2010. évben a Julamami védjegy, Magyarországon került a nevemre. Jula, amit az apám mondott, mami amit a gyermekek, hát abból lett. Látom most már sokan bebújtak mögé és a sajátjukként húzgálják a világban, nem kérdezték, be sem jelentették, vitték.

Amit ez mond számomra, lehet, hogy mégis van benne üzleti érzékem, ha ennyire tetszik a Julamami védjegy.

Talán jól meg tudnék élni belőle, ha kitalálnék több védjegy nevet, mert talán az is, ennyire népszerű lenne, mint a Julamami védjegy.

S ha a tartásukra igényesek, úgy döntenének, akiknek a Julamaminak a használata, jó hasznot hozott már. Tán mindegyikük után, aki leutánozta, a Julamami nevet, nekem, mosolyt hozó összegekként, százalékokat kapnék. Heringes Árpádné, Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel.

Tapasztaló, nevelő,  oktató vagyok… 2018.04.15.

 –  2021.04.15.  https://julamami.com, webtenyer.eu

Egy Haza ez csak egy, mindannyiunkról

szóljon a jó és a szép, ne csak néhányakról.

Ha túl nagy a kabát, körbepörget jobbra is,

balra is már a huzat, bábjáték lett az csak,

nevetséges komolyan beleélned magad.

 Látszik a fáradtság, hát méltatlan vagy,

kilátszik, ami a látszat volt csak, hinnye.

Átlátni, kihallani, megérezni, 2018. van, ah.

Amikor neked már megvan mindened és csak

ismétlések jönnek, kihívásokat nélkülöző vagy.

A motivációkra kellene most, nagyon figyelned, a

 túlzások, a felhalmozások energiái meg is látszanak.

Ha kezeletlenül maradnak, ki is üresedhetsz, hinnye.

Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/, hisz,

mind a két oldalad működhetne, megtanulható.

Tapasztaltan araszolok, a határaimat

érezve, élem meg azt, amit

az Isten nekem adott.

Feltaláltam, működik.

Átadnám, rajzosan,

önmagukat nevelik,

az oktatásomon ezzel.

Gyere az átjáró benned,

ne féljél tőle, hinnye.

A tanuljad meg, a

tudás, nem szégyen.

Van aki nincs képben,

csőlátásban van.

A biztonságot

mindenki

keresse.

Kinek

hol,

s mind

máshol.

Szívesen,

lelkesedő,

gondolkodó,

abban, ami ott

éppen neki való.

Nem mindegy, egy

tucatra gyártódott-e,

 megmunkált-e, a hintaló.

Kinek hol merre az előre,

másnak meg máshol van az,

ami által biztonságosan halad.

Ha akkor is kritikát kap, amikor

dicséretes az, amit megalkotott,

keresi a miérteket, most, legott.

Mások az értékek neki, értékelné,

ha legalább nem  korholnák mindig.

Ha nem jól kommunikál, csak csinálja,

eljuthat odáig, hagyja, önmagát kizárni a jóból.

Kifejezheti az érzését, ha jót tett volna, az írásom,

tán el is döntötte, megtanulja a lelkes oldalát élni Ön is.

Tudom amit tudok, megjöttem már sok helyről úgy is,

hogy ki sem tettem innen a lábamat, s Világot láttam.

Nem ismerős a pénz útja, hisz még nem jártam rajta,

tanulnám, de elzárták előlem, nincs lehetőségem.

Nem juthattam el odáig a saját Hazámban, hogy

elmondjam, a feltaláltam életszerű, működik.

Ah, a lelkes, szíves, gondolkodó agyam az tudja,

megjárna nekem, csak más a módja annak, ah.

Másik véglet az, amikor nem a saját útját járja,

meglép olyanokat is, amit ő át sem láthatna, ah.

Nehezen találja meg a visszavezető útját, hinnye,

hiszen azt sem tudja, mihez képest merre járhat.

Különösen akkor nehéz, ha mások mutatták azt,

a magasságot, amit ő nem tudott volna elérni.

A vágyai után ment, hogy kiemelkedjen és

mindenki, hajbókoljon neki és rögvest.

Valamiféle elégtételt keresett, azt

nem tudta, jár-e neki, vágyta,

nem akart tapasztalt lenni.

Az elméletben hisz, ah, a

 gyakorlatot nem ismeri.

Azt sem tudja, hogyan

lehet önmagát legyőzni,

s arról meggyőzni az már,

semmiképpen nem jár neki.

Megélheti, ha annyira odavan,

azért is, ami nem őt illette, elvette,

azt is, amit másoknak szánt az Isten.

Őket építette volna, vitte volna előre,

néztek ki a fejükből, hogy megesett velük.

Az is újra és megint, hát elgondolkodtak, hogy

is lehet az, ennyiszer ismétlődik, megint, ugyanaz.

Az újrakezdés, újratervezés, megszokottá válhatott

volna, ha tudják, ki mit vétett, megint, s azóta újra.

Járnak körbe – körbe, mint a nyomtató lovacska,

a körből nem látva meg azt, csak beleszédülnek,

a folytatást választva, szerencsére nem megállva.

Ritmusban maradni, attól kezdve szinte mindegy,

milyen jó és szép az, amibe belemegy az energia.

Persze, ha mindig mások után mentek, pedig

vezetni születtetek, az első lépés mindig

nehéz lesz. Van aki megugorja,

más meg becsukott

szemmel lépi át.

Tapasztaltan

tudom azt már,

belülről jövő az

a késztetés, hogy

csináld meg magadért.

Mástól nem várhatod azt,

honnan tudná mi jó neked.

Egyedül te tudod azt, meg

akivel a magzati szakaszodat

együtt éltétek át, egy életritmusban.

Igyekezni haladni, vagy talán megmaradni.

Oktatva, nevelve átadni a tapasztalásokat, ah.

Minden érzését átélve, ott már, hogy kinek hol

van az élhető, életszerű határ, megtapasztalja.

Amiket két nappal ezelőtt elkezdtem leírni,

azt jelenti, próbálom átadni, átvinni, úgy,

hogy érezhető legyen, mindenkinek.

Van felelősségtudata, ébressze fel.

A körforgás egészséges lehessen.

A Világ nagyon fejlett részei már

azt élik, amiről mások még nem

is hallottak, nincs rá késztetés,

hát nem haladhatnak, túlélnek.

Kicsiben és nagyban ugyanaz

a lenyomat van, láthatóan és

érezhetően. Gondolkodva

dönti el az, aki tapasztaltan

tudja, neki adott a lehetőség.

Megszólította őket hát, ah.

Más megközelítésből, ugyan,

  azt is, hogyan láthatnak többet.

Akkor is ha egyszerűen élik meg,

azt amit útként itt megtehettek már.

Az övék a tapasztalt tudás, nem vette

el senkitől sem, viszont megkérdezte,

lehetne-e, amire gondolt, megoldásként.

Ne rekedjenek meg a hiánytól, mert van

ahol már pénz nélkül nem lehet haladni.

Nem is a szerények találták ki,  azt sem,

de azért léteznek, olyan lépcsőfokok,

ahol laknak, azok a megaláztatások.

Óvatosan araszolva, nem sérülhet

meg, érezni  fogja, hol a tartásos

határa, méltóságát nem adja.

Sokat szenvedett már,

hogy azt megtartsa.

Kikommunikálja,

hátha kihallja,

megérzi pont

ő, akinek, azzal

dolga lenne már.

Ne billenjen át,

érezze meg, azt

ami a saját határa.

Kár lenne érte, hogy

megélje azt, amivel

nem lenne dolga.

A körforgás az

visszahozza,

oda, ahonnan

kiindult, csak

tapasztaltan.

Kap újra egy

lehetőséget,

magára nézve

jót és szépet.

Nem a mások

megkezdettjét

próbálgatja, ah.

A  tudása által

haladva, azt

meg is csinálja.

S amikor már lehet,

továbbadja. Ne csak

neki legyen, hiszen

ha sokan örülnek,

 a boldogulásuknak,

kicsit megrendülnek.

