Ismered-e magadat,

tudod-e, ha nem

tartod be, a

 lelked,

szíved,

gondolkodó,

agyad általi

szabályokat,

pénzed az lehet sok,

lélekben, visszamaradsz.

Egészséges marad a lelked,

ha a saját ritmusodban éled

a sorsod, mert már elérted.

Nem várhatod senkitől,

hogy az életét, a te

ritmusodban

élje.

Nehéz

türelemmel

kivárni, a másik

életritmusában,

azokat, amiket,

már megéltél,

a sajátodban.

Nem is biztos az,

hogy visszakapod,

vagy mástól kapod.

Türelem és

alázat

lesz,

annak a

gyümölcse.

Sokat fogsz

tanulni belőle.

Az életünkben,

kapunk ilyeneket,

lehetőségként, ah,

hogy fejlődjünk.

A nehézségek

sűrűjében, azt a.

Takarít közben

a lelkünk,

ritmusban

a szívünk,

elfogadók

leszünk.

A tisztelettel

együtt jár, a

boldogulás.

A szeretet,

nem múlik, a

boldogság lett,

a barátja, mert

rajtuk van,

az Isten

áldása.

Jó szerencsét.

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel, Julamami

Oktatás közben, sokszor beszélünk,

a toleranciáról,

az elfogadásról. A tapasztalatom

szerint, mindenkinek a családokban,

megvan a maga hozott tehetsége.

A generációs feladata, ha

viszont, nincs aki

mindazt,

már,

észlelte

volna, akkor,

nagyon nehéz,

bebizonyítva is

elfogadtatni,

azt, hogy az,

ő dolga

lenne.

Abban,

az alapokat,

neki szükséges

megteremtenie.

Ott van minden,

láthatóan, érezhető,

minden apró részlete.

A gondolkodó, a lelkes,

a szíves énünk, táplálkozik

nap mint nap többször belőle.

Ha ismernék az emberek a saját

sorsukat, jó sok, feladatot adna,

nekik, nem mások életét élnék.

A sajátjukat felismerve, tennék

a rájuk esőket, tisztelnék, azért

is, a többieket. Nem az irigység,

töltené ki, a racionális énjüket.

Megkeresnék a két oldaluknak,

a kapcsolódási pontjait, hinnye.

A lelkes, a szíves, a gondolkodót,

hogy időben teljesítsenek a sorsuk, s

 a generációs feladatuknak megfelelően.

Ah, ne 70 évesen, kapjanak a fejükhöz,

hogy az ügyben, nem csináltak,

még addig semmit sem, hinnye.

Múlt nélkül, nincs jövő, se, alapja,

ah, a minőségibb életnek, hinnye.

Tanulni, fejlődni születtünk mind.

Akik nem gyakorolják, leépülhetnek,

elmehet mellettük, a minőségi életük.

Láthatják ugyan, vágynak utána, de nem

tesznek, semmit sem azért, hogy az legyen.

Önismereti oktatás, az igényesen értőknek.

Áldja meg az Isten, minden földi javakból hát,

azzal, akkor, amikor az a legjobb mindenkinek.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel, Julamami

 

 

 

 

A tudásod benned van,

ne szédítsen meg, a

 megcsillanó értéktelen.

Amit nem te teremtettél,

nem a tied, nem fejlődik tőle,

se a lelked, se a szíved, se az agyad.

Amikor kontroll nélkül cselekszel,

úgysem önmagad vagy.

Ha elrugaszkodsz,

a valóságtól,

azt hiszed,

különb vagy,

a többieknél.

Nem veszed

már észre ah, a

legfontosabbat,

az egyszerűen

nagyszerű életet, a

hétköznapokban.

Ha abban vagy,

tehetséges,

teremtsd,

a pénzt.

Ha túl

korán

éred el,

a legedet,

kiüresedsz.

Mivel, nem

tudtam,

bevinni a

könyvemet,

oda ahol látható,

írok belőle ide, hátha,

mégsem lett

unalmas.

” Nyösszentett,

a mocorgó, amikor

megfogta, a gyapjúszagú

a grabancát.

Egy fekete

szőrcsomót

rakott le, elé,

a rongyszőnyegre.

Jobban félt az tőle, mint

ő, mert amikor nyújtotta a kezét

feléje, nyikkanva, összehúzta magát.

  Pici fekete, se eleje, se vége, gubanc lett belőle.

Ijedtében egy kis sárga tócsát maga köré eresztve.

Na aztán, hiányzik még nekem, ez is, most moshatom fel,

morgolódik az erőskerű, nem igazán volt harag, a szavában.

