Hónap: 2022 szeptember

 

 

 

 

 

 

 

Átszabva, kiragadva, nem

hozzánk a Néphez igazítva,

nem az érintettekről szól,

csak a kitalálóikról.

Nincsen hova

fordulni,

hinnye,

így aztán,

aki tud, megy,

amerre az életét

tehetségét, élheti

önmagához mérve.

Vakmerően végigviszi,

úgy tudja, neki szabad.

Nem is pironkodik, egy

mellémenése miatt se,

 hiszen nincsen már,

elvárás szint felé.

Másokon spórol.

Ugyan miért lett,

divatjamúlt már,

az emberies, ah.

Mindannyian,

emberiesnek

születtünk.

Az Isten,

emberiesnek

teremtett, ah.

Lelkesnek,

szívesként is,

gondolkodónak,

méltósággal,

tartásosnak.

A sablonba,

nem férnek,

már nincsen.

Ha bele kell

férnünk abba.

Amit valakik, ah,

 hozzáértés nélkül,

azt jól kitalálva,

máshonnan,

hoztak be, ide.

Lehet, hogy ott,

működött, ránk

szűknek bizonyult.

Szorításában vagyunk,

kijönni nem tudunk, ah.

Valakihez, aki már nem él,

tanácsot adni nem tud, ah.

Így a /nincshez/, s megint,

máshoz kell igazodnunk,

nem kérdeznek, tesznek.

Hamar elkopnak, akiknek

odáig, ilyen, az életükben

nem volt, mert róluk is szólt.

Mindenki mást és mást hozott

tehetségként, ha összetevődik,

a tudás, kinőhet általa egy hatás.

Milyen furcsa, ha a tehetségesekre

van építve minden, de nem róluk szól.

Mindig, van mit, megelőzni, mert ma,

őket érinti, holnap másokat, s tovább.

2018-ban, összefüggésében látszik ám,

hibátlanul kilátszik, meglátszik, a „hiba”.

Vannak, akik minden jóból kimaradnak,

nem férnek bele sehova, húzzák meg

magukat, s akkor talán maradhatnak.

Ami nem odavaló, ami fékező erő, akkor,

ha erőből jön és nem a gondolkodó agyból.

Erősen megrekesztő, ha alacsony szinten jő

elő, ami benne nincsen, de szajkózza hinnye.

A dicséret, kiment a divatból, pedig azt csak

akkor lehet, hatásosan odatenni, ahova való,

ha hiteles a megfogalmazója, tiszta az a szó.

Nem megy át a szó, ha fondorlatoskodó,

körbejárja, keresi a rést, de ahol van,

egészséges körforgás, mellé megy.

A múlt elmúlt, kiüresedett a szó,

ha csak forgott, mint a magnó.

Nem hozta, de tanulni tudná,

ha szétnéz magában alaposan,

rájön neki szükséges igazodni,

hozzátenni a tudását, tanulni.

Azt, ami úgy érzi, hiányzik épp.

Forogjon hát az agykerék, sikerre

éhes az intelligens agy, nem elvenni,

hozzátenni akar, a Hazájához, ah.

Beleadja a tudását, építi a Hazát,

mert, mindannyiunkból van az.

Beleteremtjük a szépet és jót,

hozzáadjuk a színes, szíves

énünket, a Hazánk azáltal

általunk, lesz fejlettebb.

Nem elég, a hibátlan

öltözet, azzal, csak

díszpinty lehet.

A tudatlan, jól

használható,

kitapasztalva,

megtévesztő.

Az intelligenciának a

hiánya, megrekesztően hathat,

ott, ahol már tanulással sem pótolható.

Szükséges lenne az emberiesre fordító.

Mindannyian apró fontos porszemek

vagyunk, alkalmazkodva élünk, oda

tesszük, a tudásunkat, ahol építő.

Mindenkiben ott a Hazaszerető,

ki mikor,  mi által érzi át, a Haza

szó, életritmusát. Ami a gyors

által nem megy át, mindennek

megvan a maga ideje, s helye.

Ah, egyetlen tehetséget, sem,

teremtett, az Isten, fölöslegesre.

Hatalmas a vagyona, a Hazánknak

a tehetségesekben, a művészekben,

a szorgalmasokban, a gondolkodókban.

Az intelligensek, összefüggésében látják,

a többiek szorgalmasan tapasztalnak, ha

van módjuk rá, tanulnak és meg nem állnak.

Mozgásban vannak, hiszen, sikerre éhes az agy.

Szinte mindegy, miben vannak, éppen, ugyanúgy,

kiteljesedhetnek, nem beszorulva, élik az életüket.

Tisztelettel ajánlom, az Általános műveltséget növelő

/Tenyérolvasó/, oktatás, nevelés, lehetőségét, jó ehhez.

Íme a https://julamami.com Műhely, a megelőzésért.

Heringes  Árpádné e.v Online oktatásom.

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból.

Szeretettel.

Julamami

 

 

 

 

 

 

A sorsodról szól, a járható útjaidat, a valóságot, írja a tenyered.

Ha nem nősz fel most, a saját lehetőségeidhez, lemaradhatsz.

Nem elég, ha  rendben van a tested, a lelkes énednek is járna.

Hiába a tudás benned, ha nem vállalod fel, a jót és a szépet.

Hol erősek vagyunk, hol meg gyengék, mikor, mi hat, épp.

Hitelesen, jól, kommunikálni, tanuljál meg, mindenképp.

Meg és feltaláltam, azokat a jeleket, amik segíthetnek.

Abban, hogy végig tudjad vinni, úgy, amit elkezdtél,

hogy jól, eltudjál számolni majd, magaddal.

Ne az igazadat keresd, a visszanézésnél.

Mit, miért nem, az ígéretednek,

megfelelően teljesítettél.

Boldogulni taníthatnád

és helyette már csak,

boldognak akarod látni.

Életszerűen, megélni,

nem, magyarázkodni.

Összefüggésében látás,

megtanulható, oktatom.

Azt mondja, a kütyü,

újratervezés.

Miért

ne lehetne, a

 kapcsolatokat is,

 új útra tervezni.

Miért ne lehetne,

észre is venni végre.

Ah, hogyha gyermek

született, a kapcsolatból,

már nemcsak ketten vannak.

Hármukra, szükséges tervezni, a

továbbiakat. Amíg a gyermek, felelőse,

nem tud lenni önmagának, addig felváltva.

Ki miben tud, leginkább, a hasznára lenni, a

hármasnak, tenni, a számukra legfontosabbat.

Gyermeket nevelnek, jókat nevetve, ha kicsit mellé

sikerülne, egymást, nem értve, tanulnák a gyereknyelvet.

Nem tökéletesre, életszerűre terveznék, a hétköznapokat.

Ah, hiszen az a cél, hogy épen cseperedjen, egészséges lélekkel.

Ha nehezített feladatok jönnek, átbeszélik. Hátha akad, egymást

 értő, segítő, néhány mondat és megértően állnak hozzá, mind.

 Változatos életre vágynak, többnyire, azon belül is lehetne,

ami most van. A hirtelen jött, meg nem tervezhetőkre.

Hiszen, mindenki hozott, valami, fontos,

feladatot. Újra tervezés a hétköznapok, legyenek

változatosabbak, egymásért megtanulni, tenni.

Vagy kicsit, kívülről befele nézelődni, a

jóra, szépre, ránevelődni.

Segíthetnék, ha tudomásuk,

lenne, a feltaláltamról, hinnye.

Jó szándékkal lévő, családtisztelő,

gyermekközpontú, döntőt várok.

