, nem mentél sehova, a Világ, Magyarország, Paks, mégis ott van nálad. webtenyer@gmail.com, hnagyjulia@gmail.com, heringesarpadne@gmail.com Tiszteletem. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59.HergálHázból. Julamami védjegy, 2010. évben Magyarországon vásárolt védjegy, Heringes Árpádné nevemen van. https://julamami.com
2022.09.18. és 2022.09.19. Tisztelettel élj, hogy azt is kapjad, a magad idejében. Amikor odáig elértél, mert sokat tapasztaltál, vagy van, amit generációsan tisztelhetőként, a megszületéseddel hoztál. Tán nem is tudod, hogy amikor másokat gátolsz, a jó sorsuknak a megélésében, vissza kerülhetnek, oda, ahonnan indultak. Csupán azt nem vetted észre, hogy a sok nehezet átélve, a tudás azáltal már bennük van, az arra alkalmas agyuk, azt már az övéknek tudja be. Amikor a rájuk vetült hozadékukat, igyekeztek, se nem ártva, sem nem bántva megoldani, azt nem észlelte senki. Hiszen a tudás ahhoz, ott volt már bennük, a saját szintjükön, nem tudnak nekik ártani. Nem nyerni akartak mindenáron, a közösbe adva, hagyva azt ott, ahova tartozott, nem bontva meg azáltal sem, az egészséges egyensúlyt. A hiánynak a hatását és a túlzó többletet látva, azt is, szem előtt tartva, ha más megoldás, nem volt adott, annyi volt a tudása ahhoz. Már tudta, azzal, inkább a nehezet felvállalva, araszolva tud csak haladni. Menet közben, mások is rájönnek, hogyan lehet azt, megoldani, úgy. Ahova magad is a saját idődben juthatsz el, ha nem fejlődtél fel emberileg, a tudás sincs meg hozzá benned. Talán, ne erőlködjél, mert nevetséges azáltal, most már, gyorsan leszel, felszínen van minden tudáshiányos. Az is látszik ám most, hogy a feladatodat nem teljesítetted, generációsan, az addigi gyakorlatot követted, Lám csupán kiszolgálója, lettél annak, ami számodra, akkor úgy látszott, hogy könnyen teljesíthető és jó lesz. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek barátom, tartsunk ki egymás mellett. Sokan nem vették még észre, mindent a saját idejükben, biza teljesíteni is kéne. S mivel adni születtünk mindannyian, az nem kerülhető el, amikor ott az ideje annak, teljesíteni is szükséges lenne. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. A magam által, feltaláltamnak, az oktatásához alkalmasra, megrajzoltamnak, az oktatását és az azzal, már nevelési lehetőségét, adnám hozzá a Hazánkhoz. Hátha, jól jönne, a racionális oldalon, az a befektetés ebbe a tudásba, az arra igényeseknek, a született tehetségükhöz adva, emberileg megerősödve, a tartásukhoz adna. A hétköznapjaimban tanulható, a születésemmel tehetségemül, nem hozott, arra már igényes, racionális oldalamat, megigazíthatnám azáltal, magam is. A legjobb értelemben, lehetőség, a jóhoz, a széphez, adok – kapok, egészséges körforgása, mindazok számára, akik fejlődni szeretnének most. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból. Tiszteletem. Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné nevemen van.Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné nevemen van, egyéni vállalkozó, Műhely, a megelőzésért, elnevezéssel, oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból. Ez a föstésem, szilveszter éjjelén készült el, néhány évvel ezelőtt, csupán percek alatt. Futott a festékes ecsetem, a vásznon, ez lett belőle, szerintem azóta már megéljük, mindazt, amit meg is föstöttem. Nem tudok festeni, viszont nagyon szeretem, a hirtelen jött érzéseimet, vászonra fösteni. Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az engem megtisztelő, bejelentkezőhöz és akkor éppen oda. Győzz meg, legyőzni könnyű engem. Nem harcolni, viszont, mindent a nehézben megélni, születtem, tisztelettel élek, a sorsomat megcsinálni igyekszem. Mivel fel és megtaláltam, egy napon megrajzoltam és az, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó elnevezést kapta. Azóta, Julamami védjegyesen oktatom. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami, oldalamon, várom az azzal engem, megtisztelő, bejelentkezőket ismerősöknek. Akik érdeklődnek, tájékozódnának, az általam, felrakott, videóimról és az oktatási oldalaimról. Erről az egyedüli, általam fel és megtaláltam, összefüggésében, megrajzoltam iránt. Pakson születtem, ide érkeztek, személyesen nagyon sokan, azt is közel harminc éven keresztül, megélhettem, köszönöm. Pakson, a Hergál Házban történt, ahol, azóta is lakom. A tehetségemből lett, Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, elnevezésű, hivatásomnak a megtapasztalása miatt. Kiállok hát magamért és a sok éven át, a napi tapasztalataim általi tudásomért. Ami által, összefüggésében, megrajzoltam, annak, a működőképes, elméleti formáját és már, elmúlt tíz éve, hogy személyesen és párhuzamosan is történt az oktatásom. Most a személyes oktatását, akkor vállalom, ha számomra, az oktatásomhoz, megfelelő helyszínt tudnak biztosítani. Nem adom fel, nem költöztem el, itt Pakson is oktatnám, akár napi szinten, vagy hetente egyszer. A kérdéseikre válaszolok, heringesarpadne@gmail.com, +36302470589 telefonomon. Vasárnap kivételével, 10.00 és 12.00 óra között. Tiszteletem.
a tudásomnak, a körbeérésének a gyümölcse, amit meg és feltaláltam. Szeretném ha megkapnám az engedélyt.
Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.
Ez a név méltó lenne, a már álalam átadott,
az azt felvállaltak általi, tovább oktatásához.
Ezen a néven oktathatnám be és megtaníthatnám,
minden arra igényes és emberileg érett, jelentkezőnek, aki a hivatásához kiegészítésül venné magához. Ezt az általam feltalált, megrajzolt, tíz évnél több időt, személyesen és online párhuzamosan hitelesen működtetettemnek az oktatási formáját. Amit, a közel harminc éves gyakorlati tapasztalatomból,
merítettem és egy napon,
az elméleti oktatásához megrajzoltam a 153 oldalt. Összefüggésében oktatom, azóta és az oktatását úgy tanítanám, be és meg. Adnám át, általa a tudásomat, ahhoz, hogy az emberi tartásukat felismerjék magukban. Önmagukhoz képest, megismerjék a sorsukban lévő feladataikat,
ki mit kapott mint rámaradt feladatot, generációsan. Ez a feltaláltam lett, a hétköznapom, ami egyben az ünnepnapom, az egyszerűnek a nagyszerűsége, amit megélhetek, az oktatásom közben. Amikor látom, hallom, átérzem általuk, örülni tudok együtt velük, amikor, a saját sorsukat fel és megismerik. A következő lépcsőfokukat,
amikor a generációsan éppen adott,
feladatukat pontosítani tudják,
az oktatásomon tanultak segítségével.