A legerősebb energia az,

amikor, felszabadulhat ott a

tisztelet  és ki is teljesedhetnek.

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A sorsod, a sorsom, a sorsunk kialakítható…

2017.04.14. – 2021.04.14. https://julamami.com

Édes Hazám Csodaszép, kérlek ne menj még,

hisz a széppel, a jóval, amit ide teremtettünk

nekünk még meg sem jöttél, hát hova mennél.

Csak nem hagynál itt védtelen,  a mindeneknek,

a feladatukhoz be nem érettek keze ügyében.

Odaszólna valaki, aki megteheti még, hogy mi

is itt élünk, különbözőek vagyunk, szép

színes az alkotó és teremtő világunk.

Képviselve mi is legyünk, időnként

egyenként is, ha fontos a létünkben

amit mi szeretnénk, fogad bennünk,

érdekli is az, amit felvállalt és ha lehet

 informálva segít, hogy jó legyen nekünk.

Lélek, szív, gondolkodás nélkül nem érti,

fentről nem lehet érdemben jól vezetni.

 Tud-e úgy átlátni, átérezni, önmagáért tenni,

 az már értünk is legyen, számunkra jól élhetően.

Tanuljon a Hazánkkal, velünk is gondolkodni,

nem beállva a nemlétező sorba csak bólogatni,

rólunk azt sem tudják, létezünk-e, itt élünk-e,

meglehessen szólítani, ne a szavakat keresni.

Tisztesség, becsület, ha szabad, ha lehet,

most itt sürgősen, bocsánatot is kérek,

11. éve még ma is nekem, holnap neked.

Gondolkodjon mindenki ezen alaposan el,

ha csak magára gondol, mi lesz a többivel.

Anélkül, hogy velünk is jót tennél, hisz

egy Hazánk van csak egy, ez itt a mi

 Szülőhelyünk, szeretnénk azt érezni.

Szívesen látjuk, mi itt élünk e helyen,

kérem, ne birtokoljanak el mindent.

Lehetne, csak óvatosan kérdem,

érezni szeretnénk, íme a Hazánk.

Megcsinálom a sorsom és hagyom

csinálja meg más is, mert nem ugyanaz,

mind-mind más, te meg csak keresed,

kutatod, hogy éppen most ki a hibás.

Maradjon meg a tisztelet az emberség.

Azzal, ha másokat csak várakoztatsz,

magadat is megrekeszted, tudod-e.

Fontos-e még az emberies, hisz

érted és mindenkiért él és tesz,

ne nézd gügyének, intelligens.

Nézünk ki a fejünkből, amikor

kimaradunk minden olyanból,

ami éreztetné velünk, ez a hely

gondol ránk, jót akar nekünk.

Az alkotás, a teremtés szép,

Különös oktatás, nevelés

és a tehetség, lehet

tagadásban lenni.

Sorstalanul

lődörgők,

vagy időben

sorsformálók.

Szépet és jót

mutatni, de

csak magukra

gondolva tenni.

Azzal viszont

nekünk nem oldódik

meg semmi, nem akarunk

általuk nincstelenné lenni.

mi is itthon terveztük

 az életünket végigélni.

Nem számít más csak

a pénzhegyek, acsarogva

azért egymást alázzák meg.

Már nem szólíthatják meg

akárhogyan őket, önmaguk

fölé nőttek, érinthetetlenek.

Hol az eleje és hol van a vége,

valaki közületek azt tudja-e.

Ennyire messzire a valóságtól,

miért mentetek, elégedettek

vagytok-e azzal ami lett.

A tükröt már nem meri

tartani tán régóta senki.

Őszinte emberetek nincs,

akinek még ti is elhinnétek, a

 generációs határaitok léteznek.

Ha valaki olyan aki számomra hiteles,

azt mondta volna, hogy ez megtörténhet,

figyelmeztettem volna, éljen a megelőzéssel.

Ha ennyire eltér a generációs feladataitól, mi

lesz vele, a csapdahelyzetekbe sétál most bele.

Ó, ha látnák ők azt, magukból, hogy kifordultak.

A tudás hatalmas, ha pénzzel is párosulhat, igen jó

dolgok történhetnének a Hazában mindannyiunkkal.

A vezetés nemcsak róluk, a saját Hazánkról is szól.

Vegye megtiszteltetésnek, hogy a tehetségesek,

a tisztán, intelligensen hivatásukat gyakorlók is

rászólnának, hátha még időben lenne, ej, hinnye.

Olyan ez mintha elköltöztünk volna, csak nézünk

a mi sorsunkra, óvatosan, araszolva, a saját sorba,

hogy ne essen a generációs határainkon se csorba.

Ne mondjon olyat ami lehetetlen ma, egy Haza van

csak egy, ide születtünk, itt élnénk le az életünket,

  ide terveztük az öregedésünket mi és szerényen.

Nincs sok pénzünk, tudásunk a gazdagságunk.

Nem tartottuk fontosabbnak, a pénzünket,

mint az emberies létünket. Nem tudtunk,

csak magunkra gondolva élni, nem látni,

nem hallani, csőlátásban gazdagodni.

Hétköznapi módon szeretünk mi itt élni,

hogy nemcsak mi vagyunk ilyenek remélni.

Magunkhoz mérjük az igényünket, hiszen

mi teremtettük ezt amit lehetett. Nem

tolták meg a szekerünket, mert nem

is volt nekünk olyan, sohasem.

A hosszan mások szerint élők,

csőlátásban maradnak, lehet félnek.

Segíts magadon az Isten is megsegít.

Győzz meg legyőznöd könnyű engem,

nem harcolnék se veled, de ellened sem,

a tapasztalataimat adnám közre időben.

Megtanulhatnák a 20 órás oktatás után,

másképp is látnák, rájönnének ők is arra, ha

 vezetni szeretnének, emberséges alapja is van.

Fontos lehet a tartásuknak, hogy mihez képest,

honnan indultak, kihez képest most hol tartanak,

önmaguknak, a lelkiismeretük felé is tartoznak.

A vezetés nemcsak róluk szól, mindannyiunkról.

27. éve felfedeztem, vannak a generációs jelek,

azóta összefüggésében látom már az egészet.

Igyekszem segítve magamon minden módon, ahol

csak lehet kifejteni felétek, mit találtam meg és fel.

Nem mentem sehova és mégis kint voltam az internet

világában, sok országban taníthattam úgy, hogy ki se

tettem én, itthonról a lábam, mégis világot láttam.

Szolgáltattam ahogy lehetett és megengedték.

Az anyavonala alul a jobb oldalon látható,

az apa vonalával tompaszöget zár be.

Mindkét szülő várta emberünket,

jórészt a vagyonuk, a név miatt.

Ha túl nagy a szög, akkor azt

jelenti, lélekben távollévők ők.

Az anyavonala egyben a magzati

szakasz is, ahol minden látható, ami

a várakozási időben megtörtént velünk.

A túlfutó vonal a távolt, a külföldet jelzi.

Ha az emberek tudnák mi mindent élnek

át a gyermekeik már a magzati szakasztól,

bizony jobban figyelnének rájuk, hogy még

mielőtt felnőnének, ki ne üresedjen a lelkük.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel kívánok jó egészséget. Julamami

Ne árts, ne bánts, magadra is vigyázz….

 2021.03.26. – 2017.03.26.

Hetente vagy naponta, 30 perc online agytorna, az egészséges önbecsülésünkért. https://julamami.com

Ne árts,

ne bánts,

magadra

is vigyázz,

téged sem

pótolhat

ám,  senki más.

Ha nem vagy fontos

magadnak, másoktól

meg mit várhatsz.

Ne várd el a másiktól

ugyanazt, mint amiben

te jó vagy, azt neked

szánta a teremtő.

Más meg másban

tehetséges és a

Világ,

így szép, szíves,

lelkes, gondolkodó.

Amikor az életedet

már ismered,

felfogtad a

generációs jeled,

a sorsod is könnyebb,

a megélhetőbe visz téged.

Nem történhet minden meg

ugyanúgy, ugyanazon a szinten,

ki – ki a saját szintjén éli azt is meg.