Aki, gyakorló anya, apa, hinnye.

Látok, kitűnő példákat, életszerűen,

is lehetne élniük, most a családoknak.

Bocsánatot kérek, azoktól, akik most,

felkapták a fejüket, hogy jövök én ehhez.

Azt mondják, a gyakorlat teszi a mestert, a

27 év, tapasztaló éveimnek, a gyümölcse lett ez.

Tengernyi sok, jóravaló, emberies, tisztelt meg, áldjon

meg, minden jó szándékút, az Isten, legyenek jó sokan.

Ne uraljon el a bánat, úgy lépj előre, hogy a jövőd majd,

megveregethesse, mint, jó mintának, a vállaidat, hinnye.

Ha majd elmúlik a káprázat, kitisztulnak, a fejek, meg a tájak,

rájönnek az emberek, egy Haza ez csak egy, család nélkül nehezebb.

Belső kontroll, tartás, méltóság nélkül, nincsenek, alapok se, hinnye.

Mindezeket, magunkban neveljük, a túlzó pénz, nem helyettesítheti.

Győzz meg, legyőzni könnyű engem, jól oktatni, igen, harcolni nem.

Van, ahol, hatalmas a tudás, a benned lévőt, elkallódni ne hagyjad.

Generációsan is meríthessenek belőle, jövőt mutatva, azt a.

 

Íme, látod, látod, neked is lehet ám, igaz barátod,

na nem úgy, hogy leutánozod, a másolata maradsz.

A túlzó többletedből adjál, tőle meg elfogadhatsz,

jót tesz, az egymástól tanulható, ám a tapasztalat.

A kezdet és a vég között lenne, a minőségi élet,

van-e emberies kapcsolatod, mint a kincsed.

Magadért, magadnak csinálod, úgy, hogy nem

ártasz közben, mert az olyan mint, magad ellen.

Nem jó az, ha csak neked jó, vigyáznod kelljen, ah,

hogy ne lássanak bele az életedbe, szorongás lesz az.

Abból a „leg” helyett, lelkileg egyre lejjebb visz, hinnye,

odáig mehet, hogy önmagadtól félsz majd, mástól nem.

Ha, a múltadat nem becsülöd, selejtessé lesz a jelened,

honnan jöttél, hova tartozol, tartsad meg a méltóságod.

Hatalmat gyakorolsz éppen rajtuk, akiknek azt okoztad,

hogy keresik a kapaszkodókat, ahol nemet mondhatnak.

Szeretnék megőrizni és továbbadni az emberi méltóságukat.

Hinnye, elfelejtetted volna, honnan indultál, hova érkeztél azzal,

amiért akkor megdolgoztál. Semmibe veszed, akik naponta viszik, a

 rájuk rakott a nehezeket, hogy a munkájuk által jó életük legyen.

Mindannyian adni születtünk, másban van a tehetségünk.

Van, akikből kikopott már, az adok – kapok, jó érzéssel,

lenni a többiek fele, s nem mindent begyűjteni, hinnye.

Ha mindent, magadnak csak, kirekeszted vele magadat,

tisztelettel legyél a környezeted felé, azt kapod vissza,

akkor, amikor már megértették, mit szeretnél azzal.

Ismerjed meg a saját sorsod, a generációs határaid,

fontos tudnod, megmarad a tartásod, méltóságod.

Teljesülhet talán, hogy jóérzésre, vágyik a Világ.

Tegyél érte, hogy a mosolyod is lássák, ne csak,

a nemtetszésedet, a jól fejlett kritikádat, ah.

Tisztelet, szeretet, legyen otthon bőven,

hogy vihessenek belőle kimenőben.

Ők kívülről is látnak engemet,

mint ahogy, én is őket láthatom.

Nem bántanak meg azzal hát, ha

  őszinték, hisz barátok vagyunk,

nem beszélünk róla, tudjuk.

A barátot, nem vetjük le,

mint jó időben,

a nagykabátot.

Ki segíti majd, a

 nagy kiteljesedett

ridegségben, ah,

felmelegíteni

a lelkedet,

hinnye.

Megcélzod,

s  mindenáron,

megteszel érte

mindent, eléred.

Körbenézel és

látod, nem

maradt

jóérzésű,

körülötted,

nem, hogy

barát, hinnye.

Sebaj, lesz majd,

sok üzleti barátod, neked,

ha az újabb, pénzesedésedhez,

a fondorlatos terveid megcsinálod.

Egyik nap barátod, másnap ellenfeled,

szegény embernek, gazdag barátja, ah.

Adjon az Isten, mindenkinek, minden

földi jóból, annyit és akkor, amikor, ahhoz,

  már a legérettebb időszakotokban vagytok.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel, Julamami

 

Belefeledkezel… 2018.06.23.  https://julamami.com

Kölcsönös tiszteletre oktatás. Julamami

Amikor a hozott tudásoddal élsz,

könnyebben boldogulsz, hinnye.

Megélheted általa a sikereidet.

Tanuld meg hozzá, ah, azelőtt

még kiüresednél, amit nem

tudhatsz. Mielőtt, a siker

magas szintje felhagyna, ah.

Másoknak feltisztult tudását,

amivel meg, ők születtek meg.

Közvetlenebb kapcsolat lesz.

Két agyféltekénk, két lábunk,

 egyebeink, vannak párosan.

Mindkét oldalunkat ismerni

lenne  szükséges,  legalább,

a működésében, hinnye, ah.

Gondolkodva lelkesednénk,

egész életünkben, szívesen.

Párosan könnyebben állunk.

Belefeledkezel a múltadba,

nem is gondolsz a mára.

Se a most

átható,

szépet

nyújtható

pillanatára.

Nem törődsz

semmi mással,

csak magaddal.

Beleszorulsz

a mának

az erős

hatásába.

Megérzés,

kihallás,

átlátás

nélküli

világot

látsz

és

semmi

mást, azt a.

Azt hiszed,

nincs más,

csak amit

te látsz.

Pedig

vannak

sokan,

átlátásban,

térlátásban, a

tehetségükből

élnek meg mind.

Vannak akik,

nagyon

nehezen

határozzák

el magukat.

Hinnye,

leginkább

sanyarognak.

Volt olyan is,

meglepődtek,

amikor az oktatás

közben, rájöttek,

másképp is látnak.

Hisz más képet ad,

felülről és kívülről

is látják már, ah.

Megértik

rögvest,

mások

miért

várták

volna

tőlük.

Azt

amit

addig

nem

hittek

még

el.

Talán

maga a

csoda.

Ah, nem

változott

semmi

és mégis

teljesen

más.

Azért a

burkolt

fogalmazás.

hamiskásan,

nem lehet, ah,

ez a szintje

emelése

lesz.

Nézz

rá kérlek,

az oktatás,

nevelés,

alcímre.

Tanuld

meg

időben azt,

amit nem

hoztál

tudásként, ah.

Az emberies,

jó kapcsolatért,

zárkózzál fel,

az egészséges

körforgásért.

Mindenkinek

megjárna, a

tehetségéből

megélni, ah.

A múlt elmúlt,

gondolj a mára, a

 jövőd alapjára.

A holnap a

küszöbödön,

úgyis megvár,

rád is köszön majd.

Legyen szép a napod,

tisztelettel élni

könnyebb.

Magyarországról,

Pakson, a Hergál

Házból.

Szeretettel.

Julamami

 

 

 

A sikered-e … 2016.06.24.

Ha ráébredsz a valóságra,

ne uraljon el a bánat,

úgy lépj előre,

hogy a jövőd majd,

 megveregethesse a vállaidat.

