A pénz jele… 2016.11.30. https://julamami.com

Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., egyéni vállalkozó, műhely, a megelőzésért, prevenciós végzettségünként. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz.
Heringes Árpádné. Julamami védjegy. Magyarország, Paks, Vadász u,.59,. HergálHáz.

 

Tiszteletem. 2022.11.30. Magyarországról, Paks, HergálHázból.

Egy napos végzettként érkeztem, 1994. évben, egy tanfolyamot

elvégezve, meghívtak oda, egy nemzetközi táborba engem.

Körbeért 1999. évben a sorsom, a tehetségemből eredő,

hivatásommá lett. Nemzetközi akadémia által, kitűnő

megajánlott, számomra, szakmai diplomaként adott,

 a feltaláltamnak, az oktatáshoz, a végzettségem.

Egy nagyon nagytiszteletű hölgy is, jelen volt,

ahova, nemzetközi találkozóra, érkeztem.

Azonnal kivitték, a létezésem hírét,

azokba az országokba is, ahol ők

éltek, ahonnan oda eljöttek.

Behívatott a faházba, a

 hölgy, kísérője, egy idő után.

Nem látott már, csak meg

tapogatta, a tenyereimet és

azt mondta, kisleányom téged

az emberek megsegítésére szült

az anyád, írd le minden szavadat és

gondolatodat, ami benned megérett.

Világhírű ember leszel, írsz egy óriás

könyvet, a Világ hasznára leszel vele.

Attól a naptól kezdve jöttek és jöttek,

egymásnak mondták el a tapasztalást.

Mindenre magamtól jöttem rá, nem

tudtam megtanulni senkitől sem, a

tehetségem és a tapasztalataim,

voltak a tudásomhoz adottak.

Különös oktatás, nevelés tréning,

tán, Julamami védjegy, bejegyezve.

Eddig sorsszerűen, volt és sok olyan,

ami fontosabb lett, saját magamnál.

Szeretném hát, a saját sorsomat,

olyan szintre, elhelyezni, ami

által, jól megérdemelten, már,

egész életem során, jól eltart az.

Megcsináltam mindent, amiről azt

éreztem, nekem adta a sorsom azt,

a nehezekkel, lett bőven dolgom.

Mindent, teljesítettem, a lelkes,

szíves, motiváló feladatomhoz,

most adott, megismernem.

A racionális oldalamat, amit eddig nem

kontrollálhattam, azt gondoltam nincsen.

A jól megérdemelt jó anyagi helyzetem, nem

rajtam múlott, az, eddig sem, kívülre raktak.

Valamiért, be nem engednek, azért teljesítek,

teljesítek és teljesítek, amíg már megérkezem.

Nem bántó az nekem, az iskoláimat elvégeztem,

lehet, hogy másoknak is adhatna az oktatásom,

megismerve önmagukat, beengednének engem.

A legnagyobb gond az, hogy nem tartozom se ide,

se oda, tartozom hát a tudásom által mindenhova.

Magyarországon lakom, itthon naponta írok erre az

oldalra, máskor meg máshova, a julamami.com az

ami által megtalálnak az emberek, itt vagy ott is.

Nagyon  sokat tapasztalhattam a sokféle ember

által, aki megtisztelt és bejelentkezve, érkezett.

Adtam a tudásomból, kaptam a tiszteletből, a

 sok év alatt, adtam is belőle, nem keveset.

Jó szerencsét jó emberek, itt tartok,

kivárok, áldjon meg az Isten,

annyi pénzzel titeket,

ami nem ront

el benneteket.

Hatféle tenyér,

hatféle sors lenne,

ha ismernék azt az

emberek, hogy mi

van az ő tenyerükben.

Megvan rajzolva már a

csecsemő tenyerében is,

hogy gazdagságra, alázatra,

vagy kivárásra, született- e.

Hiszen a kettő közöttit, sem

ismerik fel az emberek, mert

csak a pénz általi gazdagságot,

ismerik jórészt. Sokan még nagyon

tapasztalatlanok ahhoz, nem fogadják

el, ha valaki lélekben, szívesen, él, mégis,

a gondolkodó agya által gazdagodik.

Íme, az 1994. évtől tapasztalom

azt, hogy ki ebben, ki meg abban

hozza a gazdagságát, s jó látni azt,

ha a pénzben gazdag emberek nem

romlottak el, a túl sok pénzük miatt.

Tiszteletem, megtetszett jönni, így

mondom, amikor az oktatásomra

jelentkezik a gazdagsága mellé,

szeretné megtanulni, hogy mit

fedeztem fel. Hátha jól lesz tőle

lelkileg akkor is, ha éppen nem

gyarapodik a megszokott módon.

