Mi mennyit ér,

az ami neked

fontos,

azt

más

miért

értékelné

fontosnak,

ha számára

ismeretlen az.

Minden sors más

és vannak amik

hasonlóan,

azonos

időben

zajlanak.

Ők, ha

találkoznak

meglepődnek,

hogy mennyire

hasonlóak azok

a történetek,

hogy az

egyikük

éppen túl

van azon,

a másikuk

meg ott van

a küszöbén

 már annak.

Így aztán,

van is miről

beszéljenek,

jól érzik

magukat.

Megvitatják

a dolgaikat,

nincsenek

egyedül

abban,

úgy

érzik

figyel

valaki

rájuk,

s attól

jó napjuk

is van nekik.

Megbeszélni

és nem kibeszélni,

árulni, de nem elárulni

azzal azt ami méltatlan

lenne önmagadhoz.

A fiatalok annyira

sokféle katyvaszt

látnak, hallanak,

amit feltaláltam

tartást adhatna

nekik, de nem

is tudják azt se,

hogy létezem.

Így aztán bárki,

akihez küldik

őket, össze is

szutykolhatja a

 tiszta lelküket.

Arról már nem

beszélnek, hisz

szégyenlik, hogy

az megtörténhetett,

hogy oda belementek.

Nem könnyű ez a rajzos

tréning, biza erős agytorna,

de a bugyrokat megnyitja.

Azt elvégezve, ha addig

nem tudott, tanulni fog.

Rátalál a saját útjára,

a sorsát tartásosan

felvállalva csinálja.

Nem kell már azt is

titokban tartania,

ami nyomasztja.

Kinek tudod

elmondani te

mondjad csak,

ki az akire te

hallgathatsz,

aki megtartja

azt, a számodra

fontos dolgaidat.

Mennyire fontos

a bizalom, s kiben

tudsz megbízni,

vagy az mindegy

csak kitudjad ott

azt magadból beszélni.

Azt a tanácsot kaptam,

hogy ha nem

akkreditáltatom

a tanfolyamomat,

akkor mehet minden úgy,

ahogy addig, nem piszkálnak majd,

ezért meg amazért az engedélyért,

hisz nem leszek benne a fontosban.

Mondjuk lediplomáztam 1999-ben,

olyanom is van amit nem várnak el.

Másik lehetőségről nem beszéltek.

Mindent végigjártam, kerestem a

megoldást, de nem leltem meg, ha

valakinek van információja erre,

jó lenne, ha közreadná láthatóan.

Valószínűleg nem egyedül vagyok én,

ebben a megoldás nélküli helyzetben.

Azután meg észlelem ám, látom,

ihajja, azt a, nahát, uram Isten,

kik vannak ott mint fontosak.

Hallom, látom a mondataim

ott is használva vannak, hát

itt már minden mindegy, a

tiszta és a katyvasz, egybe

mégsem mehet, mert ez itt

a  sorsa ám valakiknek, hahó.

A ló ha vak is, hallja ám ezt itt,

tartsad annak a ritmusát, mert

ha nagyon eltérsz tőle levethet.

Ne mondjad azt a fiataloknak,

hogy a spirituális dolgok, azok

nincsenek, amikor ennyire

érdekli őket, azok adják át,

akik azt a gyakorlatban is és

naponta tisztán gyakorolják.

Mert az, nem mindegy, hogy

 milyen kezekbe kerülhetnek,

a zsengék, kontrollálhatóak-e

azok akik hirdetve bevonzzák.

S mi lesz majd, ha kérdeznek,

 ugyan te meg milyen módon

magyarázod majd el azt is,

a sok hamisat a tieidnek.

Jól megcsinálták, előre

kidolgozták, ki mehet,

ki meg nem is lehet.

Gondolom jó nagy

számban ontják

kontrollálatlanul és

nagyon-nagyon bátran.

S hiába látszik az nyíltan,

hogy az lehetetlen, amit

csinálnak és tudásként ott

bennük nincsen láthatóan.

Mondjuk bizony meg is

járhatna a dicséret

azoknak,

akik

így

beállították

őket, adják

azt a formát is

majdnem, amit el

 akartak érni velük.

Remekel a hamis is.

A tapasztaltak

meg pontosan

tudják, hogy az

csak a látszat,

összeollózott,

innen-onnan, jól,

össze kotyvasztott.

Mondjad köztetek,

naprakészen most,

tisztánlátók, miért

nincsenek, csak

nem azért

mert nem

hiszitek azt sem

hogy egyáltalán

léteznek, hahó.