Abban bízom, hogy minden olyan

helyen vannak emberiesen értőek,

átlátják azt tisztán az intelligensek,

s a hozzáértésükkel, tudásukkal

megszólítva, a helyes útjukra,

tudják terelni még időben.

Kovászolt előtte,

a teknőben dagadt már

mint az éltető élet maga.

A mások kenyerét enni,

eszébe sem jutott volna.

Ahogy az anyjától látta,

ő is azt utánozta,

átlósan,

azután,

mint

szent

étket,

megtisztelve,

szeletekre vágta.

Az erőskezű

a cipócska sarkát

feléje nyújtotta,

egyél kicsim mondta.

Belemarkolt a kicsi kéz

a puha foszlósába,

benyomta

a szájába

egy falásra.

Azt érezte, mintha

a mama vágta volna,

úgy van az kanyarítva.

A jól megpirult szélét

a végére hagyja,

azt szerette

a legjobban.

Majd lassan

elmajszolja,

gondolta

a kicsi árva.

Nem látott,

nem hallott,

csak bele volt

feledkezve

a jól ismert

illatba, ízbe,

a friss kenyér

átható lélekig érő párájába.

Átélt sikered akkor lesz neked,

ha az első mozzanattól,

te magad végzed.

Minden pillanatát

felismeri a sejted,

mert azt átélted.

Amivel nem bírnál

el azt tisztességgel

fizesd meg idejében,

mert ugyanazt majd

megismételheted,

ha nem teszel eleget.

Megtalál a hamis is,

sutty oda, hű bele,

aztán azt veszed észre,

nem tudsz kijönni belőle.

Mert csak odaút volt,

s nincs onnan kifele,

aki belecsábított,

már nem felelős,

se érted, de másért se,

nem felelősség tréning az sem.

Vessen magára aki eldöntötte azt,

úgy néz ki, ha van arra pénzed,

hát a tudást is megveheted,

nem kell a fokozatosság,

nem szükséges ahhoz,

sőt még a tanulás se.

Ugyan ki nézné meg,

a terhelhetőséged,

nem ad az semmit,

könnyű leszel tőle,

amiről csak ő

tudja, csak ő,

mert az biza

semmitérő.

Te kiadod

a pénzt,

bevétel

az neki,

miért is

érdekelné

az, hogy te,

bebuggyansz-e

vagy ki által nem,

vagy ki tudsz-e jönni,

egyáltalán egyszer belőle.

A pénz éhségén kívül van-e,

tudás ahhoz, hogy oktassa azt,

mondjátok ki érti ezt, felelős

nincsen, meg kontrollja sem.

Meg azt sem nézi senki sem,

hogy van-e tudás benned,

vagy csak vett papírod.

Hinnye, álljál meg.

Nem mondta senki,

hogy amihez nyúlsz,

akit segítés helyett,

 csak érdekből szutykolod,

érte, magadért is felelős vagy.

Felelőtlenül unalomból,

mindenkit hívogatsz,

bajod, úgy sem lehet,

hiszen mindenki aki ott

konyít valamit ahhoz,

 a zsebeidben landolt.

Állj le még időben,

már minden

jól látható,

a felszínen.

Megelőzés,

megelőzés,

megelőzés,

tolerancia, ah.

Különös oktatás,

nevelés Online.

Ismerem

mint

a

tenyeremet.

Ott van benne

róluk és rólad is,

generációsan

is minden.

Az Isten által

térképezted le,

senki sem csaphat be.

A saját sorsodat rajzoltad bele,

nem hasonlítható senkiéhez sem,

 csak a tied, a saját és generációs jeled.

Ne éljen senki sem egyoldalúan, hiszen,

mindannyiunknak két oldala van. Amit

hoztál tudásként ahhoz tanuld meg azt,

amit nem tudhatsz, mert mások

hozott tudása az. Online,

ha érted,

és beszéled

a magyar nyelvet.

 

Pereg az életünk filmje már, meg is kérdezhetnének róla, mintha

közünk lenne hozzá tán, ahhoz is szükséges az emberséges szó.

Akiről tudjuk nem folyatja a szavakat, a valóságról tájékoztat.

Volt-e tervünk, milyen szakaszunknál voltunk éppen,

a hirtelen változásba, belefért-e a saját tervünk,

amire akkor, magunk szerint ráköltöttünk.

Az akkor megrekesztett-e, hinnye,

veszteségünk, azzal

lett-e és mennyi.

Volt-e ahova

érdemben

fordulni

tudtunk.

Most van-e,

hozzáértő, a

különböző

szinteken élő

embereket értő.

Nem nagyon érti

már az alacsonyabb

szinten élőket. Aki

úgy jutott feljebb,

hogy önmaga fölé,

 hozzáértés

hiányosan

fölemelték.

Ha megint és

újra meg újra,

elhúzódunk, behúzódunk,

ki éppen hova, akkor, aki amit lát,

azt fogja elhinni, hisz nincs más hatás.

Az emberi agy a sikerekre éhes, a napi

tápláléka az. Ha nem kap neki megfelelő

táplálékot, vagy ugyanaz a hatás éri csak,

motiváció nélkül, kiüresedhet, leépülhet, azt a.

Bocsánatot kérek, a 26. év gyümölcse  ez  is csak.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolni,

az oktatásom létezéséért jöttem ide, tájékoztatnálak.

Rák havában születtem, a többiek akik abban születtek

mind könnyebben megértik ezt az emberies jelnyelvet.

A feltaláltammal átmegy mindenhova, akik azon a

szinten, vagy hasonlón vannak, oktatni is képesek

lennének, hiszen emberségesként élik az életüket.

Na és teljesen mindegy, hogy a racionálisan élik-e.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, az ami

által megtanulhatja, az arra már igényes, a saját sorsát

leolvasni, hogy azután a szeretteinek is tudjon segíteni.

Alkalmassá válhat legalább annyi óra sorsolvasás után, arra

is, hogy megtanulja, hogyan segítse az arra igényes többiket.

Hozzáértővé válhat, ha megtanulja oktatni az arra igényeseket,

akkor,  úgy valósulhat  meg, ha megveszik  tőlem a feltaláltamat.

Betanító oktatás közben, megtanulnak emberies jelnyelven úgy

 kommunikálni, hogy még megelőzésben segítségükre legyenek

azoknak, akik azt már igényelnék, ah, ki ne üresedjenek a szavak.

 

Gondolsz -e arra, ha nem látod  a saját határod,

azzal, hogy túlmégy rajta,

másoknak mennyit

ártasz, hinnye.

Vagy minden

mindegy,

belecsapsz

a lecsóba, ah.

Magas szintre

kerülsz azzal, hogy

mások, még annyit

sem értenek hozzá,

tartás hiányában, ah.

Tartás helyett neked

ott az akaratod, ah.

Átviszed, ah, ha

törik, ha szakad.

Aztán egyszer csak,

látnod kell, amit addig

elkövettél, mind ott lesz,

számodra láthatóan előtted.

Annyira tökéletesíted azt amit,

hogy mások, nem is sejtenek semmit.

Nem gondolnák, hogy annyira magas szintre

lehet kerülni, az addigi életviteled tapasztalásával.

Minden egyéb, tönkre megy, ahova beteszed a lábad.

Nem veszed észre, az erősen figyelmeztető gátakat, azt a.

Úgy tudod, neked már mindent szabad, minden a zsebedben.

Emlegeted, akkor már az Istent, ha látod, túlmentél a túlon is, ah.

