Győzz meg legyőzni könnyű engemet, nem harcolok se érted, sem ellened, melletted sem. Csupán az oktatás lehetősége miatt időzök itten is másutt is, ahol megengedők nekem ehhez. Kifizetném én ami   díjakat megszabnak, a biztos bevételem a nyugdíjam lenne, amit most emeltek meg, így lett 56.200.- Ft. 2016.06.13.

 

Pedig vállalkozóként három évet és valamennyi nap munkanélküliséget kivéve dolgoztam egész életemben. Most egyéni vállalkozó vagyok, ha átutalják a szolgáltatásom díjait akkor tudok azzal  is számolni. Nem élek a  szívesség lehetőségével sem, tartásosan csupán annyit kérek arányosan szabják meg a díjaikat, kérem szépen.

A segítségtől mentsen meg az Isten, egy olyan embert mint jó magam, /segítőnek  születtem/ vagyok, annál megalázóbbat elképzelni sem tudok. Nem csak beszélek róla  tenyérolvasás szolgáltatás közben, oktatom is a sorsszerűséget, ami látható a tenyerekben, magam is úgy élek.

A generációs feladataimat nem hagyom meg a következőknek,  hiszen tudom, hogy nekik nem lenne dolga vele.  Nem tudom, tudja-e, ha az irigységet nem koptatta ki az emberismeret jó szintje, jó minőséget biztosító vezető nem lehet belőle.

Vagy tudja-e, hogy minden embernek más és más az életritmusa. Ha egyenben gondolja és a ritmust nem kipróbálva határozza meg, túlhajtja az embereket. Akik gyakran szinte már csak a fennmaradásukért, sikerek  nélkül élik a  hétköznapi életüket.

A tapasztalatom szerint, bizony nem fejlődhet fel anélkül a feladatához és jó vezető nem  lehet, amíg az irigységnek a legapróbb rezgése is jelen van az életében. Ideje megkérni a jó öreg alázatomat, legyen velem, el  ne hagyjon,  akkor se, amikor Bocsánatot kérek.

Tiszteletem. Julamami védjegy

 

Összefüggésében látni… 2021.06.12. –

2016.06.13. https://julamami.com

 Az internet által, 2009. év óta írok.

van még nagyon sok írásom, naponta rakom fel.

Azt kérdezte tőlem valaki, hiszen a 70. évemben vagyok,

mikor hagyom abba, ah, ha sok emberségeseknek átadhattam.

Ja, megemelték a nyugdíjamat, 335.-Ft, amivel többet utalnak.

Íme így hát, a tudásomnak és az önbecsülésemnek okán, az

emberséges tartásomnak jogán, most már kivárom azt, a

megfelelő időt. A legmegfelelőbb emberséges, kitűnő

üzletembernek adom el a magam által feltaláltamat.

S miután az üzlet és a tulajdonoscsere létrejött,

elkezdem igényesen oktatni az alapokat.

Betanítani az oktatására, mindazokat,

akik arra éretten, azt felvállalják.

Az általam

feltalált és meg is rajzolt,

életszerűen jól működő oktatási

formáját, emberséges jelnyelven.

Nekem ezt adta tehetségemnek

a teremtő Isten,  az emberek

tenyereinek leolvasása

hozta meg a tudást.

Összefüggésében

rajzoltam  meg,

más nem tudja

oktatni rajtam kívűl még.

Nem szeretnék világgá menni azért,

hogy valahol megértsék, miért lenne

fontos ezt a tudást magukévá tenni.

Tartást megtartó ereje van, az

 emberi méltóságot is a helyén

tartja ez a rajzosan megtanulható

tudásforma, önmagukat építik fel általa.

Grátisz voltam nagyon sok embernek 7 évig.

Ami jót életem során kaptam, mindazt vissza is

 adtam, akkor éppen nekik volt szükségük a tudásomra.

Az általam feltalált és lerajzolt képek,

segítségével tanulunk.

S amikor az már jól megy, akkor már a

 különböző szinteken és kultúrákban élő emberek,

tenyereinek fényképeiről való olvasására váltunk.

Azokat is használjuk amiket magukkal hoznak akkor.

A tréning végén, pedig, a családjuk és az ő tiszteltjeiknek, a

szeretteik tenyérfotóiról olvassuk le a legfontosabb jelzéseket.

Így van sikerélményük abból is, amikor közlik azt majd velük.

A jól olvashatóság a lényeg, nem teszünk hozzá

és nem hallgatunk el belőle.

Leolvassuk úgy ahogy látjuk,

mert akkor többféleképpen is láthatjuk.

A meglévő tudáshoz kiegészítésnek is jól bevált.

Összefüggésében látni,

múlt, jelen, jövő,

a /mostban/,

a sorsban,

láthatóan

minden jelével ott van.

Mondhatnám viccesen,

látod, nem látod,

na  látod,

hogy

nem

látod.

Ideje

lenne

most,

tőlem

hitelesen,

már meg

is

lehetne a saját

tenyereidnek a

leolvasását tanulnod.

Akkor majd megláthatod,

hogyan lesz belőle, sok sikeres,

 boldogságérzést átélő pillanatod.

Az összefüggésében látás, az

nem a megvilágosodás,

ahogy hallom azt,

a kifejezést,

gyakran

használják.

Inkább

az

amit,

az addigi

életükben még

nem láthattak, attól

kezdve már átlátják,

amit addig nem tudtak.

S azáltal a magyarázatát

is megkapják ott hozzá,

 működésében, időben.

Mi mivel függ össze,

ha csak annyira

egyszerű lenne,

hogy 20 órában is,

át lehetne azt adni,

akkor soha többé

nem igyekezne,

tapasztalni senki.

Megtanulná és kész,

igen ám, de azáltal,

 a tapasztalt tudása,

nem alakulhatna ki,

csak annak a hiánya.

Gondolkodni tanulunk,

nem készen kapjuk, a

fokozatosság az alapja.

Megtanulni azt is tudja, mi

módon élhet a saját szintjén,

s hogy a már tisztánlátását

attól kezdve használhatja.

Azzal emberiesként élje,

az életét a saját szintjén,

annak megfelelően,

hogy már felismeri közben,

a saját és generációs határait.

Amikor látszik,

hogy mondja,

csak mondja,

s ragyog tőle,

 úgy meg van bizony,

 magával elégedve.

Egy pillanatnyi

alázat sincs benne,

nem érett még arra. Kiérződik

a tudásának a hiánya, meg, hogy

hiányzik az összefüggésében

látása. Tapasztalatlanul már

a tökéletességéről is,

meg van győződve.

Divatosan igyekszik,

 a közönségének átadni,

miközben őket meg sem érinti.

Azon jár láthatóan többek esze,

 hogy őt meg milyennek láthatja,

s szerinte milyen az ő élete.

Nincs meg az egyensúly,

sem bennük,

se köztük,

sem a teremben,

csak a megelégedett,

 saját bűvköre van jelen.

A körbeérés egy pillanat csak,

de az érzés az a tiéd marad,

attól is tartásosabb vagy.

Az ember adni született,

ha az neki már jól megy,

 akkor ő is megtanulja,

önmagáért mit tehet,

hogy jól boldoguljon

és boldog is legyen.

Mert hiába minden,

ha önmagaddal nem vagy

békében, ugyan, mi módon,

tudnál segíteni úgy a többieknek.

Tehát a körforgás akkor van ott meg, ha

az láthatóan át is megy különböző szinteken.

Úgy élj, hogy adjál oda ahol éppen

jókor vagy ahhoz jó helyen,

s azon érzés adjon neked.

Hiányból többlet nincs

 ha az nem megy át,

ha hiányzik a körforgás.

Hiába minden, amit csak,

a magad fényezésére és

az anyagi javaid sokszorozására

fordítottál, ismétlődő energia csak,

azzal is önmagad köré építed a falaidat.

Kérlek ne vedd túl komolyan magadat, a várt

  siker helyett, könnyen nevetségessé válhatsz.

Alázat, alázat, mindenhez a legalapvetőbb alap.

Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/ értetek,

akik már értitek, hogy ezzel a tudással majd többet tudtok.

 Online, ha magyarul beszéltek és ha a Világban bárhol éltek.

Hahó, el ne felejtsd, kicsi és nagy,

mind – mind szeretetből vagy.

 

 

 

Rajtad is múlik, milyen az életminőséged…

2017.04.25. –  2021.04.25. https://julamami.com

Ahogy mindent letörlesztettem,

emberies vonatkozásban.

Ott nekem anyagi

vonatkozásban is

át kellett volna

vinnem mindent.

Rám maradt mint

 törlesztésem, bár

nem volt olyanom,

generációsan sem, a

legkisebb gyermekként,

nem akartam ártani vele.

Ha ezeket mások nem értik,

szintjük alá is terelhetnék azzal,

 a tájékozatlanságukkal magukat,

bíz mindenki a maga sorsa kovácsa.

