A többiek által

tartott

tükrünk,

igencsak

változatos

lehet.

Aszerint,

ah, hogy ki, mennyire

tud, elfogadni bennünket.

Ha alázat benned nincsen,

a kezed, csak legyintsen.

Jobb elfogadni a kritikát,

attól, még, változni is lehet.

Mint megalázóan, rázni

az erőlködően ható,

 nem elfogadóan,

tiszteletlen,

kezet.

Ismered-e,

a kézfogásodat.

Az oktatásomon,

mi, gyakoroljuk, akkor,

ha, nem megfelelően hat.

Megtanulható, ami addig,

sokat árthatott, mert senki

nem jelezte, hogyan hatott.

Az érzés is, belőled való,

néha, csak úgy, vágjad,

zsebre, a kezeidet.

Mintsem, olyat

tégy vele,

amivel

másoknak

árthatsz, hinnye.

Ez lenne, a valóságnak,

a tiszta tükre, mindannyiunk

fejlődésére is lehetne, hinnye.

Adjon az Isten minden földi jóból,

annyit és akkor, amikor az a legjobb.

Magyarországról, Pakson, a Hergál

 Házból. Szeretettel. Julamami

Julamami