Pedig, milyen egyszerű lett volna, életszerűen, megélned, a sorsod.

Ha annyi a csízió benned, jóra is használhatnád a tengernyi eszedet.

Néhányszor megfordulsz ott, ahol éppen a megcélzottak vannak.

Azt a látszatot  keltve, hogy oda tartozol, valahogyan, ah.

Jól  bevált, a látszat, kényelmesen, hitelesíted azzal,

magadat, hiszen aki látja, abban megmarad.

Aztán már hivatkozhatsz is valamire,

mert, hogy magadtól már nem

tudsz menni, semmire sem.

Lejárt a lemezed, recseg.

Óvatosan mondom,

látják már sokan,

amire nem is

gondolsz.

Változz,

az élet

neked

is ad.

Tanulj,

fejlődj,

ne csak,

elvárjad

másoktól.

Tisztulj fel,

lelkileg, ha

lehet, igyekezz.

Magadhoz képest,

kérjél sok bocsánatot,

mondjad ki, gyakran, a

tisztelet szót, gyakorold.

Készülj fel egy jó, változó

világra, ahhoz igazodj, ah.

Adjon az Isten minden

földi jóból annyit és

akkor, amikor a

jótettedhez

ajándék

lehet.

Általános

műveltséget

növelő /Tenyérolvasó/,

neked, aki már érted, az

pont jókor és érted van.

A régi sablonok kopnak,

ne gyárts, hát másikat.

Kommunikálj naponta,

ne zárjad magadba.

Teljesedj ki a sorsod

adott, hova loholsz.

Mindent idejében.

Magyarországról,

Pakson, a

Hergál

Házból.

Szeretettel,

Julamami

 

 

 

 

Eső után, nő a gomba,

mennénk szedni,

kisgyermekek

voltunk,

amikor

mi már

szedtük,

hozzá

vagyunk

szokva.

Adtam

tovább,

szedjük

mi hát,

Isten

adta.

A napi

sikerélmény

igazi forrása,

 Isten ajándéka.

Nem lehet

mással azt

pótolni sem.

Neki, érte szól.

Mindenkinek

lenne ilyenre

szüksége.

Igen ám,

de most az

már nem olyan

egyszerű, birtokok

lettek a szabad helyek,

rétek, erdők helyett.

Nem lehet

tudni, hogy melyik

terület valakié-e, ne,

hogy olyan területen

széledjünk szét, ahol

nem látnák szívesen,

a gombaszedőket.

Emberiesen

döntők, lehetne

esetleg feloldani

azt hétvégékre.

Ha már ilyen

makacsul el lett

 felettünk döntve.

Tudnának róla,

ki lenne írva,

hol lehetne, hol

meg nem lehet.

Olyan gyorsan

változik minden,

ki tudhatja, hogy

mára mi a szabály.

Nem lehetne esetleg

kijelölni egy – két helyet,

ahol bármikor, bárki szedhetne.

Az Isten adta az anyaföldet, a vizet, az

 erdőt, a mezőt, a kelő napot, a sokaságról,

a birtoktalanokról el tetszettek feledkezni.

Megmaradhatna a kikapcsolódásnak egyik

legjobb spontán módja és meg is eszik azt,

amit aznap leszedtek, szárítani is lehet.

Az élmény amit közben kapsz,

na az nem mindegy, van-e.

Elmélyülten mászkálni,

 meglátja olyankor az

ember azt is amit,

 észre sem venne.

Ünnepi az egész,

Isten adta érzése

a spontán sikernek.

Elcsodálkozni, azon,

ó a természet milyen

csodálatosat is alkotott.

Hozzáérhetsz, leszeded, a

 tied lett, magadnak szedted.

Gondoskodó az Isten hát lett,

nem ártott azzal senkinek.

Szabadnak érezné magát,

kiüresedhetne a lelkéből

az, ami más által már

nem tudott.

Hozzáér az

 eredő erőhöz,

az anyaföldhöz,

ami által ad és kap.

Ott van a spontán

tisztulási folyamat, ami

természetes módon hat.

Jó szerencsét kívánok,

minden gombaszedőnek,

tán fütyörészni, beszélgetni,

dúdolgatni,  nehogy vadaknak

nézzék őket, hangoskodás nélkül is

 adhatják a környezetüknek a jeleket.

Egy Haza ez csak egy, ide tettük a

sok szépet és jót, nem várunk mást,

csak ugyanazt amit beletettünk ide,

a nekünk és értünk való Hazánkat.

Szednénk az Isten adta gombát,

  nem zavaránk, ez itt a Hazánk.

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból,

szeretettel.

 

Julamami Magyarosan Agyalósa, védjegyes.

Tiszteletem, ez a 70. évem, tíz éve még azt

gondoltam, a saját Hazánkban majd tudják,

hogy feltaláltam, itthon, valami fontosat.

Már látom azt, nem érdeke mindaz, az

általam oktatható generációs

feladat, ami mindenkinek

más sorsszerűt mutat.

Kivárom, mindaddig

várok,  amíg

rájönnek,

itt vagyok,

online oktatom,

azt a tudást, ami

ott éppen hiányzik.

Mindenki más és más feladatot hozott,

családon belül is, amikor ott van a

bezzeg ő, az aki mindenben

tökéletes,

nem szeretnék

az ő helyében lenni

biza, egy napot sem.

Amikor túl korán érnek

körbe azok amiket feladatul

hozott, mert erősek az elvárások.

Nem azt és nem ott tanulta, ahol az

első hatásoknak még érnie lehetett volna.

 Úgy a kivűlről jövők erősödtek fel benne elsőre,

mielőtt még a hozott sorsára fellelkesedhetne.

A motivációk elveszhetnek, a sürgetéssel is.

Megvan mindenkinek a saját érettségének az

 ideje, nem mindenki érik be az elvárt  érettség

idejére. Vannak olyanok is, akik már korosak

amikor beérnek, hiszen fordítva várták el

tőlük a szerintük, úgymond sorrendet.

Nem a saját sorsát, az életet éli,

szoktam mondani, ha

azt látom, hogy mások

után megy és éli meg

azt, amit odatesznek.

Nagyon kíváncsiak az

 emberek az X jelekre

a tenyereikben, mit is

jelentenek azok, miért

vannak éppen akkor ott.

Kereszteződéseknek látszó,

szerintem, sorsfordulóknak látom.

Vannak előzményeik már láthatóan,

amikor jelezve van, várhatóak azok

a változások, amik mindent meg is

fordítanak, az addigiakhoz képest.

Ha ismernék az emberek a saját

tenyereiket, más lenne a helyzet.

Megerősítené amit látnak az ő

érzéseiket azzal kapcsolatban,

 döntés hozna a gondolkodó agy.

Teljesíteni igyekeznének a saját

sorsukat és a generációsan

fontos, sorszerű feladataikat.

Csökkenhetne az irigység,

mivel mindenkinek lenne

feladata bőven, hogy ne

maradjon meg az a

következőknek, amit

ők is teljesíthetnének.

„Ismerem mint a tenyeremet”.

Különös oktatás, nevelés, Julamamival.

Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/.

Magyarországon Pakson a Hergál Házból,

 online, ha bárhol éltek a Világban.

Szeretettel.

 

 

Sorsod, generációs feladatod,

mindenkinek más, jobb ha

azt is tudod. Szóljál érted,

kérjed ott ahol megteheted,

hallják ki a mondandódból.

Nem azt akartad, csupán az

jutott, mert nem tudhattad,

a saját sorsod a felelősséged.

Ha nem azon a szinten éled,

amiért már az elődeid tettek,

akkor bizony nem becsülöd,

sem őket, se magadat éppen.

Azt mondják mindíg van lent,

 az nem mindegy, mennyivel

van alatta az elértednél.  Hol

érzed már, hogy ott tartasz,

ahol a belső kontrollod  jelez.

Kibillenhetsz az egészséges

egyensúlyodból, biza, végleg.

Amikor ezeket átéltem naponta,

 a gyakorlatban a teremtő Isten, naponta

nekem  adta. Segítségére lehet másoknak is

úgy gondoltam, hátha nem keserednek meg.

Tapasztalás nélkül nem megy, nem csupán azt

is szükséges tudni, gondolkodva jó élni.

Nem mindennek van alapja,

ha felfújva van láttatva,

de nem is mindig,

 egy időben, mutatja az,

meg magát, a telítettel.

Van, hogy csak később

mutatja meg a valóságot,

feltárul, kilátszik az alja, ah.

Van úgy, elég az, ha a számok

kápráztatják, a hozzá nem értőt.

A folyton, folyvást, csak teljesítést

elvárókat, hiszen nem ők teljesítenek.

Úgy befogják a Népet, hogy gondolkodni

ne legyen idejük, a megélhetésük foglalja le őket.

Megszokta a döntést, csak nyomja, nem tervez,

nem szán időt a minőségre, takarítja ki és rávetíti.

A mennyiség, az életszerűtlen elávárások sora, nem

 elégedett, fel sem fogja, régen túlment önmagán

Kontrollálni sem tudja, nem látott olyat soha,

azt se, hogy minden a kezdeten múlik, ha jó

és szép a minta, a Hazánknak a javára.

Nem biztos, hogy a Népnek túl

sok lenne, attól a

saját pénze.

Megmarad a

tudása, nem

kopik ki. Inkább

bővül, boldogulhat,

azzal egész életében.

Aki látja, tetején az alja,

neki azzal nincs dolga.

Nem szól hát semmiért,

magát jól összehúzza, ah.

Nem tudja, ah, felszínen

van már, a saját hiánya.

El nem titkolhatja, látszik

ami látható, a tekinteten

átható, hahó, hahó, hahó.

Cinkos, aki néma, ha ki nem

 kiálthatja, jól megfogalmazza,

megérti, van aki nem való oda.

Nem szól, nincs kontrollhoz joga,

az alázatot nem ismerőknek a sora,

a túlzáshoz jól hozzászokva nyomja.

Táncol hiszen nincsen jobb ötlete, hát

vissza oda ahonnan indult, nem tagadja

meg önmagát, nincsen sajátja, utánozza.

Tán felébred a minőség, ah, kifáradt, a

mennyiséges, már, nincs motivációja.

Nem tud már, láthatatlanná válni se.

Hisz közben, fejlődött, szégyenli már,

nem hallgatott, a belső kontrolljára.

Ameddig az engedte, túlment rajta,

a visszaút, gyakran, egy pillanat csak.

Rájön amíg másoknak a malmára hajtva, a

 kiváltságok mellett döntött, el is fogadta.

Kihasználta a lehetőségeket, pedig biza,

megengedhette volna, hogy megfizesse.

Maradt számára, a maradvány is mind,

nem tud mit tenni, azt fel kell vállalja.

A számok világát, van aki átlátja,

az lenne az ő minőségi feladata.

Ugyanúgy adhat továbbra is, a

 látszatra. Csupán körbeért az,

amit learatott, miközben, nem

vetett, már látszik elbírtokolta.

Ne hidd el, hogy csak úgy mindent

lehet, a felelősség is energia, meg is

talál, előle, el nem bújhatsz, hinnye.

Felszínen lenni, kikerülni a nehezet,

azt is lehet, a tudás, jó minőséget ad,

magát, az értelmes, tartalmas életet.

Adjon az Isten, minden földi jóból,

annyit. akkor, amikor az a legjobb.

Szakmai tudásához az emberséges

tartása adja az  ő méltóságát,

jól kommunikálva kitűnő az.

Kellemes időtöltést kívánok.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból. Szeretettel.

Julamami

 

 

A gyermek csak kicsi,

nem gügye,

ha odafigyelsz,

gyakran

tanulni is

lehetne tőle.

Hahó gyermek,

ne siess a felnövéssel.

Maradj addig a szeretett miliőben,

ameddig ott szerinted is jól fejlődhetsz.

Szeretet ereje van annak,

ha a családtagok egymás iránt is,

tisztelettel vannak.

Megbeszélhetik a jót

és a kellemetleneket is,

hiszen mindenki életében akad,

ilyen is, olyan is, a saját idejében,

megoldható ez is az is, a probléma is.

Kommunikálni, érvelni, megvitatni,

időben tanulj meg, figyelj oda jól,

ahol tisztán a te szinteden is

értenek az emberekhez.

Találhatsz a családodon

belüli barátokat is,

s lehet sok jó ismerősöd,

beszélgetőtársad,

játszótársad,

haverod,

azon kívül is.

Idejében mondjad el,

azt ami szépet és jót észlelsz,

de a kellemetlent, a neked nem jót is,

mond el, akkor, amikor szükséges éppen,

mert úgy nem azt érzed,

hogy emelt hangon kell,

mert feszíti a lelked.

Tanuld meg használni

a hangod rezgését ott,

ahol mások a hangerejüket

használják és az bántó neked.

Leginkább érvelni tanulj meg,

fülelj, figyel oda,

ahol ez jól megy.

Emeld fel viszont

a hangodat ott, ha azzal,

kifejezheted az ijedtséged, a félelmedet,

jelezd a bajt, adjad vele a jelet a környezetednek.

A családon belüli közös és mindenféle saját élmények is,

összetartanak benneteket, s együtt megtaláljátok azt

a jót, a szépet, a teremtésre, építésre érdemeseket.

Ami adja a jövőképeteket, amiben van sikerélménye,

a saját sorsához mindenkinek, adott a generációs

feladata is  családon belül is mindannyiótoknak.

Viszont beszéljetek arról is, vannak helyek, ahol

nem így, nem tisztán emberiesen működnek.

Tisztelet, szeretet, legyen otthon bőven,

hogy vihessenek belőle kimenőben.

Különös oktatás, nevelés tréning,

a szülőknek, s ha szükséges,

velük együtt a gyermekeknek.

Jó egészséget mindenkinek!

 

 

 

 

 

 

Tiszteletem. 2022.09.23.

Tüske, a kutyánk, családbarát,

minden jelenlévőnek,

újra és megint, felkínálja, az eldobáshoz a labdát.

Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.

 Heringes Árpádné ev. webtenyer@gmail.com, heringesarpadne@gmail.com,

+36302470589, által, tájékoztatni tudom.

 Hétköznapokon és szombaton,

10.00 és 12.00 óra között. Julamami

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2022.09.15.

Tiszteletem.

Ahova az való,

máshol meg hamis

weboldalakkal

küszködöm,

úgy lászik,

nem akarják,

hogy Paksi

Általános műveltséget

növelő Tenyérolvasó.

Néven legyen oktatási

weboldalam. Itt

születtem, itt éltem,

ide teremtettem, egész

életemben, most is innen

szolgáltatok online.

Hiszen, itt maradtam,

itt lakom, innen

oktatom a

saját

oktatási

rajzos formájában,

 amit itt feltaláltam fel.

Tudom könnyebb ha nem

látják, hogy ide születtem és

itt lakom, de hát már, 2010 előtt is,

 most is, szolgáltatok az interneten.