Teszem a dolgomat, hiszen tudom,

mit miért oldok meg, épp most is.

Én nem várok a segítségre, nem,

magam cselekszem magamért.

Ismerem mint a tenyeremet.

Ne maradjon majd utánam

semmi olyan, a sarjainkra

vonatkozóan, amit magam

már megoldhattam volna.

Hiszen megláttam ott azt,

megéltem, letörlesztettem,

eléggé  felnőtt voltam már

ahhoz, hogy magam fölött

és a következőkért jól tegyek.

Nem várhatom azoktól, akik

nem is értik, az időnek szavát.

Ha még nincs emberismereted,

sem rálátásod, tanuljál most élni,

aszerint, ahogy a 2017. év azt elvárná

 tőled most, a generációs feladatodért.

Ne nyúlj az emberek lelkéhez, ne, ha

 nem érted mi történhet, általa vele.

Ha még nem tettél önmagadért,

azt tedd meg, a tartásod miatt.

Dolog van, szoktam mondani,

alázattal tenni, nem elvenni,

de életszerűen törleszteni.

Amíg ott dolgod van, hiába,

többször is meglehet azt

próbálni, de úgy sem

tudsz onnan addig leválni.

Bocsásd meg a tieidnek is,

ha nem úgy élik meg, ahogy

te teszed, mint aki már átlátja.

A következő generáció szülöttje,

bölcsebb lélekkel landol oda le.

Így is nézhetné, ilyen szemmel,

a szülő a gyermekeit, ki az aki,

még nem törlesztett önmaga,

a családja, az emberek fele,

amiért a gyermekének sokat

kell majd ismételve is tennie.

Alázatot naponta gyakorolni

kívülről, felülről is ránézni

egy kicsit, óvatosan lenni,

engedni a szintjén haladni.

A belső tartásod, az emberi

méltóságod, legyen fontos,

a legnagyobb felfedezésed.

Amit ne bízz másra, mert

neked adta felismerni azt

az Isten, hát éljed azt meg te.

Tartás, méltóság, megelőzés,

erről szól most már minden.

Aki lemarad, végleg marad le,

persze élheti a mások életét is,

hol erre, hol meg más irányt véve.

Tolhatja a szekerüket, semmi gond,

tegye azt, ha az jobban megfelel ahhoz,

hát boldoguljon abban mint a saját sorsában.

Boldogulni látni a gyermekeket,

a legnagyobb szülői érzések,

elengedni lélekben, hogy ott

megmaradhasson a szeretet.

Kölcsönös legyen a tisztelet,

tanulható, adott hozzá az amit

feltaláltam, benne van az

is az oktatási formájában.

Aztán lehet az eredményét,

szülői lélekkel megszemlélni.

elengedően és tisztelettel is

hagyni őket önmagukhoz felnőni.

Tökéletes emberrel nem találkoztam,

szerintem létezik maga az Isten.

Jó szerencsét jó emberek,

áldjon meg az Isten,

jó egészséggel

bennünket.

 Magyarországról kívánom,

Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

Julamami

Hány nap szükséges neked ahhoz… 2021.03.30. https://julamami.com Nem számoltam Uram, hány nap volt szükséges ahhoz, hogy megértsem, az amit feladatnak adtál nekem, a hivatásommá vált, ami a tehetségemből lett addigra.

Végig is jártam minden lépését megéltem,

az adott utat ahhoz, hogy tudjam mi a fontos nekem.

Rájöttem, nem tudok úgy élni, hogy azt lássam, másoknak nem jó az amiben megrekedten vergődnek, így aztán egy napon, megismerték azt amit akkor tudtam. Nem az maradt meg bennem azon a napon, hogy nemzetközi lehetőséget kaptam volna általa, nem magamra gondoltam, akkor sem elsősorban.

Irigységet váltott ki mindaz ott, ahol nem voltak azzal még

tisztában, hogy a feladatuk a többiek segítése lenne.

Nem nagyon hallani, látni olyan nyilatkozatokat,

ahol azt mondanák, hogy általuk lettek

sokan, nagyon sikeresek és még

pénzben is gazdagokká.

Nagyon szerettem azt látni a sorsokban,

hogy időben tudnak segíteni önmagukon, azáltal,

amit hallottak tőlem, az átment ott a lelkes énjük  kontrollján érezhetően.  A megelőzés a hivatásommá lett, már emberségessé lettem szoktam mondani, nem hétköznapi hivatást kaptam ehhez. Nagyon sok ember tisztelt meg, végig a sorsom megélése közben. Ahogy a tudás kezdett kiteljesedni bennem, egyre jobban tudtam segíteni, a megelőzés lett az életem és a sorsom is egyben.

Úgy tudtam, mivel körbeért az a feladatom nekem, hogy a feltaláltamat azért kaptam itt, ebben az országban, hogy adjam tovább. Ne szenvedjenek az emberségesek  azoktól, amit nem számunkra, nem a jó életminőségünkért találtak ki, a megmondó emberek, aktuálisan legjobbaknak összeállítottjai. Csupán éppen bennünket érintenek azok a hiányok, amiket nem saját magunk generáltunk, csupán szenvedő alanyai lettünk a döntéseiknek.

Amikért még időben, megelőzésként nem szóltunk, mert arra gondoltunk, hogy mint mi magunk, emberségesen gondolkodnak, akik felvállalták. Tudom nem lehet anélkül élni, mert már sokszor megmondták, nem mondom ki azt, ami az elnevezése és nem is hiszek benne. Csupán megszenvedem a tényét, hogy mindent eluralt, anélkül, hogy lenne benne életszerű az ilyen egyszerű emberek számára, mint én magam vagyok, emberséges hivatással.

Igen úgy látszik az kívülről, hogy elrontottam, hogy nem álltam be a nemlétező sorokba időben, hogy legyen módom a kiemelkedéshez. Akkor még nem gondoltam azzal, nem tudtam azt, hogy ha nem segítek magamon, mások nem tudnak úgy jól dönteni értem. Hiszen, egyedül csak én tudhatom, hogy mi a legjobb nekem, hát mondjam ki, mondjam el, meg is teszem. Felelősen önmagamért már nem tudok tenni, azokban amit kitaláltak, hogy könnyebben boldoguljanak, nem tudnék én, csak magamért élni. Hiszen a teremtő Isten, megalkotta azt,

amiben jól tudnánk mindannyian élni itt. Mert senki sem született fölöslegesen ide, szükség van a tudására, az emberséges energiájára, az otthon vagyok a szülőhelyemen érzésére. Mert úgy tudom, hiszen átéltem, mit jelent az emberséges élet, mit a tudásomhoz való alázat. A munkám gyümölcseként van, mint érzés,  a megcsináltam kitűnő érzése,

sokszor került elő különböző változatokban, a sikereimben.

Sokszor átélhettem kicsiben a sikert, ez tartott életben akkor is, amikor nem volt, vagy csak nagyon kicsi volt a havi  bevételem. Ekkora ismertséggel, sikereket átélve, nem kaptam a lehetőségemet meg a saját városomban, sem a Hazánkban, a racionális oldalamnak a megismeréséhez nem volt esélyem. Így hát könnyen legyőztek.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolnék se veled, sem ellened, de melletted sem. Hiszen sorsolvasónak és a feltaláltamat oktatni születtem, Hazaszerető lettem. Már a talpam alatti földnek az érzését is ismerem, az embereknek akiket még lehet, tiszteletem. Van bőséges emberismeretem, na meg van az Isten, ha még nem tudja, csak a pénzben hisz, majd megtudja azt is mindenki, a saját tapasztaló emberséges létéről szóló idejében. Egyensúlyra van szüksége, mind a két oldalának ismerete adja azt meg. Ha van ahhoz  szerencséje akkor a saját idejében meg is történik, úgy nem téved el.

Sokáig az volt bennem, hogy ha a hivatásomat jól gyakorlom, akkor megjön annak a hozadéka, oktathatom azt amit feltaláltam ebben az országban, a saját szülővárosomban. Mert azért adta itt tapasztalva a teremtő Isten, hogy előszőr ide tegyen jót az emberségesekkel a feltaláltam. Azzal, hogy igazolja számukra mindazt amit addig hivatásként gyakoroltak az jó felé viszi a már hasonló szintjüket elérteknél, az emberséges énjüket. Igen tudom, ez teljesen mást mond mint amit, a hírnévre, a nagy pénzre, a hatalomra vágyók éreznek a saját igazuknak.

Nem ellenükre,

csupán  párhuzamosan mindazzal a tudásukkal,

ami adott már,

a saját gyakorlati életükben, a saját tudásuk mellé véve.

A két oldalunknak az egyensúlya a helyére kerülhetne, a feltaláltam tudásával megerősítve, nem üresednének ki lelkileg sem, nekem a tudásomhoz méltó bevételem lenne, mindenki sorsa teljesülhetne.