Aki pénzbeni, gazdagságra született,

pedig szegény mint a templom egere,

ott van ahhoz is, leolvasni valóm. Ott

van a tenyerében a lehetősége,

vagy nem vette észre,

akkor, időben, tán

leutánozza a

többieket.

Mindenkinek

más és más az

ideje ahhoz, hogy

ki is tudjon lépni,

a megszokottjából.

Ott vannak az ő saját

kulcsaik a tenyereikben

az embereknek. Ahhoz,

hogy ki mikor is tudna, úgy

előre lépni, hogy másokat se

 csapjon be, ah. A lehetőségét

másnak ne vegye el, csak úgy,

mert éppen ahhoz van kedve.

A fordítottja is látszik, amikor

azt kell látniuk ott volt ám az a

rossz minta, a sajátjai számára,

s megjön annak is a maga kára.

Nagyon szép élettörténetek is

vannak ám biza a tenyerekben.

Mindenkinek más és más

hasonlók lehetnek, de még

egyetlen másokéval, meg is

egyezőt, nem olvastam le.

Amikor különböző a sorsa

az embereknek, de hasonló

életszakaszukban vannak,

a tapasztalatim alapján,

bevonzzák egymást. Úgy,

hogy azt sem tudják, mi

az amiért, szimpatikusak

egymásnak, mert annyira

különbözőek ők.

Ha ismernék

a tenyereiket,

felismernék az okát

azoknak a miérteknek.

Amikor, mint kisgyermeket

valaki, őt elhagyta, ott maradt

annak a hiánya. S ha azóta, nem

találkozott olyan erős lelkű

emberrel. Amit rögzített,

magzati szakaszában,

mint a hiányának a rezgése,

hát keresi azt, egész életében.

S ha valami hasonló rezgést

észlel az élete során, az

mindannyiszor, meg is

állítja, elgondolkodtatja,

mi is lehet, ami őt ott tartja.

Valaki azt mondta nekem,

csak egy emberről tud,

akit hetven éves kora

körül, beengedtek a

az ő beért, sikerébe.

Úgy, hogy anyagi javai

is lehettek már belőle,

mert előzőleg, vesztese

volt a próbálkozásainak.

Én most tartok ott, hogy

várom azt, beengedjenek,

megjöjjön, a vevője, eldönti,

hogy hasznos-e, az amit én

feltaláltam. Mert időt is

szán arra, az oktatásom

eredményességét ő

meg is tapasztalja.

Hiszen, hiszek az

embereknek, a született,

tehetségében, tisztaságában.

Megláttam a különbségeket,

abban is, hogy mindenkinek

van sorszerű, olyan dolga is,

amit akkor meg is old, amikor ő

rájön arra, hogy ott az ő ideje.

Amikor adni szükséges ahhoz,

hogy ne üresedjen ki lelkileg se.

Lépjen ki, a körbe csak körbe,

ismétléseiből, hiszen tudja, hogy,

ott van, megélheti már azt. Eljött,

számára, a sorszerű törlesztésnek,

az ideje, életszerű, adott, elérte.

Érett már arra, hogy azt amit

felvállalt, érdemben megértse,

hagyjon, maga után olyat is, ami az

 embereknek, a boldogulásáért jött

létre. S ebben az összevisszában is,

önmagához mérve, a lehetőségét,

megélve, megoldhatja a sorsát.

Van értelme, a sorsok kivárásának,

hogy a következő generációknak is,

legyen mire alapozniuk, ne menjen

minden a szürkeség, ürességébe bele.

A következő generációknak jó minta,

lehet, ha tisztelettel vannak, egymás iránt.

Abban is, mindenkinek más a megélhető sorsa,

más időben képesek, azt hasonlóan, teljesíteni.

Énszerintem, már, 8. éve annak, hogy körbeért,

az Isten adta lehetőségünk, azóta, aki azt

észlelte, már a saját sorsát megéli általa.

Így hát, nem lehetne, senkinek sem oka,

az irigységre, ha nem teljesített időben.

Édes Hazám Csodaszép, kérlek, nem menj

még, hiszen a széppel és a jóval, amit

mi ideteremtettünk, nekünk még,

meg sem jöttél, várunk régóta.

Nem adjuk fel, hiszen nincs

több Hazánk, csak ez az,

egy. Benne szeretnénk,

boldogulni, magunkat,

a tehetségünk általi,

teljesítésünkkel,

jól eltartani.

A születési

helyünket,

s azáltal,

a Hazánkat, úgy,

 gazdagítani, hogy az

egész életünkben adott,

beleteremthetőink által,

nekünk is meghozza a jókat.

Adjon az Isten, miden földi jóból,

mindenkinek, akinek van arra igénye,

mindenből annyit, ami éppen

 szükséges és a legjobbkor.

Szeretettel. Julamami