Paksra érkezve, tisztelt

meg engem nagyon

sok ember, a

tehetségemből

lett hivatásomnak, a

hitelesítését adva.

Sajnálhatják, ha

gügyének néznek, a

  nagyon sok spam által,

zavarni igyekeznek.

Az internet mindent

rögzít, hála Isten.

Tisztelettel élj,

hogy a saját

időben, azt

is kapjad.

Heringes Árpádné ev.

Nem adom fel, magamat

igyekszem eltartani, mert

az emberi tartásomnak

szüksége van arra.

Ha azt sugalltatja, az

alap tiszteletet is kihagyva,

hogy a korosodók, nem

számítanak, nincs mit

tiszteljen rajtunk.

Óvatosan,

csupán

annyit, ha az

kikerekedik, a nevéhez

hozzáadják és

együtt emlegetik.

 Önjáróvá válhat az is,

s akkor már, helyrehozni nem lehet,

tán, maga is, abban fog korosodni, azt a.

 

 

2022.09.14.

Tiszteletem.

Tiszteletem.

Tiszteletem.

Magadhoz képest,

túl nagyra vágytál,

nem szólt senki sem,

közben, hogy túlmentél,

a saját sorsod helyett,

a mások által jól

élhetők

felé

vetted

az irányt.

Elérted és

túl korán volt,

sietettek, nem észlelted,

nem figyeltél az egyensúlyra,

átbillent, az alja lett a fent.

Se egyensúly, se tudás, se tartás,

azt, a, hát, minden lehetőséget

észlelve, visszacsorog és újra,

adja az alapot, ahonnan túl

korán elrugaszkodtál.

Ismételni is lehet,

mert közben,

azt veszed

észre,

hogy

a

sok és

a kevés,

egy tőről

érkezett.

Ha

nem

lettél

okosabb,

lám, körbe – körbe,

pörgetted magadat.

Jer velem, jó öreg

bocsánatot

kérek,

hátha,

időben

kimondják,

akik arra már, akkor

éppen,

igényesek lettek.

Tán rájöttek, hogy amikor már,

a volt jóbarátaik rájuk se néznek,

ha találkoznak, elnéznek mellettük,

egy bólintást talán megejtenek.

Hiába minden, elvárásos külsőség, ami addig,

ámulatba ejtett sokakat, ah, ha, még megmaradt,

valamennyi, emberségük, az lesz a kincsük.

Van amikor generációsan már nem

feladata, az amit a szüleitől

látott, hiszen azt ők,

teljesítették már.

Vissza az eredőhöz,

szoktam mondani, az

Általános műveltséget növelő

Tenyérolvasónak az oktatása

közben, amikor elért oda,

a sorsában, érezze át,

annak a hatását.

Ne aggódjon,

nem tévedhet,

a belső kontrollja,

jelzi minden rezdülését.

Mindent, pont akkor,

úgy fogja, az agya,

gondolkodva.

S emlékezteti,

amikor azt

át és

megéli,

mindannyiszor.

Ami szükséges ahhoz,

ugyanúgy, újra és megint,

megismétli azt, az alkalmas

sejtje felfogja, egy életre,

 rögzíti, megtanulta.

 

 

 

2022.09.13.

https://julamami.com

Tiszteletem.

Nem adom fel, az életemnek,

a tudásomnak, a körbeérésének a gyümölcse, amit meg és feltaláltam. Szeretném ha megkapnám az engedélyt.

Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.

Ez a név méltó lenne, a már álalam átadott,

az azt felvállaltak általi, tovább oktatásához.

Ezen a néven oktathatnám be és megtaníthatnám,

minden arra igényes és emberileg érett, jelentkezőnek, aki a hivatásához kiegészítésül venné magához. Ezt az általam feltalált, megrajzolt, tíz évnél több időt, személyesen és online párhuzamosan hitelesen működtetettemnek az oktatási formáját. Amit, a közel harminc éves gyakorlati tapasztalatomból,

merítettem és egy napon,

az elméleti oktatásához megrajzoltam a 153 oldalt.  Összefüggésében  oktatom, azóta és az oktatását úgy tanítanám, be és meg. Adnám át, általa a tudásomat, ahhoz, hogy az emberi tartásukat felismerjék magukban. Önmagukhoz képest, megismerjék a sorsukban lévő feladataikat,

ki mit kapott mint rámaradt feladatot, generációsan. Ez a feltaláltam lett, a hétköznapom, ami egyben az ünnepnapom, az egyszerűnek a nagyszerűsége, amit megélhetek, az oktatásom közben. Amikor látom, hallom, átérzem általuk, örülni tudok együtt velük, amikor, a saját sorsukat fel és megismerik. A következő lépcsőfokukat,

amikor a generációsan éppen adott,

feladatukat pontosítani tudják,

az oktatásomon tanultak segítségével.

 

 

 

 

 

2022.09.12.

Tiszteletem.

Tiszteletem.

Tiszteletem.

A másoktól ollózott tudásodhoz,

jó lenne,

ha megtanulnál toleránsnak lenni,

azt ah, így nem hiszi el azt neked senki.

Mert amit hallasz, ahhoz a tapasztalatom az,

hogy óvatos rákérdezéssel, kéne tájékozódnod,

a saját értelmezési szintedre, átfordítanod.

Ahányan annyi formában, hallják meg,

vagy, ki, azt, amit mondasz, hiszen,

amit sablonnak véltek, katyvasz.

S amikor már megértetted,

a magad idejében,

majd fel is tudod fogni.

Mennyit ártottál magadnak,

a mások szerinti tudásnak, a

 magad szintjére fordításával.

Ne akarjál mindent, annak a

megtanulása nélkül, úgy,

hogy közöd nincs hozzá, tudni.

Ki ne kezdjen, az átvetülő bánat,

nem történik más, mint, hogy éppen

ott vagy, ahova az, a szavakkal kikerül.

Maradj önmagad mondják, nem

érted most, önmagaddal mit

is kellene kezdened.

Megváltozott,

többszőr is,

hirtelen,

az életed.

Nem magad

szerint tervezett

az sem, azt éled,

mert a sorsodat

még nem ismered.

Legalább ne árts,

úgy fogalmazzál, hogy

ne legyen bántó a szavad.

Hiszen amikor jön, annak a hatása vissza,

megsokszorozódhat, a sokféle félrehallással az.

Heringes Árpádné. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. HergálHázból.

2022.09.11. Tiszteletem.

Hű de sokszor hallottam,

ne törődjek vele, nem az

én dolgom, nem segíthetek

mindenkinek, ne aggódjak.

Valóban nem segíthettem,

mert önmagukon segítettek,

amikor rájöttek, mi van a

sorsuk szerint, hogyan

élhetik meg azt.

Úgy, hogy nem

ártva, se nem bántva,

magukra is jól vigyázva élnek.

A segítés fogalmát, betölti

a jelentésének a tartalma,

segítőnek születnek az

emberek.

Ha a

látszatosra

alapozod, benne

nincs meg a hozott.

Rájöttem a sok éves

tapasztalatom közben,

mi a módja annak,

hogyan ne kötődjenek,

hozzám, az emberek.

Visszavezettem hát,

a családjukhoz őket, nem

látszott az sem, hogy ki vállalja,

hogy esetleg tisztel is engem.

Ismerősöket meg azért

nem gyűjtök, mert az

időmet betöltöm,

az írással, amikor,

nem az oktatással. A

napi főzést ki nem hagyom,

mert már tudom, mennyire számít.