Persze csak az eddigi tapasztalataim szerint, hosszú az út még addig.

Ha már megvan mindened, a szükséges motivációra nagyon figyelj.

Tudom amit tudok, az oktatásomon elhangzanak azok mind,  amiket nem írnék le, mert még próbálkoznának azt levinni nagyon alacsony szintre. Prevenciós lettem igazoltan, amikor a pecsétet rányomták arra a kitűnő, megajánlott, diplomára, tartást, emberséges méltóságot adtak akkor azzal nekem, tudom van az Isten.

Ha hatalomra vágysz, arra is gondolj, hogy amit

nagyon akarsz elérni az meg is történhet.

Csupán annyit elnézést kérve még,

magad is abban fogsz ám élni.

Jó egészséget,

jó egészségesedést kívánok.

2010. évben a Julamami védjegy, Magyarországon került a nevemre. Jula, amit az apám mondott, mami amit a gyermekek, hát abból lett. Látom most már sokan bebújtak mögé és a sajátjukként húzgálják a világban, nem kérdezték, be sem jelentették, vitték.

Amit ez mond számomra, lehet, hogy mégis van benne üzleti érzékem, ha ennyire tetszik a Julamami védjegy.

Talán jól meg tudnék élni belőle, ha kitalálnék több védjegy nevet, mert talán az is, ennyire népszerű lenne, mint a Julamami védjegy.

S ha a tartásukra igényesek, úgy döntenének, akiknek a Julamaminak a használata, jó hasznot hozott már. Tán mindegyikük után, aki leutánozta, a Julamami nevet, nekem, mosolyt hozó összegekként, százalékokat kapnék. Heringes Árpádné, Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel.

Tapasztaló, nevelő,  oktató vagyok… 2018.04.15.

 –  2021.04.15.  https://julamami.com, webtenyer.eu

Egy Haza ez csak egy, mindannyiunkról

szóljon a jó és a szép, ne csak néhányakról.

Ha túl nagy a kabát, körbepörget jobbra is,

balra is már a huzat, bábjáték lett az csak,

nevetséges komolyan beleélned magad.

 Látszik a fáradtság, hát méltatlan vagy,

kilátszik, ami a látszat volt csak, hinnye.

Átlátni, kihallani, megérezni, 2018. van, ah.

Amikor neked már megvan mindened és csak

ismétlések jönnek, kihívásokat nélkülöző vagy.

A motivációkra kellene most, nagyon figyelned, a

 túlzások, a felhalmozások energiái meg is látszanak.

Ha kezeletlenül maradnak, ki is üresedhetsz, hinnye.

Általános műveltséget növelő /Tenyérolvasó/, hisz,

mind a két oldalad működhetne, megtanulható.

Tapasztaltan araszolok, a határaimat

érezve, élem meg azt, amit

az Isten nekem adott.

Feltaláltam, működik.

Átadnám, rajzosan,

önmagukat nevelik,

az oktatásomon ezzel.

Gyere az átjáró benned,

ne féljél tőle, hinnye.

A tanuljad meg, a

tudás, nem szégyen.

Van aki nincs képben,

csőlátásban van.

A biztonságot

mindenki

keresse.

Kinek

hol,

s mind

máshol.

Szívesen,

lelkesedő,

gondolkodó,

abban, ami ott

éppen neki való.

Nem mindegy, egy

tucatra gyártódott-e,

 megmunkált-e, a hintaló.

Kinek hol merre az előre,

másnak meg máshol van az,

ami által biztonságosan halad.

Ha akkor is kritikát kap, amikor

dicséretes az, amit megalkotott,

keresi a miérteket, most, legott.

Mások az értékek neki, értékelné,

ha legalább nem  korholnák mindig.

Ha nem jól kommunikál, csak csinálja,

eljuthat odáig, hagyja, önmagát kizárni a jóból.

Kifejezheti az érzését, ha jót tett volna, az írásom,

tán el is döntötte, megtanulja a lelkes oldalát élni Ön is.

Tudom amit tudok, megjöttem már sok helyről úgy is,

hogy ki sem tettem innen a lábamat, s Világot láttam.

Nem ismerős a pénz útja, hisz még nem jártam rajta,

tanulnám, de elzárták előlem, nincs lehetőségem.

Nem juthattam el odáig a saját Hazámban, hogy

elmondjam, a feltaláltam életszerű, működik.

Ah, a lelkes, szíves, gondolkodó agyam az tudja,

megjárna nekem, csak más a módja annak, ah.

Másik véglet az, amikor nem a saját útját járja,

meglép olyanokat is, amit ő át sem láthatna, ah.

Nehezen találja meg a visszavezető útját, hinnye,

hiszen azt sem tudja, mihez képest merre járhat.

Különösen akkor nehéz, ha mások mutatták azt,

a magasságot, amit ő nem tudott volna elérni.

A vágyai után ment, hogy kiemelkedjen és

mindenki, hajbókoljon neki és rögvest.

Valamiféle elégtételt keresett, azt

nem tudta, jár-e neki, vágyta,

nem akart tapasztalt lenni.

Az elméletben hisz, ah, a

 gyakorlatot nem ismeri.

Azt sem tudja, hogyan

lehet önmagát legyőzni,

s arról meggyőzni az már,

semmiképpen nem jár neki.

Megélheti, ha annyira odavan,

azért is, ami nem őt illette, elvette,

azt is, amit másoknak szánt az Isten.

Őket építette volna, vitte volna előre,

néztek ki a fejükből, hogy megesett velük.

Az is újra és megint, hát elgondolkodtak, hogy

is lehet az, ennyiszer ismétlődik, megint, ugyanaz.

Az újrakezdés, újratervezés, megszokottá válhatott

volna, ha tudják, ki mit vétett, megint, s azóta újra.

Járnak körbe – körbe, mint a nyomtató lovacska,

a körből nem látva meg azt, csak beleszédülnek,

a folytatást választva, szerencsére nem megállva.

Ritmusban maradni, attól kezdve szinte mindegy,

milyen jó és szép az, amibe belemegy az energia.

Persze, ha mindig mások után mentek, pedig

vezetni születtetek, az első lépés mindig

nehéz lesz. Van aki megugorja,

más meg becsukott

szemmel lépi át.

Tapasztaltan

tudom azt már,

belülről jövő az

a késztetés, hogy

csináld meg magadért.

Mástól nem várhatod azt,

honnan tudná mi jó neked.

Egyedül te tudod azt, meg

akivel a magzati szakaszodat

együtt éltétek át, egy életritmusban.

Igyekezni haladni, vagy talán megmaradni.

Oktatva, nevelve átadni a tapasztalásokat, ah.

Minden érzését átélve, ott már, hogy kinek hol

van az élhető, életszerű határ, megtapasztalja.

Amiket két nappal ezelőtt elkezdtem leírni,

azt jelenti, próbálom átadni, átvinni, úgy,

hogy érezhető legyen, mindenkinek.

Van felelősségtudata, ébressze fel.

A körforgás egészséges lehessen.

A Világ nagyon fejlett részei már

azt élik, amiről mások még nem

is hallottak, nincs rá késztetés,

hát nem haladhatnak, túlélnek.

Kicsiben és nagyban ugyanaz

a lenyomat van, láthatóan és

érezhetően. Gondolkodva

dönti el az, aki tapasztaltan

tudja, neki adott a lehetőség.

Megszólította őket hát, ah.

Más megközelítésből, ugyan,

  azt is, hogyan láthatnak többet.

Akkor is ha egyszerűen élik meg,

azt amit útként itt megtehettek már.

Az övék a tapasztalt tudás, nem vette

el senkitől sem, viszont megkérdezte,

lehetne-e, amire gondolt, megoldásként.

Ne rekedjenek meg a hiánytól, mert van

ahol már pénz nélkül nem lehet haladni.

Nem is a szerények találták ki,  azt sem,

de azért léteznek, olyan lépcsőfokok,

ahol laknak, azok a megaláztatások.

Óvatosan araszolva, nem sérülhet

meg, érezni  fogja, hol a tartásos

határa, méltóságát nem adja.

Sokat szenvedett már,

hogy azt megtartsa.

Kikommunikálja,

hátha kihallja,

megérzi pont

ő, akinek, azzal

dolga lenne már.

Ne billenjen át,

érezze meg, azt

ami a saját határa.

Kár lenne érte, hogy

megélje azt, amivel

nem lenne dolga.

A körforgás az

visszahozza,

oda, ahonnan

kiindult, csak

tapasztaltan.

Kap újra egy

lehetőséget,

magára nézve

jót és szépet.

Nem a mások

megkezdettjét

próbálgatja, ah.

A  tudása által

haladva, azt

meg is csinálja.

S amikor már lehet,

továbbadja. Ne csak

neki legyen, hiszen

ha sokan örülnek,

 a boldogulásuknak,

kicsit megrendülnek.

A legerősebb energia az,

amikor, felszabadulhat ott a

tisztelet  és ki is teljesedhetnek.

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból, szeretettel.

Julamami

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A sorsod, a sorsom, a sorsunk kialakítható…

2017.04.14. – 2021.04.14. https://julamami.com

Édes Hazám Csodaszép, kérlek ne menj még,

hisz a széppel, a jóval, amit ide teremtettünk

nekünk még meg sem jöttél, hát hova mennél.

Csak nem hagynál itt védtelen,  a mindeneknek,

a feladatukhoz be nem érettek keze ügyében.

Odaszólna valaki, aki megteheti még, hogy mi

is itt élünk, különbözőek vagyunk, szép

színes az alkotó és teremtő világunk.

Képviselve mi is legyünk, időnként

egyenként is, ha fontos a létünkben

amit mi szeretnénk, fogad bennünk,

érdekli is az, amit felvállalt és ha lehet

 informálva segít, hogy jó legyen nekünk.

Lélek, szív, gondolkodás nélkül nem érti,

fentről nem lehet érdemben jól vezetni.

 Tud-e úgy átlátni, átérezni, önmagáért tenni,

 az már értünk is legyen, számunkra jól élhetően.

Tanuljon a Hazánkkal, velünk is gondolkodni,

nem beállva a nemlétező sorba csak bólogatni,

rólunk azt sem tudják, létezünk-e, itt élünk-e,

meglehessen szólítani, ne a szavakat keresni.

Tisztesség, becsület, ha szabad, ha lehet,

most itt sürgősen, bocsánatot is kérek,

11. éve még ma is nekem, holnap neked.

Gondolkodjon mindenki ezen alaposan el,

ha csak magára gondol, mi lesz a többivel.

Anélkül, hogy velünk is jót tennél, hisz

egy Hazánk van csak egy, ez itt a mi

 Szülőhelyünk, szeretnénk azt érezni.

Szívesen látjuk, mi itt élünk e helyen,

kérem, ne birtokoljanak el mindent.

Lehetne, csak óvatosan kérdem,

érezni szeretnénk, íme a Hazánk.

Megcsinálom a sorsom és hagyom

csinálja meg más is, mert nem ugyanaz,

mind-mind más, te meg csak keresed,

kutatod, hogy éppen most ki a hibás.

Maradjon meg a tisztelet az emberség.

Azzal, ha másokat csak várakoztatsz,

magadat is megrekeszted, tudod-e.

Fontos-e még az emberies, hisz

érted és mindenkiért él és tesz,

ne nézd gügyének, intelligens.

Nézünk ki a fejünkből, amikor

kimaradunk minden olyanból,

ami éreztetné velünk, ez a hely

gondol ránk, jót akar nekünk.

Az alkotás, a teremtés szép,

Különös oktatás, nevelés

és a tehetség, lehet

tagadásban lenni.

Sorstalanul

lődörgők,

vagy időben

sorsformálók.

Szépet és jót

mutatni, de

csak magukra

gondolva tenni.

Azzal viszont

nekünk nem oldódik

meg semmi, nem akarunk

általuk nincstelenné lenni.

mi is itthon terveztük

 az életünket végigélni.

Nem számít más csak

a pénzhegyek, acsarogva

azért egymást alázzák meg.

Már nem szólíthatják meg

akárhogyan őket, önmaguk

fölé nőttek, érinthetetlenek.

Hol az eleje és hol van a vége,

valaki közületek azt tudja-e.

Ennyire messzire a valóságtól,

miért mentetek, elégedettek

vagytok-e azzal ami lett.

A tükröt már nem meri

tartani tán régóta senki.

Őszinte emberetek nincs,

akinek még ti is elhinnétek, a

 generációs határaitok léteznek.

Ha valaki olyan aki számomra hiteles,

azt mondta volna, hogy ez megtörténhet,

figyelmeztettem volna, éljen a megelőzéssel.

Ha ennyire eltér a generációs feladataitól, mi

lesz vele, a csapdahelyzetekbe sétál most bele.

Ó, ha látnák ők azt, magukból, hogy kifordultak.

A tudás hatalmas, ha pénzzel is párosulhat, igen jó

dolgok történhetnének a Hazában mindannyiunkkal.

A vezetés nemcsak róluk, a saját Hazánkról is szól.

Vegye megtiszteltetésnek, hogy a tehetségesek,

a tisztán, intelligensen hivatásukat gyakorlók is

rászólnának, hátha még időben lenne, ej, hinnye.

Olyan ez mintha elköltöztünk volna, csak nézünk

a mi sorsunkra, óvatosan, araszolva, a saját sorba,

hogy ne essen a generációs határainkon se csorba.

Ne mondjon olyat ami lehetetlen ma, egy Haza van

csak egy, ide születtünk, itt élnénk le az életünket,

  ide terveztük az öregedésünket mi és szerényen.

Nincs sok pénzünk, tudásunk a gazdagságunk.

Nem tartottuk fontosabbnak, a pénzünket,

mint az emberies létünket. Nem tudtunk,

csak magunkra gondolva élni, nem látni,

nem hallani, csőlátásban gazdagodni.

Hétköznapi módon szeretünk mi itt élni,

hogy nemcsak mi vagyunk ilyenek remélni.

Magunkhoz mérjük az igényünket, hiszen

mi teremtettük ezt amit lehetett. Nem

tolták meg a szekerünket, mert nem

is volt nekünk olyan, sohasem.

A hosszan mások szerint élők,

csőlátásban maradnak, lehet félnek.

Segíts magadon az Isten is megsegít.

Győzz meg legyőznöd könnyű engem,

nem harcolnék se veled, de ellened sem,

a tapasztalataimat adnám közre időben.

Megtanulhatnák a 20 órás oktatás után,

másképp is látnák, rájönnének ők is arra, ha

 vezetni szeretnének, emberséges alapja is van.

Fontos lehet a tartásuknak, hogy mihez képest,

honnan indultak, kihez képest most hol tartanak,

önmaguknak, a lelkiismeretük felé is tartoznak.

A vezetés nemcsak róluk szól, mindannyiunkról.

27. éve felfedeztem, vannak a generációs jelek,

azóta összefüggésében látom már az egészet.

Igyekszem segítve magamon minden módon, ahol

csak lehet kifejteni felétek, mit találtam meg és fel.

Nem mentem sehova és mégis kint voltam az internet

világában, sok országban taníthattam úgy, hogy ki se

tettem én, itthonról a lábam, mégis világot láttam.

Szolgáltattam ahogy lehetett és megengedték.

Az anyavonala alul a jobb oldalon látható,

az apa vonalával tompaszöget zár be.

Mindkét szülő várta emberünket,

jórészt a vagyonuk, a név miatt.

Ha túl nagy a szög, akkor azt

jelenti, lélekben távollévők ők.

Az anyavonala egyben a magzati

szakasz is, ahol minden látható, ami

a várakozási időben megtörtént velünk.

A túlfutó vonal a távolt, a külföldet jelzi.

Ha az emberek tudnák mi mindent élnek

át a gyermekeik már a magzati szakasztól,

bizony jobban figyelnének rájuk, hogy még

mielőtt felnőnének, ki ne üresedjen a lelkük.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel kívánok jó egészséget. Julamami

Ne árts, ne bánts, magadra is vigyázz….

 2021.03.26. – 2017.03.26.

Hetente vagy naponta, 30 perc online agytorna, az egészséges önbecsülésünkért. https://julamami.com

Ne árts,

ne bánts,

magadra

is vigyázz,

téged sem

pótolhat

ám,  senki más.

Ha nem vagy fontos

magadnak, másoktól

meg mit várhatsz.

Ne várd el a másiktól

ugyanazt, mint amiben

te jó vagy, azt neked

szánta a teremtő.

Más meg másban

tehetséges és a

Világ,

így szép, szíves,

lelkes, gondolkodó.

Amikor az életedet

már ismered,

felfogtad a

generációs jeled,

a sorsod is könnyebb,

a megélhetőbe visz téged.

Nem történhet minden meg

ugyanúgy, ugyanazon a szinten,

ki – ki a saját szintjén éli azt is meg.

Hiszen ami a tapasztalt és elméleti

tudása által már az övé, ott van

az adott sejtjében működik.

Nem megy ám el az időd,

az ismétlésekkel, a

 fejlődésed az is.

Ah, ha hamisan

viszed az

életedet,

a sorsod,

csak ott

lebeg

melletted.

Takarítsad ki

a környezetedet,

kérdezzél rá, hogy

 szabadna-e azt, mert

felszabadulhatsz tőle

lelkileg is jót tesz az.

Az sem mindegy ám,

mit látsz magad

körül naponta.

