


2017.12.26.
Vedd észre időben, a
sorsod nem oda mutat,
nézz bele a térképedbe,
megláthatod mindazt.
Feltaláltam valami,
nagyon fontosat.
Ha olyat vállalsz,
amihez nem értesz,
belekerülve a számodra
átláthatatlan forgatagba,
önjáróvá válhatsz gyorsan.
Mert azonosulni nincs mivel.
Nem látja át, nem hallja meg,
nem érzi hol az emberies határ.
Megy előre, törtet, mint a batár.
El sem képzelhető magasságokba
elér, nincs minősítve, a honnan jött,
hova tart, ismeri-e a lépcsőfokokat.
Bekerülve a körforgásba, ott negatívat
mutat minden, nem ért hozzá, behúzza.
A saját szintjét célozza meg, ha olyannal
találkozik, amit nem lát át, keresi a hibát.
A maga stílusában közlekedve rombolhat.
Vagy csak, hol erre, hol meg amarra húzza,
az épp, aktuálisan vonzó, huzatos a célja.
Nem válogat, mindent amit lát és tetszik,
birtokolni akar, oda gyorsan, mielőtt még,
észrevennék a hasonlók, hozzá vándorol.
Érzéketlenül aratja azt, amit más vetett,
ha már úgy esett, hogy nem tudnak róla,
a hasonlók, hát mindent összeporszívóz.
Alaposan takarít, nem hagy maga mögött,
semmi olyat, ami még használható lenne.
Vessen magára mindenki, ah, aki alázatban
él, mire az a nagy fejlődés, hiszen látható,
neki megy jól, mindent oda a vákuumtól.
Amikor már semmi mozdítható nem marad,
elvándorol, keres magának másik bőségeset.
Ahol ugyanúgy megeshet, nem figyelnek arra,
ami értékeket megteremtettek, kallódnak azok,
akik gondolkodva élnek, hisz az nem szükséges.
Ügyelj hova lépsz, a lábad elé is nézz, ne csak lépj,
nem bízhatsz benne, hogy a talaj valóban az, hát,
mielőtt ráhelyeznéd a súlyodat, fokozatosságra
intelek, csusszanva terheljed, vajon van-e még.
Ott is talaj, vagy már csak a látszata a Hazának,
nem mindegy beállsz-e a nemlétező sorba, vagy
a sorsodat és generációsan éljed, az Isten adta.
A sürgős, a fontos, jól látható, a mögöttes bújik
meg mindenhol, látszatra úrias, divatban alapos.
Betanult néhány jó kifejezést, kulcsmondatot, azt
illeszti be oda, meg ahol nem veszik észre, már bent
van vele. Ott, ahol már nem figyelnek egymásra se, az
emberek, nyugodtan dőzsölhet, ráérősen tevékenyen.
Az emberek, emberiesnek születtek mind, attól eltérni
lehet, de ha a saját határait nem ismeri fel, falig mehet.
Gyors pörgésű lett a Világ, nem vár, halad, fejlődve jó a
meglátásod, kihallva, megérezve, gondolkodva döntsél.
Tisztelettel legyél, hogy a sorsodban szeretettel élhessél.
Kontrolláljál életszerű, ha kicsit eltévedtél, bizonyos az,
megkülönböztethető attól, amit, tudatosan vállaltál fel.
Senki sem tökéletes, csak az Isten, fejlődjél, tanuljál, még
időben használjad a tehetségedet, arra a jóra, amit hoztál.
Ide születtem, itt találtam fel, messziről hozták a tudást el,
azzal, hogy megtiszteltek és a tanácsomért hozzám eljöttek.
Ha rosszat akartak volna, maguknak teremtették azt ők meg,
akik lefedték azt már, itt lakik az „összefüggésében” olvasó is.
Egyedül születtünk, saját sorsot viszünk, abban kiteljesedünk.
Ne mások után menjél, a saját sorsodat éljed meg, ah, hiszen,
azután generációsan is, lenne mit tenned, hogy az ismétlés ne
legyen gyakori, a családotokban, mert azzal körbejártok csak.
S ha egyszer rád kapnának, mert gyengeséget mutatsz, s még,
nem tudod kimondani a nemet se, a földhöz ragadva élsz majd.
Mindkét hozott feladatunkat teljesíteni kellene, ha egyiket sem
ismered, mit, hogy kinek teljesíts magad és a generációs helyett.
Megfogott, a pénzhajhászás, a fogságába szaladtál bele, hinnye.
A működőt, a bizonytalan, átláthatatlanért, el ne hagyjad, hogy
mi a biztos neked, a sorsod azt tudja, benne van a tenyeredben.
Itt vagyok, emberismerő, hazaszerető, megtanítom azt nektek.
Miben hol tartasz, azt azonnal kontrollálod a leolvasás közben.
Tanuld meg leolvasni, hogy segíts magadon, a családodon, s az
Isten is megsegít, éppen akkor, amikor abban, a legjobb neked.
A hivatásodban is segíthet, az összefüggésében látásod neked,
hisz felismered a saját lelkes, szíves, gondolkodó személyiséged.
Jól érzed magad a bőrödben, tartást, méltóságot ad, megmarad.
24. éve tapasztalom, ha kérdeznek, megmondom, mit látok ott,
ahol csak a saját sorsod és a családod sorsa van, nincs tévedés se.
Neked adta az Isten, magadnál hordod, mint egy hitelesítésedet.
Ha még nem ismerted meg, a saját sorsodat sem, másokét tolod,
pedig mindenkinek, a sajátját és a generációsan hozottat kellene.
Csak a tied, nem téveszthető össze senki máséval, az jellemző rád.
Figyelj, ha a lelked jelez, ha nem jól van az, ami felé indultál, honnan
hova jutottál, föltoltak-e, vagy magad, tapasztalva araszoltál el oda.
Ahhoz képest amit a génjeidben, a sorsod szerint hoztál, mondjad,
kivé, vagy mivé váltál, hogy nyugtázod majd, ha elszámolsz a saját
lelkiismereteddel, valószínűleg, életednek legnagyobb műve lesz.
Bocsánat, majd elfelejtem, a jó energiákban vagyunk, élünk már,
ha a régi terveid nem mérlegeled, hát kilátszik, mind a felszínen.
Kérjél bocsánatot még az idén, fejlődik tőle a lelked, hinnye, ah.
Vállaljad fel, aki vagy, engedd felnőni a sorsához a másikat, ha,
megfelelő, sorsszerű, felvállalható intelligensek között vagy.
Mindent idejében, mindenkinek, a saját sorsához időben.
A nagy emberek, nagy feladatokat kapnak akkor is, ha azt
akinek tudni kellene, nem ért ahhoz, amit felvállalt, hinnye.
Emberismeret nélkül, ne nyúljon senki sem az emberekhez.
Nem tárgyak vagyunk, ide, aztán meg oda pakolnak minket.
Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó” eladó, kérlek
ne erőltesd rá a többiekre a magad kultúráját, van sajátjuk.
Szíves, lelkes, gondolkodó a Világ, ha nem érted, tanuljad.
Meghitt ünnepeket kívánok, minden jóérzésű embernek.
Az élet szép, ha halljuk még a lelkünkben a csendzenét.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.
Szeretettel. Julamami

zeretettel.