Gyere, mutatja a kicsi árva a gubanc felé, az aprócska ujjaival.

Gondolt egyet, a szőrcsomónak látszó és megmozdult, s

 a kicsi árva lábfejére, letelepedett. Beletúrt a kicsi kéz, a

 sűrű bundájába, gyapjasnak érezte, mint, a régi barikát.

Azzal az érzéssel, a lábszárához szorította, az meg hagyta.

A gyermek ráhajtotta a fejét, mint egy kispárnára, elaludtak.

Már akkor látszott, ők ketten egy kupacban, elválaszthatatlan…

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel,Julamami

 

A sorsod ad-e tartást,

vagy másban találsz,

sikerélményt helyette.

Mondjad,

ah, belső

kontrollod,

 van-e neked.

Felismerted-e,

magadban, a jót

és a szépet, hinnye.

Fejleszted-e magad,

vagy a jólétet éled, s

a még jobbat reméled.

Netán, éled az életedet,

egy „kerengetőben”, ah,

körbe – körbe elszédülve.

Beállsz, a sorba, minden

rendben, azt is, elhiszed, a

 többieknél, különb vagy.

Nem tanulod az alázatot,

minek, hiszen, a jót, éled.

Nem is gondolsz arra, ah,

amennyit túlmentél azon,

amit a kontrollod jelzett,

az rávetül a következőre.

Nem törleszted a sorsod,

ismerete nélkül azt se, a

generációsan fontos

feladatodat, eh.

A lélek

esendő,

az életed,

a másoknak

az utánzása

is lehet, ah.

A tehetség,

keresi még, a

 kibontakozás

lehetőségét.

Nem mindegy,

jó minőségű-e,

az életed, a saját

sorsod helyett, ah.

Kiknek a sorsa felett,

döntenek, alacsony

szinten, hozzá

nem értően.

Mondjad,

mit terveztél

még, ha már,

sokszoroztad is.

Emberismeret, ah,

önismeret, hinnye, a

 messziről jött, azt a.

Nem látod előadni,

akihez, ide jöttek,

messziről is, minek.

Itthon találta fel azt,

ami kontrollálható.

Julamami a védjegye,

Magyarosan agyalós.

Jelezd kérlek, ha van,

a tudásomra igényed,

 felvállalod, érkezel.

Nem gondoltál még,

arra, eltéveszthetted,

talán, a járható utadat, ah.

Beálltál, a nemlétező sorba,

a túlzó minőségit ácsingózva.

Pedig mögötte is, ott kellene

legyen, a jó öreg tapasztalat.

Lehet, hogy ártottál azzal,

pedig nem is akartad, ah.

Óvatosan, nézzél körül,

tán észleled, ah, nem

egyedül vagy.

Mások is

teljesítenék,

generációsan,

azt, amit feladatul,

ők is, sorsnak hoztak.

Megalapozva mindazt, a

 következő generációknak.

A vezetés, nemcsak, rólad

szól, leginkább az érintett,

oly sokszínű tehetségekről.

Intelligensekről, szorgalmas,

emberiesen is törlesztőkről.

Bejárnák, a saját szintjükön,

élnék meg, a sorsukat, mind.

A saját Hazájukban, hinnye.

Várnak, pedig nem kaptak

hozzá, átlátható időt se.

Valaki megmondaná,

mihez képest,

tartunk

most

ott.

Azt,

hogy

merre

van az

előre,

tudjuk.

Nem is,

hátrálunk

ki belőle,

éljük a

saját

sorsunkat.

Legyen szép

ez a nap, a

holnap

hozza

meg azt,

ami a jövőt,

biztosíthatja, ah.

Óvatosan nyisd ki

a szemed, hogy

megláthasd, a

nyilvánvalót,

a neked is,

 lényegeset, ah.

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból,

szeretettel, Julamami

 

 

 

 

 

Ha nem érted, mi miért történik veled,

csak élsz bele, valamibe, ami

éppen esik, puffan,

vagy

divatosabb,

na meg mások,

azt mondják,

az a jó, hahó.

Van saját

sorsod,

neked is,

jó ha tudod.

Talán gondold

át, mielőtt elvállalsz,

olyat amihez nem értesz.

A fiókomban miért vannak,

kérdezés nélkül, IP. címek.

Menet közben tanulgatod,

vagy sokan csinálják, neked,

kifele jól mutat, ah, az fontos,

 legyen az a látszata, vezeted.