Tegyél azzal

önmagadért, az

önbecsülésedért,

hogy jelzed mindazt,

ami nem jó nem oda való.

Amit nem jó szándékkal teszel,

másoknak ártó lehet az, bizony

megkaphatod a feladatod lesz.

Ki teherként, mások meg

fejlődésként élik meg, a

 hasonló helyzeteket.

Amit teszel másokért úgy,

hogy önmagadért is teszed,

az beépülhet a nevedbe és

lehet egyszer majd sokat ér.

Amikor a feladatodon csak úgy

dolgod végezetlen túllépsz,

nem is tudod az emberies

értékedből mennyit

veszíthetsz.

Nem

az

öltözete

teszi az

úriembert,

belülről érzed,

uram, tiszteletem.

Legyen szép ez a nap,

tisztelettel legyél oda

is ahol nincsen alázat.

Ne legyél vita tárgya.

Ha az látszatra tán

megalázó akkor,

rájössz később

fejlődtél tőle.

Ha nem egy

szinten

vagytok,

még nem

értené azt,

hogyan érted.

Ne

vedd hát át

az értetlen

ritmusát, árt.

Tanuld meg

időben kimondani

az arra már beérett

helyzetre a megoldást.

Az emberséges létre

hivatkozva őszinte az.

Így nem csapod be

a többieket azzal,

hogy hagyod a

hazugságban

vergődni őket

és önmagadat.

Elnézést kérek

mindazokért,

akik arra még

nem képesek, ez

most nekem jólesett.

Egy Haza ez csak egy.

Ennyi tapasztalt és az

elméleti oktatásomhoz

lerajzolt feltaláltammal,

miért tagadnám le és meg

önmagamat. Tanuld meg

és már te is úgy gondolod,

hogy a saját szintednek az

 egyensúlyát megtarthatod.

Magyarországról

Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel.

Heringes Árpádné, Julamami védjegy

Minden össze is áll, nagyon büszke már,

másoknak nem lesz ilyen ötlete,

hiszen végig ezt dédelgette.

Ember, az arra alkalmas

sejted, mindig, mindent megjegyzett,

azt is ami ez ügyben történt veled.

Visszarezeg és mindig mindenre,

ami hibát nem korrigáltál, bizony

emlékeztet, az egészséges

lelkiismereted.

Mindenkit

tapasztalásra

teremtett az Isten.

A könnyen jött, majd ugyanúgy megy.

 

https://julamami.com 2022.01.15. Felül található az oldalak címei között. Köszönöm a türelmet. Julamami védjegy

Tiszteletem.

  Amikor a test már telítődik,

a léleknek a kiteljesedettségétől, akkor

bizony a jól megérdemelt, szintváltás jön.

Alkalmazkodni úgy, hogy ne alázd meg magadat,

emberséges maradj, minden körülmények között.

Se ne árts és ne bántsál meg senkit sem és magadra is jól vigyázz.

Amit már a tükrödben látsz,

az annak a következménye, ami,

mivel nem fejlődtél fel önmagadhoz,

megmutatja magát, a következő generációnál.

Elég pontosan legyártva mindazt, ami okozta nálad, azt ami van.

Láthatod nap mint nap, nem biztos, hogy elfogadod, hogy az a saját

gyártmányod. Az egészséges körforgás működik, ki előbb, mások

meg a saját idejükben változnak meg és kialakulnak a saját énjük

szerint. Önmagukhoz képest nagyemberek, vagy eltörpülnek

önmagukhoz képest, kit milyen hatások érnek még közben.

Valószínűleg azzal nem számoltál, hogy amit legyártasz,

magad is az maradtál, abban fogsz élni te is hát. Látszik már ami

látható, a tekintetekben rögzítetten ott van felszínen. Önjáró lett,

pedig azt hitted, hogy úgy marad, ahogy az igazságérzeted diktálja.

Megmutatod azt mindenkinek, okosabbnak tűnő, furfangos lettél. El

sem tértél attól, úgy, néhányan már tégedet utánoznak, hátha abban

élve, elérik azt, hogy mindenki hajbókol majd, ha a maradékot kapja.

Te csak játszol és játszol, az érintettek meg megszenvedik, mert nem

hiszik el, hogy az megtörténhetett velük, keresi a talpuk a talajt hát.

Megszokják és ha a fásultságuk lesz az erősebb, mivel,

teljesen felkészületlenül és hirtelen,

érte őket,

minden változás,

inkább szenderegnek.

Hátha mire felébrednek, megoldanak mindent, megint a többiek.

Akik nem élik meg a sorsukat, a generációs feladataikat teljesítve,

a szintjüknél lejjebb élnek, akkor is, ha van pénz, akkor is ha nincsen.

Ki miben éli meg most azt, hogyan emberesedik, a visszarendező

magyarázatokra találtam rá és megrajzoltam egy napon,

egy ritmusban van. Úgy is működik, kiszemezgetik abból,

azt ami számukra a legjobb, akkor éppen és megnyugtatóan

hat rájuk.

Kiérzik annak,

a számukra jó hatású hitelességét,

alapjuk lesz az, a következő hatásokig,

pihegnek egy kicsit, erősödik a lelkes énjük.

A lemondást gyakorlom, mihez képest van az nekem,

a tartalék helyett, a látszat az, hogy elszállt a reményem.

Azt nem tudom, hogy ki helyett élem én meg azt, ami

számomra nem ismeretlen, járna csak nem kapom.

Éppen az adott szinten a káprázatban mindazok,

akik magukat megóvnák mindentől ami nehéz.

A könnyűbe kerültek, pedig nem azt tervezték,

lehet, hogy nem tanultak belőle, ismételnek hát.

Nem reklamálhatok, hiszen,

minden rosszul állt össze,

amikor a nettóból az összeget,

megállapították. Hiányzik 3 év és néhány

hónap, amikor vállalkozóként, nem volt pénzkereseti

lehetőségem, a gyermekeim megélték velem együtt.

Ha a döntéseiket mind, hozzáértően hoznák,

meglátszana az a hozadékán, mintha mi már nem is

léteznénk, hiszen a saját szintünkön voltunk, éltünk.

Amíg egyszer csak minden megváltozott, felkészülni

arra nem lehetett, mert nem volt rá idő sem, olyan

gyors döntéseket hoztak, a dobpergés ritmusában.

Így, 59.200.-, ebből, nem adhatok ki,  7990 körül se.

Várakozáshoz nekem már nincs időm, 70 vagyok,

a megoldásokat keresem, abban ami adott.

A tudásom a vagyonom, hát eladó lett az,

amit feltaláltam és működik hitelesen.

Eltartott lettem, ez most nekem, már

régóta, ismeretlen kategória volt.

A kiteljesedésem nem szünetel,

keresem az ingyenes lehetőséget,

nagyon kevés köztük már a hiteles.

Megtanulok boldogulni ebben is, ami sem

nem értem és a többi érintettről se jól szól.

Tanulom az informatika lépéseit és

hozzá, a szakmai angol nyelvet.

A jó megoldást keresem most is,

jön megint a segíts magadon,

az Isten is megsegít, úgy, hogy

meg ne alázódjak közben abban.

Pénztelenül maradtunk, szerintem,

nagyon sokan, önmagunkhoz képest,

méltatlanul  élnénk, segítünk magunkon.

Nem szeretnénk ( sorstalanná ) válni,

különösen a sikerünk körbeérése helyett.

Önmagunkhoz, a teljesítményünkhöz

képest, nem kesergünk, a megoldásokat

keressük és bízunk abban, hogy sok az

intelligens, emberséges, a saját szintjén.

Akinek meg éppen a másik oldalról adatott,

az életfeladatának kapott emberesedése.

Általános műveltséget növelő ( Tenyérolvasó),

nincs ebben semmi lealacsonyító, a semmiből

valami kategóriája, az összefüggéseket látva.

Hiszen a tudás ott van mindenkiben,

az nem mindegy, mikor hozza azt

felszínre, önmagához képest méri-e.

Napi szinten láthatjuk, a tapasztalási

 lehetőségeket, a saját döntésünk,

hogy mikor jött el a sorsunkban,

 a számunkra megfelelő pillanat.

Amikor tudjuk azt is már, hogy

miért és szintet válthatunk.

Ki mit hozott a sorsának és

miben szükséges kitartania,

úgy, hogy magának se árthat.

Hiszen generációsan várakozik,

a következő, akinek éppen most teremtené

meg az elődje, a sorsához az alapokat, hinnye.

Fel lehet ismerni azt, van az úgy, hogy párhuzamosan

történik. Ki hol tart és mit teljesít a sorsában, vagy

generációsan is meg tudják együtt oldani, mert

van már alázatuk,  az egyszerűségnek,

a nagyszerűségét, alázattal, felismerik.

Amikor már elértem azt, megrajzolhattam

egy hitelesen jól működő, oktatási formában.