Hiszen ami a tapasztalt és elméleti

tudása által már az övé, ott van

az adott sejtjében működik.

Nem megy ám el az időd,

az ismétlésekkel, a

 fejlődésed az is.

Ah, ha hamisan

viszed az

életedet,

a sorsod,

csak ott

lebeg

melletted.

Takarítsad ki

a környezetedet,

kérdezzél rá, hogy

 szabadna-e azt, mert

felszabadulhatsz tőle

lelkileg is jót tesz az.

Az sem mindegy ám,

mit látsz magad

körül naponta.

Tegyél azzal

önmagadért, az

önbecsülésedért,

hogy jelzed mindazt,

ami nem jó nem oda való.

Amit nem jó szándékkal teszel,

másoknak ártó lehet az, bizony

megkaphatod a feladatod lesz.

Ki teherként, mások meg

fejlődésként élik meg, a

 hasonló helyzeteket.

Amit teszel másokért úgy,

hogy önmagadért is teszed,

az beépülhet a nevedbe és

lehet egyszer majd sokat ér.

Amikor a feladatodon csak úgy

dolgod végezetlen túllépsz,

nem is tudod az emberies

értékedből mennyit

veszíthetsz.

Nem

az

öltözete

teszi az

úriembert,

belülről érzed,

uram, tiszteletem.

Legyen szép ez a nap,

tisztelettel legyél oda

is ahol nincsen alázat.

Ne legyél vita tárgya.

Ha az látszatra tán

megalázó akkor,

rájössz később

fejlődtél tőle.

Ha nem egy

szinten

vagytok,

még nem

értené azt,

hogyan érted.

Ne

vedd hát át

az értetlen

ritmusát, árt.

Tanuld meg

időben kimondani

az arra már beérett

helyzetre a megoldást.

Az emberséges létre

hivatkozva őszinte az.

Így nem csapod be

a többieket azzal,

hogy hagyod a

hazugságban

vergődni őket

és önmagadat.

Elnézést kérek

mindazokért,

akik arra még

nem képesek, ez

most nekem jólesett.

Egy Haza ez csak egy.

Ennyi tapasztalt és az

elméleti oktatásomhoz

lerajzolt feltaláltammal,

miért tagadnám le és meg

önmagamat. Tanuld meg

és már te is úgy gondolod,

hogy a saját szintednek az

 egyensúlyát megtarthatod.

Magyarországról

Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel.

Heringes Árpádné, Julamami védjegy

Minden össze is áll, nagyon büszke már,

másoknak nem lesz ilyen ötlete,

hiszen végig ezt dédelgette.

Ember, az arra alkalmas

sejted, mindig, mindent megjegyzett,

azt is ami ez ügyben történt veled.

Visszarezeg és mindig mindenre,

ami hibát nem korrigáltál, bizony

emlékeztet, az egészséges

lelkiismereted.

Mindenkit

tapasztalásra

teremtett az Isten.

A könnyen jött, majd ugyanúgy megy.

 

https://julamami.com 2022.01.15. Felül található az oldalak címei között. Köszönöm a türelmet. Julamami védjegy

Tiszteletem.

  Amikor a test már telítődik,

a léleknek a kiteljesedettségétől, akkor

bizony a jól megérdemelt, szintváltás jön.

Alkalmazkodni úgy, hogy ne alázd meg magadat,

emberséges maradj, minden körülmények között.

Se ne árts és ne bántsál meg senkit sem és magadra is jól vigyázz.

Amit már a tükrödben látsz,

az annak a következménye, ami,

mivel nem fejlődtél fel önmagadhoz,

megmutatja magát, a következő generációnál.

Elég pontosan legyártva mindazt, ami okozta nálad, azt ami van.

Láthatod nap mint nap, nem biztos, hogy elfogadod, hogy az a saját

gyártmányod. Az egészséges körforgás működik, ki előbb, mások

meg a saját idejükben változnak meg és kialakulnak a saját énjük

szerint. Önmagukhoz képest nagyemberek, vagy eltörpülnek

önmagukhoz képest, kit milyen hatások érnek még közben.

Valószínűleg azzal nem számoltál, hogy amit legyártasz,

magad is az maradtál, abban fogsz élni te is hát. Látszik már ami

látható, a tekintetekben rögzítetten ott van felszínen. Önjáró lett,

pedig azt hitted, hogy úgy marad, ahogy az igazságérzeted diktálja.

Megmutatod azt mindenkinek, okosabbnak tűnő, furfangos lettél. El

sem tértél attól, úgy, néhányan már tégedet utánoznak, hátha abban

élve, elérik azt, hogy mindenki hajbókol majd, ha a maradékot kapja.

Te csak játszol és játszol, az érintettek meg megszenvedik, mert nem

hiszik el, hogy az megtörténhetett velük, keresi a talpuk a talajt hát.

Megszokják és ha a fásultságuk lesz az erősebb, mivel,

teljesen felkészületlenül és hirtelen,

érte őket,

minden változás,

inkább szenderegnek.

Hátha mire felébrednek, megoldanak mindent, megint a többiek.

Akik nem élik meg a sorsukat, a generációs feladataikat teljesítve,

a szintjüknél lejjebb élnek, akkor is, ha van pénz, akkor is ha nincsen.

Ki miben éli meg most azt, hogyan emberesedik, a visszarendező

magyarázatokra találtam rá és megrajzoltam egy napon,

egy ritmusban van. Úgy is működik, kiszemezgetik abból,

azt ami számukra a legjobb, akkor éppen és megnyugtatóan

hat rájuk.

Kiérzik annak,

a számukra jó hatású hitelességét,

alapjuk lesz az, a következő hatásokig,

pihegnek egy kicsit, erősödik a lelkes énjük.

A lemondást gyakorlom, mihez képest van az nekem,

a tartalék helyett, a látszat az, hogy elszállt a reményem.

Azt nem tudom, hogy ki helyett élem én meg azt, ami

számomra nem ismeretlen, járna csak nem kapom.

Éppen az adott szinten a káprázatban mindazok,

akik magukat megóvnák mindentől ami nehéz.

A könnyűbe kerültek, pedig nem azt tervezték,

lehet, hogy nem tanultak belőle, ismételnek hát.

Nem reklamálhatok, hiszen,

minden rosszul állt össze,

amikor a nettóból az összeget,

megállapították. Hiányzik 3 év és néhány

hónap, amikor vállalkozóként, nem volt pénzkereseti

lehetőségem, a gyermekeim megélték velem együtt.

Ha a döntéseiket mind, hozzáértően hoznák,

meglátszana az a hozadékán, mintha mi már nem is

léteznénk, hiszen a saját szintünkön voltunk, éltünk.

Amíg egyszer csak minden megváltozott, felkészülni

arra nem lehetett, mert nem volt rá idő sem, olyan

gyors döntéseket hoztak, a dobpergés ritmusában.

Így, 59.200.-, ebből, nem adhatok ki,  7990 körül se.

Várakozáshoz nekem már nincs időm, 70 vagyok,

a megoldásokat keresem, abban ami adott.

A tudásom a vagyonom, hát eladó lett az,

amit feltaláltam és működik hitelesen.

Eltartott lettem, ez most nekem, már

régóta, ismeretlen kategória volt.

A kiteljesedésem nem szünetel,

keresem az ingyenes lehetőséget,

nagyon kevés köztük már a hiteles.

Megtanulok boldogulni ebben is, ami sem

nem értem és a többi érintettről se jól szól.

Tanulom az informatika lépéseit és

hozzá, a szakmai angol nyelvet.

A jó megoldást keresem most is,

jön megint a segíts magadon,

az Isten is megsegít, úgy, hogy

meg ne alázódjak közben abban.

Pénztelenül maradtunk, szerintem,

nagyon sokan, önmagunkhoz képest,

méltatlanul  élnénk, segítünk magunkon.

Nem szeretnénk ( sorstalanná ) válni,

különösen a sikerünk körbeérése helyett.

