Minden embernek, más és másabb az emberies határa,

önmagához van az mérve, tudnia szükséges, hol a mérce.

Onlyne utazóként vándorlok, egyszer azt mondtam,

készülök “amerikába”, évekkel később,

valaki rákérdezett, voltam-e.

Onlyne annak a rezgését

átélve, ott voltam.

Éjszakánként az

 interneten,

közlekedni

tanultam.

Aki oda

is utazott,

vajon átélte-e,

azt, amit én, az

emberiesnek maradt

segítőtől visszakaptam.

Nem veszítettem el akkor

sem, ah, megbízhatók voltak.

Átsegítettek engem, azon a nehéz

lehetetlennek tűnő időszakon, voltak.

Válaszoltak, azt mondták én is voltam,

amikor, senki más nem állt velük szóba.

A valakiktől, akiknek az lett volna a dolga,

tájékoztató segítséget sem kaphattam, ah.

Hozzáértőnek látszott, látszat maradt az.

Segíts magadon, az Isten is megsegít, jól

bevált módon, kihoztam magamat,

felfogtam, hiába várok másra.

Már vágyom nagyon arra,

hogy hazaérjek, ide,

ahol megszülettem.

Nem tehetem meg,

mert nincsen készen,

még az, amit tíz éve írok.

Ha van minőségi ok, oktatok.

“Nagykönyvnek” hívom, mert

egy igazi hozzáértő, 24 éve azt

mondta, amikor a tenyereimet

végigpásztázta az ujjaival.

Nem látta már, csak

foltokban, ezért az

ujjbegyeire bízta.

A sok rossz után,

úgy mondta nekem.

“Kisleánykám”, írsz egy

nagykönyvet, írd le minden

gondolatod, notesz legyen a

zsebedben, a “Világ” hasznára

szült az anyád. Egy napja volt

 akkor, hogy elvégeztem, azt,

ami miatt meghívtak oda,

a nemzetközi táborba.

Kivitték a létezésemnek

hírét, amikor hazaértek.

Az újságok, televiziós

csatornák felvételükkel

adtak hírt róla, létezem.

Azzal el is indultak, ah

megszámlálhatatlan

sokaság tisztelt meg.

Megtanultam kezelni

azt a helyzetet, nem volt,

az sem könnyű, de valahogy

semmi sem, az eddigi életemben.

Nem szabadna a könnyűvel eljátszani,

mert komolyan fogják venni. S ami abból

lesz, mert végigszokott menni, félúton

nem állhat meg, ah, semmi. Az élet

körforgás, a szavaknak ereje

van, ha nem átgondoltak,

akkor is hat, pont oda

ahol arra nem is

gondoltak volna.

Ami könnyen jött,

könnyen terjeszkedik,

nem látják át, mert jól

trükközik. Aztán mire

rájönnek, komolyan

kellett volna venni,

már, nincs mit tenni.

Körbeérve megmutatja

magát, az emberiesek látják.

Ah, emberiesnek teremtett

az Isten, mindenkit, ha

attól, messzire ment,

magára kell vetnie.

Minden szintnek,

megvan a sajátos

elvárható rendje.

Vessen magára,

aki tudta, mégis

túlment rajta, ah.

Megtalálják arra is,

a megfelelő szavakat,

nem azonosulnak azzal.

Szoktam mondani, elviszi

a balhét is az, aki a tetszetőset

mozdítja el, azt kezelni is tudni kell.

Ne menj túl magadon, mert nem óvhat,

senki sem, a még ismeretlen önmagadtól meg.

Az anyák, nem a hozzáértés nélküli, döntőknek,

kénye-kedvére szülték. A tehetséges, szorgalmas,

intelligens, okos, hivatásukat jól gyakorlókat, ah.

Tisztelettel élj, hogy szerethető legyél, youtube.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

Julamami

 

 

 

 

 

Múlt nélkül, nincs jelen, s mihez képest lenne jövő.

Eljön mindenkinek az idő, amikor számot

fontos vetnie, azokkal a múltjával

kapcsolatosokkal,

amik ott

lebegnek,

elrendezetlen.

Vissza – visszatérően,

újra és megint késztetve

arra, hogy tegyél eleget, a

 lelkiismereted kérésének, ah.

Tisztelettel rendezd el a múltat,

önmagadnak, időben másoknak.

Ha még nem tudod azt felvállalni,

vagy, nem lehet, magadat, annak

kitenni, a kezelhetőt keresd meg.

Hozd rendbe, a lelkiismereted.

A sok teher, megrogyaszthat.

Vagy átbillenthet akkor meg

már fölösleges, ugyan minek.

Elromolhat a belső tartásod,

méltóságod, könnyűvé leszel.

Naponta üresedve, gépiesen

éled tovább, az addig, lelkes,

szíves, gondolkodó életedet.

A múlt elmúlt, hát tervezd

a jövőd, a most biza,

nagyon fontos.

Ahhoz,

hogy

lássad

mihez

képest,

hol tartasz.

Kit bántottál meg,

akiknek a lehetőségét

elvetted, használtad fel.

Mint a magadéval, úgy

rendelkeztél felette,

kinézted már jó

ideje.

Úgyis

rendezted,

a tieddé váljon.

Nem törődtél,

azzal, kinek mit

okoztál, hinnye.

Könnyen jött az

neked, hát úgyis

megy majd tovább.

Mert nemcsak egyedül

kerültél a saját szinted alá.

Elsodortad az értékeseket,

vezetőt csináltál a gyerekből.

Amikor még felnőtté sem lett,

hamar elhasználódik, mint azok,

a méltatlanná vált helyzetükben.

Akiknek, a megérdemelt helyére

kerültek a könnyen mozgathatók.

Tettél olyanokat mások kárára,

amikkel, könnyen jutottál a meg

nem érdemelt helyzetbe, hinnye.

A jövő a küszöbödön úgyis megvár,

de ha nem rendezted el a lelkeddel,

egész életedben viheted a terheidet.

Ha ápoltál már életedben, gondoztál

idős elkészülő embert, tudod, amikor

itt is van, meg nem is, mondja a magáét.

Nem mindent tudsz beazonosítani, mert

a saját világában van éppen, önmagával

elszámolásban, takarítja a lelkiismeretét.

Vannak akik nagyon nehezen tudnak elmenni,

pont azért, mert nem tudják magukkal rendezni.

Igyekezz úgy élni, hogy ne legyenek, “lelkiterhek”

rajtad. Ne kelljen cipelned, mert nem jutottál el,

oda, hogy bocsánatot kérni legyél már képes.

Vagy amit elvettél másoktól rendezd vissza.

A hamis szót hagyd magadban, nem jó az,

idő előtt learatva, neked is sokat ártana.

Ismerd meg a tenyeredet, hogy ne mások

mondják meg, mit rajzolt az Isten oda bele,

nem mindegy, milyen oldalról olvassák le.

Figyelj a sorsodra, ne menj túl a védelmező

határaidon. Tartsd be a lelkednek, s szívednek

megfelelőt, bízd a gondolkodó agyadra a döntést.

Ne árts senkinek, ne bánts senkit sem, magadra is

vigyázz, mert mindenkiből csak egy van és nem is,

pótolhatja, senki más. Ne más legyen hát a hibás,

vállaljad fel, amire képes vagy még a szépben és

jóban, ne legyél állandó hárító tagadásban.

Tapasztalj és tanulj, ne satnyulj, hinnye.

Magadhoz képest tervezz, teljesítsed,

amire képes vagy, a jóban és szépben.

Ismerd meg, ah, különbözőek az emberek.

Ne várjad el, ami egyikben van, a másikban

meg olyan nincsen, de másmilyen, meg igen.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”.

Legyen sikerélményed, neked is bőven,

napi táplálékául, a gondolkodó,

lelkes, szíves, szorgalmas,

okos, intelligens agyadnak.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból,

szeretettel.

Julamami

 

Látszik, ami látható, tekinteten átható,

hahó, tisztelettel, szeretetben élni jó.

Ah, ha mindent akarsz, az élhető

sorsod mellett elrohansz. Nem

is tanultál, mások tanácsai,

által se boldogulsz. Még

azt sem vetted észre,

tájékozatlanul léptél.

Egy ügyet nyomtál,

a lelked alaposan

pőre lett tőle már.

Amikor a saját sorsát

nem ismerve,

él bele,

abba,

amit

nem ő

teremtett.

Látványosan

megalázóan éli,

az olyat, amihez

neki semmi köze.

Megfeledkezve

arról, hogy tán

azért adta neki,

a lehetőséget ah.

A sok ember, mert

feltételezte, ő érti,

ami, a módja annak,

hogy felemelkedjenek.

Onnan ahova nem tudják,

kiknek, a fondorlatos éhe,

vitte le, a kezelhetetlenbe.

Ha még azokkal is megvan

erősítve, amilyen szintre

mindenki vágyik már, jól

megérdemelten, hinnye.

Belepottyantva, abba,

amiről fogalma nincsen,

csak a szintje felett éli, ah.

Afelett él, ami a saját értéke.

Mi lesz így hát, azokkal, akik

belső tartásból, méltósággal,

végigviszik a nehezeket, ah.