Tudom, hogy merre van az előre mindazoknak,

akik az egyenestől nem tértek el túlzottan.

 Az egészséges körforgás helyett a könnyű

erős hatásának csábításába bele nem

merültek teljesen. Megtévesztve

őket a kiteljesedésük helyett,

a kijózanodás következik.

Mint az elvárásoknak a

teljesíthetetlenségéig

erőltetett változata.

A belső kontrollja

teljesíthetne és

mindenkinek,  ha

a létezéséről

tudomást

vennének.

Ah megint

jó nagy adag írás.

Nem lehet ez sem

kevesebb, hiszen ki

szükséges írni azt,

amire tán szüksége

lehet másoknak is.

A legújabb, amit

jól  esik mondanom,

ha az Isten velem, hát

akkor kicsoda ellenem.

Nem tudom ki tud belenyúlni a szerkesztésembe, kérem ne tegye!

Julamami védjegy, Magyarországon vásárolt védjegyem, Heringes

Árpádné nevemen van.

https://julamami.com 2022.01.15. Ne add fel, meggondolatlanul ne válj el, a Hazádat végleg ne hagyd el… ( Megtalálható az oldalak alcímei között, felül. Másodszor van ez így, nem kérem ezt a megoldást. Köszönöm a megértését annak, aki a szerkesztésemhez hozzá férhet, ne tegye, ne szerkessze át. Julamami védjegy

Az élet élni szeret,

azért született meg az ember,

oda ahol a szülőhelye, hogy ott érezze jól magát.

Az adja számára mindazt,

amiről majd egész életében emlékezhet,

mert úgy rezeg mint ő maga.

Amikor az egy helyről lévők,

találkoznak egymással,

a nagy Világban, megörülnek egymásnak,

mint akik összetartoznak.

A közülünk való, mondatot is hallottam néhányszor,

ami akkor azt jelentette tán, egyformán gondolkodó emberek,

vagy egy szintről indulók. Azt is láttam,

hogyan tudnak egyetérteni

ők, akikkel, valami módon,

rosszul bánt és azt nem tudták elfelejteni,

mondják és mondják, addig,

amíg azt valahol valakik nem oldják meg,

hogy jó legyen nekik. Írhatnék sok ilyet, inkább,

a napi tapasztalataimból eredőket, a hivatásommá lett, tehetségemről beszélnék többet. Nem lehet, mert csak kevesen nyitottak most, erre még, amit összefüggésében látásnak neveztem el. A sorsból indul ki, ami egyenként adott és mind más, amíg az nem fogta fel az ember, hogy mi végre is született le, oda ahova. Ugyan, honnan tudhatná, mit jelentenek a napi megélései, a saját tapasztalatait, mihez, kihez mérné,

ha nem ahhoz,

amit már felismert azóta.

Bebizonyosodott róla,

hogy miért pont azt viszi tovább,

a családjának a generációs feladatai közül,

mi vár még rá. Mi az ami csak átvetül, valakiről,

aki a saját feladatát nem teljesítette,

csak beszél és mondja, ugyanazt, megrekedhet.

S ha nem akarja, ugyanúgy megszenvedni, mint mindenki más,

aki nem élt meg annyi nehezet,

hogy az élete könnyebb legyen, nem oldódik az meg.

Tiszteletem.

Adom és adom és teszem, amikor lehet elmondom,

nem hagyok ki egyetlen lehetőséget sem. Hátha értők,

a fülek és átmegy, oda ahol hasznát veszik, a tiszta szónak. Ami valóban működik, hiszen a napi gyakorlatból állt össze mint, ami a jelen életünkben használható tudás. Az is legyen ott, a hétköznapokban, ne csak egymás sározása, miközben mindenki a tiszta szavakra vágyna. Nem tesz érte, várja, hogy majd mások megteszik, attól ő maga nem fejlődik, sem oda nem hat úgy, a  hatása nem hiteles. Jó kommunikáció bizony az, amikor arról beszél, ami a valóság, de nem bántóan, úgy egyikük ad, a másikuk tájékozottabb.

 

Tiszteletem. Ez a szó nem jelent mást, mint azt. Tiszteletem.

Ugyan, hogyan mondjam el neked, aki érintett lehetsz abban, hogy ne csináljak magamnak, nagyobb gondot ezzel.  Ezt a ( balhét) is elviszem, mert nekem könnyebb felvállalnom, van elég alázatom. Olyan nagy lett, az életem és a sorsom közötti szintkülönbségem, az ismertségemhez és a tudásomhoz képest, hogy már nem jelentkeznek az oktatásomra, így hát, nincsen bevételem. Igen tudom, felelősségét a sorsomnak, generációs feladataimnak, a hivatásomnak, emberségemnek, felvállalom. Gondolom, egyszerű a dolgom, oldjam meg, azon vagyok,12 éve, leginkább, egy – egy hónap kivételével, csak túlélek. Most éppen eltartanak, nem jó érzés ez, egy olyan embernek mint, aki értően vagyok. Hiányzik sok dolog, ami azt

gondoltam, majd érettebb koromra már megoldódik. Mert sok jót és szépet teremtettem, az elmúlt 28 évben, a tudásommal, a Világban ismertségemmel, a Hazánkhoz adódott ez is, mint emberséges élet.

Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom az oktatásomra jelentkezőkhöz, akkor éppen oda.

Gondolom nemcsak egyedül vagyok ezzel így, a saját Hazánkban.

Valamiért elfelejtették tán, mit vállaltak fel, hogy mi itt voltunk

akkor is, amikor a váltás megtörtént, mi vagyunk a Hazánkban a Nép.

Ha már tudják tisztelni önmagukat,

azzal is jár, hogy

megtanulják tisztelni mindazokat,

akik a döntéseik által érintetten élünk itt, a Népet.

Rájöttem a sok év alatt, hogy mindenki másképp rezeg,

a saját szintjének, hozott feladatainak megfelelően szeretne élni.

Ha ezt a döntő emberek nem értik, esetleg fejlődni sem szeretnének,

úgy a saját életritmusuknak megfelelően döntenek, hát közben, tán

sokan úgy érzik, hogy reményvesztettek lettek. Nem várhatom,

hogy sokan megértik, mire várok, hát arra, hogy időben,

megjön a vevője, annak amit feltaláltam és kitűnően működhet ott,

ahol arra már éretten, a saját sorsukat, generációs feladatukat élik.

S oktathatom majd a csoportokat és mindazokat, akik úgy döntenek,

hogy mint hasonlóan rezegve élők, megértik mit ad a tudásom nekik.

Általános műveltséget növelő ( Tenyérolvasó), online önismeret, a

sorsod, a saját tenyereidből. Oktatom, emberismeretet ad, az

önbecsülésünkért, az egészséges körforgásunk miatt.

Nem várhatok arra, hogy (megjön az esze),

a saját sorsához

mindazoknak,  akik

felvállalták a vezetés energiáit, anélkül, hogy emberismeretük lenne.

A várakozás végtelen, üresítő érzésébe nem süppednek az emberek,

akik feltételezték, hogy jön a lehetőségük és meg tudják oldani, már

haladhatnak tovább. Mert tudják, hogy a sorsukat teljesíteni nem

tudja helyettük senki más, sem a hétköznapjaikat betölteni

értelmesen. Mindenkinek más, a mihez képest, hol tart,

most és mi viszi előre, a tervezhetetlen holnaphoz.

Elég erősnek látszani, vagy erős lelkűvé válni,

nem ugyanaz, az erősödő lelked, tartást ad.

Mert veled ébred minden reggel a remény

és észlelni tudod, hogy van miért, megint

és újra lépjél. Járni tanuljál, most ebben,

ami számodra adott, abban amiben vagy.

Ne várjad, hogy mások késztessenek, azt

éld meg, ami éppen adott,

abban amiben vagy, ne mások életét nézd.

Hiszen ők más sorsokat hoztak,

mindenki saját sorsot kapott, azt

szükséges megélnie, hogy a következő

generációjának legyen talaj a talpa alatt.

Ha megtaláltad a hivatásodat, akkor könnyebb,

ha még keresed, akkor is,

úgy szükséges megélned, hogy ne sérülj.

Nem ártok, se nem bántok, magamra is jól vigyázok,

erre figyeljél hát, nem tudhatja senki más, mi az amit

a belső kontrollod jelez neked, a saját gondolkodó

agyad, segít. Hiszen hol az egyik oldaladhoz

szükséges adnod, hol a másik éned,

várja tegyed meg a belső

kontrollod szerint,

biztos lépésedet.

Én mos tanulom,

azt, hogy a

 racionális

oldalam,

mit vár el.

Tőlem, úgy,

hogy közben,

a Hazámat nem

hagytam el, a talaj

itt adott. Azon tanulok

hát járni, mások sokkal

előrébb vannak nálam.