Önmagunkhoz, a teljesítményünkhöz

képest, nem kesergünk, a megoldásokat

keressük és bízunk abban, hogy sok az

intelligens, emberséges, a saját szintjén.

Akinek meg éppen a másik oldalról adatott,

az életfeladatának kapott emberesedése.

Általános műveltséget növelő ( Tenyérolvasó),

nincs ebben semmi lealacsonyító, a semmiből

valami kategóriája, az összefüggéseket látva.

Hiszen a tudás ott van mindenkiben,

az nem mindegy, mikor hozza azt

felszínre, önmagához képest méri-e.

Napi szinten láthatjuk, a tapasztalási

 lehetőségeket, a saját döntésünk,

hogy mikor jött el a sorsunkban,

 a számunkra megfelelő pillanat.

Amikor tudjuk azt is már, hogy

miért és szintet válthatunk.

Ki mit hozott a sorsának és

miben szükséges kitartania,

úgy, hogy magának se árthat.

Hiszen generációsan várakozik,

a következő, akinek éppen most teremtené

meg az elődje, a sorsához az alapokat, hinnye.

Fel lehet ismerni azt, van az úgy, hogy párhuzamosan

történik. Ki hol tart és mit teljesít a sorsában, vagy

generációsan is meg tudják együtt oldani, mert

van már alázatuk,  az egyszerűségnek,

a nagyszerűségét, alázattal, felismerik.

Amikor már elértem azt, megrajzolhattam

egy hitelesen jól működő, oktatási formában.

Tudom, hogy merre van az előre mindazoknak,

akik az egyenestől nem tértek el túlzottan.

 Az egészséges körforgás helyett a könnyű

erős hatásának csábításába bele nem

merültek teljesen. Megtévesztve

őket a kiteljesedésük helyett,

a kijózanodás következik.

Mint az elvárásoknak a

teljesíthetetlenségéig

erőltetett változata.

A belső kontrollja

teljesíthetne és

mindenkinek,  ha

a létezéséről

tudomást

vennének.

Ah megint

jó nagy adag írás.

Nem lehet ez sem

kevesebb, hiszen ki

szükséges írni azt,

amire tán szüksége

lehet másoknak is.

A legújabb, amit

jól  esik mondanom,

ha az Isten velem, hát

akkor kicsoda ellenem.

Nem tudom ki tud belenyúlni a szerkesztésembe, kérem ne tegye!

Julamami védjegy, Magyarországon vásárolt védjegyem, Heringes

Árpádné nevemen van.

https://julamami.com 2022.01.15. Ne add fel, meggondolatlanul ne válj el, a Hazádat végleg ne hagyd el… ( Megtalálható az oldalak alcímei között, felül. Másodszor van ez így, nem kérem ezt a megoldást. Köszönöm a megértését annak, aki a szerkesztésemhez hozzá férhet, ne tegye, ne szerkessze át. Julamami védjegy

Az élet élni szeret,

azért született meg az ember,

oda ahol a szülőhelye, hogy ott érezze jól magát.

Az adja számára mindazt,

amiről majd egész életében emlékezhet,

mert úgy rezeg mint ő maga.

Amikor az egy helyről lévők,

találkoznak egymással,

a nagy Világban, megörülnek egymásnak,

mint akik összetartoznak.

A közülünk való, mondatot is hallottam néhányszor,

ami akkor azt jelentette tán, egyformán gondolkodó emberek,

vagy egy szintről indulók. Azt is láttam,

hogyan tudnak egyetérteni

ők, akikkel, valami módon,

rosszul bánt és azt nem tudták elfelejteni,

mondják és mondják, addig,

amíg azt valahol valakik nem oldják meg,

hogy jó legyen nekik. Írhatnék sok ilyet, inkább,

a napi tapasztalataimból eredőket, a hivatásommá lett, tehetségemről beszélnék többet. Nem lehet, mert csak kevesen nyitottak most, erre még, amit összefüggésében látásnak neveztem el. A sorsból indul ki, ami egyenként adott és mind más, amíg az nem fogta fel az ember, hogy mi végre is született le, oda ahova. Ugyan, honnan tudhatná, mit jelentenek a napi megélései, a saját tapasztalatait, mihez, kihez mérné,

ha nem ahhoz,

amit már felismert azóta.

Bebizonyosodott róla,

hogy miért pont azt viszi tovább,

a családjának a generációs feladatai közül,

mi vár még rá. Mi az ami csak átvetül, valakiről,

aki a saját feladatát nem teljesítette,

csak beszél és mondja, ugyanazt, megrekedhet.

S ha nem akarja, ugyanúgy megszenvedni, mint mindenki más,

aki nem élt meg annyi nehezet,

hogy az élete könnyebb legyen, nem oldódik az meg.

Tiszteletem.

Adom és adom és teszem, amikor lehet elmondom,

nem hagyok ki egyetlen lehetőséget sem. Hátha értők,

a fülek és átmegy, oda ahol hasznát veszik, a tiszta szónak. Ami valóban működik, hiszen a napi gyakorlatból állt össze mint, ami a jelen életünkben használható tudás. Az is legyen ott, a hétköznapokban, ne csak egymás sározása, miközben mindenki a tiszta szavakra vágyna. Nem tesz érte, várja, hogy majd mások megteszik, attól ő maga nem fejlődik, sem oda nem hat úgy, a  hatása nem hiteles. Jó kommunikáció bizony az, amikor arról beszél, ami a valóság, de nem bántóan, úgy egyikük ad, a másikuk tájékozottabb.

 

Tiszteletem. Ez a szó nem jelent mást, mint azt. Tiszteletem.

Ugyan, hogyan mondjam el neked, aki érintett lehetsz abban, hogy ne csináljak magamnak, nagyobb gondot ezzel.  Ezt a ( balhét) is elviszem, mert nekem könnyebb felvállalnom, van elég alázatom. Olyan nagy lett, az életem és a sorsom közötti szintkülönbségem, az ismertségemhez és a tudásomhoz képest, hogy már nem jelentkeznek az oktatásomra, így hát, nincsen bevételem. Igen tudom, felelősségét a sorsomnak, generációs feladataimnak, a hivatásomnak, emberségemnek, felvállalom. Gondolom, egyszerű a dolgom, oldjam meg, azon vagyok,12 éve, leginkább, egy – egy hónap kivételével, csak túlélek. Most éppen eltartanak, nem jó érzés ez, egy olyan embernek mint, aki értően vagyok. Hiányzik sok dolog, ami azt

gondoltam, majd érettebb koromra már megoldódik. Mert sok jót és szépet teremtettem, az elmúlt 28 évben, a tudásommal, a Világban ismertségemmel, a Hazánkhoz adódott ez is, mint emberséges élet.

Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az oktatásomra jelentkezőkhöz, akkor éppen oda.

Gondolom nemcsak egyedül vagyok ezzel így, a saját Hazánkban.

Valamiért elfelejtették tán, mit vállaltak fel, hogy mi itt voltunk

akkor is, amikor a váltás megtörtént, mi vagyunk a Hazánkban a Nép.

Ha már tudják tisztelni önmagukat,

azzal is jár, hogy

megtanulják tisztelni mindazokat,

akik a döntéseik által érintetten élünk itt, a Népet.

Rájöttem a sok év alatt, hogy mindenki másképp rezeg,

a saját szintjének, hozott feladatainak megfelelően szeretne élni.

Ha ezt a döntő emberek nem értik, esetleg fejlődni sem szeretnének,

úgy a saját életritmusuknak megfelelően döntenek, hát közben, tán

sokan úgy érzik, hogy reményvesztettek lettek. Nem várhatom,

hogy sokan megértik, mire várok, hát arra, hogy időben,

megjön a vevője, annak amit feltaláltam és kitűnően működhet ott,

ahol arra már éretten, a saját sorsukat, generációs feladatukat élik.

S oktathatom majd a csoportokat és mindazokat, akik úgy döntenek,

hogy mint hasonlóan rezegve élők, megértik mit ad a tudásom nekik.