Heringes Árpádné egyéni vállalkozó, Műhely, a megelőzésért. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, Tájékozódni lehet, a +36302470589 telefonom által. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra és szombatonként, 10.00 és 12.00 között, bejelentkezéssel, történik az oktatásom. Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné nevemen van. Tiszteletem.
2022.09.12.
Tiszteletem.
Tiszteletem.
Tiszteletem.
A másoktól ollózott tudásodhoz,
jó lenne,
ha megtanulnál toleránsnak lenni,
azt ah, így nem hiszi el azt neked senki.
Mert amit hallasz, ahhoz a tapasztalatom az,
hogy óvatos rákérdezéssel, kéne tájékozódnod,
a saját értelmezési szintedre, átfordítanod.
Ahányan annyi formában, hallják meg,
vagy, ki, azt, amit mondasz, hiszen,
amit sablonnak véltek, katyvasz.
S amikor már megértetted,
a magad idejében,
majd fel is tudod fogni.
Mennyit ártottál magadnak,
a mások szerinti tudásnak, a
magad szintjére fordításával.
Ne akarjál mindent, annak a
megtanulása nélkül, úgy,
hogy közöd nincs hozzá, tudni.
Ki ne kezdjen, az átvetülő bánat,
nem történik más, mint, hogy éppen
ott vagy, ahova az, a szavakkal kikerül.
Maradj önmagad mondják, nem
érted most, önmagaddal mit
is kellene kezdened.
Megváltozott,
többszőr is,
hirtelen,
az életed.
Nem magad
szerint tervezett
az sem, azt éled,
mert a sorsodat
még nem ismered.
Legalább ne árts,
úgy fogalmazzál, hogy
ne legyen bántó a szavad.
Hiszen amikor jön, annak a hatása vissza,
megsokszorozódhat, a sokféle félrehallással az.
Heringes Árpádné. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból.
2022.09.11. Tiszteletem.
Hű de sokszor hallottam,
ne törődjek vele, nem az
én dolgom, nem segíthetek
mindenkinek, ne aggódjak.
Valóban nem segíthettem,
mert önmagukon segítettek,
amikor rájöttek, mi van a
sorsuk szerint, hogyan
élhetik meg azt.
Úgy, hogy nem
ártva, se nem bántva,
magukra is jól vigyázva élnek.
A segítés fogalmát, betölti
a jelentésének a tartalma,
segítőnek születnek az
emberek.
Ha a
látszatosra
alapozod, benne
nincs meg a hozott.
Rájöttem a sok éves
tapasztalatom közben,
mi a módja annak,
hogyan ne kötődjenek,
hozzám, az emberek.
Visszavezettem hát,
a családjukhoz őket, nem
látszott az sem, hogy ki vállalja,
hogy esetleg tisztel is engem.
Ismerősöket meg azért
nem gyűjtök, mert az
időmet betöltöm,
az írással, amikor,
nem az oktatással. A
napi főzést ki nem hagyom,
mert már tudom, mennyire számít.
Hiszen, nagyon nem mindegy, hol és
hogyan készül, már az alapanyaga,
annak, ami az egészséges
érzetünket adja,
táplálékként.
A mindennapi,
ami az egészségünkre
és a jó közérzetünkre,
hatással van, az étel.
A sorsa mindenkinek
adott lenne, ahhoz,
hogy ne későn
vegye észre,
nem csinálta meg.
A saját sorsunkhoz,
az életünk helyes
útjára találunk, a
saját időnkben.
Hiszen, az már
bennük
van a
belső kontrollunkban,
így születtünk mindannyian.
Amikor egy napon megrajzoltam,
a 153 oldalt, éreztem, addig nem
hagyhatom abba, amig készre
nem rajzoltam, az
összes oldalt.
Jó érzéssel töltött el,
amikor már tudtam,
jelezte a gondolkodó agyam,
készen van. Összefüggésében,
akkor, azt, az oktatásomhoz,
készre, megrajzoltam.
Várakoztatva vagyok,
adnám már át, az arra
igényeseknek, hogy
vigyék be az oktatásba.
Átadnám az oktatásának a
módját, hogy a serdülők, a kamaszok,
tudjanak róla, ami a tenyereikben
meg van rajzolva, az nem
véletlenül különböző.
A tisztelet, lehetne
az alapja, a szeretetet is
hozzuk a születésünkkel.
Az emberségünket mutatja,
a születésünk óta, a tartásunk.
Az ami gyakran érezhető már,
kicsi gyermekkorban,
elfordulnak onnan,
ahol figyelmeztető
jelzések vannak.
Megtanulható, ha egy,
vagy hasonló szinten
lévők érintettek benne.
Adok – kapok, egészséges
körforgásban maradok.
Fejlődni naponta
tudok, ez egy
kegyelmi
állapot,
mondta azt régen,
egy Isten által avatott.
Sok – sok bocsánatkérést
kívánok, mindazoknak,
akik arra már érettek.
Tiszteletem. Nem adom fel, a munkámat megbecsülve, kivárom. Azt is, hogy érdemben, az emberismeretre, már érett, igényeseknek, át tudjam adni a tudásomat. Vigyék be, az oktatásba, nevelésbe. Amíg szükséges segítem őket, hogy az át is menjen. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó., a 71. évemben vagyok, 14 éve várok. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból.
2022.09.10. Tiszteletem.
Ha az alapvető szintet sem
biztosította, nem volt
benne az elképzeltekben,
mivel már nincs, aki azt
a tanácsot adta.
Azt
sem lehet,
mondani,
hogy amit kitalált,
népszerűsített, magára vállalta volna.
Így hát, önjáróvá vált és a régit tolja,
nem vette észre, mivel leutánozta,
aki a felelősséget, azért nem
vállalhatta. Nem a sajátja,
fejlődni nem tudnak általa,
nyugi, utánzat sem lehet.
Erőtlen, annak, minden
egyes, kierőltetett, szava.
Tudás nélkül már nem megy.
Mindazt, ami azóta
történt, mellé
beszélés lett,
hozzá tettek,
elvettek belőle.
Körbe sem érhet,
mellé ment, s vitte
magával, a rajongókat.
A látszat, a mondvacsinált,
nem találhattak egymásra,
nem lett belőlük többszöröző.
Az elmélet meg is maradt annak,
hiszen, nem tudja, mi miért maradhatott
volna, az egyszerűben is nagyszerűen élve.
A megélhetést biztosítva, a tehetségük által.
egyenest életszerű-e követni, nem tudta,
hát átvitte, a ritmust kacskaringósra.
Kezelni nem tudja, hiszen nem
adott elég pénzt ahhoz,
hogy ne vegyen most,
mindent a saját
nevére.
Hát lett,
egyszemélyben,
egyedüli felelős érte, mert azt,
még időben, le nem pisszentette,
azt nem gondolta, sokszorozva a hamisa.
Egymást, a könnyűben leutánozva, azt a.
Egy jó ideje már, várakozom, azt se tudom,
a saját Hazánknak, miért nem jó az, amit
feltaláltam, más ezt, oktatni nem tudja.
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.
Megerősíti, visszarendezi, a saját életminőségét
önmaga szerint, átgondoltan tudja megélni.
Akkor, ha nem vette magára azt, amit
azzal sikerült, hogy a rajongásba,
tett, energiája lett, a saját,
sorsának a
megélése,
helyett.
Visszanézve majd,
eldöntheti, hány embert, utánzott le,
a saját sorsát, még időben megélése helyett.
Julamami védjegy, 2010. év óta, Heringes Árpádné nevemen van. Jer velem, jó öreg, bocsánatot kérek, hátha ezt is leutánozzák, s még időben lesz számukra, azt a. Most éppen, továbbra is, Heringes Árpádné egyéni vállalkozóként igyekszem, a saját magam által, meg és feltalált, egy napon megrajzolt, 153 oldalamat oktatni. A tehetségemből lett a hivatásommá, a sok – sok ember, tenyerének a térképei által, akik, ezidáig, megtiszteltek az érkezésükkel. S, 2009. év óta, pedig, párhuzamosan az online szolgáltatásomat is igénybe vették, most, https://julamami.com, a honlapom. Majd harminc éven keresztűl, a Világból is, naponta jelentkeztek be, magyarul beszélő kint élők. Ha az emberlánya nem számíthat, a megélhetéséhez, elég összegű nyugdíjra, akkor mellé még, a meghúzgált, egyéni szolgáltató elnevezésben van hagyva. Nesze semmi, fogd meg jól, kapaszkodj a saját emberséges tartásodba és a tudásodba. Szétcsúszott sok minden, nem kapcsolódik egymáshoz, nagyon nagy a szintkülönbség, a tudás és az elnevezés között. Ha nem vállalja fel a saját Hazánk, azt, hogy itt lakunk és feltaláltunk, valami nagyszerűt, akkor így jártunk. Nem felelős értünk, hát segíts magadon az Isten is megsegít, a módja és régóta. Tessék mondani, hány évet szántak nekünk, minden kultúrában másképp van az, vagy volt-e, az emberek szolgálatára emberesedett, feltaláló a családjukban. Az emberi méltóságunkat megtartjuk, amit itt a saját Hazánkban élve, ide bele teremtettünk. Azt várjuk vissza, amit a közösbe adtunk, abban a minőségben, ahogy ide teremtettünk, most is itt lakunk. Benne élni, hozzá adni, már nem tudunk, persze adózunk, na iszen, elfordúlt tőlünk, az a lehet, hogy már túl sokaknak, módi, ahogy ez, a nem értünk szóló valami, most működik itt. Ah, gondolom, elmennek a gondolkodó gondoskodó kifejezések mellett, akár naponta, halogatva, majd csak lesz valahogy. Majd megmagyarázzák, hogy miért nem teljesítettek értünk, még időben, hogy az, számunkra is, az általuk, megváltoztatottban is, működőképes legyen. Akkor az is lehet, hogy nagyobb feladatot vállaltak, mint amivel a saját, elért szintjükről képesek lennének, a közösbe vissza adni. Az egészséges körforgásnak, a működőképes megmaradása miatt. Mert itt éltünk akkor is, amikor, valami hirtelen ötletüktől, erős hatásúnak látszott, minden addigit megváltoztattak, az Istent helyettesíteni igyekeztek, azóta már naponta. Nem gondolták át, valószínűleg, hogy mi lesz velünk, akik a saját Hazánkban lakva, kifele szolgáltattunk, sok évig és tennénk, az életminőségünk megtartása miatt, naponta. Ugyan, hogyan oldjuk meg most, ha nem vállal fel a saját Hazánk, gondolkodókként, feltalálókként. Azzal együtt, hogy magunkról gondoskodva, gondolkodva élnénk, továbbra is itt, mint a Világban, már nem tegnap óta ismertek. Gondolkodó tisztelettel, jól bánni az ide született korosodókkal, hogy szolgáltatni tudjunk, továbbra is. Azzal, hogy annak vallja magát, azonosulni nem tud azzal, emberismeret nélkül nem megy, látszik, hogy nem engedi el a saját, erős hatású csupán saját gondja. Megszoktuk, hogy eltartjuk magunkat, a tehetségünk általi tudásunkkal, hát adják meg hozzá a lehetőségeinket, nem tucatba születtünk mi se. Ah, hogy továbbra is, biztosítani tudjuk, azzal, a tudásunk általi, a szolgáltatásunkkal elért, saját szintünknek megfelelő, életminőségünket, azt a. Heringes Árpádné. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból. Tiszteletem.
2022.09.09. Tiszteletem.
Nem lehet azonosulni,
a gondolattal sem,
hogy miért gondolja azt valaki,
hogy egyedül ő maga, mindent birtokolhat.
Sem azt, hogy csupán,
néhányan élik meg a jót és szépet,
amit a teremtő Isten,
mindannyiunk számára teremtett.
Éljünk annak megfelelően,
ahogy képesek vagyunk,
a Hazánkhoz is, teremteni és azáltal magunk is,
a jóban és a szépben, önmagunkhoz mérten,
a sorsunkat és a generációs hozadékainkat is megélni.
A motiváció hiánya, üresedéshez vezethet,
amikor már megvan
minden,
bizonyára,
a motiváló energiának a hiányát élik majd meg.
Mindannyian birtokolni is születtünk,
ezt mondom én a talp alatti
földnek, a hely ahol az otthon vagyok érzése,
mindenkit áthat.
Amikor megismeri önmagát az ember,
tudja, hol és miben fontos számára,
a belső kontrollja, egészséges egyensúlya,
annak a rá gyakorolt,
hatásának a betartása.
Az elmélet a gyakorlati tapasztalat nélkül,
igen csak kevés, ahhoz, hogy azt meg és átélve,
napi szinten, a hétköznapok adta nehezekkel együtt,
megtapasztalva, hitelesen,
érveljen és ne kelljen magyarázkodnia.