Nem az életkornak a

függvénye az sem,

ki hol tart, a saját

sorsa teljesítésében.

Párhuzamosan halad,

vagy várakozik, ki hogyan,

egy családon belül is így van.

Hetente, vagy naponta, 30 perc agytorna, a feltaláltammal.

Csupán eszközül van számodra a tudásom, mint egy kísérő, ha van

mit, hogy meg ne rekedj menet közben, ott vagyok és mondom és

mondom. Azt ami ott adott, nem mindig azt hallod, amit szeretnél, de

megállunk és megérted, átbeszéljük, összefüggésében megérted

úgy. Nem lehet se lemásolni, sem a magad által feltalálthoz,

hozzá venni, mint a sajátodat, mert más a rezgése, az

idén felszínen lesz, mindaz, amit nem te teremtettél.

Hiszen mindenki másképp rezeg, úgy mint a sorsa,

és  mint a szülőföldje, a Hazája, az Isten így alkotta.

 

https://julamami.com 2022.01.10. Ne add fel, meggondolatlanul ne válj el, a Hazádat végleg ne hagyd el…

A fő oldalon olvasható, elnézést, önjáró lett a szerkesztésem. Julamami

 

Várod, vagy rájössz, önmagadért most neked szükséges tenned.

Átérezned azt is, hogy legyen miért, a motiváló éned jelez feléd.

Adni születtünk mindannyian, ha túlzásba esel és csak kapni akarsz,

begyűjtesz mindent, amit csak lehet. Azután majd kénytelen leszel,

szembesülni azzal, hogy eltávolodtál az egészséges egyensúlyodtól.

S az érveid helyett, magyarázkodni leszel kénytelen, észleled, hogy

már nem néznek a szemedbe, lehajtott fejjel mennek el melletted.

Nem szeretnének megbántani, de nem tudnak hozzád sem őszinték

lenni, láttál olyat is, másokat, kívülről nézve másabb volt az érzésed.

Nem akarsz már alkalmazkodni, csupán elvárni, hiszen feltételezed,

mindent jobban tudsz, mint a többiek, nem fejlődsz fel önmagadhoz.

Amikor egyedül maradsz a nagy igazságérzeteddel, látod, a többiek,

mind a nehezeket élik meg, toleranciát és alázatot tanulnak általad.

Azáltal is alkalmazkodni tanulnak, egyedül úgy akkor sem maradnak.

Sokkal előrébb vannak, loholhatsz utánuk, utolérni igyekszel őket.

Nem várhatnak, a Világ gyors pörgéséhez, felzárkózni megtanulnak.

A semmi üresítő hatását jól ismerik, járni tanulnak az új hatásokban.

Mind a két oldalukat használva erősödnek, lelkileg, testileg, mind.

Amikor összegződött bennem, a napi gyakorlatomban, a tengernyi

sok tapasztalatom, akkor már tudtam, hogy a tehetségem a

lett a hivatásom. Egy napon megrajzoltam, azt a sok

oldalt, nyomtattam az üres tenyérrajzokat és

azután megrajzoltam, mindegyiket.

Mint a matematikai képlet

úgy állt össze és mind

mást mutatott.

Nem volt közte

szünet, egy a

ritmusa hát.

Egyenként

pedig

mutatta

azt a sors

részletet.

Ami az

oktatásnál,

már tanulható

apró részlet lett.

A gyakorlatból

elmélet lett,

12. éve várom

a lehetőségemet.

Hiszen megtanulható,

mindazok számára, akik,

emberileg már ott vannak,

azon a szinten, hogy értik.

A sorsukban magyarázat,

a szintjük váltásához ok.

Mert aki szintje alatt,

csak az időt múlatja,

nem akar fejlődni.

Meg van győződve

róla, azt csak ő

tudhatja.

Nem is

sejti,

van

aki

átlátja.

Megtanulni,

viszont nem tudja,

mert neki más a sorsa.

Kétféle módon kaptuk,

azt, ami a tehetségünk.

Ki a racionális oldala

által, van aki meg a

motiváló energiáját

kapta a többletének.

Azt gondolja, biztosan

másoknak könnyű tanulni,

pedig azt neki adta az Isten,

könnyebbségnek, hogy a

többire legyen ideje.

Van a gyakorlatban

megtapasztalható,

vagy az elmélet is adott.

Ami által, most már, a rajzaim

által összefüggésében tanulható.

Ha csoportban tanulják, akkor is,

mindenki a saját sorsában lesz

érintett. Mind mást kapnak

általa, ki hol tart éppen.

A tanulható tudásnak

a rezgésében, tiszta,

jó érzést élnek át.

Nem lehet úgy

hirdetni, mintha

azt megtanulhatná

mindenki. Ki hol tart,

a sorsának a szintjében,

mekkora utat tett már meg.

Hiszen tudja, helyette, érte,

nem tanulhat senki más.

A saját fejlődését,

mint a generációs

feladatát is,

rábízta az

Isten.

Ha nem teljesíti,

megy tovább minden,

ugyanúgy, ahogy addig.

Csupán a szereplők

változnak, élik

azt tovább.

Mert nem

tudnak róla,

hogy ők azok,

akik, felelősen is

élhetnének, fejlődve.

Jó minták lehetnének,

a jó minőségű életre

való igényüket is

láttatva, meg hát

beszélnek róla.

 

 

 

Kellemes Napot kívánok!

2022.01.07.

Megjöttem én már

onnan is sokadszorra,

tapasztalva mindazt, amit

nem hittem el, hogy jól látok.

Megbizonyosodni próbáltam

arról, hogy jól láttam, hiszen

minden és mindenki annak

ellene szólt, úgy látszott.

Mert az egyenestől

már túl messzire

eltért akkorra.

Nem találta,

hol lehetne

a visszaútja.

 

 

Nem érti, mert nem abban kell élnie, hogy keresi a lehetőségét és nem találja a szülőhelyén.  Az is lehet, hogy megfeledkeztek ebben a nagy mindent oda förgetegben arról is. Itt maradtunk itt a saját Hazánkban várjuk a számunkra jó megoldásokat, hiszen ide teremtettünk, itt szeretnénk úgy öregedni, hogy azt amit beleteremtettünk, a saját Hazánkba, abban a minőségben meg is kapjuk, a hétköznapjaink megéléséhez.  Ha nem is  annak megfelelően, mint amiről beszélnek, amiket a számaik mutatnak.  Mi vagyunk azok, akik nem akarták elhinni, hogy a Hazánk kifordul alólunk, keresi a stabil talajt mind a két talpunk. Hiszen ilyen még nem történt velünk, vártunk 12 évnyit és ha csak a semmire vártunk volna, viszont itt van mindennek a szint alatti hozadéka most már számunkra.  Az is lehet, hogy aki ezt az egészet kitalálta, át sem látta, összefüggésében meg egyáltalán nem is gondolt rá. Mi már 70 évesen nem tudjuk elölről kezdeni, hogy megmásítsuk azt, amit átlátunk és összefüggésében is látjuk. Biztosan nagyon szeretnék látni, mindazokat, amit a sorsuk az idén megmutat, hogy hol tartanak, ahhoz képest, amit feladatul hoztak. Hiszen mi azért vártunk, mert már csak néhány feladatunk lett volna, a sorsunkhoz, generációs feladatunkhoz, a családunknak az alapokat megadni. Fölösleges gondokat nem hátra hagyni, a saját sorsszerűségünket az önbecsülésünk miatt is megoldani. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Online szolgáltatás, oktatás. Tájékoztatom, naponta 10.00 – 17.00 és hétvégén 10.00 – 12.00 között. Szeretettel. Julamami védjegy

 

 

 

 

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Julamami

A csoda… 2021.09.26. – 2016.05.19. https://julamami.com,

tíz éve, hogy naponta  weben írom a reggeli gondolatom.

Harmadik országban időzöm, org, com, várom, hu, hogy

végre hazaérhessek, most 70. az éveimnek a száma.

Amiről eddig írtam már azt élik nagyon sokan.

Fordítókat is oktathattam volna időben,

az oktatók, a nevelők szintén sokat

fejlődhettek volna a feltaláltam

által azóta, az emberismeretükkel.

Hiszen mostanra az egy anyanyelvet

beszélők érthetnék már egymást

 és azt is, hogy addig miért volt az,

amiért gyakran akkor úgy elbeszéltek

egymás mellett. Hiszen mindannyian a

 sorsunkban, a generációs feladatunk által,

mind  különbözünk most is egymástól.

Emberséges jelnyelvnek

neveztem  el, egy napon,

egy ritmusban rajzoltam azt meg.

A személyiségükhöz alkalmazva oktatom,

azzal építik fel önmagukat közben, ébresztik az

önértékelésüket, amikor oktatom a feltaláltamat.

Kinél miben, hogyan történik a rajzos oktatásom

közben, az önmagunkra ébredés, felismerjük,

mindazt a tudást, amivel megszülettünk.

Elrendezi mindazt, amiben  elhagyva a

 belső kontrollt, annak szerencsére

van a helyeshez igazítandó ereje.

Jöhet hát, a kezd el még egyszer,

ami közben megjön a megoldás is.

Nem lehet ezt megtanulni akkor,

ha csak az akarat van még.

A csoda könyvemben,

a belső megéléseket

fogalmaztam meg,

a történeteimben.

2021.09.26. –

2016.09.26.

A jó érzéseket, amik

akkor szabadulnak fel,

amikor a helyes időben,

jól cselekszünk, magunk

szerint tesszük a dolgunk.

Ne ártsunk, hiszen azzal mi

magunknak is ártottunk, akik

 nem tudják, megtapasztalják.

Sokfélén látszik már az, hogy

telítettek lettek az energiák.

A megelőzés még nem divat,

pedig nagyon nagy a szükség,

arra, hogy átláthassa, kihallja és

megérezze, amikor szükséges az.

Nem egyforma a lelki szintünk,

különbözünk, mind, mindenben.

Ha nem fejlődsz fel a sorsodhoz,

akkor bizony a fölösleges köreidet

rovod, elfáradsz, de meg nem oldod.

Van amit hoztunk mint tehetséget,

s vannak amit meg kell tanulnunk,

ahhoz, hogy a lehetőségeinket meg is

 lássuk és időben érjünk a sorsunkig .

Fejlődjünk, haladjunk, megoldjunk

olyat is, amit, mások nem tudnának,

mert azt nekünk adta az Isten a mienk,

mindenki hozott tehetséget valamiben.

Lehetőséget, lehetőséget, lehetőséget,

ha te nem érted, bízzad másra kérlek.

Nagyon kérlek téged, a hamis szót,

hagyd magadban,

kipördül az

mindenhonnan,

nem illik az bele sehova.

Három éve megfestettem,

A csoda fedlapján lévőt,

azt éreztem, hogy én

az év átfordulását

festettem meg.

Azóta gyors

pörgésben

vagyunk.

A múlt

elmúlt,

a most az

fontos lett,

éld meg a

pillanatot

kérlek

téged,

mert

hiányos

lesz az érzés

benned, ahhoz,

hogy legyen

jövőképed.

Múlt nélkül

nincs jövő,

ezért

jó

lenne,

ha tudnád,

honnan jöttél és

miért születtél oda.

 Mennyit segíthetne az

neked, neked és neked is,

ha felismernéd a

számodra

fontos

jeleket a

 tenyeredben.

Nem véletlenül

írta bele azt ott,

oda az Isten, neked

szól az is elsősorban,

neked és értetek, ha

már értenéd mindezt.

S elmúlt újra három év,

 most a kommunikációról

szólna, de nagyon sokan még

mindig másokra hagyjátok azt,

ami nektek a legfontosabb lenne.

Tudjál kommunikálni, tudjál te is

ha szükséges, szintet is váltani,

úgy, hogy ne sértődjön meg senki.

A saját életedet azért kaptad te és

nem más, hogy intézd, tervezd, lásd át,

érezd meg, halljad ki azt is, mi a fontos.

Elbeszélnek az emberek egymás mellett,

kibeszélnek olyat, amit egyedül kellene

feldolgozni, hogy maradjon bennük hozzá

az energiája, mert az Isten azt is odarakja.

Ha kibeszéled azt, amit azért kaptál, hogy

végig tudjad vinni, azt az időszakot is vele,

hát várhatsz, amíg, újra leszel hozzá töltve.

Mert megkapod, még egyszer, még egyszer,

még egyszer, ez a gyakorlati tapasztalatom,

a lehetőséged háromszor adott, ahhoz, hogy

ne maradjon meg, hogy el is végezd. A számodra

jó időben, jó helyen helyett, a sarjadnak teher ám.

Átláttunk, megéreztünk, kihallani is tudtunk,

amikor megszülettünk, a neveltetésünk, a

ránk figyelés, a szülőben még meglévő,

természetesség, sokat segíthetett

volna, ha a meglévő idejét ránk

is szánja, a már akkor ezt értő.

Tapasztalom, a sors megvan, az

Isten,  mindenkinek megadja,

azt az időszakot, amikor ezek

meg is valósulhatnak, mindent

idejében, biztosan hallottad már.

Kinek már gyermekkorában adva

van a helyes hozzáállás, kinek meg,

bizony csak később van rá idő, hogy

azt együttgondolkodással átlássák.

A szintelérés az első fázisa a sorsnak,

nem a mit hozott, ki mivel pakolódott,

aki egyedül kellett, hogy megoldja, az

 már szinte bölcs a gyermekkorában.

Később lehet, hogy nagyon nehéz neki,

mert olyan sokat hozott törlesztésként,

de elbírja, kibírja, megcsinálja az életét.

S vannak akiket, a túlzottan jóban is

kikímélnek, hogy ne legyen semmi

olyan, ami által azt egyedül kell,

megoldania, háttérből kísérik őt.

Azt gondolják, hogy jobb ha az a

gyermek, gyermekien éli azt meg,

s nem látják át, hogy haladni tudna,

ha a segítséget adnák neki meg és

nem helyette tennék, oldanák meg.

Egyedül, egyedül, egyedül, biztosan

hallotta már, minden szülő ezeket.

Ha nem tanulják meg időben azokat

a helyzeteket kezelni, amik várnak

rájuk felnőttként, bizony akkor az is

lehet, hogy sokszor sérülnek majd.

Míg a tapasztalt gyermek mondaná

a szülőnek, hogy hahó, ott a kánya,

patával nem járhatunk be a bálba.

Így előfordul gyakran, hogy a sarja,

bölcsebben látja azokat is, amiket a

szülő ejha, akkor még csak tanulna.

A gyermek csak kicsi és nem gügye,

gyakran van, hogy tanulhatnál tőle.

Amikor rámarad a gyermekekre a

generációsan el nem végzett teher,

akkor bizony,  gyakran konfliktusok

forrása lehet az is, különösen akkor,

ha nem a vér szerinti szülők nevelik.

Mert ott hiányzik az a bő kapocs ami az

 érzelmi szálakkal segíti, hogy átmenjen,

nehezebb ugyan, de eredményes lehet.

Viszont, ha az egyik szülő nem azonos

lelki hullámhosszon törleszt éppen,

a sarjával, hanem még a nehezében,

 sűrűjében küzdi a napjait önmagáért,

nem találják meg a hangot egymáshoz.

Mert nehezen fogja fel a korkülönbség

miatt a szülő és a gyermek, közöttük a

megszokott viszony helyett, másabb a

 kezelhető közeledési forma, a sorsuk.

Ilyenkor tudok segíteni, tolmácsolok,

átsegítem a szavaikat a buckákon ott.

Ismerem mint a tenyeremet tréning.

Ne aggódjatok, nem szállt el az a

pillanat, ami arra van, hogy

tisztázódjon a szülők-

gyermekek közötti

sorsfeladat, nem

késhet az el,

nyugi, nyugi,

meg lesz az

idejében és

mindenkinek.

Gondolkodjunk,

milyen egyforma

lenne mindenkinek

a sorsa, ha egy időben,

mindenkinek, ugyanúgy,

zajlana minden az életében.

A megcsináltam állapotok azok,

amikor átéljük a sikereink pillanatát,

csupán annyi a kulcs ehhez, hogy az

azt is jelentené, hogy engedd át azt,

magadon mint érzést, sikerélmény

lesz belőle, a lelked, szíved, agyad,

segít neked helyretenni magadban.

Persze ehhez tudni is szükséges azt,

hogy ki mikor mit érez, él éppen át.

Én a megelőzésben találtam meg a

helyes utamat 27 éve, azóta így élek,

s azzal segíthetem a hozzám fordulókat,

hogy leolvasom a tenyereikből a képleteket.

Azt ami ott van, csak leolvasom, nem teszek

hozzá és nem hallgatom el a neki fontosakat.

Online oktatom, hogy ismerd meg a tenyeredet,

ne mások mondják meg, ott van az neked és a

legpontosabb jelhalmaz, amit, ha összeolvasol

látod a történések mögöttit, mint egy képletet.

Győzz meg legyőznöd könnyű engemet, nem

harcolnék ellened sem, a megelőzésben hiszek,

ide is, most éppen, tájékoztatni, oktatni jöttem.

Adjon az Isten minden földi jót, mindenből azt és

annyit, ami mindannyiótoknak, éppen a legjobb.

Tiszteletem.  A tájékoztató videómból néhány, ahol a feltaláltam oktatásához készült rajzaimból is vannak.  Julamami

 

 

 

Magyarországról, Pakson a Hergál  Házból. Szeretettel. Julamami