Általános műveltséget növelő ( Tenyérolvasó), online önismeret, a

sorsod, a saját tenyereidből. Oktatom, emberismeretet ad, az

önbecsülésünkért, az egészséges körforgásunk miatt.

Nem várhatok arra, hogy (megjön az esze),

a saját sorsához

mindazoknak,  akik

felvállalták a vezetés energiáit, anélkül, hogy emberismeretük lenne.

A várakozás végtelen, üresítő érzésébe nem süppednek az emberek,

akik feltételezték, hogy jön a lehetőségük és meg tudják oldani, már

haladhatnak tovább. Mert tudják, hogy a sorsukat teljesíteni nem

tudja helyettük senki más, sem a hétköznapjaikat betölteni

értelmesen. Mindenkinek más, a mihez képest, hol tart,

most és mi viszi előre, a tervezhetetlen holnaphoz.

Elég erősnek látszani, vagy erős lelkűvé válni,

nem ugyanaz, az erősödő lelked, tartást ad.

Mert veled ébred minden reggel a remény

és észlelni tudod, hogy van miért, megint

és újra lépjél. Járni tanuljál, most ebben,

ami számodra adott, abban amiben vagy.

Ne várjad, hogy mások késztessenek, azt

éld meg, ami éppen adott,

abban amiben vagy, ne mások életét nézd.

Hiszen ők más sorsokat hoztak,

mindenki saját sorsot kapott, azt

szükséges megélnie, hogy a következő

generációjának legyen talaj a talpa alatt.

Ha megtaláltad a hivatásodat, akkor könnyebb,

ha még keresed, akkor is,

úgy szükséges megélned, hogy ne sérülj.

Nem ártok, se nem bántok, magamra is jól vigyázok,

erre figyeljél hát, nem tudhatja senki más, mi az amit

a belső kontrollod jelez neked, a saját gondolkodó

agyad, segít. Hiszen hol az egyik oldaladhoz

szükséges adnod, hol a másik éned,

várja tegyed meg a belső

kontrollod szerint,

biztos lépésedet.

Én mos tanulom,

azt, hogy a

 racionális

oldalam,

mit vár el.

Tőlem, úgy,

hogy közben,

a Hazámat nem

hagytam el, a talaj

itt adott. Azon tanulok

hát járni, mások sokkal

előrébb vannak nálam.

Nem az életkornak a

függvénye az sem,

ki hol tart, a saját

sorsa teljesítésében.

Párhuzamosan halad,

vagy várakozik, ki hogyan,

egy családon belül is így van.

Hetente, vagy naponta, 30 perc agytorna, a feltaláltammal.

Csupán eszközül van számodra a tudásom, mint egy kísérő, ha van

mit, hogy meg ne rekedj menet közben, ott vagyok és mondom és

mondom. Azt ami ott adott, nem mindig azt hallod, amit szeretnél, de

megállunk és megérted, átbeszéljük, összefüggésében megérted

úgy. Nem lehet se lemásolni, sem a magad által feltalálthoz,

hozzá venni, mint a sajátodat, mert más a rezgése, az

idén felszínen lesz, mindaz, amit nem te teremtettél.

Hiszen mindenki másképp rezeg, úgy mint a sorsa,

és  mint a szülőföldje, a Hazája, az Isten így alkotta.

 

https://julamami.com 2022.01.10. Ne add fel, meggondolatlanul ne válj el, a Hazádat végleg ne hagyd el…

A fő oldalon olvasható, elnézést, önjáró lett a szerkesztésem. Julamami

 

Várod, vagy rájössz, önmagadért most neked szükséges tenned.

Átérezned azt is, hogy legyen miért, a motiváló éned jelez feléd.

Adni születtünk mindannyian, ha túlzásba esel és csak kapni akarsz,

begyűjtesz mindent, amit csak lehet. Azután majd kénytelen leszel,

szembesülni azzal, hogy eltávolodtál az egészséges egyensúlyodtól.

S az érveid helyett, magyarázkodni leszel kénytelen, észleled, hogy

már nem néznek a szemedbe, lehajtott fejjel mennek el melletted.

Nem szeretnének megbántani, de nem tudnak hozzád sem őszinték

lenni, láttál olyat is, másokat, kívülről nézve másabb volt az érzésed.

Nem akarsz már alkalmazkodni, csupán elvárni, hiszen feltételezed,

mindent jobban tudsz, mint a többiek, nem fejlődsz fel önmagadhoz.

Amikor egyedül maradsz a nagy igazságérzeteddel, látod, a többiek,

mind a nehezeket élik meg, toleranciát és alázatot tanulnak általad.

Azáltal is alkalmazkodni tanulnak, egyedül úgy akkor sem maradnak.

Sokkal előrébb vannak, loholhatsz utánuk, utolérni igyekszel őket.

Nem várhatnak, a Világ gyors pörgéséhez, felzárkózni megtanulnak.

A semmi üresítő hatását jól ismerik, járni tanulnak az új hatásokban.

Mind a két oldalukat használva erősödnek, lelkileg, testileg, mind.

Amikor összegződött bennem, a napi gyakorlatomban, a tengernyi

sok tapasztalatom, akkor már tudtam, hogy a tehetségem a

lett a hivatásom. Egy napon megrajzoltam, azt a sok

oldalt, nyomtattam az üres tenyérrajzokat és

azután megrajzoltam, mindegyiket.

Mint a matematikai képlet

úgy állt össze és mind

mást mutatott.

Nem volt közte

szünet, egy a

ritmusa hát.

Egyenként

pedig

mutatta

azt a sors

részletet.

Ami az

oktatásnál,

már tanulható

apró részlet lett.

A gyakorlatból

elmélet lett,

12. éve várom

a lehetőségemet.

Hiszen megtanulható,

mindazok számára, akik,

emberileg már ott vannak,

azon a szinten, hogy értik.

A sorsukban magyarázat,

a szintjük váltásához ok.

Mert aki szintje alatt,

csak az időt múlatja,

nem akar fejlődni.

Meg van győződve

róla, azt csak ő

tudhatja.

Nem is

sejti,

van

aki

átlátja.

Megtanulni,

viszont nem tudja,

mert neki más a sorsa.

Kétféle módon kaptuk,

azt, ami a tehetségünk.

Ki a racionális oldala

által, van aki meg a

motiváló energiáját

kapta a többletének.

Azt gondolja, biztosan

másoknak könnyű tanulni,

pedig azt neki adta az Isten,

könnyebbségnek, hogy a

többire legyen ideje.

Van a gyakorlatban

megtapasztalható,

vagy az elmélet is adott.

Ami által, most már, a rajzaim

által összefüggésében tanulható.

Ha csoportban tanulják, akkor is,

mindenki a saját sorsában lesz

érintett. Mind mást kapnak

általa, ki hol tart éppen.

A tanulható tudásnak

a rezgésében, tiszta,

jó érzést élnek át.

Nem lehet úgy

hirdetni, mintha

azt megtanulhatná

mindenki. Ki hol tart,

a sorsának a szintjében,

mekkora utat tett már meg.

Hiszen tudja, helyette, érte,

nem tanulhat senki más.

A saját fejlődését,

mint a generációs

feladatát is,

rábízta az

Isten.

Ha nem teljesíti,

megy tovább minden,

ugyanúgy, ahogy addig.

Csupán a szereplők

változnak, élik

azt tovább.

Mert nem

tudnak róla,

hogy ők azok,

akik, felelősen is

élhetnének, fejlődve.

Jó minták lehetnének,

a jó minőségű életre

való igényüket is

láttatva, meg hát

beszélnek róla.

 

 

 

Kellemes Napot kívánok!

2022.01.07.

Megjöttem én már

onnan is sokadszorra,

tapasztalva mindazt, amit

nem hittem el, hogy jól látok.

Megbizonyosodni próbáltam

arról, hogy jól láttam, hiszen

minden és mindenki annak

ellene szólt, úgy látszott.

Mert az egyenestől

már túl messzire

eltért akkorra.

Nem találta,

hol lehetne

a visszaútja.

 

 

Nem érti, mert nem abban kell élnie, hogy keresi a lehetőségét és nem találja a szülőhelyén.  Az is lehet, hogy megfeledkeztek ebben a nagy mindent oda förgetegben arról is. Itt maradtunk itt a saját Hazánkban várjuk a számunkra jó megoldásokat, hiszen ide teremtettünk, itt szeretnénk úgy öregedni, hogy azt amit beleteremtettünk, a saját Hazánkba, abban a minőségben meg is kapjuk, a hétköznapjaink megéléséhez.  Ha nem is  annak megfelelően, mint amiről beszélnek, amiket a számaik mutatnak.  Mi vagyunk azok, akik nem akarták elhinni, hogy a Hazánk kifordul alólunk, keresi a stabil talajt mind a két talpunk. Hiszen ilyen még nem történt velünk, vártunk 12 évnyit és ha csak a semmire vártunk volna, viszont itt van mindennek a szint alatti hozadéka most már számunkra.  Az is lehet, hogy aki ezt az egészet kitalálta, át sem látta, összefüggésében meg egyáltalán nem is gondolt rá. Mi már 70 évesen nem tudjuk elölről kezdeni, hogy megmásítsuk azt, amit átlátunk és összefüggésében is látjuk. Biztosan nagyon szeretnék látni, mindazokat, amit a sorsuk az idén megmutat, hogy hol tartanak, ahhoz képest, amit feladatul hoztak. Hiszen mi azért vártunk, mert már csak néhány feladatunk lett volna, a sorsunkhoz, generációs feladatunkhoz, a családunknak az alapokat megadni. Fölösleges gondokat nem hátra hagyni, a saját sorsszerűségünket az önbecsülésünk miatt is megoldani. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Online szolgáltatás, oktatás. Tájékoztatom, naponta 10.00 – 17.00 és hétvégén 10.00 – 12.00 között. Szeretettel. Julamami védjegy

 

 

 

 

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Julamami

A csoda… 2021.09.26. – 2016.05.19. https://julamami.com,

tíz éve, hogy naponta  weben írom a reggeli gondolatom.

Harmadik országban időzöm, org, com, várom, hu, hogy

végre hazaérhessek, most 70. az éveimnek a száma.

Amiről eddig írtam már azt élik nagyon sokan.

Fordítókat is oktathattam volna időben,

az oktatók, a nevelők szintén sokat

fejlődhettek volna a feltaláltam

által azóta, az emberismeretükkel.

Hiszen mostanra az egy anyanyelvet

beszélők érthetnék már egymást

 és azt is, hogy addig miért volt az,

amiért gyakran akkor úgy elbeszéltek

egymás mellett. Hiszen mindannyian a

 sorsunkban, a generációs feladatunk által,

mind  különbözünk most is egymástól.

Emberséges jelnyelvnek

neveztem  el, egy napon,

egy ritmusban rajzoltam azt meg.

A személyiségükhöz alkalmazva oktatom,

azzal építik fel önmagukat közben, ébresztik az

önértékelésüket, amikor oktatom a feltaláltamat.

Kinél miben, hogyan történik a rajzos oktatásom

közben, az önmagunkra ébredés, felismerjük,

mindazt a tudást, amivel megszülettünk.

Elrendezi mindazt, amiben  elhagyva a

 belső kontrollt, annak szerencsére

van a helyeshez igazítandó ereje.

Jöhet hát, a kezd el még egyszer,

ami közben megjön a megoldás is.

Nem lehet ezt megtanulni akkor,

ha csak az akarat van még.

A csoda könyvemben,

a belső megéléseket

fogalmaztam meg,

a történeteimben.

2021.09.26. –

2016.09.26.

A jó érzéseket, amik

akkor szabadulnak fel,

amikor a helyes időben,

jól cselekszünk, magunk

szerint tesszük a dolgunk.

Ne ártsunk, hiszen azzal mi

magunknak is ártottunk, akik

 nem tudják, megtapasztalják.

Sokfélén látszik már az, hogy

telítettek lettek az energiák.

A megelőzés még nem divat,

pedig nagyon nagy a szükség,

arra, hogy átláthassa, kihallja és

megérezze, amikor szükséges az.

Nem egyforma a lelki szintünk,

különbözünk, mind, mindenben.

Ha nem fejlődsz fel a sorsodhoz,

akkor bizony a fölösleges köreidet

rovod, elfáradsz, de meg nem oldod.

Van amit hoztunk mint tehetséget,

s vannak amit meg kell tanulnunk,

ahhoz, hogy a lehetőségeinket meg is

 lássuk és időben érjünk a sorsunkig .

Fejlődjünk, haladjunk, megoldjunk

olyat is, amit, mások nem tudnának,

mert azt nekünk adta az Isten a mienk,

mindenki hozott tehetséget valamiben.

Lehetőséget, lehetőséget, lehetőséget,

ha te nem érted, bízzad másra kérlek.

Nagyon kérlek téged, a hamis szót,

hagyd magadban,

kipördül az

mindenhonnan,

nem illik az bele sehova.

Három éve megfestettem,

A csoda fedlapján lévőt,

azt éreztem, hogy én

az év átfordulását

festettem meg.

Azóta gyors

pörgésben

vagyunk.

A múlt

elmúlt,

a most az

fontos lett,

éld meg a

pillanatot

kérlek

téged,

mert

hiányos

lesz az érzés

benned, ahhoz,

hogy legyen

jövőképed.

Múlt nélkül

nincs jövő,

ezért

jó

lenne,

ha tudnád,

honnan jöttél és

miért születtél oda.

 Mennyit segíthetne az

neked, neked és neked is,

ha felismernéd a

számodra

fontos

jeleket a

 tenyeredben.

Nem véletlenül

írta bele azt ott,

oda az Isten, neked

szól az is elsősorban,

neked és értetek, ha

már értenéd mindezt.

S elmúlt újra három év,

 most a kommunikációról

szólna, de nagyon sokan még

mindig másokra hagyjátok azt,

ami nektek a legfontosabb lenne.

Tudjál kommunikálni, tudjál te is

ha szükséges, szintet is váltani,

úgy, hogy ne sértődjön meg senki.

A saját életedet azért kaptad te és

nem más, hogy intézd, tervezd, lásd át,

érezd meg, halljad ki azt is, mi a fontos.

Elbeszélnek az emberek egymás mellett,

kibeszélnek olyat, amit egyedül kellene

feldolgozni, hogy maradjon bennük hozzá

az energiája, mert az Isten azt is odarakja.

Ha kibeszéled azt, amit azért kaptál, hogy

végig tudjad vinni, azt az időszakot is vele,

hát várhatsz, amíg, újra leszel hozzá töltve.

Mert megkapod, még egyszer, még egyszer,

még egyszer, ez a gyakorlati tapasztalatom,

a lehetőséged háromszor adott, ahhoz, hogy

ne maradjon meg, hogy el is végezd. A számodra

jó időben, jó helyen helyett, a sarjadnak teher ám.

Átláttunk, megéreztünk, kihallani is tudtunk,

amikor megszülettünk, a neveltetésünk, a

ránk figyelés, a szülőben még meglévő,

természetesség, sokat segíthetett

volna, ha a meglévő idejét ránk

is szánja, a már akkor ezt értő.

Tapasztalom, a sors megvan, az

Isten,  mindenkinek megadja,

azt az időszakot, amikor ezek

meg is valósulhatnak, mindent

idejében, biztosan hallottad már.

Kinek már gyermekkorában adva

van a helyes hozzáállás, kinek meg,

bizony csak később van rá idő, hogy

azt együttgondolkodással átlássák.

A szintelérés az első fázisa a sorsnak,

nem a mit hozott, ki mivel pakolódott,

aki egyedül kellett, hogy megoldja, az

 már szinte bölcs a gyermekkorában.

Később lehet, hogy nagyon nehéz neki,

mert olyan sokat hozott törlesztésként,

de elbírja, kibírja, megcsinálja az életét.

S vannak akiket, a túlzottan jóban is

kikímélnek, hogy ne legyen semmi

olyan, ami által azt egyedül kell,

megoldania, háttérből kísérik őt.

Azt gondolják, hogy jobb ha az a

gyermek, gyermekien éli azt meg,

s nem látják át, hogy haladni tudna,

ha a segítséget adnák neki meg és

nem helyette tennék, oldanák meg.

Egyedül, egyedül, egyedül, biztosan

hallotta már, minden szülő ezeket.

Ha nem tanulják meg időben azokat

a helyzeteket kezelni, amik várnak

rájuk felnőttként, bizony akkor az is

lehet, hogy sokszor sérülnek majd.

Míg a tapasztalt gyermek mondaná

a szülőnek, hogy hahó, ott a kánya,

patával nem járhatunk be a bálba.

Így előfordul gyakran, hogy a sarja,

bölcsebben látja azokat is, amiket a

szülő ejha, akkor még csak tanulna.

A gyermek csak kicsi és nem gügye,

gyakran van, hogy tanulhatnál tőle.

Amikor rámarad a gyermekekre a

generációsan el nem végzett teher,

akkor bizony,  gyakran konfliktusok

forrása lehet az is, különösen akkor,

ha nem a vér szerinti szülők nevelik.

Mert ott hiányzik az a bő kapocs ami az

 érzelmi szálakkal segíti, hogy átmenjen,

nehezebb ugyan, de eredményes lehet.

Viszont, ha az egyik szülő nem azonos

lelki hullámhosszon törleszt éppen,

a sarjával, hanem még a nehezében,

 sűrűjében küzdi a napjait önmagáért,

nem találják meg a hangot egymáshoz.

Mert nehezen fogja fel a korkülönbség

miatt a szülő és a gyermek, közöttük a

megszokott viszony helyett, másabb a

 kezelhető közeledési forma, a sorsuk.

Ilyenkor tudok segíteni, tolmácsolok,

átsegítem a szavaikat a buckákon ott.

Ismerem mint a tenyeremet tréning.

Ne aggódjatok, nem szállt el az a

pillanat, ami arra van, hogy

tisztázódjon a szülők-

gyermekek közötti

sorsfeladat, nem

késhet az el,

nyugi, nyugi,

meg lesz az

idejében és

mindenkinek.

Gondolkodjunk,

milyen egyforma

lenne mindenkinek

a sorsa, ha egy időben,

mindenkinek, ugyanúgy,

zajlana minden az életében.

A megcsináltam állapotok azok,

amikor átéljük a sikereink pillanatát,

csupán annyi a kulcs ehhez, hogy az

azt is jelentené, hogy engedd át azt,

magadon mint érzést, sikerélmény

lesz belőle, a lelked, szíved, agyad,

segít neked helyretenni magadban.

Persze ehhez tudni is szükséges azt,

hogy ki mikor mit érez, él éppen át.

Én a megelőzésben találtam meg a

helyes utamat 27 éve, azóta így élek,

s azzal segíthetem a hozzám fordulókat,

hogy leolvasom a tenyereikből a képleteket.

Azt ami ott van, csak leolvasom, nem teszek

hozzá és nem hallgatom el a neki fontosakat.

Online oktatom, hogy ismerd meg a tenyeredet,

ne mások mondják meg, ott van az neked és a

legpontosabb jelhalmaz, amit, ha összeolvasol

látod a történések mögöttit, mint egy képletet.

Győzz meg legyőznöd könnyű engemet, nem

harcolnék ellened sem, a megelőzésben hiszek,

ide is, most éppen, tájékoztatni, oktatni jöttem.

Adjon az Isten minden földi jót, mindenből azt és

annyit, ami mindannyiótoknak, éppen a legjobb.

Tiszteletem.  A tájékoztató videómból néhány, ahol a feltaláltam oktatásához készült rajzaimból is vannak.  Julamami

 

 

 

Magyarországról, Pakson a Hergál  Házból. Szeretettel. Julamami

 

 

A megelőzés…

2017. 06.09. – 2021.06.29.

Magyarországon születtem,

itt élem azt amit most lehet.

Nem tartozom se ide, sem oda,

tartozom az online érkezőhöz és

szolgáltatok akkor éppen csak oda.

Hazaszerető emberségesként, ez

fontos lett nekem, megélem.

Ki ne üresedjenek a szavak,

maradjon meg a tisztelet

egymás  iránt. A szeretet

ne  legyen félremagyarázható,

maradjon sok tisztán ható szó.

A meg nem érdemelt szegénység

helyett, legyen élhető az értelmes élet.

Maradjon a talpunk alatt annyi, a

Hazánkat abból is érezzük ki.

A csoda című könyvemből.

/Már alig bírták el a térdei,

nem volt erő bennük, a féltés

 adott újat neki, megmenteni.

A két kicsit ott a karjaival

átszőve, az időjárásnak

kitéve is, életet mentve.

Hallja a hangokat már ott

vannak körülötte és sokan.

Az asszonya is szólongatja,

kiálts kérlek, itt a segítség,

úgy érzi kiált, de csak valami

vékony elcsukló hang jön ki.

Abban a pillanatban érzi már

nincs egyedül, vállakat érez

maga körül, körbefogták és

együttes erővel őket ott mindannyian,

megemelték az életüket megmentették.

Szakadt a könnye, sikerült, megmenekültek.

Amikor csak lehetőségem volt,

megtanultam azt amit,

úgy éreztem

nem

tudok

még.

Megjelent

hiányként

a gyakorlati

életemben, a

 hivatásomban.

Ettől aztán úgy

haladtam előre,

hogy segíteni

tudtam már

abban,

amit

átláttam

azáltal.

Megtanultam

az első 7 évben,

hogy ne nyúljak

bele olyanba,

amihez nem

értek és

nem is

késztet

tanulásra.

Kialakult

bennem

egy olyan

érzék, ami

megmutatta,

hol van a hiba.

Hol lehet a saját

tudásomnak határa,

 a tapasztalt tudásom

és a tanult összeadva.

Összefüggésében látva.

Közben rájöttem van

ami igen fontos lehet,

megtaláltam a jelét is,

ami generációs feladat.

Ha betartom azokban

a határaimat, az Isten is

velem emberiesként.

Intelligens emberek

jöttek azután már csak.

Mivel ehhez értek, a

megelőzés fontos

lett számomra.

Mindenki

aki

megtisztel,

tudja, hogy

beleillesztem,

 megfelelő

 mondatomat,

a tanácsadásnál,

hogy ne csak sorolja,

mint egy egészségtelen

körforgásba víve magát.

Olyankor természetesen

bocsánatot kérek és mondom,

hogy bele fogok szólni, amikor

szükséges, hogy kizökkenjen.

Elgondolkodik rajta, amíg a

válaszomat hallja, mit is

hall, s nem nyomja

spirálisan lefele

magát tovább.

Ha valaki nem a

 saját lélekrezgése

által élhet, bizony

belebetegedhet.

Vannak sokan

már, akik jól

eltévedtek,

egy mondva

csinált össze –

vissza ollózott

katybaszban,

vannak azzal

takaróznak.

Ráöntik azt

azokra akiket

igyekeznek

legyőzni vele.

Igen megtévesztő

akkor, ha nem  hallja

ki, nem érzi át és nem

látja meg benne mindezt.

Tehát szükséges hozzá egy

bizonyos idő, kinél mennyi,

mennyire jól felkészülten

tud zavaróként viselkedni.

Jól oda szükséges figyelni,

mert megsérülhet tőle az,

aki gyakorlatlanul lát hozzá.

Bemegy a másik meghatározó,

célirányos tudatos vonzásába.

Az élet szép, ha hallod már a

lelkedben, a csendzenéd, jó

szerencsét jó emberek,

áldjon meg az Isten,

minden jóból

annyival

benneteket, ami

 a legjobb nektek.

Magyarországról Online

Pakson a Hergál  Házból

szeretettel. Julamami

 

 

 

 

Felismerés… 2018.06.16. – 2021.06.16.

Ugyan minek tanulnának az emberek,

ha annyi is elég lenne, most,

amit hoztak ők tehetségnek,

s benne élhetnének, hinnye.