Hiszen, nagyon nem mindegy, hol és

hogyan készül, már az alapanyaga,

annak, ami az egészséges

érzetünket adja,

táplálékként.

A mindennapi,

ami az egészségünkre

és a jó közérzetünkre,

hatással van, az étel.

A sorsa mindenkinek

adott lenne, ahhoz,

hogy ne későn

vegye észre,

nem csinálta meg.

A saját sorsunkhoz,

az életünk helyes

útjára találunk, a

saját időnkben.

 Hiszen, az már

bennük

van a

belső kontrollunkban,

így születtünk mindannyian.

Amikor egy napon megrajzoltam,

a 153 oldalt, éreztem, addig nem

hagyhatom abba, amig készre

nem rajzoltam, az

összes oldalt.

Jó érzéssel töltött el,

amikor már tudtam,

jelezte a gondolkodó agyam,

készen van. Összefüggésében,

akkor, azt, az oktatásomhoz,

készre, megrajzoltam.

Várakoztatva vagyok,

adnám már át, az arra

igényeseknek, hogy

vigyék be az oktatásba.

Átadnám az oktatásának a

módját, hogy a serdülők, a kamaszok,

tudjanak róla, ami a tenyereikben

meg van rajzolva, az nem

véletlenül különböző.

A tisztelet, lehetne

az alapja, a szeretetet is

hozzuk a születésünkkel.

Az emberségünket mutatja,

a születésünk óta, a tartásunk.

Az ami gyakran érezhető már,

kicsi gyermekkorban,

elfordulnak onnan,

ahol figyelmeztető

jelzések vannak.

Megtanulható, ha egy,

vagy hasonló szinten

lévők érintettek benne.

Adok – kapok, egészséges

körforgásban maradok.

Fejlődni naponta

tudok, ez egy

kegyelmi

állapot,

mondta azt régen,

egy Isten által avatott.

Sok – sok bocsánatkérést

kívánok, mindazoknak,

akik arra már érettek.

 

2022.09.10. Tiszteletem.

Ha az alapvető szintet sem

biztosította, nem volt

benne az elképzeltekben,

mivel már nincs, aki azt

a tanácsot adta.

Azt

sem lehet,

mondani,

hogy amit kitalált,

népszerűsített, magára vállalta volna.

Így hát, önjáróvá vált és a régit tolja,

nem vette észre, mivel leutánozta,

aki a felelősséget, azért nem

vállalhatta. Nem a sajátja,

fejlődni nem tudnak általa,

nyugi, utánzat sem lehet.

Erőtlen, annak, minden

egyes, kierőltetett, szava.

Tudás nélkül már nem megy.

Mindazt, ami azóta

történt, mellé

beszélés lett,

hozzá tettek,

elvettek belőle.

Körbe sem érhet,

mellé ment, s vitte

magával, a rajongókat.

A látszat, a mondvacsinált,

nem találhattak egymásra,

nem lett belőlük többszöröző.

Az elmélet meg is maradt annak,

hiszen, nem tudja, mi miért maradhatott

volna, az egyszerűben is nagyszerűen élve.

A megélhetést biztosítva, a tehetségük által.

egyenest életszerű-e követni, nem tudta,

 hát átvitte, a ritmust kacskaringósra.

Kezelni nem tudja, hiszen nem

adott elég pénzt ahhoz,

hogy ne vegyen most,

mindent a saját

nevére.

Hát lett,

egyszemélyben,

egyedüli felelős érte, mert azt,

még időben, le nem pisszentette,

azt nem gondolta, sokszorozva a hamisa.

Egymást, a könnyűben leutánozva, azt a.

Egy jó ideje már, várakozom, azt se tudom,

a saját Hazánknak, miért nem jó az, amit

feltaláltam, más ezt, oktatni nem tudja.

Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.

Megerősíti, visszarendezi, a saját életminőségét

önmaga szerint, átgondoltan tudja megélni.

Akkor, ha nem vette magára azt, amit

azzal sikerült, hogy a rajongásba,

tett, energiája lett, a saját,

sorsának a

megélése,

helyett.

Visszanézve majd,

eldöntheti, hány embert, utánzott le,

a saját sorsát, még időben megélése helyett.

 

2022.09.09. Tiszteletem.

Nem lehet azonosulni,

a gondolattal sem,

hogy miért gondolja azt valaki,

hogy egyedül ő maga, mindent birtokolhat.

Sem azt, hogy csupán,

néhányan élik meg a jót és szépet,

amit a teremtő Isten,

mindannyiunk számára teremtett.

Éljünk annak megfelelően,

ahogy képesek vagyunk,

a Hazánkhoz is, teremteni és azáltal magunk is,

a jóban és a szépben, önmagunkhoz mérten,

a sorsunkat és a generációs hozadékainkat is megélni.

A motiváció hiánya, üresedéshez vezethet,

amikor már megvan

minden,

bizonyára,

a motiváló energiának a hiányát élik majd meg.

Mindannyian birtokolni is születtünk,

ezt mondom én a talp alatti

földnek, a hely ahol az otthon vagyok érzése,

mindenkit áthat.

Amikor megismeri önmagát az ember,

tudja, hol és miben fontos számára,

a belső kontrollja, egészséges egyensúlya,

annak a rá gyakorolt,

hatásának a betartása.

Az elmélet a gyakorlati tapasztalat nélkül,

igen csak kevés, ahhoz, hogy azt meg és átélve,

napi szinten, a hétköznapok adta nehezekkel együtt,

megtapasztalva, hitelesen,

érveljen és ne kelljen magyarázkodnia.

A múlt elmúlt, lehet, hogy sok mindent megoldások nélkül itt is

hagyott.

Amíg nem ismerik a bocsánatot kérek szónak,

az emberekre

gyakorolt,

nagyon különböző hatásait,

addig tán nem kéne szanaszét

szórni.

Sokat adhatna,

a,

Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.,

mint,

a hétköznapoknak a sűrűjében,

megtapasztaltjaimnak,

az általam,

egy napon,  megrajzoltam,

ami egyfajta, körbeért tudásforma.

Emberséges jelnyelvnek neveztem el,

a megfogalmazásomat, az oktatásom

közben, a helyére kerülnek a

szavaim, a sorsuknak

megfelelően,

mindenkinek

a saját idejében.

Ön és emberismeret,

sorsszerűség, tartalma is van bőven,

mivel a tenyerekből leolvasva,

adott annak az oktatásomhoz, az alapja.

S akik már eljutottak oda,

hogy nem csak körbe – körbe kerengetve

szédülnek bele a rájuk rakott,

nem saját sorsuk általi,

csak racionálisra,

a megélhetésüket keresve,

de annak lehetőségét nem találva.

Akinek már van rá igénye, hogy ezt is tudja, elérhet,

bejelentkezve, heringesarpadne@gmail.com által,

megtudhatja,

mi van a tenyereinek a térképén,

mert az, a sajátja.

Amikor leolvasom a sorsukat,

az embereknek, azt mondják,

úgy van, csak leolvasom,

szoktam mondani és valóban,

amit mondok, azt, kontrollálja,

a belső tartása, emberi méltósága.

Hiszen, a lelkes, szíves, motiváló,

racionális, aminek mindenkinek,

a számára megfelelő időben,

általa, átgondoltan van rá hatása,

azt hallva és érzésben is, hiteles, hiszen mind a sajátja.