Ha divatossá válhatnak, a

  jó tapasztalatok nélküli, túl

könnyen elfogadó üresek.

Ha kikopik, az, amit úgy

tudunk, erkölcsi  norma.

Mi marad azoknak, akik

végigviszik a nehezeket,

mert ők a következők.

Akik megadják a tartást,

méltóságot a sorsukban, a

feladataikat követőknek.

Ha tudáshiányosan erőből

nyomod, hét generáció az,

amit leterhelhetsz vele, hinnye.

Különös-e az, hogy a dicsérettel

nevelés, jó az intelligenseknek.

A felnőttoktatáshoz lett először

engedélyem, jóérzéssel vagyok,

aziránt, aki akkor látta, egyedül

 porszemként nekem nem megy.

Tájékoztatott hát, mi a módja,

hova forduljak, megoldódott.

Most továbblépni nem tudok,

várok egy jóérzésűt, aki

átlátja mi a jó ebben, ha

tudna róla sok jóérzésű, ah.

Szeretném már 7. éve várok,

oktatni, nevelni, képezni őket,

azzal, ami, már védjegyes,

amit feltaláltam, hinnye.

Különösen nevelés oldal.

Győzz meg, legyőzni, ah,

könnyű engemet, nem

harcolok, sem veled,

se ellened. Különösen

oktatnék, nevelnék, ah,

ha lenne esélyem arra.

Mutatja a születésekor

mindenkinek a tenyere,

a sorsát beleírta oda,

a teremtő Isten, ah.

A sok mindenféle

hatás következtében,

mindent elhisznek, ami

számukra átláthatatlan.

Megengedő a teremtő,

azoknak, akik végigjárva

azt amit megszabott nekik,

a sorsuk. Elértek oda, ahol,

jó minták lehetnek, nekik,

akik fejlődni szeretnének.

Segíts magadon az Isten

is megsegít a módja, ah.

Senki sem született hát

fölöslegesnek, ismerve

a tenyerét, megéli azt,

amit az Isten neki ad.

Két oldalunk van,

van aki a racionális

létet gyakorolja, mert

generációsan az a dolga.

Van, amikor, a jólétben,

nyugodtan élhet, hiszen,

a családja megszenvedte.

Nincs helye az irigységnek.

Azokban az élethelyzetekben,

amiket, odatett a sorsuk, ah.

Nem a könnyűt választották,

elfogadták, amit az Isten odatett,

megcsinálták az életüket és működik.

A nehezektől fejlődtek, lelkesen, szívesen,

gondolkodva élték, ami a feladatuk lett, ah.

Szívesen meghallgatnám, azokat a meggyőző

elméleteket, amiket úgy írt bele az Isten, mint

a tenyerükben lévő sorsukat az embereknek.

Út és iránymutató, minden apró jel, feladat.

Bocsánat, de én abban hiszek, amit látok.

Nekem adta a teremtő tapasztalásként.

Hát, adnám tovább, ezt a tudást, oda,

ahol tisztelettel, szeretettel várják.

Ne add fel, idő előtt ne válj le,

a Hazádat végleg ne hagyd el.

Ismerem, mint a tenyeremet,

tudom, apró porszemként,

várom a lehetőséget,

ahhoz, hogy átadjam.

Oda ahol értők vannak

és várakoznak, arra, ami

hitelesen megmutatja.

Nézz szét, látod milyen

szép, a lelkednek tiszta

tükre, mind így érkezünk.

Tiszta tudás, saját forrás,

élhetnénk a sorsunkat,

ha akik eldöntik, tudnák,

nem véletlenek az ő jeleik, ah.

A feladatuk, a saját tenyerükben sem.

youtube, felraktam egy pár mondatomat.

Tisztelettel élj, hogy szerethető legyél, a címe.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

Julamami

 

 

 

 

 

 

 

Ha nem becsülöd meg a jót,

mindent csak használsz,

a javadra szolgáljon.

Egy idő után,

elhasználódik,

pedig a dolgod

az lett volna.

Becsülettel,

visszavigyél

a hasznából

a körforgásba.

Legalább annyit,

mint amennyit

akkor ért,

amikor

csak

úgy,

volt

önmagáért.

Nem a tied az,

akkor sem, ha

csak te látod, a

lehetőségét.

Azt kívánná, a

benned lévő

tisztesség,

tárd fel azt,

s mindenkinek

aki érintett lehet,

lenne ott, lehetőség.

Pironkodik az aki, az

összefüggésében

látása miatt

hátrányos

helyzetből

tudja, hogy

hamisak.

Nem tehet

semmit, mint

kivárja, van az

Isten ő jól tudja.

Ha hazugságokkal

árasztod el azokat,

akik hisznek abban

amit mondasz,

végig is viszik

mindazt.

Majd

nézhetsz ki

a fejedből,

amikor azt

látod, magad

ellen csinálod.

Nem figyelsz

az egészséges

körforgásra,

magadat is

rongálod

általa.

Ha

beéred,

azzal, amiről

tudod, hogy

hamis, az

leszel általa

magad is.

Egyszer

fordulsz

ki,

utána

nehéz

lesz ám, majd

magyarázkodva

hitelesnek

lenni.

Ne

csak

használj

mindent,

becsüld meg,

adni tanuljál, ah.

Ha kikopott volna

belőled, mindannyian

hoztuk tudásként a jót.

Hinnye, ha nem tanítod

meg a zsengéket, még

időben. Önmagukhoz

mérve, az elvégzett

munka tiszteletére,

nem lesz hozzá kedvük se.

Ha nem kapnak megfelelő

módon, dicséreteket

sem, akkor pont

idejében, ah.

Kiüresedhetnek

mielőtt felnőnének.

Sem a tartást adó

mértékekre,

se, a sorsuk

méltóságot

adó határaira,

nem lesznek ők

érzékenyek sem.

Se a belső jelzéseikre,

a lelkes, szíves, gondolkodó,

elérhető szeretet, természetes,

hozott működésére se, hinnye.

A többieket elfogadó

tiszteletre, hinnye.

A szórakoztatásukról is

gondoskodhatsz majd, ah,

egész életedben, hinnye.

S generációsan sem látják

át, mi lenne a feladatuk,

hogy jól működjön a

háttér, a sorsuk,

s az őáltaluk is,

formált a családjuk.

Mihez képest hol

tartanak, kiknek

a szavaira figyelve,

kapják a működőhöz

vezető életvitelüket.

Előre megyünk és

nem hátra teljesítünk, hinnye,

hiszen megrekesztő , akkor az.

Ha egészségtelen elvárásokat is

generál, teljesíthetetlen marad.

Sikerélmények nélkül, megáll az

egészséges folyamat, hinnye.

Ismerd meg a saját sorsodat,

hogy tisztelni tudjad azt, ami

a többiekében, eltérő, hiszen,

mindenki, más sorsot hozott, hinnye.

Tisztelettel élj, hogy szerethető legyél.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

Julamami

Önmagad helyett mond,

kit keresel felelősnek.

Nem fejlődsz,

csak a

sablont,

az egy

ügyet

nyomod.

Nincs aki

pótolja, a

” hotenergia”,

az nem élő

energia, ah.

A saját sorsod

ismerete nélkül,

mit várhatsz el a

gyermekedtől.

Lefele visz,

kiüresít,

s máris

odalett,

az ami a

lényeged.

Jön az

alja és

nem az

alapja.

Jó lett

volna,

ha van

legalább

egy, aki

azt tudja.

Így nincs

annak, jó

folytatása.

Óh, kintről

való minden

csoda, tán

itt nem

vagyunk

érdemesek

mi is arra.

Tanuljad

meg, vedd

magadhoz

a tudást.

Mi a saját

szinted,

amiben

tágul a tér,

fejlődhetsz.

Magadhoz,

a családodhoz

mérjed először,

s ha az ott már

mutatja, ah

működik.

Nem

téríthet

el semmi,

attól, ami

önmagatok

szerint is jó.

Mindenkinek.

alap legyen az,

legalább ne árts.

Ha a leányok

túl lazák, nincsen

a fiúknak benne

férfias kihívás.

Túl korai az

aratás, ha

azt sem

tudja, mi

a tartás, oda

a méltóság, ah.

Tornában zajlik

az oktatása, ah,

oda a belső, s

az intim csoda.

Hát, ah, már nincs

kontrollja, hinnye.

Korán születnek

majd, nem számít,

hogy nincs beérve,

nőnek sem, akkor,

hogyan lenne, az

anyaságra, azt a.

Nincs vevőm arra,

amit én bevinni,

nem tudok,

megtanulva,

azt, ah, amit nem

hoztak, tartást ad.

Várom a vevőt, aki

betudja vinni, akár,

nagy üzletet csinál

belőle, ártani nem

lehet vele, tiszta.

Minden ember

mást hozott

tehetségként.

Tartásban és

méltóságban,

így születtünk.

Sok mosolygó és

kacagós lehetne,

a szigorúság,

szomorúság

helyett, ah.

Így is lehet

lazulni, ah,

tanulva.

Vannak, ah,

ha ráéreznek a

könnyűség ízére,

hogy mások se,

tudnak többet.

Nem a saját

kútfőjükből

dolgoznak,

kiszínezik

a sablont.

Egymást

legyőzve,

nem érvelve,

nem meggyőzve,

haladva, nő a távolság,

nincs összetett energia.

Csak csőlátásban haladás,

kiragadott szeletek, ah, nem

függ össze, semmi semmivel.

Ha túl korán engeded el, felnő

mielőtt,  gyermek lehetne.

A jóízű beszélgetések

helyett, a sablonok

adják meg azokat

a kihívásokat,

amikből merítik

a sikerélményeket.

Mivel nincs választék,

csak a mozgás tára és az

agyalós helyett a monoton.

Mintha menetelni tanulna

irányítva, de ezt, ő nem

 tudja, minden ízében,

a csőlátást fókuszálja.

Kéri a sikerélményt az

okos agya, az a tápláléka.

S az érzelmi intelligencia,

csak néhányaknak marad meg,

a többi koncentráljon a sablonra,

haladjon és elégedjen meg azzal.

A néhányaknak árnyékává válhat,

kiszolgáló, az intelligens agya.

Az érzelmi helyett, majd a

testek, felfokozott igénye

lesz kiszolgálva, hamar

kiég majd, félrerakva.

Igen alacsony szinten

állt meg, nincs ami pótolja.

Rá kellene jönni már, nem jó,

volt, az a minta, annyi volt és

nincs jó, életszerű hozadéka.

Sokan várnak még, a szintjük

alatt megrekedve, beszorulva.

Tanulj, fejlődj, ha nem teszed,

lemaradsz, kiszolgáltatottja

leszel azoknak. Akik pont

azt keresik, ki áll be, a

nemlétező sorba.

Furán sikamlós,

annak a szövege,

hinnye már, ah.

Erősen hatva,

átprogramozó

hatása lehet, a

könnyűség fele

terelve a zsengéket.

A szinteden észreveszed,

alatta, nem veszed észre.

Lelkes, szíves, gondolkodó,

a jelen és jövő emberiese, igen.

Nem hiányzik belőle semmi olyan,

ami az értelmes, jó minőségű életet, ah,

ne tükrözné, mint egészséges jövőképet.

A teremtő pontosan tudta, mit miért tesz,

ha mások szerint élsz, a saját sorsod helyett,

hol ilyen, hol meg másmilyen hatások érnek.

S mivel saját tartásod, méltóságod nincsen,

a másokét utánozod, azt, amit könnyebb.

Nem ismered meg a sikernek az ízét, ah,

ha a könnyűt éled, mint az összeütött

kaja, olyan lesz, az életminőséged.

Csak átmegy rajtad, mindenféle

hatás, összevissza leszel tőle,

nem ismered, a saját sejted sem.

Belső kontroll, lelkesen, szívesen,

gondolkodva élni és dönteni, ha

szükséges, megadja belülről azt,

az emberiesed, ki nem üresedsz.

Általános műveltséget növelő

“Tenyérolvasó” nektek, értetek.

Oktatás, nevelés, olvasd hát el.

A hamis szót hagyd magadban,

tanulj tisztán kommunikálni, a

 jó minőségű életnek alapja az.

A saját ritmusodban haladj,

ne ücsörögj, mert megülsz,

befed a körbefogó iszap, ah.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

 

 

 

 

Te aki a nem általad teremtett

szépben, s jóban topicskolsz,

nem hoztad, azt, a tudást se,

minek tanultál volna, hinnye.

Felvállaltad, vezetőnek álltál.

Ah, neked mi a természetes,

nem ugyanaz, mint a

többieknek.

Hozzá

igazodna,

a saját és a

generációs

feladatod, ah.

Ezért, lenne jó, ha

ismernéd, mit lenne

szükséges, tenned, érted,

hogy megértsed a miérteket.

Az adott körülményeken

belül is lehet, jól érezni

magadat a bőrödben.

A saját sorsodhoz

méred, megtalálva

a generációs feladatod.

Ah, azon belül teljesítesz,

amin belül hagyja azt a

sorsod, tehetséged.

Megoldod azt, amit

generációsan senki,

nem vett észre addig.

Vagy átugorva mindent,

több szinttel, feljebbre,

hamiskodod magadat.

S érvényre juttatod, az

akaratodat, álmaidat.

S te másik, nem tehetsz

semmit sem, az akaratosok,

megszabják, szerintük mit lehet.

Erős tükör az annak, aki vállalja

a döntéseiért, a felelősséget, ah.

Mások szerint élni, na azt is lehet,

akkor viszont ki teljesít magad helyett.

A belső hármasod jelzi ám, mi akkor a jó,

amiben fejlődni vagy képes és nem

a “punnyasztó”, ah, a látszatra jó.

“Szodén, viribülő, topicskoló”.

Ha azt gondolod, hogy az

amit teljesítesz, elég

ahhoz, kívülről,

minden

rendben.

Döntesz hát,

magad szerint.

Nem ártasz, úgy

ítéled meg, talán,

elég ahhoz, hogy

távol maradj.

Felfújod a

az orcádat,

lenézően.

Ne lásson

bele

az

életedbe,

senki se, ah.

Csakhogy, ott

vagy a kirakatban,

minden pillanatban.

Az egyetlen ami segít,

ne akarjál tökéletesnek

látszani, maradj szerény,

természetesen élj meg.

Abból amit te magad

teremtettél, hinnye.

Ha időben észleled,

hol vannak azok a

határaid, amik

még beleférnek.

Túlzottan magadtól

el nem térnek, lassan

meg és felismered, azt,

ami visszatángál, bizony,

a saját”jótékony” sorsod.

Kezdjed újra, még egyszer,

onnan ahonnan könnyűvé

váltál, a nemlétező sorba

beleálltál, hiába hát, kár.

Amikor új családot akarsz,

vedd figyelembe, akkor

élheted azt majd jól.

Ha, akiket letudtál,

maradhatnak olyan

életminőségben,

ahogy veled éltek.

Ha nem úgy teszel,

piszkálni fog majd,

a lelkiismereted, ah.

Elfordulhatnak tőled,

azok, akik komolyan

veszik a családot.

Ha úgy bánsz el,

a sajátjaiddal, ugyan,

hogyan bízhatnak benned,

ők, akik nem a rokonaid, ah.

Nem titok az se régen már.

Az intelligencia hiánya is,

pótolható sok tanulással.

Mi adja az embernek, a

 tartását, méltóságát,

hát az, hogy ahhoz

képest, amit

hozott,

kivé,

mivé

változott.

Hát ne csak

a pénzek által gyarapodjál.

Lelkesen, szívesen, gondolkodó

maradj meg legalább. Ne rontsd

el, azt, amit, a teremtő által hoztál.

Nem lesz köszönet abban sem, ha

túlzásra nevelődtek a sarjak. Nincs

mit tenniük, csak élvezik, maguk fölött

azt az életet, amit nem élhetnének meg.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet,

nem harcolok, sem ellened, se érted.

Ha nem igényled, a generációs jeled,

akkor is eltelik valahogy az életed.

A sorsok forgandóak, amit másoktól

elveszel, az nem a tied, leépül tőle a

lelkiismereted, azt a, hinnye, ne tedd.

Mert amikor már, megvan mindened,

kezdődik az üresedés, leépülés, hinnye.

Oktatás, nevelés, neked, érted, a sorsod,

ismerd meg és fel, hogy végleg el ne tévedj.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

Julamami

 

 

Amikor egy . védjegyes jelszó miatt ki tudom zárni a saját gépemből, magamat, az nekem azt jelenti, a szolgáltató segít a megoldásban. Itt a lapomon, amivel most írok, a klaviatura megdöbbentően saját  megoldásokat használ,  tragar szavak. A baratot, nem vetjük le, mint, jó időben, a kabátot. Hisz mi lesz veled, ha fázik  a lelked, a nagy rideg uressegben, kiuresedhetsz ám végleg.julamami vedjegy

Szeretet, szerencse, legyen

bőven a zsebedben,

hogy adni

tudjál,

ha arra

szükség

lenne.

Van aki

úgy él,

azt hiszi

ha neki jó,

akkor minden

rendben van.

Ugyan, hogyan,

miből merítenek

a segítők, ha velük

sincs rendben semmi.

Aki ezt elhiszi, hogy úgy,

is jól működik az emberies,

hogy rajta van a tengernyi

teher, tapasztalatlanul dönt.

Mindenhez szükséges ah, az

ahhoz megfelelő életminőség.

Őket leminősítve elvárni azt

ami, belőlük szakít, hinnye.

Senki sem megaláztatásra

született le, emberiesen,

tudja, mi a dolga, hinnye.

A fokozatosságot hihagyók,

ah, a túlzó jólétet birtoklók,

a rárakottak teszik azzá, amit,

az emberies belülről él meg, ah.

Mintha a feje tetejére állt volna,

kikopnak közben, az emberies

értékek, elfogadják az üreset.

A könnyűvel csábítóan üres

hatások, látják mindezeket,

az összefüggésében látók.

Lemaradsz, ha nem tanulsz

meg a gyermekeid nyelvén.

Az Általános műveltséget

növelő “Tenyérolvasó”. ah.

Az emberiesek kitartanak,

hivatásból, a nehezekben.

Ki, mivel számol majd el,

a lelkiismeretével, hinnye.

Kérdeznek a felkiáltójelek,

hogyan lehet, hogy ennyi,

okos, szorgalmas, értelmes,

tehetséges, intelligens ember

kerülhetett kéretlen helyzetbe.

A kulcs ott van a saját kezükben.

A sorsok, állnak és várnak, arra,

hátha jön valaki aki érti mindazt.

Kifordítva önmagukhoz képest,

mennyi félreértett mondatnak,

a beteljesedése lehet ez, azt a.

Szintkülönbség, ahol biza már

 az egy nyelven beszélőknek

is fordítók szükségesek, ah.

Kérdezés helyett, hinnye, a

 félreértettet teljesítette.

Egy Haza ez csak egy, itt

fontos megélnünk, mindazt

ami szépet, jót beletettünk.

A fokozatosság, az fontos,

attól lesznek az emberek,

tartásosak, a méltóságuk,

a helyére kerül, hinnye.

Ha nagyobbat lépnek

előre, mint amire

be vannak érve,

megnézhetik

magukat, ah.

A sikerek

helyett,

jönnek,

azok a

dolgok,

amihez

semmi

közük,

nem

lenne.

Amikor

lépcsőről

lépcsőre,

elérték a

“legjüket”,

már van

alázatuk,

ahhoz.

Nem

érzik azt,

mindent

lehet, nem

csábítják őket,

a lehetetlenek.

Kontrollálni

képesek.

Láthatunk

igen visszás

helyzeteket,

nem veszik észre,

amire törekedtek,

számukra nevetséges.

Leértékelő a többieknek,

viszont, ah, tiszta tükörként

tanulnak, jót, sokat belőle.

A simán törtetőknek,

onnan van a lejjebb, de

azt már, nehezen tudják

érzékelni. Hiszen annyira

akarják az érzést, megjár.

Se tisztelet, sem tudás,

csak az akaratnak a

sűrű energiája.

Jó nagy csapda.

Akik addig őket

tisztelték, az

elért eredményük

okán, már csak azt

észlelik, jól elszálltak.

A régiekkel már nem is

kommunikálnak, nagynak

érzik magukat. Nem gondolva

arra, újra elölről kezdődik ott

minden számukra. Mintha

az elért sikereik, nem

is lettek volna.

Akik azokat a

 vesszőfutásokat

végigjárják és nem

sérülnek lelkileg bele.

Akár jó vezetők is lehetnek.

Győzz meg, legyőzni könnyű

engemet, nem harcolnék, sem

veled, se ellened. Megélném

azt a jó minőségű életet,

amiért tettem eleget.

Oktatás, nevelés,

azoknak akik

értik, hogy

az értük.

Tartás,

méltóság,

megőrizve

azt, amit az

Isten mindenkinek,

megadott a születéskor.

Jó szerencsét mindenkinek,

aki a jóakaratát nem vetette le.

A benne lévő emberiest becsüli.

Nem váltja fel, valami könnyűre,

a nehezektől emberesedik, ah.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

Tudod-e már tisztelni önmagad, hogy

el tudjál fogadni,

másokat.

A sorsod

odarakja,

mi a feladatod.

Ugyan miből adnál,

ha hiányokat élsz meg.

Valamiről megfeledkeznek

menet közben az emberek,

ha nekik nem jó az, nem

szabadna felvállalják.

Jóérzéssel rögzíteni

azt, ami akkor jól

jött, amikor ők

bajban voltak.

Ártanak vele ah,

önmaguknak is,

ha, amikor lehet,

nem adják vissza.

Nincs egészséges

körforgás bennük.

Nem tudott fejlődni,

azáltal, a lelkük, ah,

se a szíves énjük, a

gondolkodó agyuk.

Se tartás, se méltóság,

ha nem figyelnek rá,

kikopik a hozott.

Nem fejlesztik,

kiüresedik, ah.

Miből adnál, ha

magadnak

sincsen.

Ha meg

már van

bőven,

többleted,

miért nem

adsz, oda ahol,

nem tudnak haladni,

pont azért, mert nincsen.

A sorsukhoz, önmagukhoz,

a tehetségükhöz mérve mindazt.

Azt látom, az egypetéjű ikreknél se

ugyanaz a sors, sem a sorsszerűség.

Ki mit kapott, abból többletként,

más meg hozta tehetségként.

Valószínűleg a teremtő,

arra gondolt, hogy

segíteni fogják

az emberek

egymást.

S akkor,

mindenki

elégedetten

élhetne, nem lenne

az irigység napirenden.

Adok-kapok egészséges

körforgásban vagyok, ah.

Meddig szükséges adni,

amíg van fölösleges.

Láthatóan pont

akkor van,

hiány

a

másiknál.

Valahol a túlzó

birtoklásnál,

megreked

az energia.

Nincs meg a

körforgása,

az áramlása.

Egyiküknél a

többlet, másiknál

a hiány, nincs aki

átlátná mindezt,

összefüggésében.

Tisztelettel, itt vagyok,

szeretettel látok minden

olyan érdeklődőt, akiket,

ezekről nem szükséges

meggyőznöm.

Hiszen

hiábavaló

energia lenne,

inkább adja magát,

a magához vehető.

A sajátjai mellé

beépülő tudás.

Többlettudás,

magasabb

lélekrezgés.

Megélik az

az emberek

a sorsukat.

Tudják azt,

mikor van

a telített

energia.

Ha időben

kezelni tudják,

a sorsuk hálás.

Még jobban

gazdagodhatnak,

kik és miben épp.

Tudják mikor hova

fontos a többletet

visszajuttatni,

hogy ne

vigyék

túlzásba.

A kiüresedés

helyett,

vissza oda,

ahol épp

a hiány.

Kezdenek

egymásra

találni az

intelligensek.

Nincsen már

tagadásban

sok ember,

keresik a

hasonlókat.

Összetett tudás,

összefüggésében látás,

magyaros a gondolkodás, ah.

Ne vállalj vezető szerepet, ha

 nem látod összefüggésében.

Sanyarogni fognak azok,

akik meg látják mindazt,

s nem kapnak lehetőséget.

Felszínen csak a jót keresni,

többletben tapicskolni, ah, na

azt is lehet, a minőségi élet, az

maga a megélhető nehezek.

Tartás, méltóságot ad az,

 belső tartást igazgat.

Oktatás, nevelés,

bejelentkezéssel.

Magyarországon,

Pakson a Hergál

Házban, szeretettel.

julamami@gmail.com

+36 30 2470 589 számon.

Julamami

 

 

 

Mi a jó és szép neked, mert másképp látjuk mind.

A saját belső tartásunk, méltóságunk,

jelzi, aktuálisan,

mi jó nekünk.

Lelkesedés

nélkül, csak

élnénk bele,

amibe éppen

lehetne.

Na de,

őszintén,

tisztán,

lelkesen,

gyermeknyi

tisztasággal,

jól figyeljél

arra, akid

van.

Ha a

 sorsod

gazdagságot

mutat, akkor is

az vagy, ha még

nem számolhatod.

A rezgése már ott,

nálad, meghozza

azt, ami által,

megcsinálod.

Hiába

minden,

ha nincs

benne, a

sorsodban.

Hirtelen mások

lehetőségeit

felhasználva, a

hiszékenyeket

kihasználva,

gazdag vagy, ah.

A látszat mögött,

a valóban értők.

Nem lehet a tied,

aki hozzáértő, azé.

Tartást, méltóságot ad,

azoknak, akik, már ott

tartanak, generációsan.

Mert, ha alapok nélkül

megvan mindened,

a motiváció, a

többiekhez, ah,

elveszett, hinnye.

Erősen időleges

az csak, azután,

hamar ott a

váltás,

vissza

oda.

Ahol

túlmentél,

azon, amit a

teremtő adott.

Mint lehetőséget,

sorsszerűen van,

generációsan,

elérhetted,

azt, ami a

legmagasabb

számodra és

a családodnak.

Persze lehetne, a

saját kútfődből

is megoldani.

Ha nem

tértél el,

túlzásba

nem estél.

Szűk az a

lehetőség,

amit neked

engednek.

Miért is

tisztelnének.

Általuk lettél

oly gazdag.

Mennyit bír

a lelked,

a szíved, a

gondolkodó

agyad, akkor,

ha mások

mondják

mit

tehetsz.

Nincsen

 szinted, se

a sikeredet

nem élheted.

Megoldódik

az, sorsszerűen,

ha szerencséd van.

Gondolkodva dönts.

Vissza az eredőhöz,

szoktam mondani,

amikor szükséges

az ismétlés ott.

Mit akarsz,

ha elérted

a csúcsod.

Becsüld

meg azt,

amit az

Isten

adott.

Hiszen

hiányzik

az alap,

anélkül

meg, nem

áll a saját

lábán senki.

Hamis áradat.

papírforma, ah,

nem néz senki

sem utána, ah.

Legyártja,

ha bejött

másolja.

Nincs ki

kontrollálja,

nem értenek

hozzá, hát

hagyják

menjen.

S ami,

közben

legyártódott,

kibogozhatatlan.

Jár az öntisztulás,

körbe, mint az Isten

malmai, alaposak.

Állj meg a talpadon,

a tudás az benned van.

Pont arra van szükség,

hogy  térlátással, azt

nyugodtan, a saját

ritmusodban,

megoldjad.

Tedd azt,

amit lehet,

azon belül,

ahogy lehet.

Állj a sarkadra,

cinkos aki néma.

A hibák is  azért

vannak, hogy

kibogozva azt,

megoldják,

azok, akik

ahhoz

értenek.

Kapjanak

lehetőséget,

a tehetségesek.

Sortalanul ah, ne

lődörögjenek, a

Hazánknak a

színe- java,

belőlük is,

válhatna,

hinnye.

Az okos marad

a saját ritmusában.

Nem mások mondják

meg azt, hogy ki vagy.

A belső tartásod az.

Akkor se állj le,

igazodj ahhoz,

amihez képes,

a jóban, a

szépben,

most vagy.

Kommunikálj,

ott ahol szükséges.

A hamis kuncsorgást

halljad ki, meg azt is,

amivel körbefonna.

Senki más nem

tökéletes, csak az

Isten, ne törekedj

a helyére, hinnye.

Hallgat, nem beszél,

egyedül dolgozza fel.

Azt, amihez a hozzáértő

ott nem adott, gondolkodni,

megadatik a megoldás ahhoz.

Kész a mű, aranyos a kösöntyű,

az irigyek serege veszi már körbe.

Mindenki fölé kerekedni, hinnye,

azt szerette volna ah, nagyon, íme.

Valóban boldog vagy, abban amit

másoknak adott, lehetőségként

a teremtő Isten. Hiszen észleled,

nem boldogulsz, túlmentél rajta,

ott volt a boldogulás bugyra, ah.

Mindenkié lehetett volna, s lett az,

   csak, a lenéző élvezkedőké, hinnye.

Egész életedben, boldogulhattál

volna, ha beéred azzal, amit lehet.

Amit a sorsod, generációsan jelez.

Ha elérted, a legedet, állj meg,

gondolkodj el, honnan jöttél,

menyire mentél már túl.

Ne, hogy belecsússz,

a tiszta élet helyett,

dőzsölsz, piszkosul.

Onnan csak egyfelé

visz az út, nem lehet

kiemelkedni, hiszen,

mindenki arra vágyik, ah.

Pedig a nagyság belül van.

Ismerd meg a sorsodat,

a tenyeredben ott van.

Tanuld meg, használni,

azt amit az Isten neked

szánt, boldogulásul, ah.

Ne árts, senkit ne bánts,

magadra is jól vigyázz,

nem pótolhat téged

sem, senki más.

Ami tavaly

tiszta volt is,

kontrolláld, most.

Szerencsés napot.

Magyarországról,

Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

Julamami

 

 

 

Addig evickéltem, amíg kizárt a

saját gépem, így hát,

máséról

írok.

Úgy

gondolod,

ha nem adsz,

lehetőségeket

az intelligenseknek,

majd, fogy a számuk.

Kicsit nézz körül otthon,

akivel nem boldogulsz,

talán tanulhatnál tőle.

A tapasztalatom az,

minden hetedik,

megadatik, ah.

Magad

ellen

vagy,

amikor,

tudod, ah,

másoknak,

mégis ártasz.

A sajátjaidnak

a jövőjét rontod,

amikor nincs meg,

az egyensúly, mert,

minden egyoldalú, ah.

Két lábon állni tanulnak

itt, a lelkesek, szívesek,

vagy a racionálisok, ah.

Sokfélék vagyunk ám,

serényen dolgozik az

agyunk azon, hogy

kontrolláljon.

Ne

menjen

túl, a lelkes,

szíves énünk,

a szívességünk, a

 túlzó pénzeseknél,

ah, természetes.

Pedig, jó minta

is lehetne,

tisztelettel

legyél feléjük,

akik segítettek.

Ne menj át, ah,

zsugoriba, kár

lenne érted, ha

már csak a

  racionális éned

működhetne, ah.

Ha felborult az

egyensúly, csak

a látszat marad,

nem tisztelnek,

azért amiből nem

adsz időben, hogy

megtudjad, ah, mit is

jelent átérezve neked.

“Emberies” maradtál,

 meg gazdag maradsz.

Hiszen generációsan

megoldották azokat

a feladatokat, neked

az alapként megvan.

Tanuljál meg, a saját

idődben adni, ah, ne

 kelljen, ha kéred, ha

nem, kapni, hinnye.

Abból adni amiből

a többleted van,

egészségesnek

maradni, benne

a körforgásban.

A motivációért.

Hiszen amikor

már mindened

van, üresedsz.

Nem igazi, csak

látszatosra kész,

nem gondoltak rá,

mennyit árthat az.

Ah, hozzá fordulsz

segítségért, majd

megtudod, amiről

magad is döntöttél,

s könnyen vettél.

Ha a látszatoshoz

tanácsért mentél.

Győz meg, legyőzni

könnyű engemet,nem

harcolnék sem veled,

se ellened, feltaláltam

valami fontosat, azt

oktatnám, nevelnék

a rajzos formájával.

Íme az emberies

nyelvezete, ah.

Várom azt az

embert, aki

megtanulva,

tudja, mit

vesz

meg.

Oktatás,

nevelés,

azoknak,

akik

értik, a

miértjét.

Nem tehet,

nagy emberré

a tengernyi

pénz sem.

Ha az

emberiest

hagyod,

kikopni

belőled, ah.

Kontrolláld

magad, egy

tanácsadás

által, itt

nálam.

Akik be

akartak

csapni,

magukkal

tették azt.

Nekem

annyi a

feladatom,

felsorolom.

Befolyásolni

magamat, na

azt, nem

hagyom.

Tisztán, azt

ami ott van,

leolvasom.

Sorsolvasás,

neked, rólad,

érted, abból

csak egy,

a tied.

Megőrzi,

a tenyered,

amit, már a

születésedkor

belerajzolt az Isten.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból.

 

Szeretettel, Julamami

 

 

 

Nem tanulna, minek, inkább

beállna, a már túl

hosszú sorba

főnöknek.

Hiszen,

arra

vágyott,

eddigi

életében.

Megirigyelte

az okosakat,

a tanultakat, ah,

az intelligensek meg,

 szinte ellenségesek számára.

Mit képzelnek, hogy ők olyan

egyszerűnek látnak mindent.

Miközben dirigál, látja ám,

húzogatják a szájukat,

nem fogadják azt,

szívesen tőle.

Osztja az

igét,

ami

jónak

tűnik

számára.

Jól begyakorolta,

nem vehetik észre,

a mögöttes, nem

érdekli,

úgysem

tudja.

Rájött,

mivel tudja,

hálára késztetni,

azokat, akik ki

vannak neki

szolgáltatva.

Kérni nem tud,

megrendeli,

közli,

kiosztja.

Ha vétene

úgy csinál,

mintha

meg sem

történt

volna.

Minek tanulnia,

elég, ha van róla

papírja, megvan

oldva, hinnye.

Minek tanulnia,

ha tanácsokat is

adhat, elég jó

színezetet

mutatnia.

S kész

a mű,

remekmű.

Minek a

tanult,

az okos,

akinek van

tehetsége.

Az intelligenseket

lábtörlőnek használja,

tán engedély van arra.

Gratulálok, hatalmas az

alkotás, tükörnek sem jó,

hiszen régóta vakotás.

Ha beállsz a nemlétező

sorba, majd megbánod.

Magad  szerint helyett,

mások jövőjét gyártod.

Az egészséges körforgás

megmarad jó mintának.

Ritmusosan halad, amíg, a

tiszta tudás szintjére viszi,

megérdemelten most, a

nagy tudásúakat.

Ha eltévedtél

volna, igyekezz,

tisztulj fel, láss hozzá,

rugaszkodj neki még egyszer.

A Világ nem fog alkalmazkodni

hozzád, a te feladatod, hinnye.

A Hazádat végleg ne hagyd el.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

 

Ne add fel, meggondolatlanul

ne válj el, a Hazádat

végleg ne

hagyd el.

Az mind

te vagy, amit

megteremtesz.

Akkor, miért is

landol minden

csak tenálad.

Bocsánat, talán

nem vetted észre

rajtad kívül még,

vannak a többiek.

Nem lehet minden

csak a tied, akkor

miért születtek

volna ide a

többiek.

Ott vagy ám

mindenben.

Azt mondod,

alapozod a

közös jövőt,

a többiek

hisznek

neked.

Ne nyúlj

emberhez,

ha önmagad

sem ismered.

Még a múltbéli

elvárásoknak

teljesítesz.

Mi adja a

tartásodat,

ha elválsz,

s mindent,

le tudsz.

Mintha

közöd

sem

lett

volna,

hozzá

soha.

Miből

ítélnek

meg a

sajátjaid, ah, ha

minta vagy, hinnye.

Abban a minőségben,

amihez szoktattad,

az életük során.

Mindaddig,

őket,

amíg,

másképp

nem gondoltad.

Hisz, azt sem ők

döntötték el.

Ha úgy tudsz

gazdagodni,

csak hinnye.

Nem tisztelve

a tehetségeket.

Se, másokat, akik

abba a munkájukat

adták bele, le tudsz.

Nem fizeted ki, azokat,

akik tégedet gazdagítottak,

lelkesen, együtt a gyarapodásban.

Nem gondolták volna, rólad, hogy

a saját jólétedért teszed, ah, mindazt,

magadat bebiztosítva, s minden a tied.

S mindenki mehet, amerre lát, így járt.

Van-e éjszakánként gondod ezekből,

vagy nyugodtan alszol mindezekkel

együtt, hiszen, meg vagy róla,

győződve, neked azt lehet.

Senki sem tökéletes, az

csak az Isten, szerintem.

S amivel az emberies már nem

bír el, odarakja, azt, a természetessel.

A teremtő, azzal oldja meg, mielőtt az

egyensúly felborulna, hát segít, ah.

Sokat tapasztalva, sokat látok,

azt gondolom, mindenkinek,

jó lenne ismernie, a sorsát.

Nem követnének el, annak

a felismerésével, ekkora

hibákat az emberek, ah.

Magamat nevelve, nekem

könnyebb volt átlátnom,

amikor már tudtam, azt.

Mi miért volt, van úgy,

elfogadóbb lettem,

azzal is ami által, le

 lettem fékezve, ah.

Aki már felismerte

mit miért szükséges

megélnie, tervez, még

akkor is, ha, úgy néz

ki, ah, az lehetetlen.

Tartást, méltóságot ad,

ha végigmentél átélve,

mindazokat, amik rólad,

s a családodról szólnak.

Nem nyafogsz, csinálod,

nem magyarázod meg,

ha nincsen, ah, kinek.

Ha tudod azt, hogy

bohócot csinálnak

belőled is, hinnye.

Ne magyarázkodjál.

Nem értenék, simán

gügyének néznének.

Majd, akkor jönnek

rá, kivel mit tettek,

ha megélik azt ők.

A sors kegyes,

odateszi azt,

törlesztési

lehetőségnek.

Nem biztos, hogy

könnyű lesz, de ugyan,

kinek kellene a könnyen

megélhető, felszínes.

Ha tapasztalva

haladhat és

amiben a

szerettei

majd

élnek.

Tiszta, biztos

alapot hagy.

Ne féljél,

megtapasztalni,

 kontrolláltan az újakat. A

felszínen nem fontosat mutatnak,

a nehézségek sűrűjében, azok.

Viszont, a megoldások is

élhetőek, ott vannak.

Általános műveltséget

növelő “Tenyérolvasó”,

azoknak, akik értik.

Az oktatás, nevelés,

által, megtanulnák,

ez emberies nyelvet.

Azt a szintet viszik,

amit, generációsan

elődeik megcsináltak.

Elvégzik a sok nehezet,

hogy a saját szintjükre, ah,

egészségesen kerüljenek.

Tisztelettel éljél, hogy

szerethető legyél.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel,

Julamami

 

Kérlek, ne add fel, tapasztalatlanként,

ne válj el, a Hazádat végleg ne hagyd el.

Kommunikálj az Istenért, azért adott szót

a szádba, az Isten, oszd meg másokkal, ah.

Egymástól tanulunk, mind valamit hozunk.

Amikor, nem arra a feladatra születettek,

élvezhető bőségként élik meg.

Azt, ami a veleszületetten

hozottakban úgy van meg,

hogy hasznára mindenkinek.

Térlátással nézi azt amit éppen,

átlátja, kihallja, megérzi, mindazt,

amit a többiek abban az ügyben nem.

Hiszen, ha valóban így teremtette volna,

élhetőre az Isten mindezeket, akkor csak,

a sokból, néhányaknak adathatna meg.  Az,

a minőségű életvitel, ami megjárhatna,

a maga szintjén mindenkinek.

Se nem sanyarogni,

sem hivalkodni,

mindenkinek azt

megélni. Amit már

generációsan odatett a

 sorsa, a család megdolgozott

azért, a jó minőségű életvitelért.

Mindenki elégedett lehetne a saját

sorsával, ha azt építhetné, lépcsőről

lépcsőre, hogy tapasztalata is legyen.

Könnyen lehet, hogy ő az első, abban,

aki észreveszi azt, amit többiek nem.

Úgy, generációsan, ő törleszti azt le,

tovább már ne menjen a hiány sem.

Meg, az arra való érettsége, ne az

legyen a kirakatban, akit éppen,

felkészítenek, a jólétére.

Mert feltételezik,

hogy nem volt,

nincs bővebb

választékunk.

Akkor, ha nem a

kiválóak, az okosak és

 intelligensek, ahhoz értők,

kerülhetnek ah, a Hazánkról a

kirakatba. Vagy, ha összevissza,

érdemtelenül kapható, az érdem.

Bizony az, hinnye, ah, leminősíthet,

mindannyiunkat, mintha itt nem,

 fejlődhetnének, az emberek.

Pedig, mekkora itt, a bőség,

a hozott tehetségesekből,

intelligensekből. Talán nem

is tudnak róla, gyakran meg

is lepődnek, ha kimondom.

Látom az intelligencia jelét.

Általános műveltséget növelő

“Tenyérolvasó” a már értőknek.

Ők, a saját hozottjukkal, a sorsuk

szerintikben csak vegetálnának, ah.

Győzz meg, legyőzni könnyű engem,

nem harcolnék, sem veled, se ellened,

oktatnám, nevelnék, ha már lehetséges.

Áldjon meg az Isten, minden földi jóval

mindenkit, a jóakaratúakat a sikerrel.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból, írok nektek, szeretettel.

Julamami

 

Lehet úgy is élni,

 átszunyókálva,

az egész életet.

Lehet, az itt is,

vagyok, ott se

vagyok, által is.

Majd lesz valami,

s amikor, valóban,

lesz valami. Ah, ami,

senki számára, nem

értelmezhető, mert

készen jön elő.

Nem tervezhető

ami utána jön, ah.

Figyelj, kikre bízod

magadat, amikor te,

kontroll nélküli vagy.

A földön keresd a talajt,

elszállt maradsz, ha nem

jó kezekbe kerülsz, ah.

Kiknek a sorsa, s

  kiknek, a sorstalansága,

egy váratlan döntés, vajon

hány embernek a

sorsát

rendezi

át.

Élték az

életüket, addig,

úgy tudták, rendben

van. Hiszen gondosan,

tervezve haladtak, ah.

Valami, ami fordítva

sikeredett, nem az

emberiesekért lett.

Hiszen ők, nem

ártanának

senkinek,

segíteni

születtek, hinnye.

Egyszer csak egy

hirtelen, nem

tervezhető,

hatás

átrendezte,

egy pillanat alatt,

s teljes egészében, a

 biztosnak hitt sorsukat.

Mi lenne ha tudnának

róla az emberek, hogy

mindenkinek, megvan

a maga sorsa, hinnye.

Talán elgondolkodnának

rajta és jeleznék előre,

jön a forgószélszerű

változás, hinnye.

Ami maradhat,

a méltóság

a tartás,

A belső

kontroll.

Az ember

tervez,

Isten

végez.

Nekem

mindegy

mi az, ami,

által elhiszik,

van felettünk.

Még valami, én

valakinek érzem.

Olyan, teremtő,

ami sokkal

nagyobb

az

embernél, ah.

Nagyon sokan,

 Istennek

nevezik.

Ha már

látod,

mi

mindent

nem tettél

meg, hát

ideje

elvégezni

a jót és a

szépet, ah.

Tekintettel

lenni a többi

emberre is.

Senki sem

született,

fölöslegesnek.

Nem ártok,

nem bántok,

magamra is

vigyázok.

Sokszínű a

paletta a

világban.

Had legyen

mindenkinek

saját sorsa, ha

az Isten, úgy

akarta, ah.

Az ember

azt, meg,

miért is

változtatja.

Ha nem az

ő sorsa, ah.

Ismerd meg

azt, amiről

csak  úgy

tudtad,

van

valami.

Ami, hol

fékez,

máskor

meg

adja a

lehetőséget.

Úgy is, ha nem

is tervezted.

Ha túlmennél,

már fékezne, ah,

figyelmeztet, adja

az erős jelzéseket.

Belső kontroll nélkül,

csak leffegnek sokan,

sorstalan, pedig, ha

tudnák, milyen jó

dolguk is lehetne.

Ha nyugodt lélekkel,

élnének, azt éreznék

belül, minden rendben.

Hisz nemcsak, önmagukra,

az emberekre, a környezetükre is,

 életszerűen, fontos lenne, tekintettel

lenniük, hogy kerek legyen, a Világuk.

Szép napot kívánok, jó érzésű emberek,

tisztelettel, szeretetben élni könnyebb.

Magyarországról, Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

Julamami

 

 

A testedet edzed, takarítod,

talán nem is gondolod,

hogy a lelkednek

is megjárna,

ha lehetne,

már ma.

A szinted

alatti feladat,

huzamosan árthat.

Ha a szinteden vagy,

miért lenne szükséged,

a hangulatjavító bulizásokra.

Járjál, gondolkodó társaságba,

egymás többletéből tanulva, ah.

Ki, mikor van beérve szülőnek, ah,

később már nehéz lesz azt a szép időt

bepótolni, amit velük lehettél volna, ah.

Ne várjad tőlük, amit nem tanítottál meg.

Félmegoldással, nem lehetsz, sikeres sem,

 az odaadás, odafigyelés, adja a minőséged.

Van, hogy későn jönnek rá, mit jelentett, az

amit, családnak hívtak, már szétszéledtek.

Minden családban van, összetartó karakter.

A véreidhez tartoznod, fontos volna, akkor

is, ha nem fenékig tejfel még, adni születtél.

Ha csak az elvárásoknak, az igazadnak élsz,

nem lesz belőle minőségi, felelős kapcsolat.

Sértődésedben, mindent neked akarsz már,

 úgy,  kikopik az emberies belőled, hinnye, ah.

A szinteden tudsz segíteni is csak, alatta ah,

olyan mintha a feneketlen kútba pottyanna.

Neked mi a adja a tartásodat és a méltóságodat,

nekem az, ha tudom, generációsan megcsináltuk.

Elsimogattuk azt, amit valaki felelőtlenül és csak

magára gondolva, elherdálta ah, eseti bánatában.

Ah, ha úgy akarsz, híressé lenni, másokat taposol,

eltakarítod, láthatatlanná teszed, hírhedt leszel,

generációsan gyártod, magatoknak, a gondot.

Addig alázol mindenkit, amíg, megalázódsz,

elveszíted vele a tartásod, méltóságod, ah.

Ha, lelkiismeret furdalással bulizol, minek

magyarázkodni, nem segít helyretenni sem.

Igazítsd meg a belső tartásodat a sikerhez.

A saját, jó minőségű energiád a tükröd,

ne a könnyűt éld, a minőségre figyelj.

Könnyű kibillenni, nehéz visszatérni,

ha nem figyelsz a minőségre, hinnye.

Igen gyorsan, ki lehet ám billenni, a

biztonságot nyújtó saját rezgésből.

Felelős vagy, azért, amit teremtesz,

a túl laza, leminősít alaposan téged.

Odalehet egy vásott pillanatban  az,

amiért tettél, egész életedben, ah.

Tartáshiányos leszel, kintről nézve.

Ha már tudod mi a sorsod és kinek

a félbehagyott feladatát folytatod.

Alapot ad az, a jó minőségű élethez.

Amikor, az Általános műveltséget

növelő”Tenyérolvasó” során, mind

eljutnak, a pillanathoz. Amikor

érzik, tudják, megtörténik az

oldás, köszönik jól vannak.

Nincs szükségük semmi

rásegítésre, ott van a béke.

Egyenlő a siker rezgésével,

átéled, elégedettség érzés.

Boldogok szeretnének lenni

az emberek. Észre sem veszik,

ha abban, ami fontos nekik, már

boldogulhatnak, ah, boldogok is.

Ismerd meg a sorsodat, legyen

tiéd a tegnap, a ma, a holnap.

Felszínen élni, kikerülni a

nehezet, azt is lehet.

Az értelmes élet,

 néha könnyebb,

máskor nehezebb,

megerősít az téged.

Figyelj a tartásodra,

méltóságodra, hinnye.

Időben, jó helyre tedd,

a többleted hozadékát,

nevesítsed magadat, ah.

Lám túl tudtál lépni azon,

ami csak rólad, érted szól.

A jó minőségű életnek a

  lehetőségét, teremtve,

nyújtva a többieknek.

Ha elrontod, a hitelesed,

ami marad megkeseríthet.

Adjon az Isten minden földi

jóból, annyit és akkor,

amikor az a legjobb.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból, szeretettel.

Julamami

 

Ez itt az én Hazám is,

ne vegyétek el,

tőlem,  ezt

az érzést.

Magamat

nevelve,

megóvni

próbálva,

egyre

erősebb

lett a tartás

bennem, ah.

Éreztem, hogy

azt meg amazt,

nekem már nem

lehet, ne tegyem.

Nem készített fel

senki sem, hogy

akkor mire

számíthatok,

amakkor meg,

úgy, nem lehet.

Belebonyolódtam

volna, az ismétlésbe.

Ha nem ébredek rá,

még időben, hinnye.

A tiszteletet

átvettem,

gyereknyi

felnőttől.

A pénzt,

mint a

jólét

zálogát,

nem is

ismerem.

Elhittem

mindent,

amit

mások is.

42 évesen,

jött meg a

sorsomhoz

az eszem.

A tisztelet

megmaradt

bennem, így

hát nem

ártanék,

senkinek

sem, hinnye.

A semmiből

valami, na ezt

kapjad ki, ah.

Használom a

 gondolkodó

agyamat, ah.

Mások előtt

másabb volt

a minta, biza.

A tapasztalat

azt motiválja

bennem, ah,

igyekezzek

közreadni.

Azt,

amit

meg és

feltaláltam.

Nincs másik

hely, amit

Hazámnak

nevezhetnék.

Közeledek már,

de még otthon

nem lehetek.

Jó érzéssel

tölt majd, a

 hazaértem

érzése, ah,

hinnye.

Itt írom hát,

valaki, aki,

ehhez

értő,

tegye

meg, hogy

kontrollálja, a

 feltaláltamnak,

a személyekre

szóló hatását, ah.

Nincs lehetőségem.

Nem rólam szól, aki

 igyekszem magamhoz

képest, a legjobb

tudásomat nyújtani.

Van valami nagyon

fontos mondanivaló,

a tartást, méltóságot,

megtartó erő, hinnye.

Hétköznapi módon is

megfogalmazni, de

az emberies nyelvet

is továbbadni, hinnye.

Szint alatt maradtam, ah,

valószínűleg, még nem

látják át az egészet.

Az ismétlés,

ah, nem szégyen, ha

szükséges az helyre is

 tesz. A tanulás meg,

nem késő, hinnye.

Nem lehet szégyen,

semmiképpen sem.

Hát, nincs is hova

fordulnom.

Láttam a

fiúkat,

jólétben

élnek és

unalmukban

túl mentek.

A helyes

viselkedés

határán, hinnye.

Megelőzésként is,

lehetne, alkalmazni,

azt amit feltaláltam.

Vidáman és mégis,

átérezve, a felismerését

ismételve önmagukban.

A mihez képestjeiket,

miért úgy döntéseiket,

átlátva kontrollálnák.

A generációs jelekkel,

a generációs feladattal.

A  gyakorlatot, rögvest

az elmélettel igazolva.

Tartás és méltóság,

mindenki így

születik.

Van

akiből

valami

miatt az,

kikopik.

Nincsenek

meg, a miért

tisztelnék, ha

bármit lehet.

Leutánozzák,

a felnőtteket.

A lelkiismeret

miért nem jelez.

Miért nincsenek

átmenetek, csak

a lehetetlenségek.

Miért nem fogadják

el ezt a tudást, mint

alkalmazható mintát.

Nem születtünk,

tengni mint

az állat.

Megírta,

akinek az

volt a dolga.

Gondolkodásra

használd az agyad,

naponta lenne

szükséges, hogy

tornáztasd, ah.

Úgy a sikernek

az érzését is,

megismernéd.

Kellemes napot

kívánok, minden

jóérzésű embernek.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból,

Szeretettel.

Julamami

Ha benned tisztelet nincsen,

kezed csak legyintsen.

Jobb legyintéshez

szokni, mint,

megalázó

kezekkel

parolázni.

Sorsszerű,

szoktam

mondani.

Amikor már,

generációsan

odáig eljutott,

hogy semmiről

nem tudott.

S mégis,

hirtelen,

átfordult

a sorsa,

egy

pillanat

tükrében.

Semmi más,

minthogy,

túlment

valamin,

ami az ő,

sorsának

határa

volt.

Adni

jöttünk,

mind, s

mégis

csak

kapni

akarnak,

nagyon

sokan.

Vagy, benne

élnek olyanban,

amihez, nekik,

sorsszerűen

közük

sem

lenne.

Látszik az,

hinnye, ah,

szajkózzák,

betanulták.

Nem

működik,

a kontroll

bennük.

Amit hallani

akarnak, azt,

s nem segítő

szándékkal

mondják.

Eredménye

nem lesz, ah,

csak magukra

gondolnak.

Hát nem is

igyekeznek

megoldani,

azt, amit

nehéznek

a sorsuk

odatesz.

A könnyűt

élik, megjár

úgy gondolják.

Nem számolnak,

azzal, hogy azt,

amit felépítettek

saját sorsukként,

azzal lerombolják.

Magukat a többiek

fölé tolják, hinnye.

Mit is

vesznek

magukra

vele, hinnye.

Szintjük alá

kerülnek,

azáltal,

hogy a

nekik nem

járó, jólétben is,

nyugodtan élnek.

Úgy, hogy nem

végzik el azt,

amit felvállaltak.

Hiába jelzett, ah,

a lelkük, a szívük, a

 gondolkodó agyuk.

Mentek mások után,

észre sem vették azt,

hogy ők is belefutottak.

Növelték, a  hányaveti

életet, mint mintát, ah.

Nem hallgattak a belső

kontrolljukra, hinnye.

Tartásuk, méltóságuk,

oda, a látszatosok erős,

csapdájába kerültek be.

Annyival többen lettek.

Se kontroll, sem belső

töltés, csak üresedés.

Tudomásuk sincs

róla, hogy mekkora

gondot okoznak, ah.

A következőknek,

akik, ahhoz már

hozzászokva,

nem igyekeznek.

Teljesíteni mindazt,

ami benne van, az

ő törleszteni való

sorsukban, hinnye.

Generációkon át,

ott van a nehezék,

megpakolják vele,

a  szeretteiket.

Anélkül, hogy

tudnának róla,

csinálják a

rosszat.

Ismerd

meg a

sorsodat.

Legalább

ne menj

mellé.

Építsd

fel úgy,

hogy

tudod,

mi a

dolgod, ah.

Nem lehet,

becsapni a

lelkedet,

jelez.

Oktatás,

nevelés.

Érted, neked,

azért, hogy te,

gondolkodva

cselekedj.

A 2018. év

emberiesei

szenvedik

meg, azt,

amivel

nekik,

aztán

dolguk

sem lenne.

Hiszen már

az elődeik, ah,

letörlesztettek

mindent, ami volt.

Magukra hagyták,

a segítőket, hinnye.

Ők intelligensek, hát,

teszik azt, amit lehet.

Nem kapkodnak, se

nem sietnek, kivárják

a megfelelő helyzetet.

Összefüggésében látják.

Akik meg, mellé mentek,

hát, ah, rajtuk majd azok

segítenek, akiket, a jó

minőséget biztosítók,

helyett beengedtek.

Fogva tartja  őket,

a bizonytalannak

az erős vonzása.

Nagyemberek

szeretnének lenni,

hátha, nem veszik

észre, miért és kik

által kerültek oda.

Jól meg van oldva,

erős a csábító erő.

Nem maradt ott,

“nehezítmény, ah,

ahhoz, a jó sorshoz,

ők még  nem érettek.

Elrontanak mindent,

amihez hozzáférnek.

Vajon ki

mondhatja

meg, nekik,

hisz, nem

figyelnek.

Észre sem

veszik, hinnye.

Így aztán,

rengeteg,

oda nem illő,

gondot okoznak.

Tulajdonképpen

azzal önmaguknak,

hogy a saját sorsukra,

sem, a következő,

generációjuk

sorsára,

nem

gondolnak.

Nem  mondanak

nemet, hinnye,

hiába jelez a

belső

kontrolljuk,

nem ismerik.

Hiszékenyen

beleszaladnak.

Mély tiszteletem,

jók, emberiesek,

veleszületetten

segítőként élők.

Ismerem mint a

tenyeremet, hinnye.

Általános műveletséget

növelő “Tenyérolvasó”.

Oktatás, nevelés, címszó.

Magyarországról, Pakson a

Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

 

 

 

Mond és honnan tudod, hol vannak, azok a határok,

ahol úgy tudsz megállni, hogy

nem ártasz magadnak.

Tuningolva meg,

még rosszabb.

A hétköznapi

életből, kirísz.

Magadra vonod

a figyelmet, ah.

Ha a lelked,

hiába

jelez,

nincs

hozzá

szíved,

nem hagyod

működni a saját

sorsodat. Nem hoz

döntést a gondolkodó

agyad, azt sem tudod

most, hol tartasz.

Minden döntés

csak jó lehet,

van az Isten.

Ha nem is

hiszed, már

segít neked.

Magadból

kiindulva,

jól bele

toccsansz, ah.

Nem látod át,

nem hallod ki,

nem érzed meg.

Vakmerő vagy,

nem nézel előre,

széltében sem.

Észre sem veszed,

belesétálsz, a jónak

tűnő, kontrollálni

lehetetlenbe,

hinnye.

Miért

nem

hiszel,

a belső

jelzésnek.

Adni jöttünk

mindannyian.

Ne hidd el,

hogy vége,

a segítők,

most lelnek

a segítőkre.

Az elvégzett

munkádnak

a minősége,

minősít,

téged is.

Mások

tudása,

most már

leminősít.

A hamisak

látszanak,

adj hitelt,

az igaz

szónak.

Maradjál a

tartásodban,

méltóságodban,

az Isten adta, jó

gondolataidban.

A tudás nálad van.

A könnyűk hozzák,

a  “nehezítményt”.

Adnák vennék hát,

méregetik, ah, mint

egy zsák krumplit.

Akik a vezetést

hozták, tudják.

Emberismeret

nélkül, nem

nyúlnának, ah,

az emberekhez.

Mert, ha minden

belesétálnak, oda,

végigmegy mindenen.

Nem állíthatja meg, csak

az élő Isten, azután rájön,

mindazt, a nagy mámorban,

önmagának gyártotta, hinnye.

Nem állította meg, az alázata,

nem volt még benne akkorra.

Benne fog élni, mindenki, aki

nem tanulta meg, azt, amit

tudásként, tehetségként

nem hozott, nem

ő kapott.

Ha csak a

fifika van, az

már nem elég,

most tudásra is

van már szükség.

Felszínen van

ám, már minden.

Jó minőségű munkát

adjál ki a kezedből, ah.

Magadhoz mérjed azt,

ne mások megelégedésére,

menjél bele, amihez semmi

közöd, soha nem is lenne.

Fékezz, mielőtt,

megszoknád, a lóval

növelt magasságodat,

mert megteheti,

helyetted a lovad.

Megelőzni, megelőzni,

amíg apró lehetőség van

arra, megelőzni, hinnye, ah.

Vagy, végignézik, sokan majd,

mert átlátják, kihallják, pontosan

érzik, generációsan lehetetlenné

válik, nemcsak másnak, nekik is.

Adta az Isten, hát gondolkodj,

legyél, a nehézben, jó minta.

Ne üresedhessen ki gyermek,

még mielőtt, felnőhetne, ah.

Gyermekzsivaj töltse be azt,

ahol az otthonod van, akkor,

amikor már, alkalmas ahhoz.

Adjon az Isten minden földi

jóból annyit és akkor,

amikor a legjobb.

Szép reggelt

kívánok

emberek.

Tisztelettel

élni könnyebb.

Magyarországról,

Pakson, a Hergál

Házból, szeretettel.

Julamami

 

Tapaszthatsz-e,

az elméleti közben,

vagy, miután készen

vagy, a tanulmányaiddal.

Sokat tapasztaltan, ah, most

jött meg az eszem a sorsomhoz.

Így hát, már tudom, bevinni ezt az

oktatásnak a környékére sem tudom.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet,

nem harcolnék, sem veled, se ellened.

Oktatnám őket, akik erre már érettek.

Azért, hogy akik most még tanulnak,

már hozzájuthassanak, az oktatásba

engedjék be. Hiszen másképp is

láthatják azt, amit tanulnak,

kiegészíthetnék ezzel.

Többféle látásmód,

nem árthat senkinek.

Nem mindenkinek van,

lehetősége, a jó minőségű

tapasztalható gyakorlathoz.

Amikor a rajzos részét vesszük,

közben az életszerűség ott van.

A generációs feladataikban, ah.

A sorsunkat belerajzolta, akinek

ahhoz, van hatalma, van az Isten.

A kézfogásokkal összeérintik, ah,

paroláznak a jó üzletkötésekkor.

Átérezve, kihallva, átgondolva,

veszik magukhoz a tudást is.

Becsüljék az édesanyákat,

ne okozzon, a gyermekeik

lehetőségeinek hiánya,

 fájdalmat még nekik is.

Család, generációs jelek,

jót tenne, ha ismerhetnék.

Nem mennének a családok

egy válás miatt, szanaszét.

Egyfajta oldás, aközben,

meg is történik, már

másképp is

látja, a

saját

sorsát.

Valami

fontos

tudnivaló,

amit, fel és

megtaláltam.

Szeretném ha,

tudnának erről.

Megbecsülten, a

tapasztaló tudást,

a saját Hazámban.

Nincs másom, mint

 a segíts magadon, az

Isten is megsegít, ah.

Ha bárkinek van ezzel

kapcsolatban, vételi

szándéka, kérem

jelezze nekem.

Ah, nem sietek,

nem kapkodok,

kivárom, azt a

megfelelő

helyzetet.

Amikor

tudom,

nem kerül

a fiókjukba be.

Tudhatnak róla,

az arra már érett

érdeklődők, hogy

kiegészíthessék, ah,

általa, az ő tudásukat.

Otthon vagy, amikor a

 kicsiben, meglátod,

már te is, magadat.

Nem mentél sehova, a

 Világ, mégis ott van

 nálad, hinnye.

Adj teret a

mának, a

 holnap, a

 küszöbödön,

úgyis megvár

majd, hinnye.

Általános

műveltséget

növelő “Tenyérolvasó”,

jelentkezz be, ha már

az érdeklődésedet

felkeltette, hinnye.

Magyarosan agyalós, a

 gyermekek jövőjéért.

Magyarországon,

Pakson a Hergál

Házban, vagy

online, ha

bárhol

élsz, a

Világban.

Oktatás,

nevelés,

címszó

alatt.

Julamami