Mindenki hozott ám valami

olyat amivel kiemelkedhet.

A felismerés a lényege,

amikor eljutnak oda,

hogy miért is születtek,

pont oda és mit is hozhattak.

Amiben kiteljesedhetnének úgy,

hogy azzal, ők maguk is meglegyenek

elégedve, ne legyen megrekedő a késztető erő.

A motiválás lelkükből, szívesen sugallná elérték, az

agyukkal, amire, képesek voltak, az elégedettségük.

A megfelelő saját életritmusukban, boldogulnak.

Amikor a gondolkodó agyuk nyugtázza már,

 megcsinálták az élethelyzetüket, hinnye.

Abban már, az otthon vannak érzést,

felismerve, hazaszeretőkké lesznek.

Hiszen a tanulás, a siker, az tápláléka, a

 gondolkodóknak,  intelligens agyaknak.

Megfelelőt tanulva is szintjükre jutnak.

Ha a tudás nem vonz, majd  ott maradsz,

abban, ami éppen odacsapódik, hinnye.

Ha nem kontrollálod a tanulni valót se.

Enélkül is lehet élni bele, ahova éppen,

csak a pénzszerzésben hagynak.

Nehogy, mások is észrevegyék, hol a

 résnyi ahol, még meglelhetnék, ami az

 egész életük, munkájának a gyümölcse.

Nem kapták meg, a megérdemelt jókat.

Látják az átlátható topicskolót, hinnye.

Ahol is , az örömérzet hiányozni fog,

mert a boldogságot keresik, nem

veszik észre, a boldogulásuk,

annak a zsengéje, hinnye.

Mindenkit legyőzni, az

lenne a lényege ott, ah.

Kiüresedés felé haladnak,

ha nem hallják meg időben,

a lelkiismeretük jelzéseit, a

 belső hangjuk kétségeit, ah.

Nagyon alacsony szint az,

 életritmusuk nincs a helyén,

 a motivációik is hiányoznak.

Megtévesztőek ott a  rezgések.

Magukat minősítik ám le azzal,

kaphatják azt, ők már holnap,

vagy sajnos, átvetülnek, ah.

Hiszen lecsúsztak oda, ah,

ahol csak nyers erő van.

Nincs tisztelve, sem, a

tudás, se a szorgalom,

nem hozhatja, meg azt.

Az intelligensek, ezeket,

látják, tenni nem tudnak.

Édes Hazánk Csodaszép,

ah, ne menj még, hiszen,

a  széppel és a jóval,

amit teremtettünk,

nekünk meg sem

jöttél, várunk még.

Az idő s minden egyéb,

 jó és szép, az Istennél.

Tanuljál, fejlődjél, ne

hagyd félbe, úgy lépjél

előre, már megalapozva.

Ha nem veregetik meg a

vállaidat, gondolatban te

magad tedd meg, hinnye.

Önmagadért, te magad,

neked magadnak,

tanuljad meg.

Dicsérjed,

ha van

miért,

azzal

többre

 mégy, ah.

Van az Isten.

Hiába minden,

ha nem vagy jól,

lelkileg, a szíved

jelzi, félrever, ah.

Erőlködsz, hogy

legyen meg a

látszata, ah,

ó, jól vagy.

Nem jelez,

nem beszél,

nem mutatja,

magába zárja.

Nem lesz annak

jó vége, hinnye, ah.

Megelőzés, megelőzés.

Tanuljunk meg gyermekül,

tanuljunk, zsenge felnőttül,

hogy ugyanarról beszéljünk.

Megtanultam, emberies nyelven,

megértik, azon a szinten, hinnye, ah.

Ezt kaptam fejlődési lehetőségemnek.

Lehet azt,  már, csak nyugtázni is, hogy

másoknak mondják el, kiszolgáltatottak

lehetnek. Tanulj, segíteni a gyermekeidnek.

Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/.

Nem egészséges az, ha nő mint a dudva,  a pénzre

menők, sűrű sora a minta, cinkos aki hallgat, majd

szólna már, hogy nem bírja, csak akkor nincs kinek.

Ami elmúlt, nincs, ne keresd, addig

végezd el a feladatodat, magadhoz

képest a legjobban, amíg azt lehet.

Ha minden alacsony szinten reked,

akkor már, benne élsz ah és észre sem

vetted, csak sanyaroghatsz, hinnye, azt a.

Szép napot, tisztelettel élni most is könnyebb.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

Online oktatás,  különbözők a sorsaik a

pároknak, nézz rá az alcímére, hinnye.

Ismerjétek meg a generációs jeleket,

a generációs feladataitokat, azáltal

könnyebb boldogulni az életben.

Szeretettel.

Julamami

A Julamami védjegy, 2010. év óta Heringes Árpádné tulajdona!

Tiszteletem! Wikipédia Julamami, nem kérdezték, szeretném-e azt a keresőt használni. Nem engedtem meg senkinek sem, még méltányosságból se, hogy a kérdezésem, a jóváhagyásom nélkül, a Julamami védjegyemet, a könyvem fotóját, a festményeimet, Julamami névvel, angol nyelvű keresőbe felrakja.

Tisztelettel kérem, ne adjanak okot a könnyen félreérthető megoldásokra, vannak országok ahol nem tartották tiszteletben a Magyarországon váltott védjegyemet és  van aki a kiskapukat könnyen megtalálja. Ne nekem kelljen igazolni magamat utólag és a kellemetlenségeket elviselni mindezekért, volt már belőle a 11 év alatt bőven.

Műhely, a megelőzésért.  Heringes Árpádné e.v.  Magyarország, Paks, Hergál Ház. Tiszteletem. Heringes Árpádné, a  Julamami védjegy tulajdonosa.

/Két napja kaptam az emailt,  hogy a google lévő festményeim fotóit bárki megoszthatja és felhasználhatja, azt kértem,  vihessem  végleg  el  onnan, számomra a felajánlott díjaik nem használhatóak, még nem kaptam választ/!

A Julamami  védjegyemre pont azért volt szükség, mert elopták az összes igazolványomat, a vállalkozói  irataimmal  együtt, bélyegzőstől, számlatömböstől. Wikipédia Julamami,  a valaki által feltett könyvem, festményem, védjegyem  logójának levételét! Köszönöm a megértést és a számomra kedvező megoldást! Tiszteletem.

 

Minél több a külsődre rakott,

annál kisebb,

a belső

tartásod.

Amikor az emberséges

tartásod működik,

nem térsz el

az egyenestől,

megmaradhat

a tartásod, a belső

egyensúlyodból

eredő emberséges

méltóságod.

Ha sokkal jobban

magad fölé hagyod

emelni magadat,

mint amit az

emberséged

elbírna, az

már nem

irányítható

általad,  azt a.

Fontosnak

érzed, hogy

neked ne

legyen

dolgod.

Másokkal

csináltatod.

Óriásiakra

nőhetnek

benned a

másokkal

szembeni

elvárások.

Ah, amikor

önmagad

keresed, s

 már nem

találod.

Azzal

szükséges

szembesülnöd,

azt szeretted

volna, hogy

minden,

a tied

legyen,

el is érted.

Megcsináltad,

van mindened,

de elvesztetted,

a méltóságodat.

Vezetni szerettél

volna, s a vágyaid

mozgatnak, jó nagy

csapdában vagy, ah.

Nem szólhatsz érte,

magadnak csináltad.

Úgy teljesíttetted a

vágyaidat, hogy

át sem láttad.

Azt is valaki

kitalálta, ah.

Belefutottál,

magadon is

túlszaladtál.

Emberismeret,

sorsod térképe,

generációs

feladatok,

jelek.

Sokan,

magadnál

jobban,

ismernek

már téged.

Tapasztalva

fejlődni, tanulni,

ha időben nem

megy, később

keserves

lehet.

Mindent

a maga

idejében.

Oktatás, nevelés, a

 sorsodról igényesen,

hogy a generációs

feladataidról

el  ne feledkezz.

Magyarországról,

Pakson a Hergál

Házból.

Szeretettel.

Julamami