Igazolva látszik a gondolat,
a jó hangnak átható ereje van.
Vagyunk éppen csak, ahogy itt
lehet, mindenhol parancsszóra,
vág mint a lézer, alázat nincsen.
Nem is értem, hát tényleg nem
fontos, hogy a fokozatosság ott
legyen, tartásban, méltóságban.
Hova lesz az emberies, mindenki
úgy született meg, hova lett a tudás, a
hozzáértés minőségének fontossága, hinnye.
Általános műveltséget növelő”Tenyérolvasó”,
eladó, olyan embernek aki beviszi a köztudatba.
Nem szabadna ennek se, kívűl maradnia, ah,
tartást, méltóságot adhatna oda ahol nincs.
Ugye nem mehet át minden, ennyire másba,
számunkra akik hittük, a jót amit teremtettünk.
Továbbadhatjuk, oktathatjuk, nevelhetnek majd
mások is azáltal, hogy mi feltaláltunk egy fontosat.
Nemcsak egyedül lehetek ezzel én így, azt gondolom.
Azt a szépet kapjuk majd vissza, hiszünk magunkban,
a hivatásunkban, a emberekben, van az Isten, mi is
ide születtünk az sem lehet, sorstalan, véletlen.
Csalódottan állunk, hiszen nincs mire várnunk.
Igaz, nem álltunk be a nemlétező sorba, sem ide
se oda, élnénk a saját életminőségünket végre.
Mond mit teszel akkor, ha vannak hasonlók
a családodban, ők is ugyanezeket élik meg.
Édes Hazánk Csodaszép, ne menjél tőlünk
el ennyire messzire, hisz itt élünk benned.
Mind más feladatra és másképp rezegve,
külsővel, egymás kölcsönös megsegítésére
születtünk és mindannyian így is élhetnénk.
A saját tehetségünkben kiteljesedni is mind
szeretnénk, sikerélményeket megélni minden.
Hisz az a lelkünk, szívünk, a gondolkodó agyunk
tápláléka, naponta adagolva, egészségesen hatna.
Vannak akik korán elfelejtik mindezeket és
másokból merítenek, ah, kinevelik azt is,
ami természetes lehetne számukra, hogy
egészséges lélekkel élhessék az életüket.
Ha túl sokáig kellene úgy élniük, amit mások
várnak tőlük, az számukra nem természetes.
Elfogadnia a beszűkített életterét nem kéne.
Életszerűvé igazítani, nem kiüresíteni senkit.
A jelzéseket annak kellene vennie, aki abban
jól hozzáértően otthon van, vezetni született,
a legjobb tudása szerint, nem ártva teszi azt.
Ha nincs otthon, se a hivatásában harmónia,
önzővé válhat, nem akarja hallani, se látni.
Hiszen erősen más az, amit maga körül lát,
mint ahol kibontakozhatna az egyénisége.
Kinevelődik belőle, ami természetes lenne.
Az elvárás, a külső, az egymásra hatás is más.
Mint ami a lelkünkben zajlik közben, a bennünk
lévő a fontos kontrollunk is a belső hatásunk lett.
Tiszteletben tartva mindezeket, elgondolkodtató,
mikor s miért ment mellé valaki, aki eljutott már oda.
A hatásokat ki kell bírja, miért gondolta, hogy mindaz
a jó amit közösen teremtettünk meg, csak az övé lehet.
Miért nincsenek lelazító szünetek, vagy jól tervezetten,
különböző nehézségű, hatású mondandók váltakozva ott.
Valaki megint és mindig lesz, aki beáll a nemlétező sorokba,
akkor ha ugyanazok a hatások, átélve, rá erősebben hatnak.
Ott, vagy az egyik, vagy a másik az adó, vagy éppen ő a kapó,
ne maradjon benne, annak negatív hatását mozgásba hozza.
Van amit hoztunk, van amit meg lehetne tanulnunk, tudjunk.
