Immáron 23. éve a megelőzést
választottam, prevenciósként.
Aki a megelőzés szakaszában
találkozhatott énvelem, úgy
tudom, nem bánta azt meg.
Nem tanítottam eddig meg
senkit se ennek oktatására,
se előadni a feltaláltamat.
Ha jelentkeznek ezekre
olyanok, akik hitelesek,
megtanítom erre őket.
Viszont tudatni fogom,
azokkal akik olvasnak,
hogy megtörtént ilyen.
Felszínen lebegve élni,
kikerülni a
nehezeket,
persze azt is lehet,
pedig az igazi tartalmasan
életszerű, maga a nehézségek.
Ne hidd azt, hogy az a fontos ami,
látható, ami mögötte van, ott az
igaz való, elfedve nem látható.
Amihez az élet energiáját neki
odatette a teremtő, az élhető,
ha időlegesen abba is marad,
véglegesen nem múlik el az.
Mindezekre választ kaptam
az embereknek a tenyereiben is,
ha a porszem elmozdul a helyéről,
a hegy azáltal, akár az is leomolhat.
Kicsiben és nagyban ugyanaz van.
Én előre bocsánatot kérek, nehogy
félreértések legyenek, az írásom
összefüggésében írom, nem szól
senkiről sem, de mindenkihez.
Van aki a neve alapján az aki,
s van aki a tehetsége után,
s vannak akiknek a neve
is kitalált, nem tükrözi
se a valóságot, sem nem
önmagát az csak hamiskodás.
Vannak azok, a tehetségeseket,
feltalálókat, fontosat kitalálókat,
védjegyükkel igazából megóvók.
Vannak akik a védjegy mögé bújva,
azt hiszik még azt is megúszhatják.
Sokan azt sem tudják mi a valóság,
el is hiszik, amit a felszínen látnak.
Pedig a mi Szép Hazánknak csak
egy kicsi, nem igazi minőségét nyújtó,
részlete az ami látható, a lényegesek
és a fontosak, ott lent vannak a saját
a szintjük alatt, így a sok jóból, nem
is látható, de tudjuk, hogy léteznek.
Szép színes, szíves világunkból, jaj
mi lett, ki is zárhatnak pillanatok
alatt, abból ami azt hitted a tiéd is.
A jól kitaláltakra megy el a zsákból
a sok, habzsolnak akik azért nem is
tettek, se hozzá a szépet és jót se.
Édes Hazám Csodaszép ne menj
még, hiszen a jóval, a minőséget
tükrözővel még meg sem jöttél.
Ne hagyjad rászedni magadat,
nézz mögé kontrollálj mindent,
ami számodra fontos életszerű.
Fontos kicsi része ennek az
egésznek az „ember”,
de emberiesen él,
kisember, de ő is
lelkesen szíves.
Reméli, hogy ő
is fontos ott is,
ahova szülte őt
az anyja, hiszen
a maga módján,
beviszi hát azt,
oda ahova most
megengedett és
ahogy azt lehet.
Tudja ő fontos
lenne, tudatni
azt amit meg s
feltalált, hogy
attól is szebb
legyen a Világ.
Senki sem lehet
fölösleges a saját
Hazájában, mert
egy kicsi része ott,
ő is az egésznek.
A gyermek csak
kicsi nem gügye,
érte tegyél ne
helyette, az ő
életének úgy
lesz értelme.
Éld meg azt
amit az Isten
neked megadott,
hagyjad felnőni őket
önmagukhoz is, mert,
akik kisembereknek
születtek, ha nem is
tudod, attól még,
az élet gyakran,
beigazolja azt is, a
kicsikből nőnek ki,
az igazán nagyok.
Nem az lenne a
dolgod, hogy gátold
azt, aki valami fontos
felfedezésre is született,
hanem segítsed hozzá,
tudjanak róla, hasznos
lehet az tán sokaknak.
Ha vezetésre adtad
a fejed, még mielőtt
átláttad volna, mit is
vállalsz fel, akkor az a
te felelősséged, hogy
fejlődjél oda fel, értsed
meg mit is vállaltál te fel.
Hozzáértés, tudás nélkül
sokáig úgy sem lebeghetsz a
felszínen, mert mi fejlődünk és
hatással van, minden mindenre.
Ha túl sok már az amit neked
takargatnod kell, ahhoz nem
elég a meglévő jól kitaláltad,
hiszen kilátszik és ficánkol
már az és előbb – utóbb,
önmagát kiszabadítja.
Az őseink szenvedtek
eleget azért, hogy mi
már szabadon éljünk,
nem lehetsz attól te
nagy ember, hogy
a többieket látni
sem hagyod.
Így azok akik
fejlődésünkként
fontosakat tudnak,
nem adhatják át azt,
ha a többiek arról nem
is tudhatnak, láthatatlanul
marad, szintjük alatt vannak.
Nem a többiekkel, se velem van
ám gond, hogy a tehetségünkkel
mi is szeretnénk láthatóvá válni és
általa a jó minőségű életet megélni.
Leginkább azoknak szól, akik azt,
hiszik nem fog mindenki mindent
megtenni azért, neki
se kelljen az ő szintje
alatt sanyarognia végleg.
Amikor a sajátját, a maga
szintjét már megcsinálta,
abban élni is szeretne, hisz
mindent megtett érte, nem
ajándékba kapta, a fejlődése
hozta meg azt, az ő számára.
Szeretné átadni a többieknek,
generációsan is, a tiszteltjeinek.
A lelkesen, szívesen, gondolkodva,
halad előre, nem állhat egy helyben,
továbbadná hát amit feltalált, megtalált,
hogy másoknak is könnyebb élete legyen.
Nem tud csak magára gondolni, mert nem
is arra teremtette őt meg a hatalmas Isten.
Emberies, segítők, gondolkodva gondoskodók,
nem utánzók, saját kútfőből vannak a szavaik, a
Világ hasznos tagjaivá szülte őket az anyjuk is.
Ha nem segítőnek születtél, legalább ne gátold
őket, ha érdekel az, mivel tudnak ők többet nálad,
hát tudod mit, tanuljad meg, legyen többleted is.
Tiszta forrás, tartalmas élet, tudásra alapozott,
minőséget adó, fejlődéshez való embereknek
születtünk mindannyian, mi vagyunk a Haza.
Becsüld meg azt amit az Isten adott, a sorsod
előre mutatott, legalább ne ártsál, senkit se
bántsál, gátakat az egészséges körforgású elé
ne vess, mert a teremtő természetes ereje ez.
Figyelj ha a lelked jelez, nem jól van ez, a szíved
adná hozzá az életritmusod, ugye ezt te is tudod,
mennyit jelenthetne a saját életritmusodban élni.
Gondold át jól, mennyivel nagyobb erő kellett neked
ahhoz, hogy lefedettessed a fontos tehetségeseket,
elvenni az ő jó ötleteiket, olyanná tenni mintha az a
saját kútfődből való lenne. Ennyi ember nem lehet
ám hülye, pontosan tudják, lemásoltattad, elvetted,
mások gondolkodnak helyetted, megrekedtél régen.
Nehéz lehet hamisságban élni, s még jobbat remélni,
annál, mintha mindenki a megfelelő helyén lenne és
szorgalmasan, a legjobb tudása szerint boldogulna,
élne azáltal amit hozott, jó mintát adhatna ő is ott.
A változás mindenkinek meghozza a jót és a szépet,
kivárjuk akkor is, ha már vártunk a nehézben tíz évet.
Adjon az Isten minden földi jóból, annyit ami a legjobb,
minden jóérzésű embernek, kellemes napot kívánok.
Szeretettel. Julamami