Mennyi kárt okozhatsz, azzal a

többieknek, akik már beértek,

haladnának a tudásukkal.

Hiába minden, nem segítenek

azon, a jól megcsinált hirdetések.

A múlt elmúlt, igyekezz, felvenni, a

jó ritmusát a jelenednek, ne csüggedj,

neked is van, szunnyadó tehetséged, ah.

Ha még, az irigységtől, megszabadulni,

nem tudsz, egyre inkább munkálkodik

benned, na az a pillanat az, amikor ülj

le. Gondolkodj el, mi a tárgya, a te

irigységednek, lehet, hogy az

már, régen megvan neked.

Belecsúsztál, magadnak,

azzal sok gondot okoztál, ah.

Jussod eszedbe, tanuljad hát

meg, hogyan kifele belőle.

Emberiesnek születtünk,

ne kopjon ki, belőlünk.

Amikor a mások sorsát

gátolod, biza, a saját,

következőidnek, a

 sorsát terheled.

Ne ígérj, ha azt,

betartani nem

tudod, hinnye, ah.

A tökéletes, az csak

az Isten, emberesedj.

Nem lehetsz ám,

attól értékesebb,

hogyha, a saját

barátaidat, a

 gyengéket,

tévútra

viszed, ah.

Rábeszéled,

arra, ami

csak neked

jó, hinnye.

Nem lehet,

mindig igazad

sem, másoknak

is van igaza ám.

Érvelni tanuljál,

ne vitatkozzál.

Győzz meg,

legyőzni

könnyű

engemet.

Nem harcolok,

se veled, sem ellened,

nevelnék, oktatnám, a

saját életminőségedért,

ah, a te, önismeretedet.

A saját sorsodat építsed,

ne a másokét rongáljad,

ne rosszalkodjál a jóban.

Inkább tanulj meg, élni a

 jelenedben, a múlt lehúz,

ha, magyarázata nincsen.

Alázatot gyakorolva élni,

belső tartás, méltóság az.

A testedet edzed, hinnye,

a lelkednek is megjárna.

A legfontosabb az lenne,

hogy annak, ami nem

jó számodra, még

időben

mondjál,

nemet.

Különböző,

lelkes, szíves,

gondolkodó

szinteken,

élnek az

emberek.

Aki már elérte,

a sorsát éli meg.

A saját sorsodban

neked is könnyebb.

Az első lépések,

a tiszta szavak,

tanuljad, hogy

ne ártsál

magadnak,

se másoknak.

Ha már látod,

a sorsodat,

mutatja a

helyeset.

Szép

napot,

kívánok

emberiesek,

tisztelettel

élni könnyebb.

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból,

szeretettel, Julamami

 

 

 

Ha jót nem tudsz tenni, másokról

csak a rosszakat sorolod, át sem,

gondolod ah, rád vetül az ártásod.

Becsüld meg a boldogulás pillanatát,

az érzékelteti veled, a sorsod elérted.

Ha megcsinálni maradsz benne abban,

ami nem biztos, hogy kényeztető, azt a,

megalapozod generációsan a tieidnek.

Mindenki hozott, generációs feladatot.

Tervezz, hogy amikor megéled, érezd,

az erejét a boldogulásnak, a hirtelen,

azt nem adja meg neked se, érzésben.

A fokozatosság mindenben a lényeg,

 közben megtanulod, a mihez képest,

hol tartasz, generációsan, fontos az.

Ami alapot biztosít majd, a következő

generációknak, abból tudják ki vagy.

Lehet punnyadni, a jókra és a szépre

vágyni, s közben semmit nem csinálni.

Meg is erősödik tőle, a lelkes, a szíves, a

gondolkodó éned, ha tudod mihez képest,

mit szükséges, még, a sorsodért tenned.

Ha ismernéd a generációs jeleidet, biza,

keresnéd a feladataidat abban és nem

érnéd be azzal, ami van, keresnéd ami,

 a megoldásodat, mutatja neked is, ah.

Nem hagynád hátra, tornyosulni se, a

saját feladataidat, a következőknek.

A gyermekedet akkor is szeresd,

ha más úton tapasztal,

mint te tetted.

Ha nemcsak

beleélünk,

naponta

fejlődünk.

Előbb – utóbb,

az leszel aki vagy,

engedd önmagához,

felnőni a másikat, ah.

Meggondolatlanul,

kérlek ne menjél,

önmagadért,

is eleget

tegyél.

Legyen

szép ez a nap,

tisztelettel légy,

hogy azt is kapjad.

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból,

szeretettel, Julamami