Na nem azokra

utalok, akik a

médiából

láthatók

által

képzik

magukat.

Hanem azokról,

akik már ott tartanak,

valóban tisztán is látnak.

Lehet viccel is elbliccelni,

mindezeket, inkább meg

lehetne győződni arról,

hogy vannak ilyenek.

Komoly létszámban

vannak a látszatosak.

Szaladtok messzire,

miközben itthon is

vannak már olyanok,

akik felfejlődtek oda.

Úgysem tudod már te

sem ráhúzni azt, ami se

ott sem itt nem működik.

A múlt elmúlt, mire te

kigondolod, a jelen is,

a múlt lett a mostban.

Az első hét évemben

igen sok ember jött,

akik azóta jól ki is

fejlődhettek, ki

miben éppen.

Itt vagyunk

gyors pörgésben, s

ahogy sokszor látszik,

egészen nyugodtan, azt

csinálják, a szerint ami,

már rég elavult, nem

működik, mert lehet,

hogy amikor ott és

valahol igen messze

volt csak lehetőség,

arra meg amarra, na

most megérkezett, s

 itt ontja azt is, ami

igen megtévesztő.

Gondolom jó pénzért,

ha meg nagyon kevésért,

akkor még nagyobb a baj,

hiszen odamennek, egymást

viszik bele, várják a csodát,

s talán soha meg sem

tudják, a csoda ott

bennük van.

A szívességükben,

a lelkességükben,

a tiszta gondolatuk,

a legjobb kontrolljuk.

Nem engednek be már

10 éve annak, amióta

vegetálok csak, s arra

leintve helyzetbe

hoztak,

hogy

ne is

lássanak.

Ne tudják

meg, mit

találtam a

22 év alatt fel.

Hát így jártam,

a kisember, aki

otthon van a

nagykabátban.

Hiszen ijedtemben

kiszaladtam a Világba,

pedig el se hagytam

a Hazámat, a házat.

Most itt tartok,

azzal, hogy itt

beengednek

nem számolok.

Gondolom nem

láthatnak engem, a

 turisztikai térképen.

Tán csak nem azért,

mert hamar kiderülne,

hogy hamis a hamissal,

kézen fogva lejáratják,

ezt a csodát, a Hazát.

Ha élőnek láttatják,

a hót energiákat, a

negatívat erősítve

nagy lesz a bánat.

S azzal igazolják is

az igazságaikat.

Az élet élni akar,

a tiszta vonzza a

tisztákat, öröm is

legyen, ne csak a

rárakodott bánat.

Egyedül megyek,

haladok ahogy

lehet, tiszteletben

tartva minden lépést,

amit most megtehetek.

Így, teszem azt

amit az Isten adott,

föstök, írom azt amiért

felébredek, hogy írjam le ide.

Oktatom azt amit a várakozás

gyümölcseként, én magaménak

tudhatok, amit ha jön egy alkalmas

ember arra, s jó kezekben lesz nála, el

is adok. Nem fontos, hogy birtokoljam,

az már megvolt, inkább fontos, az hogy

segítse az embereket a tisztaságukhoz,

az önismerethez, a valóságos élethez.

Kézzel foghatóan láthassák, olvassák,

a saját tenyereiket, legalább minden

családban legyen egy, aki tanácsokat is

tisztán ad, ha igénylik és kérik rá a többiek.

Nagy gond az egyszerűen nagyszerűeknek,

hogy ezt is mások oldják meg, azok akiknek

fogalmuk sincsen, mit jelent az, ebből élünk.

Ők csak a nagy üzletet látják ebben is mint,

minden egyébben, pedig ezt nekünk adta az

 Isten, hogy a minőségünknek megfelelően,

tegyük azt amiben mi tehetségesek vagyunk.

Viszont nem biztos, hogy van jó üzleti érzékünk,

de attól még, azok vagyunk akiknek látszunk,

az egyszerűségünkben rejlik a nagyságunk.

Mindenki hozott valami fontosat, ez a Hazánk,

ha mi is beletehetnénk a tudásunkat, azzal, biza

sokaknak és a családoknak az életét mentenénk.

Mert meglátva feltaláljuk magunkat abban is ami

mások számára még most nem is látható.

Szombatonként 10-12 vagy 14-16 között,

a kezdés előtt 9.30-ig,  bejelentkezéssel.

Magyarországon, Pakson a Hergál

Házban, vagy online megtervezve,

ha bárhol is élsz a nagy Világban.

Tisztelettel: