Hát leírom, ide, hogy is képzelem el, ezt a helyet, ahova születtem és a Hazánkat, amihez a sok jót és szépet szeretettel adtam. Azt gondolva, hogy ugyanazokat, amikor szükségem lesz rá, a saját Hazánktól, szülőhelyemen, itt kapom meg, mert nincs másik Hazám nekem. Ahova a sok – sok ember, megtisztelő érdeklődése, az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., tehetségemből eredő tudásom megismerése miatt, nagyon messziről is megjöttek. Ez által adta meg nekem, a teremtő Isten, azt a megtiszteltetést, hogy egy napon megrajzolhattam, a tananyag 153 oldalát. Magam is meglepődtem, amikor azt érzést felismertem, nincs bennem több, amit lerajzolnék és kinyomtatnék. Az elégedettség érzése volt az akkor, felszabadult, mindaz, ami már erősen ki szeretett volna bontakozni, a rajzaim által. Nincs jelentősége az első oldalaknak, mert azután, még hozzá és mellé rajzoltam, még közben, mielőtt, megkapta a védjegyet. Mivel nem tartozom se ide, sem oda, tartozom hát, az engem megtisztelőhöz és akkor éppen oda. Nem lett a feltaláltamnak megfelelő szinten, lehetőségem, egy sem, gondolom nem a fejétől dőlt el. Mi legyen azzal, ami a megelőzésben, nagyon jól jöhetett volna, már akkor. Persze sejtem, miken múlott, az idén úgy is felszínre jön mint minden. Van az a várakozási idő, amihez, már kevés a bocsánatkérés, ha az nem tükrözi a valóságot, még nagyobb bonyodalom lehet belőle. Figyeltem a szavaknak az értelmezését, szinte, mindenkinél másképp jött le, annak a szónak a jelentése és a jelentősége is másképp esett. Amikor valakinek gondolják magukat emberek, büszkélkednek mindazzal, amit nem ők teremtettek meg. Na hiszen, csupán úgy esett, hogy volt egy lehetőség, amit megugrottak, mert meglehetett. Nem is gondoltak arra, hogy kontrollálni is lehetne előtte, hiszen akkor rájöttek volna, hogy nem számukra készült az, nem szabadna élni, azzal a másoknak szánt, lehetőséggel. Azt látom, hogy amikor elértek emberek oda, ahol másoknak magasabb az életszínvonala. Látják azokat az élethelyzeteket, el is hiszik, hogy ugyanannak, számukra is ott van, az ideje. Pedig messze vannak még tőle, vagy egyáltalán nem is lenne dolguk azzal. Az a sok, nem a saját szintjüknek megfelelő, nem a munkájuk által keletkezne, vissza hát, az ismétlésben a kezdetekhez, vagy megoldhatatlanul, tán végleg, a szintjük alá, vissza vetné őket. Sőt, esetleg azzal sincsenek tisztában, hogy nem generációsan meglévő, mennyiségű és nem a tudásuk által lett, hirtelen jött, túlzó helyzetek, mennyire csapják be őket, emberileg. Elhiszik azt is, hogy azzal aztán, már mindent lehet, hiszen, a többiek fölé kerekedtek, megmondók lettek. Bizony – bizony, vannak azok az élethelyzetek, amik által, megemelkednek, a sajátjukhoz képest, több, erősebb hatású, lehetőségként, vannak tálalva a történések. Nem veszik észre, a sürgető energiák által, hogy azok, megemelő, kiemelő, erős késztetések és könnyen lehet, hogy csapda helyzetek. Szerintem, az idén, szükség van, a toleranciára, a saját szint megismerésére, az élet és a sors közötti, felismerésekre, az alázat megtanulására. Azon a szinten, ahol éppen időznek, hogy szintet váltani legyenek képesek és még a saját idejüknek megfelelően. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, ha egyedül nem megy, ismerem azokat a rajzaimat, amik által, megoldani képes lehetsz. Segíts magadon azáltal, az Isten is megsegíthet. Heringes Árpádné a Julamami. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Oktatom. Nem sablon, emberi jelnyelvnek neveztem el, mindenkinek a saját szintjére, a magam által feltalált módon, érthetően lefordítom. Gyakran hallottam, az oktatásom közben, hogy miért nem, évekkel előtte, döntöttek a megtanulása mellett. Nem mindenki veszi még észre, hogy ott van előtte a megoldás, csupán fel kéne ismernie. Ehhez jó tükör az, amikor felismerik az emberek, hol is tartanak, ahhoz képest, ahonnan elindultak. Fel tudják mérni azt, ami által, nem mennek túl a saját lehetőségeiken. Rájönnek, nem érthetnek mindenhez és mennyire fontos lenne, az emberismeret, bizonyos szinteken, nélkülözhetetlen. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. Hergál Házból. Hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra, szombatonként 10.00 és 12.00 óra között. heringesarpadne@gmail.com, ahova majd, a megbeszélésünk szerint, a tenyérfotóidat várom és a +36302470589 kihangosított telefonom által, történik, Heringes Árpádné egyéni vállalkozóként a szolgáltatásom. A szükséges idő: 60 és 90 perc között lesz. A díja: 15.000.-Ft. Amihez a számla számát, a végén, mielőtt elköszönnék, elmondom. Megjegyzésbe kérem ráírni, Heringes Árpádné e.v. Köszönöm, a megértését, arra kérem, az utalása, a szolgáltatásom napján történjen. Tiszteletem.
2010. év óta a julamami védjegy, 73 éves egyéni válallkozó, Paksról a Hergál Házból írok, heringesa1@gmail.com Ne másold le, ne vigyél el belőne változtass rajta, nem adom hozzá az engedélyemet, 2024. évben sem. https://julamami.com
