Ugyan hányan csinálnak a webtenyer honlapommal azt, amit akarnak, az is lehet, hogy jogosítványt is kaptak hozzá. Minden alkalommal változik rajta, valami, megdolgozom érte, mire be tudok jutni. A YouTube.com Heringes Árpádné oldalamon igyekszem megoldani, hogy a mondjuk, 600 db. videómat át tudjam vinni úgy, hogy a nyugdíjam mellé, kiegészítés legyen, a követők számával kapjak pontokat. Hátha akik olvassák az írásaimat, 2009. év óta, azt gondolják, hogy követői lesznek, a YouTube.com Heringes Árpádné csatornámnak. Dolgozom már rajta, remélem hamarosan kész is lesz. Privátba raktak a videóimat, mert ezzel képzeltem el, az első lépéseimet, a bevételem, tekintetében. Nem hagyhattam, hogy más országokban, mások húzgálják, rakjanak rá mindenféle, reklámokat, a szolgáltatók szerint, mintha a Julamami védjegy nem is lenne rajtuk. Megdolgoztam, azokért a videóimért, a túlélést jelentette akkor nekem, amikor nem csörgött egyáltalán hosszú ideig a telefonom, mint, ahogy most sem. Akkor készítettem őket, a magam egyszerű módján, mint a lehetetlenben a kisember, megéltem általuk, az egyszerűségemnek a nagyszerűségét. Átsegítettek az üres heteken, a tudásomnak az energiája vágyott, az addig megszokott, napi sikeremre, az egészséges körforgásunkért, adni születtünk mind. Bizony, ha valaki megtalálja és a tehetségéből lesz a hivatása, akkor azt szeretné átadni, hogy másoknak is jó legyen. Találjanak rá ők is, az egyszerűségük nagyszerűségére, amikor a tehetségüket felismerve, abból, ha nincsenek gátak rakva köréjük, el tudják tartani magukat. Hiszen nem mindenki született, hozta a többletet, a racionális oldalával hozott tehetségével, való gazdagodásra. Vagyunk sokan, akik a motiváló oldalunkon hoztuk a sikereinket, lelkesedni tudunk, ha mások is meg tudják oldani, a saját tehetségük által, a sikereiket.  Ostobának tartanak bennünket, gondolom, akik nem értik, miért segítünk szívesen, azzal a tudással, ami által, mi már megoldottunk, számunkra addig nem ismert és lehetetlennek tűnő, feladatokat. Nem hoztunk üzleti érzéket, hát igyekszünk, nem ártva, se nem bántva haladni, bevételre van szükségünk, hogy el tudjuk tartani magunkat. Az emberi méltóságunk és emberségesen is, a tartásunk miatt. Mind a két talpunk alatt szükségünk van, a talajra, hogy járni tanuljunk, miden féle hatások következményeiben is, érezni tudjuk, ez itt a Hazánk, ide szült bennünket az anyánk.

Akkor jött ez a mondat. Fékezz, mielőtt megszoknád, a lóval növelt magasságodat, mert megteheti helyetted a lovad. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Tiszteletem.