Lehet tengernyi javad,

megszámlálhatatlan,

sok pénzed neked.

A belső tartásod,

lelkesen, szívesen

gondolkodó éned,

jelzi azt teneked.

Emberies vagy-e.

A talpad érinti-e

az anyaföldedet is,

vagy könnyen éled,

azt, ami kényelmes.

A Hazádat végleg

el ne hagyd, mert

csak később jöhetsz

rá arra, mi is a Haza.

Ha betöltik a helyed,

 már csak elirigylik azt,

amit te megteremtesz.

Ha a kapcsolattartásra

nem figyelsz, ugyan,

majd vissza, hogyan

 illeszkedhetsz, hinnye.

Egy Haza ez csak egy,

hát becsüljük jól meg.

Tisztelni, szeretni,

tartással,

méltósággal,

embernek lenni.

Nézz magadban

szét, látod milyen

szép, a lelkednek

tiszta tükre, mind

így érkezhetünk le.

Kinek mihez képest,

mi a jó sorsfordító.

Ha nem ismeri meg

időben, vergődhet.

Pedig az is lehet, ah,

ő már elérte azt, amit

a sorsa neki felkínált.

Csupán nem ismeri fel,

a generációs határát.

Tisztelet, szeretet,

legyen ottan bőven,

hogy vihessenek belőle,

kimenőben, minta legyen.

Ők meg, akik hasonlóan

gondolják, nem érik be,

azzal, amit a gazdagodással

elértek. Megláttatják a jó utat,

a kiteljesedésükhöz már érettekkel is,

összehozza őket a saját sorsuk, mindet.

Vezetésre akkor adjad az életedet, ah, ha

elég érett vagy, jól működsz, már lelkesen és

szívesen, gondolkodva, másokért elköteleződtél.

A vezetőnek születettnél, nem életkor függvénye.

Vezetőknek, születnek az emberek, tanulni is lehet,

de hiányozni fog, az a belső tartás, méltóság, ami ott

lenne,  egész életükben féknek, hogy el ne tévedjenek.

Jó vezetők ők akkor lesznek, ha akikre a vezetésük hat,

azáltal jól boldogulhatnak, az önismeret fontos lenne.

Úgy időben tudnának nemet is mondani, arra a nekik

szántra, amiről tudnák, hogy megoldani nem tudják.

A generációs feladataiknak ismeretében tennék úgy,

a dolgukat, hogy mindenki tudhatná, mit is szükséges.

Ahhoz teljesítsenek, hogy megalapozottan, odaadóan,

jó minőséget nyújtva, láthassák az eredményét annak.

A múlt elmúlt, tervezd meg a pillanatot, ahonnan át és

továbbléphetsz, a jó minőségű életedet éljed meg.

Ismerjed meg a sorsodat, hogy ne maradjanak a

sarjaid, alapok nélkül, ne vigyed őket túlzottan,

önmaguk fölé, mert talajvesztettek lehetnek.

Akkor, ha már egyedül lenne szükséges, jól

boldogulniuk és nem tanulták meg, hogyan.

Amikor rájössz már mindent magadért, ah,

magad ellen teszed, ami nincs benne a te

sorsodban és mégis magadhoz veszed.

Otthon vagy, amikor a kicsiben már

látod magadat, nem mentél sehova,

a Világ mégis ott van jó helyen nálad.

Kint vagytok sokan a Világban, vajon

segítitek-e egymást a jóhoz, tesztek-e

azért, hogy másoknak se legyen rossz ott.

Vagy csak éltek bele, élitek a magatoknak

megteremtettben azt, amit jónak láttok.

Akkor nem szabad majd csodálkoznotok,

ha fordul a sorsotok, nem lesz ki segítsen,

rajtatok se, hiszen ott akkor elrontottátok.

Akkor vagytok már nagy gondban, ha azt

feltételezitek, már minden csak értetek van.

Sokfélék vagyunk, minden sors, más és más.

A bizalom az egyik legfontosabb, felépíteni azt,

nem egyéves feladat az, egy egész életre szóló lesz.

Akkor, ha széles látókörével végezheti a feladatát is, aki

valóban vezetni született, úgy teszi. Jó életminőségben fontos

élnie, ahhoz, hogy másokkal jó minőséget adóan foglalkozhasson.

Megváltozott Világban élünk, ha a megelőzésre nem figyelnek azok,

akik ahhoz értenek, fontos lenne tudni, a köztudatba, a fontosságát,

időben belevinni, mert elszabadulhatnak, az ostoba unaloműzések.

Ezért aztán a hozzáértőktől, már meg lehetne tanulni, még időben,

terjeszteni a jót és szépet, ami életszerűen beépülhet még időben.

Ki, mikor, miből csinál divatot, felelősen teszi-e, vagy csak éppen,

a pénzszerzésért, gazdagodásért teszi-e, már nem lehet csak úgy.

Sokan születtek intelligensnek, tudomásul lenne szükséges venni,

ők azok, akik nem ártanának senkinek, még akkor sem, ha látják.

Nekik, kik és hogyan ártanak aközben, észlelik még időben, azt

nem lehet elmagyarázni egy elrugaszkodott, magát különbnek

tartott embernek. Hahó, hinnye, ejnye, azt a, kilátszik az amit,

nem takart be, mert nem is gondolta, ha ő nem látja, is látják.

Elidőztem itt, lassan egy éve annak, megint nem jutottam

előbbre, de köszönöm, sokat tapasztaltam. Magamhoz fel

is nőttem, ideje annak, a 66. évemben vagyok, teljesítenék.

Most már magamért is tennék, s azokért, akik velem együtt,

megszenvedték, azt, hogy akiknek érteniük szükséges lenne,

 nem értették azt miért, egy Haza ez csak egy, én is haladnék.

Nem könnyű még mindig, járok körbe, tán nincs értő egy se.

Aki megérezte volna itt, az olvasása közben, mi az amiért,

neki is fontos lehetne kiteljesednie, önmagához képest már.

Ha mégis lenne, tegyen önmagáért és időben, ne csak, járjon

körbe-körbe, a kiteljesedésünkről el ne feledkezzen, hinnye.

Adjon az Isten minden földi jóból annyit, ami neki a legjobb.

Jelentkezzen, Skype julamami.julamami, +36 302470589,

julamami@gmail.com, Julamami Magyaros Agyalósa, ahol,

az oktatásom, nevelésem után érdeklődők összejöhetnek.

Köszönök minden tisztát, jót, amit bárki, értem tett volna.

Keresem azt, a helyemet, ahogy lehet továbbmegyek,

igényem van már rá, én is érezhessem, „Hazaértem”.

A változásról, időben értesítelek benneteket, aztán

minden megy tovább, fontos mindenkinél a változás.

Magyarországról, Paksról a Hergál Házból. Szeretettel.

 

Julamami