A múlt elmúlt, lehet, hogy sok mindent megoldások nélkül itt is
hagyott.
Amíg nem ismerik a bocsánatot kérek szónak,
az emberekre
gyakorolt,
nagyon különböző hatásait,
addig tán nem kéne szanaszét
szórni.
Sokat adhatna,
a,
Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.,
mint,
a hétköznapoknak a sűrűjében,
megtapasztaltjaimnak,
az általam,
egy napon, megrajzoltam,
ami egyfajta, körbeért tudásforma.
Emberséges jelnyelvnek neveztem el,
a megfogalmazásomat, az oktatásom
közben, a helyére kerülnek a
szavaim, a sorsuknak
megfelelően,
mindenkinek
a saját idejében.
Ön és emberismeret,
sorsszerűség, tartalma is van bőven,
mivel a tenyerekből leolvasva,
adott annak az oktatásomhoz, az alapja.
S akik már eljutottak oda,
hogy nem csak körbe – körbe kerengetve
szédülnek bele a rájuk rakott,
nem saját sorsuk általi,
csak racionálisra,
a megélhetésüket keresve,
de annak lehetőségét nem találva.
Akinek már van rá igénye, hogy ezt is tudja, elérhet,
bejelentkezve, heringesarpadne@gmail.com által,
megtudhatja,
mi van a tenyereinek a térképén,
mert az, a sajátja.
Amikor leolvasom a sorsukat,
az embereknek, azt mondják,
úgy van, csak leolvasom,
szoktam mondani és valóban,
amit mondok, azt, kontrollálja,
a belső tartása, emberi méltósága.
Hiszen, a lelkes, szíves, motiváló,
racionális, aminek mindenkinek,
a számára megfelelő időben,
általa, átgondoltan van rá hatása,
azt hallva és érzésben is, hiteles, hiszen mind a sajátja.
2022.09.08. Tiszteletem. Ennyi sok tapasztalás, ami a közel 30 év, gyümölcseként, megadatott nekem, a tehetségemből lett hivatásomban, hogy egy napon megrajzoltam és azóta oktathatom. Az is igaz, hogy sokféle módja volt annak és megnevezése is már, most éppen várom azt, hogy megengedjék nekem. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com a kérésem, az előzők, nem hoztak szerencsét a saját szülőhelyemen. Hát segíteni igyekszem magamon, hogy az Isten is megsegítsen, azt mondják, a régen, fehér megyében, ellopott igazolványaimmal, már nem bujkálhat a világban se, senki sem. Azt amit összefüggésében megláttam, a két tenyértérképünknek, a különbözősége, na meg, hogy mi mivel függ össze, rajzoltam meg, az oktatásomhoz. Jól működik, egyedül még csak én tudom oktatni, több éve annak is, párhuzamosan, oktattam. S akkor még a Világnak is, szinte naponta, tudtam szolgáltatni, online és személyesen is. Van ahol már szinte sértőnek érzik, amikor a motiváló énről és a generációs feladatok közüli motivációról beszélek, a szolgáltatásom közben. A motiváló oldalunkat, lelkesen, szívesen, gondolkodni, adta nekünk a teremtő Isten, hogy jól megéljünk, a tehetségünk általi tudásunkból. Ah, tán csak nem maguknak tudták azt is be, hiszen ott vannak, mindenben, könnyen kiderül az idén, ki mit hozott, ki meg mit ollózott össze, a mások tudását, a sajátjának láttatva. Ha csupán ennyi embernek adott volna, a teremtő Isten tehetséget és mindenben csak ugyanoda, mint amennyi látszik, amit szinte megdicsőülten, magukról, el is hisznek. Nem gondolnak vele, hogy az idén minden felszínen van, kénytelen, kelletlen, megtanulhatnak bocsánatot kérni, ha eddig még nem ment volna. Ah, ugyan már, az ember csak emberségesen működhet, a saját szintjén, a teremtettjének megfelelő jó minőséget adva. A Hazánknak a közösébe és egyben, önmagunkért is teremtve, ahonnan aztán, a döntők megadják azt amiből jó minőségben élhetünk a saját Hazánkban. S akkor, amikor arra szükségünk lenne, azt ami jó és szép megjár abból, vissza is adják, mindannyiunknak. Akik oda, a jót és a szépet teremtettük, vagy a megélhetésünk miatt, még most is teljesítünk. Ha csak a pénzről és a racionális oldalunkról szólna az életminőségünk, akkor ott tartanának és sokan, ahol én most, ha egyedül élnék, már nem tudnám eltartani önmagam szerint magamat. Nincs üzleti érzékem, nem a racionális énemben hoztam a tehetségemet, hanem a motiváló énem által, lett a hivatásom és most is azt gyakorlom, amikor a feltaláltamat oktatom. Egyszer, aki valakinek tartja már magát, azt kérdezte, hogy segíthet nekem, na attól, óvjon meg engem a teremtő Isten, hogy racionális megoldást, összekeverjék a segítéssel. Csupán teljesítsék, mindazt, amit felvállaltak, mi itt éltünk, már akkor is, ahol most lakunk és a nehézben is itt maradtunk. Jer velem jó öreg, hűséges, bocsánatot kérek pajtásom, tarts ki mellettem, a jóban és szépben. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. heringesarpadne@gmail.com
2022.09.07. Tisztelettel élj, hogy amikor, meglátod az emberséged tükrét, azzal magad is, elégedett légy. Honnan jöttél, mekkora utat tettél meg, megjártál-e minden lépcsőfokot, az életed adta lehetőségekben, ami aztán, megerősítve téged, a sorsodig is felérhet. Attól függően, magadhoz mérted-e az életminőségedet, legalább önmagadért, megtartottad-e az emberséges tartásodat. Vagy végig rohantad, az aktuálisan megmondók, erőltetett ritmusában és egy reggel, amikor felébredsz, már azt sem tudod, hogy ki vagy. S mi a fontosabb a sok rád aggatott, vagy magad fölött vállalt elvárások közül, mit vagy képes teljesíteni. S mi lesz az, amiért nem győzől majd, az általuk megteremtett, életminőségüket féltő, kérdezőnek, lépten, nyomon, magyarázkodni. Tisztelettel élj, ha eljön az ideje az emberséged megléte, azt meg is tartja benned. A hasonló szinten lévő, gondolkodóktól, azt meg is kapod, ha arra elég érett leszel. Legalább ne árts, magadra is jól vigyázz, téged sem pótolhat senki más. Herines Árpádné. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. heringesarpadne@gmail.com2022.09.06. Mentünk és miután megkaptuk a számlát, kiszabtunk a farostból, a nagyobb és kisebb darabokat, így befért az autónkba. Ez egy nagyobb tábla, amire nagy odaadással, a magam ritmusában fröcsköltem, a nagyobb kiszerelésű a festékeket. Amikor késznek éreztem, láttam meg ezt azt, abban ami a képen látható lett. A hatásokat festettem meg, amik az eltelt idő alatt értek, felszabadult, a lelkes, szíves, motiváló énem. A feltaláltamnak az oktatása közben, használom azokat a szavaimat, amiket magam szerint formáltam meg, mert oda illettek, a jelekhez, kifejezték őket. Akik már tanulták tőlem, valószínűleg alkalmazzák, így aztán, az is lehet, hogy a Világba már jól szét is hordtál, hála Isten, azokat. Ha nem itt laknék, az is lehet, hogy már város szinten, egy még a Népért lévő, közösségi házban, ha van még ilyen, oktathatnám. Széthordtak mindenemet, széthúzgálták, többen is, igyekeznek, úgy használni, hogy ne kelljen érte fizetni. Valaki azt mondta, hogy nem számít a védjegy Julamami, most, Magyarországon, nyugodtan használhatja aki úgy gondolja. Más országokban meg, abból kiindulva, ami van, simán, megengedők a Julamami védjegy, nem számít egy másik országban védjegynek, tán csak bevétel és nincs felvállalva sem. Ezek szerint, viszi aki akarja, tán már luxus helyeken, több nyelven is van oktatva, valami másolat, kiszemezgetett, ami akkor éppen ott jól hat. Miközben, senkinek sem tanítottam meg, az oktatását, a saját találmányomnak, hallom, hogy itt – ott azért élnek a lehetőségével, óvatosan, hogy ne látszon, honnan van az. Azt mondták, amikor megkérdeztem, mit tehetek, bérbe is adhatnám, az is igaz, nem volt arra igénye sem senkinek. Meg sem tettem volna, hiszen akkor kontroll nélkül, bármire használhatnák. Úgy néz ki, hogy így jártam, nem veszi meg a Hazánk, vagy a szülőhelyem, ahol most is lakom. Miért fizetne nekem pénzt érte, hiszen nem rájuk szavaztam és most már, egyre több mindenből, értem is, hogy miért úgy döntöttem, hála Isten. Nem esett jól, azt hallanom, hogy bármit tehetnek, a Julamami védjegyemmel, mert többet fizettem érte, mint a nyugdíjam, egyedül, azt sem tudtam volna megoldani. Annyit azért, mivel megelőző végzettségű vagyok, utólag, ha mégis lenne lelkiismeretfurdalásuk, beszéljük azt meg, mi módon rendezhetnénk, hivatalosan. Adok – kapok, egészséges körforgásban maradok, szoktam mondani az oktatásommal együtt jártak, a saját magam által, megfogalmazott, a helyére kerülő, mondataim. Igen látom, vannak azok a helyzetek, amiket igyekeznek lefedni, azt elfelejtették, ott maradt, közben hitelesnek vélteket, aggódnak, hogy használják, mert kiderülhet abból, az, hogy a Világot élhetőre teremtő általi, jól megalkotott valóságtól, nagyon eltértek. A tehetségből lett szakma, hivatás, egy elért szintet tükröz, ahol az oktatásom által, megkapom a hozzáértőktől a tiszteletet. Ami, másoknál meg a saját idejükben szintén megadatik, kinél, mikor ért körbe és adatott meg, számára attól fogva az, mert, neki szánta a sorsa. Ah, ha vannak, akik tudatlanul, vagy a felismerők által, őket becsapva, rábeszélve, leutánozzák, majd megtudják, azt a. Olyan embereket vonzhatnak maguk köré, akik azoknak a szinteknek, a jól ismerői, hamar bele is buknak, a csak leutánzó követők, bedől, mint a kártyavár. Én szóltam, prevenciós a végzettségem, ami tükrözi a tehetségemből lett hivatásomat. A belső kontroll jelzi, mindenkinek a saját idejében, ne tovább, elérte a felső és oldalsó határát. Ha meg tudja állni, hogy nem szédül bele, az álságos lehetőségének véltbe, a saját szintjén élheti, nyugodtan, mindazt a minőséget, amiért megdolgozott, vagy az elődei már megtették, a saját idejükben és neki az alapja lett. Ne irigykedj, ez egy sorsszerű folyamat, amit leutánozni nem lehet, mert minden adott lépcsőfokot, a nehézségek sűrűjében, mindazokat átélve, értem el. Az alázat és a tolerancia, nem jár együtt a pénzzel, pedig az emberséges folyamatok, biztonságot nyújtó alapja, az maga, hogy két oldalunk van. Ah, bocsánat, nem írnék többet, ez azért van, mert a napi szolgáltatásomhoz, a tudásomnak az energiája is adott. Hát ha nincs más lehetőségem, hogy ne menjen pocsékba, naponta kiírom, most éppen ide. Jer velem jó öreg, a bocsánatot kéréshez szóló energia, vannak akik még nem értik, hiába haladnának nagy léptékkel. Ha a bocsánatkérés nem esett meg, hiábavalóság annak a, kísérlete, a következő szintre rángatása, nem életszerű annak a hatása. Nem mondhatja senki, hogy nem szóltam, megelőzésben vagyok, amikor oktatom a feltaláltamat, na meg úgy is élek. Amit az oktatásom által átélnek, azt már a hétköznapjaikban felismerik és nem sérülnek meg általa. Azért írhatom, mondhatom, mert a saját találmányom, amit én magam alkottam meg, úgy, hogy tengernyi sok, a tehetségemből lett hivatásomért, engem megtisztelő emberrel találkozhattam. Amit az irigység által mindezekért, a nekem szánt sorsszerűségért kaptam, azt gondolom, csak kevesen bírták volna, így el. Embörös löttem röndösen, s ezáltal, a tolerancia energiája is, ismert lett számomra, felismertem, hogy a motiváló énem által hoztam a tehetségemet. A racionális oldalamat most tanulnám, csak nincs hozzá lehetőségem, nem én döntöm el, mikor haladhatok racionálisan. Volt egy időszak, amikor megláttam, mennyire sokan, lettek hirtelen, s vették magukhoz, az összes lehetőséget, a motiváló, lelkes, szíves, oldalt leutánzandó módokon. Gondolom hamarosan kiderül számukra, nem nekik szólt volna, hanem, a másik oldalnak a fejlődési lehetőségét birtokolták el, így egyoldalú lett minden, csak egy ügyről szól. Engem addig eltartanak a szeretteim és az oktatásomra igényesek, nem erre számítottam, viszont ehhez is van alázatom nekem. Az alázat kiváltképp, megnyugtatóan hatott, amikor felismertem, mekkora ajándék, a sorsomtól, az nekem. Na hiszen, hogy tudnék csak magamra gondolva élni. Ha az Isten velem, hát kicsoda ellenem, ha az Isten velünk, hát kicsoda ellenünk. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Ami, reményeim szerint, meghozza pénzben is, a biztonságomat, el tudom újra tartani az oktatásomból magamat. Akiknek szól, már nem pironkodnak, úgy érzik, csak róluk szól, most már minden nap, a többi meg jól lemaradt. Vissza az eredőhöz, így is fogalmazom azt, ami pont arról szól, hogy ideje lenne, helyrehozni, hogy ne maradjon hátra, semmi, a jóból és a szépből kapjon mindenki, aki adott, ide teremtett a Hazánkhoz. S ne vehesse át a helyét, az üres semmi, ami a következőket, a jó minőségű életükben, gátolhatja, azt a. Heringes Árpádné a Julamami. heringesarpadne@gmail.com, ahova a megbeszélt időben, a tenyérfotókat várom és a kihangosított +36302470589 nem túl okos telefonom által, történik, az értőknek, a szolgáltatásom. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból. Tiszteletem.
2022.09.05. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, Magyarország, Paks, Vadász u.59. Google térkép. Hergál. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Ugye az nem lehet, hogy voltak, akik pályázhattak, a kis cégek nevében és azért látszanak a google térképen máshol, vagy több helyen, az egyéni vállalkozók. Egyszerű emberek, kicsi cégek, önmagukat is építeni igyekvők, legalább abban érezzék, hogy nem különböztetik meg őket, ah, bocsánat, tán nem is tudnak róla, hogy látszatra, papírforma szerint, el vannak látva, azt a. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, más megoldásom nincsen, keresem a lehetőségemet, szeretném bevinni a köztudatba, hogy mit és mennyi ideje találtam meg az emberek tenyereiben. Feltaláltam az embereknek a sok – sok, más és mind másféle rajzolata adta meg, a magyarázatokat, összefüggésében. Csupán, egy és csak, egy embernek van olyan, mindenkinek ugyanúgy más és más. Nincs belőlünk több, csak a személyiségünket az emberi tartásunkat is megóvó, egyes emberek vagyunk, nem tucatban születtünk mi se. Talán meg lehetne kérdezni az édesanyákat, hogy mit szólnának ahhoz, hogy többen is használhatják, azt a cégnevet, amit ők maguk alapoztak meg. Szerintem, a sorsokat a teremtő Isten, rajzolta a tenyereinkbe, sorstalanná nem szeretnénk a saját Hazánkban, ahova teremtjük, sokan még korosan is, a jót és szépet. Amit megteremtettünk, azt a kicsit, nem szeretnénk kiadni, arra ami, mások döntései által felkészületlenül ért bennünket. Magyarországon születtünk, itt váltunk felnőtté, a Hazaszeretet egy átható érzés, ami vagy van, vagy még nincsen. Gondolkodva éljük-e tovább, az életünket, vagy tán, leminősítenek bennünket, mert nem tudtuk, a másik megoldást választani. Hol így, hol meg másképp kell megfelelniük, ki tudja miért és hol találták ki, talán egymást túl akarták licitálni, ha nem tudják mit jelent, tisztelettel lenni, mindenki felé, aki ide teremtett, akik által, a Hazánk, a sajátunkká lett.
Igen látszik, hogy nem takaríthatták le, a nagy sietségben és ott van, mindaz, amire nem gondoltak, hogy felszínre kerül, a keresők által. Ki látogathatta meg a családokat, úgy, mintha hivatalos lenne és utána a tehetséges el is hitte neki, amit mondott. Ugyan, ki törődik azzal, hogy az emberi tartásukat meg tudják-e tartani, ha gondol majd egyet a döntő és megint átrendezteti. Ki hányszor bírja azt, a motiváló énjével, egyeztetni, olyan minőségben, amikor még azt gondoljuk, itthon vagyunk a saját Hazánkban és megjár nekünk, a talpalatti talaj érzése, a tartásunk, azt a. Egy Haza ez csak egy, ide szültek az anyáink bennünket, itt maradt ránk, az amit, nekünk szükséges, azt akkor amikor már felfogtuk ésszel, rendezni. Mert már igényesek vagyunk arra, hogy ne maradjon rá,
teherként a következőkre,
mindaz,
ami miatt, odaadással, küzködve,
emberesedtünk, egész eddigi életünkben.
Ami jót és szépet ide,
a saját Hazánkba beleteremtettünk,
azért is tettük, hogy amikor szükségünk lesz rá, ugyanazt kapjuk, vissza is. Hiszen itthon vagyunk, ez a Hazánk. A saját munkánk, a szorgalmunk, az alkotásaink, a tehetségünk, hivatásunk általi munkánk becsületével, lett a Hazánk ez nekünk.
Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem tudok harcolni,
a tehetségem által, a hivatásomat kellően érett,
igényes embereknek, átadni születtem.
Amivel, a tartást, az emberi méltóságot,
megtartani tudják,
a sorsukban elérteket megélik és fejlődnek tovább,
nem használódnak el menet közben. A feltaláltamat, rajzosan oktatni születtem, idáig értem el, 71. évemben és nem adom fel.
Heringes Árpádné egyéni vállalkozó., Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. a HergálHázból.
2022.09.04. Ezt, több éve föstöttem mög. Nyugodtan, őzhetök, mert apám arról a területről származik, ott még megfelelő, számára biztonságot nyújtó, jólétbe született és kisgyermekként úgy is élhetett. Azután már a szülei csak veszekedtek, hogy kinél legyen, mindenáron, megmutatva a másiknak, hogy kinek az akarata az erősebb. Rám jutott az a sors, amivel ki tudtam hozni, a felszínre, a generációs feladatomat, apám generációs feladatát vittem tovább. Még küzdök naponta, hogy a sorsomat, amit megcsináltam, már évekkel ezelőtt, megóvjam, a sok hozzá nem értő, döntőknek a nemtörődömségének a következményeitől. Amikor az engem megtisztelő, embereknek a tenyereiknek a térképeit, olvasom le, az is előfordul, hogy őzéssel fogalmazom meg, az egyes leolvasható területen belüli részletet, az éppen adott, tenyérben. Apám felnőttként tudta meg, hogy az anyja nem halt meg, nem tudott megbízni benne, hiába tett volna meg érte bármit, hogy elfogadja, mint az anyját. Nekem adatott meg az, hogy megéljem, a nagyanyám által azt, a nagyfaluban, amit addig nem élhettem meg, a vidéki környezetemben. Sok mindent adott nekem, az a sok tapasztalás serdülő leánykaként, nem fogadtak be az utcabéli gyermekek, vidéki maradtam a szemükben, de játszhattam és rosszalkodhattam is velük együtt. Ahogy látom, sokan nagyemberek lettek közülük, érdekes érzés az nekem, nem fogadták be a feltaláltamat, a saját Hazánkban, úgy nézett ki már az első években, hogy jobban elfogadták azt a Világban. Ha belegondolok, a magam egyszerűségében élem meg mindazt, amit azóta, arra már éretten, a tehetségem által lett, hivatásomat gyakorló életem során. megtapasztalhattam. Nagy utat tettem meg, ahhoz képest, ami apámmal történt, miután a szülei elváltak és úgy tudta, az anyja meghalt. Nem találkozhatott vele, mert az anyja az apjától elvált és elköltözött. A sikeres vállalkozásuknak vége lett, nem fizették ki a nagyanyámat, de abban sok cimborája segített, hogy a bánatával együtt, elmulattak mindent, úgy hát, a nagyapámnak se maradt, semmije sem. Az engem, megtisztelő, a tehetségemből lett hivatásomért, hozzám érkező, emberek bizalma által, a sorsok, tenyértérképek olvasása, bizonyítékaként, emberismeretből nagyon tapasztalt vagyok. Sokat adott nekem, emberesedtem, azáltal, hogy rengeteg emberrel találkozhattam. ültek velem szemben. Most meg már, egy ideje, csupán a hangomat hallgatják, a kihangosított telefonom által, amikor leolvasom a heringesarpadne@gmail.com által, a gépemre kinagyítható tenyérfotóikról, a sorsukat, tenyértérképüket. Nem tudtam úgymond, befutni, divatos az lettem, az első hét évben, sokat szolgáltattam és oktattam, az általam feltaláltamat, a nagyfaluban, egy általam tisztelt, kitűnő, emberséges által. Nem tudtam beállni a nemlétező sorba, s amikor nem kaptam meg a tiszteletet, úgy, hogy jó minőségben, a saját tudásomnak megfelelően tudjam gyakorolni ott, a hivatásomat, kimondtam, amit szükséges volt hallaniuk. Rájöttem, gyorsan, nem változtattak volna, csak üres szavakkal, ígérgettek, hát elköszöntem. Nyilván nem úgy ment tovább, hogy fejlesztettek volna, felfejlődtek volna, az akkor már, nemzetközi feladataikhoz, ami a Hazánkat már akkor, minősítette. Nem tudom felfogták-e, mert engem, inkább letudtak és lettek mások ott, más minőséget adva, lehet, hogy a személyem változásáról, nem beszéltek, azóta sem. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, tarts ki mellettem, kiló számra van olyanom már nekem, a tartásomban, emberi méltóságomban. Igyekszen, felfejlődni ahhoz, ami a feladatom, akár naponta, ahogy azt illik, ha valaki a hivatását gyakorolhatja, ebben a nehézben, emberesedik, megerősödik, nem az életkorunk függvénye az sem. Ki mikor kapja meg feladatának, a sorsában, a generációs feladatában, amikor ott az ideje, megéli. Ki is lehet kerülni, egy ideig, inkább lelkiismeretfurdalással élni, a könnyebbet választani, ami aztán behozza, a szint alattit. A tapasztalatom az, hogy felkínálja a sorsunk, megint és újra, hogy ne maradjunk le végleg, semmiről se, ami számunkra fontos lenne, kinek mikor, van ott az ideje ahhoz, az meg is adatik. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, várom, hogy ezzel előre tudjak jutni. https://julamami.com Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. Hergál Házból. Tiszteletem.2022.09.03. Tiszteletem. Tiszteletem. Tiszteletem. Átfordultunk címet adtam a föstésemnek. Megváltozott és minden összefügg mindennel, ha elérsz oda és már igényes vagy magadra emberileg. Beértél arra is, emberileg, hogy már tudod, tisztelni az embereket, azon a szinten is, ahonnan elrugaszkodtál. S mivel túlon túl is, tán még azon is túlra, a saját szintedet meg nem élve, határtalan, magasságokra vágytál, másokkal azt számodra már, meg is valósíttattál. Amit tán, generációsan feladatként hoztál, de meg nem valósítottál, hát nem tisztelsz senkit és semmít, ami a múltadra emlékeztetne. Viszont úgy gyakorlod, mintha a hivatásod lenne, bánkódsz is már utána tán, hogy nem azt valósítottad meg. Régivágásúként, tán a botot is használhatnád, mert nem tudtad feldolgozni, hogy akkoriban mi minden, megtörténhetett veled. Már szembesültél vele, nem tudod betölteni azt, amit felvállaltál, mert mire minden elváráshoz, felzárkózni is tudnál, megint megújúltak az elvárások ott. Segíts magadon az Isten is megsegít módon. Neked szükséges, úgy alkalmazkodnod, hogy ne sérüljél bele, az összevissza kavargó, mindenféle hatásokba. Amit nem csináltál meg a sorsodban, az odatevődik nap mint nap feladatnak, az is érted van. Sokféle hatás érhet, nem életkor függvénye az sem, hogy ki mikor jut el oda, hogy feloldja, azt amit, addig nem tudott. Ha a megoldatlan sérelmeket mind kivetítené a Nép, hát síró, zokogó tömegek lennének és mindenhol. A Nép élt itt előbb, teremtett bele a Hazánkba minden jót és szépet, hát tisztelettel legyél, mindazokhoz is, akik nem értenek egyet veled. Ha nem bírsz el a feladattal, mindenkinek, minden szinten, jó minőséget adva, tegyél hát magadért, vonulj el és csak saját sorsot éljél. Jer velem, jó öreg, tarts ki mellettem. bocsánatot kérek, minden érintettől és akár, mindenki helyett. Ha az jól jönne, valakinek, aki arra már nagyon érdemes, hogy érezze, a törődést, hátha elég ahhoz, hogy átgondolja, fölösles, attól várnia, aki arra még nem képes. Van aki látja, van aki majd valamikor, a saját idejében látni fogja, aki már felfogja, tudja, add meg azt, ami jó és szép megjárna már. Mindennek megvan, a maga ideje és jó megoldása, ahhoz, hogy sikerélmény is legyen belőle. Megváltozott minden és mutatja naponta, a helyes megoldásokat, erőltetni nem lehet, viszont ha arra éretten, átlátja, általa maga is fejlődhet. Az alkalmazkodni tudás egy út, amit végigjár, az emberlánya, nem hagy ki belőle semmi nehezet. Hiszen az a nehéz, később megint felajánlja, a jó megoldáshoz, az azóta már, megint, nehezített szakaszát. Amit magához véve, a saját fejlődéséhez is veszi át, a jót és szépet belőle, látja már, hogy emberileg mi nem helyes, s így, általa, önmagáért is tesz. A feladat körbeért, megtalálták a kapcsolódási pontokat és így hasonló szinten már boldogulnak. Tisztelni tudják egymást, az üres szavak, csupán elképzeltek, erőltetések szerint, nem működik, életszerűen igen. Hiszen az élet élni szeretne, meg is tesz, minden szépet és jót, az adott pillanatban érte, mert az alkalmazkodni tudásán is múlik, a jó életminősége. Igen látom, a gmail által átjön, egyenlőre nincs számomra, még, általam jól átlátható megoldás. Hát nem tudom még, a magyarul beszélő, más országokban élőknek, most, csoportosan oktatni a feltaláltamat. Igyekszem felfejlődni a feladatomhoz, nem rajtam múlik, mikor lesz megoldásom, a csoportos oktatáshoz. Mindent a maga idejében, most viszont, se tanácsadó által, sem másik szinttel, nem tud még, az egészséges egyensúlyt is biztosítva, összekapcsolódni. Szükséges hozzá, az a tudás, ami biztosítja emberileg azt, ami egy jó ideig, nem volt meg. Így, hát most, mindenkinek, a saját életritmusára lenne szükség, figyelnie. A többlet – hiány, egyensúlya is, az egyes emberekre van bízva, mikor, éppen, minek jön el, az ideje számukra. Azért nyitott szemmel járjál, mert ha elmégy úgy, bármi mellett, ami megérintett és mégsem, reagálod le, benned marad az. Én magam úgy alkalmaztam, hogy kimondtam, hangosan, tán nem kéne. A saját életminőségükkel, óvatosan, lassan a helyére tenni, a saját szintet építgetni, a lépcsőfokokat, akár ismételve, végig járva, bebizonyosodik a fejlődés is. Ne mástól várd, magadért önmagadhoz képest, az egészséges egyensúlyodra is figyelve élj. Tanulj meg, az adott helyzetben, jól kommunikálni, mindenki más sorsot hozott, annyira más hatások érnek bennünket, akár ugyanabban a miliőben. Tolerancia, tolerancia, tolerancia, a lehetséges mennyiségben, hogy ne sérüljél bele magad sem. Egyészséges egyensúlyt kívánok, szeretettel. Heringes Árpádné. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, https://julamami.com Európa, Magyarország, Paks, Vadász u. 59. a HergálHázból. Tiszteletem.2022.09.02. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, mivel az elődje, nem hozott semmit, hát megváltoztatnám, de nem lehet. Mert üzletasszonynak néznek és úgy néz ki, egy étterem dönti el, hogy mi a kategóriám nekem, kezdő, haladó, vagy esetleg rajongó leszek-e. Emberismeret, van- e neked szülőként, amikor adja a jeleket a gyermeked, nem nyafog, nem jó neki valami miatt, az útvonal, ahonnan érkezik. Lehet, hogy akik gyermekként hozzád, hasonlók voltak, mostanra már, irigyeid lettek, tán neked is. Ha ismernék a sorsukat az emberek, azzal lennének elfoglalva, hogy legalább, azt éljék meg. Ne kelljen, a nem általuk keletkezett, rájuk maradt, rájuk rakott, hiányokat meghagyni, mintha nem csináltak volna egész életükben semmit. Mintha darabra, esetleg tucatra, lenne számolva, a motiváló, lelkes, szíves, gondolkodó, emberséges. Hitelesen tette a dolgát, ami azóta, kiment a divatból, átvette a helyét, tán, a feladatként felvállaltak általi, vagy a kuncsorgásos, hátha neki is pottyan onnan valami, szorgalmasan kattintásos, megosztásos, látszatos, ismertség. Sokan lehetünk, akik, ide teremtettünk és úgy néz ki, ha el akarjuk magunkat tartani, hogy az emberi méltóságunkat megőrizni, a saját jó minőségű szolgáltatásuk által, dolgozni szükséges, egész életünkben. Igen tudom, nem kötelező használni a facebook, sem a gmail.com, csupán lehetőség, szolgáltatások, amiket ingyenesen vehetünk igénybe, nem nekünk szól, nem ott élünk, mások itt a történések. Nem várhatjuk el, hogy megértsék, ne erőltessék ránk, az üzletelést, persze lehet, hogy jó a szándék, csak nem tájékozódtak. Bejön rajtuk minden, kontroll nélkül, pedig szigorúra van, általam, állítva az okos gépem. Magyarországon, a saját Hazánkban, a szülőhelyemen Pakson, lakva, nem kapom vissza azokat, a jókat és szépeket, amiket ide bele teremtettem. Mintha valami Hazátlan megtűrt lennék, nem tudom, mások, hogyan élik meg itt, ha szolgáltatni szeretnének. Mert igyekeznénk, megtartani, amit eddig elértünk, a sok és jó minőséget nyújtó, tehetségünkből eredő, hivatásunk által, elért életminőségüket. Amikor a munkája miatt hozzátok érkezőknek, hogy ne kelljen időt veszítenetek, megengeditek, a használatát a kulcsotoknak, akkor jöhet mehet, amikor jónak tartja, akkor mi van utána. Ki mikor jön tisztába azzal, hogy mennyire legyen óvatos most, kiben bízhat meg, jól kontrollálta-e, vagy megelégszik, a külső adta hatással. A hivatástudat, a hitelesség, a tehetségnek a jól megérdemelt gyümölcse. Ne minősítse le senki, csak azért, hogy neki könnyű legyen, a céljait elérni, ha nem érti, mi történik a döntései után, az érintettekkel. Amit szolgáltatókként, egyéni vállalkozókként, elértünk, azért nagyon sokat dolgoztunk, nem tudja azt, eldönteni, aki nem dolgozott még úgy, hogy gyakran kellett mások döntései miatt, újra és megint és így tovább az alapoktól kezdenie. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Tiszteletem.
Heringes Árpádné prevenciós, a nevemen van 2010. év óta, a julamami védjegy, egyéni válallkozó vagyok, Paksról a Hergál Házból írok, heringesa1@gmail.com Ne másold le, ne vigyél el belőne változtass rajta, nem adom hozzá az engedélyemet, 2024. évben sem. https://julamami.com
