Aki, csak, úgy, mások után megy,

nem kontrollálja a lelkes, szíves,

gondolkodó énjével, könnyen,

lecsúszásba kerülhet, hinnye.

Tartás, méltóság, el ne feledjed,

ha elveszíted, vagy lesz vagy nem.

Még egyszer, ahhoz esélyed, ah,

generációsként, is, felelős vagy.

Ne add fel, felelőtlenül ne válj el,

a Hazádat végleg, te se, hagyjad el.

Sajnos, nem mindenki, látja át, még,

összefüggésében, majd lesz valami, ah,

 szükséges azt, lépésenként kontrollálni.

Az élet élni szeretne, keresi azt, ahol,

meglelheti, felerősödhet, a sorsához.

A megelőzésben haladjál, ne az éppen,

aktuális bűnbakot keresd, te is lehetsz,

ha, a jó és a rossz, összekeverednek.

Gondolkodva élj, ne csak beszélj.

A jó szónak, átható ereje van,

ha megelőzésben van.

Figyelmeztet,

mondjad,

hiszen

hat.

Ha

eltérő

attól, amit a

 hétköznapi,

módon élők

használnak,

figyelmeztető.

A könnyű, az

punnyasztó.

Minden ember,

másképp rezeg,

más a sorsa, másban,

van a megelőzés, számára.

Ha a lelked, motiválja, a jót és

a szépet, olyan irányt is, veszel,

abban, előbb – utóbb, otthon leszel.

Megcsinálod magadnak, azon belül,

amiben, a saját lelkesedésed, érezteti, a

 Hazaértem érzését, a szíved, segít neked.

Adja az életritmusodat, ahhoz, hogy a jóban,

tanulj, megmaradni. Ne engedjed, a mások szerintivel,

magadat kibillenteni, használjad, az intelligens agyadat, ah.

Megelőzésben vagyunk, minden, pillanatban, az attól eltérő,

már, a régmúltat, hozza elő, az megrekesztő, visszahúzó erő.

Ha eltérsz, a saját belső kontrollodtól és a csábító nehézbe,

tévedsz bele, erősíted a fájdalmadat, a megrekesztésben.

A punnyadó, semmibe kerülsz bele, fájhatsz, egész

életedben, rájössz, mibe keveredtél, hinnye.

A hozzáértő, tudja, mit, miért, tesz.

Ha nem keresed, az éppen adott,

helyzetben, a megelőzés előre vivő,

fokozatosan, újraéledő, erejét, ah.

Az élet, nem fájni, élni szeretne.

Tégy magadért, az Isten is

megsegít, ha elfáradnál,

pihenj meg és nézzél,

magad körül szét.

Látod milyen

szép, a lelked

tiszta tükre.

Mi mind így,

érkezünk le.

Az a

pillanat, a

fogantatásunk,

s a születésünk

közötti idő,

a magzati

szakaszunk.

Visszarezeg,

érezteti velünk,

mi tért el, közben,

a természetestől.

Van dolga bőven,

a gondolkodónak,

milyen módon tudja,

úgy megoldani. Maga

szerint, önmagáért, hogy

ne ártson azzal másoknak.

Az előre, az nem hátra van, az

ismétlés, a tapasztalást hozza,

nem tudsz, előre, lépni, általa.

Ha minden, egyformán hatna,

egyszerre születnénk meg, mind.

Nem adják, ingyen, senkinek sem,

azt, amit tennie, fontos, önmagáért.

Az életünk, a tapasztalásról, a munkáról,

a teremtésről, a tehetségünkben való jóról,

a kiteljesedésünkről szólna. S miután, készen

vagyunk, már a saját sorsunkat éljük, tudunk,

érdemben tenni másokért. Viszont, közben,

nem feledkezünk meg, senkiről sem, adni

születtünk mi, de nem helyettük, értük.

A fokozatosság, nagyon fontos, ha

hirtelen emelkedik ki, bármivel, bárki,

nincs belső kontrollja, se másnak se neki.

Azon belül, amin lehet, tanulni megélni,

teljesíteni, a generációs feladatunkat, ah.

Figyelj, ha a lelked jelez, nem jól van az,

ha a csábító, könnyű irányát veszed.

Ne várjad meg, amíg megszólít, a

lelkiismereted, mit nem tettél,

magadért, a jó életedért meg.

Erősítsd, a jót és a szépet, ne

mások szerint, magadért is élj.

Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük,

a sok szépet és jókat. Hát, mindenki,

aki itt növekszik, tegyen úgy, jót,

ne fájjon, a Hazaszeretőknek.

Vedd észre, nem egyedül vagy.

Az elért szinted, tartásával,

a jó fizetésért, dolgozz meg,

a legjobb tudásod szerint adj.

Magadhoz képest, bármi jót

és szépet végzel, tartást ad.

Ne árts, ne bánts, magadra

is vigyázz, téged sem,

pótolhat senki más.

Tisztelet, megbecsülés,

legyen otthon bőven, hogy

vihessenek belőle kimenőben.

Magyarországról, Pakson, a

Hergál Házból. Szeretettel.

Julamami