Heringes Árpádné egyéni vállalkozó, heringesarpadne@gmail.com Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. https://julamami.com

 

 

 

 

2022.09.08. Tiszteletem. Ennyi sok tapasztalás, ami a közel 30 év, gyümölcseként, megadatott nekem, a tehetségemből lett hivatásomban, hogy egy napon megrajzoltam és azóta oktathatom. Az is igaz, hogy sokféle módja volt annak és megnevezése is már, most éppen várom azt, hogy megengedjék nekem. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com a kérésem, az előzők, nem hoztak szerencsét a saját szülőhelyemen. Hát segíteni igyekszem magamon, hogy az Isten is megsegítsen, azt mondják, a régen, fehér megyében, ellopott igazolványaimmal, már nem bujkálhat a világban se, senki sem. Azt amit összefüggésében megláttam, a két tenyértérképünknek, a különbözősége, na meg, hogy mi mivel függ össze, rajzoltam meg, az oktatásomhoz. Jól működik, egyedül még csak én tudom oktatni, több éve annak is, párhuzamosan, oktattam. S akkor még a Világnak is, szinte naponta, tudtam szolgáltatni, online és személyesen is. Van ahol már szinte sértőnek érzik, amikor a motiváló énről és a generációs feladatok közüli motivációról beszélek, a szolgáltatásom közben. A motiváló oldalunkat, lelkesen, szívesen, gondolkodni, adta nekünk a teremtő Isten, hogy jól megéljünk, a tehetségünk általi tudásunkból. Ah, tán csak nem maguknak tudták azt is be, hiszen ott vannak, mindenben, könnyen kiderül az idén, ki mit hozott, ki meg mit ollózott össze, a mások tudását, a sajátjának láttatva. Ha csupán ennyi embernek adott volna, a teremtő Isten tehetséget és mindenben csak ugyanoda, mint amennyi látszik, amit szinte megdicsőülten, magukról, el is hisznek. Nem gondolnak vele, hogy az idén minden felszínen van, kénytelen, kelletlen, megtanulhatnak bocsánatot kérni, ha eddig még nem ment volna. Ah, ugyan már, az ember csak emberségesen működhet, a saját szintjén, a teremtettjének megfelelő jó minőséget adva. A Hazánknak a közösébe és egyben, önmagunkért is teremtve, ahonnan aztán, a döntők megadják azt amiből jó minőségben élhetünk a saját Hazánkban. S akkor, amikor arra szükségünk lenne, azt ami jó és szép megjár abból, vissza is adják,  mindannyiunknak. Akik oda, a jót és a szépet teremtettük, vagy a megélhetésünk miatt, még most is teljesítünk. Ha csak a pénzről és a racionális oldalunkról szólna az életminőségünk, akkor ott tartanának és sokan, ahol én most, ha egyedül élnék, már nem tudnám eltartani önmagam szerint magamat.  Nincs üzleti érzékem, nem a racionális énemben hoztam a tehetségemet, hanem a motiváló énem által, lett a hivatásom és most is azt gyakorlom, amikor a feltaláltamat oktatom. Egyszer, aki valakinek tartja már magát, azt kérdezte, hogy segíthet nekem, na attól, óvjon meg engem a teremtő Isten, hogy racionális megoldást, összekeverjék a segítéssel. Csupán teljesítsék, mindazt, amit felvállaltak, mi itt éltünk, már akkor is, ahol most lakunk és a nehézben is itt maradtunk. Jer velem jó öreg, hűséges, bocsánatot kérek pajtásom, tarts ki mellettem, a jóban és szépben. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. heringesarpadne@gmail.com

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2022.09.05. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. heringesarpadne@gmail.com, Magyarország, Paks, Vadász u.59. Google térkép. Hergál. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Ugye az nem lehet, hogy voltak, akik pályázhattak, a kis cégek nevében és azért látszanak a google térképen máshol, vagy több helyen, az egyéni vállalkozók. Egyszerű emberek, kicsi cégek, önmagukat is építeni igyekvők, legalább abban érezzék, hogy nem különböztetik meg őket, ah, bocsánat, tán nem is tudnak róla, hogy látszatra, papírforma szerint, el vannak látva, azt a. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, más megoldásom nincsen, keresem a lehetőségemet, szeretném bevinni a köztudatba, hogy mit és mennyi ideje találtam meg az emberek tenyereiben. Feltaláltam az embereknek a sok – sok, más és mind másféle rajzolata adta meg, a magyarázatokat, összefüggésében. Csupán, egy és csak, egy embernek van olyan, mindenkinek ugyanúgy más és más. Nincs belőlünk több, csak a személyiségünket az emberi tartásunkat is megóvó, egyes emberek vagyunk, nem tucatban születtünk mi se. Talán meg lehetne kérdezni az édesanyákat, hogy mit szólnának ahhoz, hogy többen is használhatják, azt a cégnevet, amit ők maguk alapoztak meg. Szerintem, a sorsokat a teremtő Isten, rajzolta a tenyereinkbe, sorstalanná nem szeretnénk a saját Hazánkban, ahova teremtjük, sokan még korosan is, a jót és szépet. Amit megteremtettünk, azt a kicsit, nem szeretnénk kiadni, arra ami, mások döntései által felkészületlenül ért bennünket. Magyarországon születtünk, itt váltunk felnőtté, a Hazaszeretet egy átható érzés, ami vagy van, vagy még nincsen. Gondolkodva éljük-e tovább, az életünket, vagy tán, leminősítenek bennünket, mert nem tudtuk, a másik megoldást választani. Hol így, hol meg másképp kell megfelelniük, ki tudja miért és hol találták ki, talán egymást túl akarták licitálni, ha nem tudják mit jelent, tisztelettel lenni, mindenki felé, aki ide teremtett, akik által, a Hazánk, a sajátunkká lett.

 Igen látszik, hogy nem takaríthatták le, a nagy sietségben és ott van, mindaz, amire nem gondoltak, hogy felszínre kerül, a keresők által.  Ki látogathatta meg a családokat, úgy, mintha hivatalos lenne és utána a tehetséges el is hitte neki, amit mondott. Ugyan, ki törődik azzal, hogy az emberi tartásukat meg tudják-e tartani, ha gondol majd egyet a döntő és megint átrendezteti. Ki hányszor bírja azt, a motiváló énjével, egyeztetni,  olyan minőségben, amikor még azt gondoljuk, itthon vagyunk a saját Hazánkban és megjár nekünk, a talpalatti talaj érzése, a tartásunk, azt a. Egy Haza ez csak egy, ide szültek az anyáink bennünket, itt maradt ránk, az amit, nekünk szükséges, azt akkor amikor már felfogtuk ésszel, rendezni. Mert már igényesek vagyunk arra, hogy ne maradjon rá,

teherként a következőkre,

        mindaz,

ami miatt, odaadással, küzködve,

emberesedtünk, egész eddigi életünkben.

Ami jót és szépet ide,

a saját Hazánkba beleteremtettünk,

azért is tettük, hogy amikor szükségünk lesz rá, ugyanazt kapjuk, vissza is. Hiszen itthon vagyunk, ez a Hazánk. A saját munkánk, a szorgalmunk, az alkotásaink, a tehetségünk, hivatásunk általi munkánk becsületével, lett a Hazánk ez nekünk.

Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem tudok harcolni,

a tehetségem által, a hivatásomat kellően érett,

igényes embereknek, átadni születtem.

Amivel, a tartást, az emberi méltóságot,

megtartani tudják,

a sorsukban elérteket megélik és fejlődnek tovább,

nem használódnak el menet közben.  A feltaláltamat, rajzosan oktatni születtem, idáig értem el, 71. évemben és nem adom fel.

Heringes Árpádné egyéni vállalkozó., Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. a HergálHázból.