Szép napot, kívánok, emberek, áldjon meg, az
Isten, minden földi jóból, idejében bennünket.
Figyelj, ha a lelked jelez, nem jó az neked,
ha, félrever a szíved, nem találja a
saját életritmusodat, ah.
A harmónia helyett,
nem mindegy mi jön
sorsszerű-e az.
Volt-e terved,
a döntésednek,
következménye-e az.
Amit magadhoz képest,
teljesítettél és azzal a
következő szintedre,
megérkeztél. Akkor is
ha másoknak az semmi.
Vagy másokat utánozva,
következett be és
bizonyára azt sem,
úgy
szeretted
volna.
Csupán,
a véleménye
van, pedig azt,
életszerűen,
még nem is
gyakorolta.
A gondolkodó
agya, meg,
keresné,
a megoldást.
Attól várja, aki
nem tudhatja, hiszen,
nincs abban egy csepp,
tapasztalata sem, hinnye.
Ha megtettél, mindent, a
lépéseid lenyomata ott van,
magad mögött hagytad azt.
Emberesedsz, azáltal is.
Fokozatosan épül bele a
tartásodba, az emberi
méltóságodra, figyeljél.
Amit már kinőttél, abban,
mi módon, hogy fejlődhetnél.
Ah, ha, nincs, aki, felismerje,
kihallja, átlássa, megérezze mindazt.
Hiába, fordulsz, oda, ahova, lehet, nem
értik ott, mi az, amit, neked, egészségesen,
kontrollálni képes, az intelligens agyad, ah.
Majd egyszer tán megértik, ha nem idejében,
elkésnek mindenhonnan, lekésve a sorsukat.
Írd le azt, amit a környezeted, nem ért meg,
kitudja, lehet, hogy az lesz, a te fő műved.
Lehet, hogy hátramarad, generációsan is,
az életszerűségért, magad szerint tettél.
Ne másoktól várjad, magadnak csináljad.
Túl ne menjél a saját határaidon, hinnye.
Menj és keresd, a lehetőségeket, ne
hagyd abba, a pontosítást, hiszen,
felelős vagy azért, amit látsz.
Ha végképp, nem tudod,
a jelzéseiddel, mutatod,
a kontrollálhatókat.
Megérti idejében azt,
mutatja, oda, ahol értik.
Az élet, jó minőségben,
szeretne élni, keresi a
módját, mindazokhoz.
Nem, veled, van, gond,
keresd meg, a helyedet,
olyan emberek között,
ahol értik, mit jeleznél.
Mi az, amire már, vagy
még nem figyelnek, ah.
Ha nincsen, gyakorlata,
az elmélettel nem megy
sokra, legalább ne árts,
magadra is vigyázz, ah.
Nem veled van gond,
mutass jó mintát, ah.
A hangos kiadja, azzal
az energiáját, hinnye.
Az esély is megvan,
minden helyzetben.
Mindenkor, ahhoz,
hogy amit, nem ért,
az, aki, felvállalta,
meg se változtatja.
Nem saját gondolata,
azért még a szintjén van,
ha azt a megszokottban,
a valóságtól távol élők,
nem éljenzik meg.
Ha már, olyan nagy, a
szintkülönbség, hogy
sérülnél, keressél más
feladatot, ami előrevisz.
Megelőzés, megelőzés, ha
érted, ha az fontos neked, hogy
mások értsenek alacsonyabb szinten.
Ott van feladatod, ahol már, hasznos,
a tudásod, sikerélmények nélkül,
leépül, kiüresedik a lelkesedésed.
Az is lehet, hogy tovább tart, mint
azt gondolnád, azon legyél ne sérüljél.
Ne minősítsed, alá, magadat, olyan
szintre, hogy azt, a negatív szerinti,
eredménytelenül, láthatóvá tegye.
Azt mondogathassa, nem értesz,
ahhoz, elfedné, aki felvállalta,
tán nem érti mit, miért tesz.
Tisztán, látható legyen,
mindazt kontrolláld,
magadhoz képest,
is fejlődhetsz általa.
Van, neki való feladat,
amiben, a tehetségével,
jó lehetne,
abban és nem másban,
kiteljesedne, hinnye.
Keresd, a megoldást,
ne másoktól várjad.
Ne vidd haza, azt,
az ártót, a saját
családodnak.
Nem tudják,
azt annyi sok pénzzel
megfizetni mindazt,
mint amennyit, az
ártana, pont
oda, amiért
van értelme
a sok tudásodnak,
az energiáját, ott
hagyni, naponta.
Mindenkinek
van fontos
feladata.
Gondolkodni,
alkotni abban,
amiben éppen,
jót és szépet,
lehetséges.
Az Isten
azt,
neki is,
adta, van.
Mégsem,
él a lehetőségével,
hogy attól aki értően
tudja, a sorsában látja.
Hol vannak a saját,
egészségesen,
emberséges határai.
Vagy telhetetlenné lesz,
nem ismeri a határait, sem
a sorsát, se a generációs jelét.
Lehetne jó és szép feladata,
azáltal, egész életében, ah.
Nem maradna utána,
bánat, inkább az, ami
miatt fölemlegetik.
Az ünnepi asztalnál,
utána, már, mindig.
Úgy döntött, hogy a
maguk szintjén, mind,
jól éljenek, a Hazában.
A gondolkodó átlátja
és alkalmazkodik, ott,
aminek az eredménye,
generációsan is élhető.
A túlzásokkal, önmagának,
és a családjának is,
árthat ám, hinnye.
Pedig, akik, felismerték,
a saját sorsukat, a generációs feladatukat,
már tiszteletben élve, megértőek, a családjukkal is,
hiszen, azzal, megvan már mindenük, hinnye.
Figyelj, ha jelez a lelked, nem jól van az,
ha időben, nem jelzed tovább, az
„életszerűtlent”, hiszen, lehet, hogy
nem is látták, még azt meg. Rá sem
jöhettek, hogy nem is kontrollálták, ah.
Nem a saját szintjükön, élik az életüket, ah.
Hátha, jól jönne, még időben, a változtatás.
Ha, még nem hiszed, hát, járjál utána.
Győzz meg,
legyőzni könnyű engem,
nem harcolok,
sem veled,
se ellened.
Oktatnám,
tovább, a sorsukhoz
nevelhetnék,
csoportokat,
azáltal, amit feltaláltam.
Olyan, igényes embereknek,
akik, tudják, hogy
ők is boldogulhatnak.
Ha rájönnek, mi az
ami, a hasznunkra, s nekünk is,
a Hazánk, hasznára is, válhatna.
Sikeréhes, az emberi elme, hinnye,
napi tápláléka lehetne, a saját sikere.
Legalább ne árts, senkit se bánts, de
magadra is vigyázz, téged sem
pótolhat ám, senki más, hinnye.
Magyarországról, Pakson a Hergál
Házból. Heringes Árpádné e.v.
Műhely, a megelőzésért,
fantázia nevet kértem hozzá.
Online önismereti oktatásom.
Szeretettel. Julamami