Az egyik fejlődik, van aki úgy marad, s ugyanúgy mondogatja,
nem megy át az értőkhöz a hangja, szint alattiakat érint meg.
Így nem láthatják egymást, az is megtörténhet, jó barátok is
lehettek volna, mennének a maguk útját, egyszerűen járva.
Amikor körben állva csárdást járva, egymást megforgatva,
mindannyian mindent láttunk, rájövünk az jó és ad nekünk.
Ha még időben rájövünk, jobb ha mi mindent tiszteletben
tartva élünk, amiben lakik a jövőkép, mindenkinek van,
csak más kultúrában és teljesen másképp.
Ha nem tesszük azt amire születtünk,
mi ki sem teljesedhetünk, nem lesz se
tartás, sem méltóság és érezhetően.
Gyenge jel az kifele, az alacsonyat
vonzza be, bebújna az intelligens
bőrébe, láttatva azt, megtehette.
Minden családban lehetne egy,
az erősebb lélek, aki adja azt a
tanácsot, ami benntartja őket.
Az egészséges körforgásban
maradnának, vagy visszajutva,
már tudnák a körforgás is fontos.
Ne kívánd a más sorsát, ne vedd el
a másét, úgy sem lehet egyik sem a tiéd.
A sajátodat építsed, szépítsed, s mielőtt az
már megszokottá válna, s te nem fejlődnél tőle.
Adjál oda, ahol hiányzik, másoknak is fontos lenne.
Ha nem veszed időben észre, bevonzod azt amit nem
kéne, s jól megfog a kényeztetése, ott maradsz benne.
Fejlődnie a maga szintjén, erősítve azt amire született,
a Világban így lenne élhetően jó az élet, mindenkinek a
maga valójában, a saját szintjén, elégedetten élhetnének.
Az Isten adott tehetséget, lehetőséget, életteret, van minden
olyan embernek, aki be tudja tartani, éli a természetes rendet.
A belső tartására is figyelve teljesíthet, önmaga és a generációs
feladatai szerint, hogy ne hagyja el az egészséges körforgását.
Tiszteletben tudja tartani, hogy mindenki más, én úgy láttam,
a rálátásaim közepette, hogy az egypetéjű ikrek is másképp.
Rezegnek lélekben, szívben, gondolkodva, mellé is mennek,
ha egymást utánozni próbálják, úgy egyikük sem teljesíthet.
Ismerem mint a tenyeremet, nem véletlenül mondják azt sem.
Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”, az éretteknek.
Egy más minőségű élet az, a legegyszerűbben is, akkor, ha már
a következő lépést tervezheti, az előzőnél már megváltozott
helyett, mert rájött, csak ő tud intelligensen alkalmazkodni.
Hiába gondolja, hogy mások is életszerűen végzik azt, ami
a többieknek is jó lehet, ha azzal még tisztában sincsenek.
Beállni a nemlétező sorba, kiüresedve sorban, hiszen nem
ad az, csak visz mindent, amit lehet, átláthatatlan annak is,
aki kitalálta, már régen beleveszett, abba amit ő nem látott át.
Kilépve oda a saját, erős lelkes, szíves, gondolkodó határait sem
tiszteletben tartva, már rég lelakták, a feladatának fontosságát.
Az ember emberiesnek született, ha arról megfeledkezik végleg.
Már nem fér bele oda, ahol nevelkedett, ahova mindig vissza is kell
térnie, hogy felmérje, ahhoz képest amit hozott, kivé, mivé változott.
Az élet élni szeret, azon van, hogy minden lehetőséget megnézzen,
a lehetetlenben is rejlenek, élhetők, az alázat jól jön mindenekelőtt.
Hiszen ő nem sérül már meg, elég erős, a sok tapasztalás adta meg.
Belülről látni azt, valami ami a legfontosabb, Hazaértem állapotban.
Ha neked olyan nincs, tanulj meg időben, átlátni, kihallani, átérezni.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel.