Ide születtünk, itt érintette a ( mezítlábunk) az anyaföldünket és tettük meg az első lépéseinket. S nevelődtünk, vagy neveltük magunkat, iskoláztattak, vagy nemcsak a hétköznapokkal iskoláztattuk magunkat. Ki mikor, miben megtaláltuk a hivatásunkat. S vagyunk itt élünk, akik feltaláltunk valami nagyon fontosat. Nem hagyhatjuk el a szeretett Hazánkat, mert a lehetőségeinkre vártunk és nagyon, (túl) sokat. Nem akartuk elhinni, hogy a saját Hazánkban nem kapunk lehetőségeket ahhoz, hogy bemutathatnánk, hogy mit találtunk fel. Hát kivárjuk és csupán annyit várunk vissza, mint amit a Hazánkhoz hozzáadtunk, jóval és széppel. Hiszen mindenkit egyformán szeret az Isten, egyenként teremtett bennünket, remény van arra, hogy jókedvében. Ha ezt végiggondolod (döntőember), talán nem érezzük majd, az életkorunk szerint, már behatároltnak, letudottnak, magunkat. A sorsunk szerint, sok év telt el, a semmire várva, mivel mi ilyet nem tettünk és tennénk másokkal, nem akartuk elhinni, hogy ez a saját Hazánkban megtörténhetett velünk. Így hát, még révbe nem értünk, várjuk a lehetőségünket, hogy sorstalanná ne váljunk. Ne reménykedjen senki sem, helyes, jó döntésre képtelen, nem adjuk fel. A jól megérdemelt siker nélkül, helyett, amiért nagyon megdolgoztunk, általa, sokat tettünk bele a Hazánkba, nem megyünk el, megvárjuk. Hátha akad egy (döntőember), aki helyesen látja majd, mindazt, ami most nem működik helyesen. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó., Műhely, a megelőzésért., prevenciósként. Az online önismereti oktatásom által, felnevelődhet aki úgy döntött, a saját sorsához. Julamami védjegyesen.
Amikor becsaphattál sokakat, mert nem is
gondolhatták volna, tán készültél rá, tudatosan.
Majd megtudod, szembenézhetsz magaddal,
akkor majd, ha a tükreidet idejében kapod.
Ha mégsem időben észlelnéd, sajnálom,
megelőzésben érted tenni, nem tudok.
A múlt elmúlt, ha nem vagy otthon te
a jelenben, mindenről ami számodra
fontos lenne lemaradsz, fel se fogod.
A régi jól beváltat keresed, nincsen.
Az oktatás, nevelés címszó alatt,
ha nem is hétköznapi az, amit
írtam, hát nem is azt kapod,
ha jelentkezel az oktatásra.
Most még nem szeretnéd,
azután meg már
későn lenne.
Mindennek
megvan a
maga ideje.
Nem hozzád
igazodik, mert
neked kellene azt.
Észre venned azt is,
nem mindig lehet
igazad sem neked.
A mások igazát, tán
tiszteletben is lehetne
tartani, hogy a sajátodat
ki tudjad időben fejteni.
Miért nem tud valakinek
az egyénisége kialakulni,
ha időben nem hagyják.
Az adott helyzetekben
úgy, nem tapasztalhat,
megóvták, megvédték.
Vagy erővel belevitték,
szintje alá beterelték.
Nem erősödött fel, így ő,
a hozott feladatához se,
idő hiányában, inkább
kiszolgálták, ő hagyta.
Az ami a lelkesedését
egészségesen hagyja,
az lenne a saját határa.
Ha nem vették észre azt,
fontosságra hivatkozva.
Mindig van lehetősége
a maradandót nézni.
Innen, visszanézve
és már naponta azt is
tapasztalva, most így
elmondhatom, tudom.
Igyekszem továbbadni
oda, ahol a vevő erre.
A tanulása nélkül nincs
meg, a pillanat érzése.
Megtapasztalhattam,
az átfordulásnak volt
ott, egy erős érzés.
Ha nem készítettem
volna oda a vásznat,
na meg a festékeket.
Nem lenne most az
sem tán megörökítve.
Így meg ott van, már
a vásznon, ha az aki
ért hozzá, meglátja,
pontosan tudja mi az.
Amit ott megfestettem.
Nekem nincs vagyonom, se
semmi olyanom, ami másoknak,
a legtermészetesebb, nekem nincs.
Nem azon igyekeztem, hogy az legyen,
megbékéltem, nincs üzleti érzékem, ah.
A tapasztalt tudásom az én vagyonom,
feltalálhattam, lerajzoltam és oktatom.
Ha észre vennék az emberek, nekik
is két oldaluk van, megtanulnák,
azt amit nem hoztak, tudhatnák.
Úgy éltem, ahogy fel tudtam fogni,
az életemet, s nem a mások szerinti
sablonban. Se együtt nem haladhattam hát,
azzal ami magamhoz képest hagyott volna élni.
Életem során nem találtam meg, pedig kerestem,
a saját magam sikere szerinti, jó életminőségem.
De haladhattam abban, amit lelkesen, szívesen,
megéreztem, kihallottam, átláttam épp akkor.
Nem védhetett, egyedül szenvedtem meg.
Azokban is, amikkel mások, nem biztos,
hogy találkoztak még, életük sorában.
Ha nem az elfogadást, tanulták meg,
először, mielőtt még bennük bármi,
kérdés kialakulhatott volna akkor.
Mondjad, kitől várhatnád el azt,
hogy legyen tisztában vele, ami
benne nincsen, mert sohasem
találkozhatott azzal életében.
Vannak határok, van az Isten.
Mindannyian másban hozzuk
a tehetségünket, szorgalmasan
szükséges lenne megtanulnunk.
Azokat, amiket nem tapasztaltunk,
mert nem volt benne ott ahol éltünk.
Szeret az Isten, azt szoktam mondani,
ha megértek valamit, amit addig nem.
Körbeérésnek is nevezem, hiszen attól
kezdve, ha az nem épülhet be időben,
oda ahol éppen tart az aki érintettje,
hiányában már a szintje alá is került.
Mások veszik át az életének azon
élményeknek számító eseményeit.
Amit ők már értenek, de nem segítik,
inkább kihasználják, az ő tehetségét.
Ezért a most pillanata nagyon fontos,
minden helyzetben van olyan pillanat.
Amikor a belső tartása megerősödhet,
pont azáltal, hogy a lelke, a gondolkodó
agya és a szíve, egy életritmusban lehet.
Teljes érzésnek neveztem el, azt megelőzi a
telített érzése, körbeérése, időben jót tesz.
A boldogulás érzése szabadul fel ott akkor.
Sok ilyet lenne szükséges megélni ahhoz,
hogy boldognak érezhesd te is magadat.
Ha kimaradsz belőle, mert fel sem fogtad,
miről szól az élet, megélik általad helyetted.
24. éve annak, hogy tapasztalhatom mindezt.
A hivatásomnak adta a teremtő, hát gyakorlom,
nem vágytam másra, mint csak az adni tudásra.
Nem lehet unalmassá válnia, hiszen mindig van,
valami új amit felfedezek általa, boldogulok benne.
Volt, hogy kimondtam a boldogság szót, na akkor
aztán megkaptam a magamét, hát megtartom én
magamban, s átadom az oktatás, s nevelés által.
Megértsék, nekik is van fejlődési lehetőségük,
akkor éppen abban, s amiben most érintettek.
Nagyon halkan mondom, alázatnak hívom.
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.,
tükrözi és a helyére teszi mindenkinél, pont azt,
amitől helyrehozás nélkül, szenvedne ő tovább.
Nézz magad köré, látod milyen az, pont olyan-e,
mint amit teremtettél, vagy mások teremtették
meg neked, hiszen nem fejlődtél tovább időben.
Hagytad, kiemeltek ah, önmagadnál magasabbra,
már láthatóak és erősödnek fel, a te hiányosságaid.
A saját szintjükön lévők, nem ártanának másoknak.
S abból indulnak ki, kerülhetnek bizony, a szintjük alá,
alacsony szinteket beengedve, megalázó helyzetekbe.
Van amit tudásként hoztunk, van amit megtanulunk,
mindenki tanulhatna másoktól, én már tudom,
időben tanultam meg én, lett, van, alázatom.
Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért, prevenciósként. Online önismereti oktatásom, az önbecsülésedért. Szeretettel. Julamami védjegy.
Isten hozott, vedd úgy, mint a pont időben kapott tájékoztatást, a mai napra.
Ismerem mint a tenyeremet, megköszönöm az engemet megtisztelőknek, messziről is érkeztek.
Mert meg és feltaláltam, megrajzoltam (egy napon), több mint tíz éve (átadhatóan) oktatom.
Tanácsadásért, információkért mehetsz ide és oda, miközben a tenyeredben van minden számodra, ami rólad szól és érted van ott.
Ami a saját sorsodat és a generációs feladataidat mutatja, a belső kontrolloddal ellátva, figyelmeztet a saját idődben, hogy az egyenestől, úgy, hogy visszarendezhető ne legyen, ne térjél el.
Tiszteletem. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért. Online, önismereti oktatásom és azáltal, már önmagadhoz neveled magad. Julamami védjegyesen
A pénz által mindenki elé tolathatja
magát, maga mögé is utasíthatja
a tehetségeseket. Viszont attól még,
a tehetségesekkel születetten van, a jó minőségű,
(jól tanulható) tudás, általuk, benne nem lesz meg.
Azt megtanulnia lesz szükséges.
Ó, ugyan miért is gondolják,
hogy az emberek ostobák.
Emberismeret nélkül,
illan, csusszan,
ide és oda is
csapkodva,
önmagát
fényezve,
és látszatra
az meg is teszi.
Ha valaki abban a
minőséget megkeresné
és meglepődik ő azon,
amikor ott sem leli.
Akkor van gond,
ha az emberek
keresnék benne
az emberieset is.
Meglátják meg ám,
hol így és hol úgy, de
az is, mégis megeshetne,
hogy a most sehogy sem,
lesz abban a legfontosabb,
hiszen ott abban nincs is
mihez viszonyítani sem,
nem is lehet minősíteni.
Pedig a Mariskanéninek
a csirkepörköltje na az,
nem semmi ám, vagy a
Böskenéninek a réteseit,
ismeri már mindenki, aki a
kisembereket tudja tisztelni,
hagyja őket is kibontakozni.
Őket az nem nevesítheti,
pedig a tehetségüket
élik abban meg ők is.
Hát kénytelenek azt
is elfogadni, hiszen nincs
mivel és mihez képest se
érvelni, elég lebeszélni, s
az igazitól jól el is térni.
Miről beszél, ha ő maga
nem is úgy él, s ha majd
lekopik az álcája, a ködösök
mögül kilátszik majd a tiszta,
akkor azt is megmagyarázza.
Homályos könnyes tekintetek,
szürkeségbe révedőkké válók,
s a most az illetlenkedők is
tán illendőn fejlődnek,
ők olyanná lehettek,
s a mérce is billegő,
de nem lényeges,
lehet vinni, de az
megint lejjebb.
A leutánozók és
a saját szintjüktől
jóval feljebb lévők,
minták is lettek, jól
összekapaszkodva és
megemeltek így még
üresebbek, no hiszen
milyen távol is van már,
a teljesedő mindentől.
Se eleje, de közepe se,
hirtelen fent, ott ahova
mások sose juthatnak el,
a jól megérdemeltek sem.
Szikkadtan száraz szemek,
megöregedve, akik itt még
meg sem és ki se nőhettek.
Ha tényleg csak a pénzről
szólhat itt minden, akkor
mi lesz itt a jóravalókkal,
akik meg gazdagnak jöttek,
szívesen, lelkesen, eszesen,
fölösleges ember nincsen.
Mond tudod-e, mindenki
hozott valamit, ami itt
neki is fontos lehetne,
ha szembesülhetne mi
az ő tehetsége, amiben
rejlik az ő saját sikere is.
Ne bújj be a mások bőrébe,
nem fog tetszeni az neked sem,
ha belül a lelkedben ott a jelzés,
hahó, tisztelettel, szeretetben
élni jó, az majdnem mindegy,
hogy kinek mi a dolga épp,
csak azt tegye, amihez ért.
A tudás hiánya mögött sokáig
nem bújhat senki sem, ide kap,
onnan vesz, kifényesedik hirtelen.
Csábítóan erős hatások a látszatok,
nem néz mögé, hiszen idő arra nincsen,
teljesítsen, erősítse a látszatot és legott.
S mondja, ha ez már kezelhetetlenné lett
kutyulva és már nem tud benne jól élni se,
mert mihez képestben, hol van az ami még
meg is lelhető, a talpad alattnyi talajod
legalább biztosan, van-e még hited
magadban és másokban is bízol-e te.
Felfordult az alja, s jól láthatóvá válva,
holnapra vagy mára erősen hat a Világra.
Egyre többen már átlátnak, megéreznek,
gondolkodva élnek, nem számít, gyermekek-e
még az életkoruk szerint, gyakran jobban átlátják,
a hétköznapok közben, ki az igaz és ki az aki hamis.
S ha egy nap kinyitották a te Hazádat, megláthatod,
téged mások értenek, máshol milyen szívesen látnak.
Megpróbálod érezni azt is, hogy jó élni, te is létezhetsz,
használhatod újra a szavak kimondására a saját szádat.
Rájössz, fel lehet tudással tölteni a huzatosat, még a hamis
is megnyugszik, ha talál valahol, egy tiszta szavat, igazit.
El ne vesszél a sokféle idegen kultúra hatása által,
keresd meg a középpontodat, igazítsd meg a belső
tartásodat. Az emberi méltóságodat is vigyázzad, ne
bízzad másokra a sorsodat, neked kell megcsinálnod.
Tudjad majd tovább is adni a sarjaidnak, tükörbe nézve
nyugodtan láthatod magadat. Betartottad a te belsőd
által érezhető, nem ártok se nem bántok, magamra
jól vigyázok, hiszen téged, se pótolhat senki más.
Emberismeret, egymás iránti tisztelet, tisztesség,
becsület, Hazaszeretet, hivatás, szakma, tudatos,
elhivatottság. Emberiesség, megértő elfogadás,
hétköznapi életvitel általi tapasztalás, ne legyen,
egy idő után a túlterheltség által, sem, kihagyás.
Kirekesztettség, kiüresítés, lényegtelenné válás,
gumigerinces södörintős sodródás, gyors váltás.
Igazság elhazudás, érzéketlenné nevelődés, s
mindez azért, hogy kényeskedően, kinyújtva
karnyira legyen minden, mindenkire hatóan.
Látni lehessen az ácsingózó tekinteteken a
lemondást, a beletörődést, a feladáshoz
közeli vegetálást, s mekkora az öröm,
amikor felébredve rájön, csak álom
volt mindez, csak összevisszaság.
S már hallható is mondják, csapó,
a film lepergett előtted, örülj ha
neked ezt megélned nem kellett.
Hiszen a lélek adja az impulzust,
a szíved az életritmust, erre vár
a gondolkodó agyad, ne is csapd be
magadat, a sorsod a te tenyeredben van.
Melyik ősöd mit tett, vagy mit nem tett meg
azért, hogy a saját generációs feladatotokat ő
csinálhassa meg, nem vetítheted rá mindenkire,
hahó, az csak a te életed, mindenki egy, meg egy,
meg egy, nem együtt landolt senki senkivel sem.
Építhetsz tornyokat és elhordhatsz hegyeket,
ha nincs önismereted, hiába várod másoktól,
legfeljebb csak átmegy és a gondjuk is a tied.
Van az Isten, ha hiszed ha nem, eljön az ideje
nálad is, amikor más kapaszkodód nincsen.
Magyarországról, Paksról a HergálHázból,
tisztelettel, szeretettel köszöntelek titeket.
Adjon az Isten minden földi jóból annyit és
abból is, a legjobbkor, nektek is, s addig, amíg arra,
az igényességetek, a lehetőségeitekkel megegyezik.
Ne rontson el, a túlzón is túli kezelhetetlen hatás,
értelmetlenül fölösleges, sem senkit se.
+36 30 2470 589
heringesarpadne@julamami.com
Magyarországról, Pakson a HergálHázból.
Szeretettel. Julamami
Tiszteletem. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Online önismereti oktatásom, a sorsodhoz nevelődéseddel. Julamami védjegyesen.
megelőzés, megelőzés, megelőzés. Prevenciós vagyok.
Megtaláltam az engem megtisztelők tenyereiben, a sorsukat, a
generációs feladataikat és összefüggésében megrajzoltam egy napon, a 153 oldalt.
A hivatásomnak a napi gyakorlatából lett,
a (rajzos) elmélet, mindenkinek a saját sorsában,
idejében, ott van, leolvashatóan, a tenyereiben.
A sorsuk ismeretére, a generációs feladataikra már igényes emberek jelentkeznek be, webtenyer@gmail.com és a +36302470589 telefonom által történik. Hétköznaponként és szombatonként,
10.00 és 12.00 óra között, a Webtenyeres, önismereti oktatás., önismeretre nevelés.
Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami
Az oktatásom által, megtörténik, a szerintük, a saját idejükben, az általuk, életszerűvé tehetően, megelőzésként, életszerű, felismerése. Egy idő után már tudják alkalmazni azt,
a gyakorlatban, a hétköznapi életükben, számukra érthetően,
mint jelzésérték ott lesz. Akkor éppen, hol vannak, a saját belső kontrolljuk általi határaik, jelzik azt, hogy végleg el ne tévedjenek.
Emberi jelnyelvnek neveztem el, azt, ahogy megfogalmazom, meg is
értik, mert lefordítom, hétköznapi szavakra, értelmezhetővé teszem.
Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó.
Julamami védjegyes, mint a saját, feltaláltamat oktatom,
több mint tíz éve, online, a más országokban is élő,
2022.12.02.. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegy, https://julamami.com julamami@gmail.com, heringesarpadne@gmail.com, skype julamami, Webtenyeres önismereti oktatás. Kérlek benneteket, ha látjátok, valahol elcsatangolva, használatban mindezeket, küldjétek haza hozzám. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHázban készítettem és vittem be az online világába mindet. Magam adtam mindezeknek, a neveket, az egy ideig működő, megszokott szolgáltatásaim voltak. Mint a hazatérteket, összegyűjteném, emlékbe elraknám. Sok évem, munkám, van mindezekben, szükségem van rá, hogy tudjam, mi miért, nem ért, akkor körbe és hozta meg számomra a pénzbeni sikert. Tanulnék belőle, hogy mire lett volna szükség, jobban odafigyelni, az emberi oldalát, az arra való érettséget, folyamatosan, mérlegre tenni. Így hát sokat tapasztalóként, már odafigyelek, mindazokra, a jelekre és el is köszönök, minden helyzetet, lezárok, nem azonosulok vele. Feltaláló vagyok, nem ismerték el, mivel az, nem fontos számukra, ha nem, a saját érdekeiket szolgálja. Láttam, amibe lehetett, mindenbe bele is nyúltak, nem kérdeztek meg róla. Így, hát, tán tovább is írták, a saját ízlésükre formálva, a mondataimat. Sírás nélkül, nem tudom átgondolni, hogy talán oktatja, úgy valaki, bárhol a saját világában, mintha azt ő találta volna fel. Sírtam, zokogtam, már eleget, nevetnék, kacagnék már egy jóízűt, hiszen, azt, én is nagyon szeretek. Kezdetek óta, naponta, a sok apróbb, nagyobb, sikereimet megéltem, van belőlük bőven. Már nem bántódom meg, hiszen van abból is, már, egy egész, általam, emberies jelnyelvre lefordított, számomra is, használhatóan oktatható forma. Az átgondolt, gyűjteményeimből lett a feltaláltam, az átéltek, a magam által, megéltekből lett, az oktatható, emberismeretem. Egyszer megpróbáltam, de nem jött be, így hát, nem csináltam belőle könyvet, se egyéb más, gyorsított lehetőségekre formálható, oktatási segédletet. Gondoltam, majd lesz olyan, szolgáltató, a Hazánkban, aki adja hozzá, tán, számomra is megfizethetően, az eszközöket. Ami eszköz által, segíthetek magamon, az online világához, napi szintre, általam, működőképesre igazíthatóan. Egyenlőre nem tudja más, magam araszolgatok, úgy tizennégy éve, annak is, hogy igyekszem eltartani magamat, a feltaláltamnak, az oktatása által. A bal, ( az apai ) és a jobb, ( az anyai ), tenyereket megmagyarázó, összefüggésében is leolvasható, sorsok, generációs feladatok. Naponta tapasztalva fejlődőm, én magam is, hiszen, van szolgáltatásom és oktatásom. Lassan rám is talál, mindenki, akiknek, régen szolgálattam az interneten, örülünk egymásnak. Oktatásra jelentkeztek be néhányan, napi szintre szeretnék hozni az emberismeretüket, a feltaláltam általi oktatásommal. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Amikor, tudatosan úgy fogalmaztak, mintha, mert, úgy tudták, nekik azt is lehet, pedig tán nem szabadna. Aki évek óta szolgáltat, az interneten, jól tudja, nehéz bevinni, a köztudatba, az új emailcímeket, oldalakat. Jól ismerem, a kezd el még egyszer, még egyszer, még egyszer, ami nem visz a saját szintemre, megoldást sem hoz, csak pörget maga körül. Az idő meg múlik, sokkal több munkát szükséges bele tennem naponta, hogy a tegnapi szintet alapnak tudjam alkalmazni. A saját szintemet, minden új és régi tapasztalással, összegezni, újra kezdeni, mert akkor már azt is láthatom, mennyit értettem meg közben, összefüggésében. Aprócska fejlesztéseket megoldanom, a magam egyszerűségében, megélem közben a nagyszerűségét, annak is, hogy van az Isten. Ha az Isten velem, velünk, hát kicsoda ellenem, ellenünk. Jer velem jó öreg, bocsánatot azért kérek, hátha másoknak is megtetszik és viszik, a magukénak tudva, ezt is. Nincs sem kedvem, se időm, arra, hogy a múlton elmélkedjek, ki mikor miben és hogyan, ugyan már, ez a hivatás nem olyan. Majd a megoldás is megjön, idejében, nem számolom az időt, a munka becsületét is megélem, mint, a 71. évemet, tevékenyen, naponta. Ha, már igényes lennél arra, amit meg és feltaláltam, a telefonomon, +36302470589 és a webtenyer@gmail.com, el tudsz érni. Hétköznapokon és szombatonként, 10.00 és 12.00 óra között, tájékoztatlak. Köszönöm, hogy megtiszteltetek, ennek az írásomnak, az elolvasásával is. Tiszteletem. Julamami védjegy, Magyarországon, 2010. év óta Heringes Árpádné nevemen van, megtartanám, mert kifizettem a díját, megújíttattam.
2016.12.02.
Ne legyél dőre,
tényleg nem
is észleled,
a te lelked
láthatóan
csak pőre.
A jó helyett
az embereket
mond miért is
csapod te be.
Miért nem
szeretnéd,
hogy a jóval
takarjad be
a lelkedet,
inkább
mégy a
saját főd
után és
ugyanazon
köröket futod,
lassan kiüresedve,
s nem is fejlődtél te,
lélekben semmit se.
Hiszen nem látsz
mást, csak azt
ami neked
hasznos,
nem is
érdekel
semmi
mint a
meg
nem
járó
jussod.
Ők akik ott
egyetértenek
veled minden
helyzetben,
olyanok mint
te magad vagy.
Ők ott lesznek,
mindig, hiszen
mások már
nincsenek,
legyőzted,
azt is aki
segített.
Pőrévé
válhatnak,
olyan szépen,
színesen, szívesen,
együtt, egymás mellett,
nyugodtan élhették a saját
életükben, tartásosan éltek.
Sikerre vitték az ő sorsukat,
a maguk lépéseiben lépve,
nem másoknak ritmusától
kilendítve, nem erőlködve,
se nevetségessé nem válva,
kiléptek a karakterüknek
hiányával is bővelkednek.
Belemehetnek olyanokba,
amiről nem szólt soha sem
a sorsuk, de még generációs
jelük sincsen, nagyon nagy
csábítások hatnak, amikor
felkínálva vannak ott azok.
Nagyon magasan ülhetnek a
pénzfelhőikbe bugyolálva,
annak nagyon erős lehet a
hatása, hiszen ők teljesen
el vannak láthatóan és
véglegesen varázsolva,
elhiszik azt is, hogy az
meg is jár, mint kiváltság.
Mintha nem a saját Hazánk
volna ez nekünk, pedig ide
beletettünk sok szépet és
jót egész életünkben.
Emberiesek vagyunk mi
és végleg, nem változunk
ettől, sem mástól mi meg.
Van akinek jár a tisztelet
azokért, megadjuk azt
mi egymásnak, ha az
másoknak nem megy,
tanulnia azt meglehetne,
hogy ne fájjon ha nem kap
mert nincs miből adni majd.
Felmerülhet az mindenkiben,
hogy megjött az ő szerencséje,
pedig olyan soha nem volt neki,
még közel az ő paklijához sem.
Vannak akik már felismerik a
generációs feladataikat is.
Ha nem is száguldoznak,
de lépésről-lépésre
haladnak, s ők azzal
elégedettek most is,
felismerték az ő sorsukat.
Vannak akik meg, rohannak
szélvészekként gyorsan
gyarapodni, nevesedni
is mások által akarnak
és a nagy sietségükben
meg észre sem vették,
hogy ők mindent és olyan
értéküket is elveszítették,
amiért mások végigélik az ő
életüket és a végére az meg is
lesz mint a sorsuk gyümölcse.
Már csak egymásra néznek,
másokat észre sem vesznek,
megszűntek számukra azok
akik emberiesként ott voltak.
Rájuk hagyatkozva sikeresek,
jól összekapaszkodva vannak,
még önmagukért sem tettek, de
úgy gondolták, jól lefedik a segítőket,
nehogy, ők is fejlődhessenek közben.
Kivárták mindazt, megmaradtak hát
a saját életritmusukban, hiszen
a feladatot látták, szorgalmasan
a dolgukat is tették, terveztek
és megcsinálták, a sorsukhoz
szükségesen a tiszteletet és
szeretet útjukat, ami van.
Azzal az ő sarjaiknak is
így alapot adhatnak,
megélték s alázatot
gyakorolva azzal és
az ő becsapásukkal a
múltjuk már el is múlt.
Tudják vége, több olyan
dolguk már nincsen,
megjött az eszük a
saját sorsukhoz is.
Megmaradhat már
a régmúltból ez is,
ami emlékeztethet
mindenkit, hogy
honnan jött és
ahhoz képest
merre menne,
van-e dolga vele.
Ejha, mindenkinél
többet múlatják már
az időt és mutatják
magukat és csak azt.
Körbefogja őket már
az ártó irigység és azok
akik tőlük is még hasznot
várnának csak, s még az is
lehet, hogy ájtatoskodnak
minden vasárnap, jól látható
az a körítés ami fontos ahhoz.
Másoknak maradt a pusztaság,
huzatos üres házak, vannak akik
lelküktől is már nagyon fáznak.
Alaposan mindent átrágtak,
nincs már semmi más csak az,
amit hátrahagytak, mert nem
tartották fontosnak az értéket.
Dolgozni bizony nagyon sokat
kellett volna érte, hogy legyen is
annak eredménye a saját idejében.
Igen ám, de amikor majd dolgozni is
kellene azért, hogy ne menjen át
a sokféle csak úgy jött, a semmibe
nyúlóan kilátszik ám az alaposan.
Majd akkor jut eszükbe, megvolt
már mindenük azelőtt mielőtt ők,
a nem megérdemeltbe belementek,
attól sokan sorban vesztesek lettek.
Ismerd meg a generációs jeleidet, ne
lépjél túl a generációs határaidon sem.
Becsüld meg azt a pillanatot, amikor te
is boldogulhatsz a saját sorsod szerint,
ne a mások sikereit figyeljed, lépjél te is
időben, amikor valami jót az élet odatesz,
mert érted szól és generációsan nektek.
Mindennek megvan a maga ideje és helye,
minden ember sorsa más, nem csapatosan
születtünk le és egyikünk se ugyanazt hozta.
Ismerem mint a tenyeremet, tréning nektek,
akik már értitek azáltal meglesz mindenetek,
ami magyarázatot adhat a ti „miértjeitekre” és
lelkesen, szívesen, gondolkodó aggyal döntötök.
Magyarországon Pakson a Hergál Házban, vagy
online akkor, ha bárhol éltek most a Világban,
esetleg nagy távolságra a saját Hazánkban.
Jó szerencsét jó emberek, adjon az Isten
minden földi jóból annyit mindenkinek,
ami a legjobb, ne rontson el senkit sem.
Julamami védjegy, ne használjad nem
engedtem meg, még senkinek sem.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel. Julamami:
Most már nagyon, igyekszem, megismerni a racionális énemet, oldalamat. Amióta felfogtam, miért, Webtenyeres, önismereti oktatás, az, amiért, kaptam, a tehetségemet, rájöttem, azért, mert, még nem ismerem jól, a racionális énem. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, lett a hivatásommá. A jobb oldalam, érintett ebben, hiszen, motiváló, lelkes, szíves, gondolkodónak tudom magamat. A bal oldalam, az általam, a racionális énemnek gondolt és a hivatásom által, igazolt. Mivel nagy megértettséget, hogy változzak meg, még ez idáig nem tapasztaltam magamban. A motiváló énemben, a csak a pénzért, teremtés, fogalma, ismeretlen volt, számomra. Feltételeztem, hogy a Hazánk, ahova, teremtettem, a jót és a szépet, én magam is, megoldja. Azt, hogy vissza jusson oda, amikor az szükséges, hozzánk, mert, beleteremtettük a közös Hazánkba. A megmondó emberek, annyira erősen mondják, hogy nincs más, mint a saját magunkról való gondoskodás. Ami nem idegen számomra, viszont, akkor miért nem úgy mondják, hogy nincs kedvük ahhoz, hogy nekünk, úgy adják meg, a tiszteletet, mint akik, ide teremtettünk egész életünkben. Ha nem megy, a találmányom által, megtanulható ám, az önismeret, emberismeret, sorsunk és generációs feladataink. Mivel ezt adta a teremtő Isten számomra, a tehetségemhez összefüggésében látásként, hát ezt, igyekszem racionálisra fordítani. A díjam eddig, az új megmondásukig, 60 és 90 perc közötti időben, 15.000.- Ft volt. Mivel ezután is, eltartanám magamat, azáltal megtartanám a tartásomat. A szolgáltatásomra, 60 és 120 perc közötti időt szánjon, attól függően, hogy mennyi leolvasni való, van, a tenyereinek a fotóin. A díja: 28.000.-Ft. Köszönöm a megértést, mivel a racionális világban, kezdő tanuló vagyok, csupán, botcsinálta üzletasszony. Az üzleti érzékemen, nekem, magamnak, van fejleszteni valóm bőven. A két összeg között, legyen egy kis játékosság, leírom a 20.000.- Ft-ot alapnak, 28.000.- a díjamnak. A szolgáltatásom után, annak a napján, a döntése szerinti, minőségért, a jól megérdemelt összeget, tisztelettel, utalja át. Az akkor, általam elmondott számla számra. A további tájékoztatások, a +36302470589 kihangosított telefonomon. Hétköznaponként és szombatokon, 10.00 és 12.00 óra között. Megjegyzésként, az utalásnál kérem írja azt, Heringes Árpádné ev.
A felnőttek, gyakran, csak későn figyelnek fel arra,
mi történik a gyermekeikkel, a hétköznapokban.
A velük foglalkozók hozzáértőek-e, vagy csak
teljesítenek, megfelelő emberismeret nélkül, hinnye.
A hivatástudat, az emberies, fontos része a tudásnak.
Ha nem fontosak az emberségesek, inkább figyelsz arra,
ami növeli a vagyonodat, akkor a foglalkozásod is legyen az, ah.
Ha ami történik, nincs megbeszélve, nem tanulja meg, mi a fontos
számára, ami lehet tán lényegtelen is másoknak. Ah, ha gyanazon a
szinten nevelkednek, mint akik mellé mentek, hinnye. Mindazokáltal,
bennük önismereti, önértékelési hiányok
keletkezhetnek,
cipelhetik egész életükben. Azokért kapnak,
amiket ők el sem követnének, azt a, hinnye.
„Feljött benne az érzés, gyakran érezte,
olyankor felmelegedett a lelke.
Erős ember volt, de ha
meghatódott,
ki – ki
csurrant
a könnye.
Nem bánta,
ugyan miért
szégyellte volna.
A nagyapja gyakran
mondogatta, az erős
emberségeseknek,
örömében, de
bánatában is,
kicsurranhat
a könnye.
Addig
örülj,
amíg az érzés
megtörténik benned, veled.
Akivel már nem történnek meg,
a hétköznapi emberies érzések,
bizony aggódhat, kiüresedhet.
Amit teszel másokért, egyszer
megteszik érted, amit mások
ellen, az is megtörténik
majd ugyanúgy veled.
Maradj emberséges,
azt nem bánod meg.
A sorsok, hol láthatóan,
máskor meg csendben,
megtörténnek.
Ha beszélnek róla,
ha nem, körbe érnek, az
elhivatottságuk által emberesednek.
Szerencsés napot kívánok emberségesek.
Tiszteletem. 2022.11.29. Tessék mondani, aztán miért, tetszik azzal azonosulni, tán valami álomkép okán, csak azt hallatni, ami csak a megmondóknak jó. Van, ahol a méltatlanul sok adott, nincs tükör ahhoz, hát elfogadottá lett. Amitől, mi, akik megéljük, naponta a hiányát, mindannak, ami eddig, úgy ahogy, viszont, legalább valahogy, volt. Lehet, hogy áltattuk magunkat, azzal viszont, nem tudunk azonosulni, hogy ami kicsi maradt, a Hazánkból tán, ránk is eső részben, számunkra, az sem értünk, csak a látszatért szól. Nem az én szégyenem, 64.845.- Ft lett, most a nyugdíjam, a kiegészítésének az összege miatt, felemeltem a szolgáltatásomnak a díját. 28.000.- Ft, 50 és 100 perc közötti idő, ami szükséges a Tenyérolvasó szolgáltatásomhoz. Annak megfelelően, hogy mi mindenről beszélek, miközben leolvasom, mind a két tenyérfotóikat, összefüggésében is. Mondhatnám, azt is, hogy alkudozzunk, hátha ez is segít felébreszteni, a nemlétező üzleti érzékemet. Magamhoz mérem, azért, hogy nagyjából, el tudjam tartani magamat ezután is, megigazítva, azzal a tartásomat. A saját magam által feltaláltam és a tenyerekben, összefüggésében, megtaláltak, alapján, gyakorlom, a végzettségemnek megfelelően, prevenciósként a hivatásomat. Egyedi a szolgáltatásom, senkinek sem tanítottam még meg, csupán egyedül gyakorlom, ezt a módját, leolvasását a tenyereknek. Mindeddig, minden változást, nehezített időszakokat, megoldottam, most sem hátrálok meg. A felelősségtudat velem született, magamat neveltem és azt a végzettséget tudom magaménak, amihez hoztam a tehetségemet. Megküzdök a tartásomért, az emberi méltóságomért, a hivatásom gyakorlása által, egészíteném ki továbbra is a filléres nyugdíjamat. Most tanulom a racionális oldalamat használni, fejleszteni, de mire eljutok valameddig abban, már meg is változott, újra, valami, vagy minden. Köszönöm a megértésüket. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért. Julamami védjegy, szeretettel.
Az élet élni szeretne, minden pillanatban meg is tesz minden szépet és jót érte, mert a saját életritmusában, a munkájával elért szintjének megfelelően, élni szeretne. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami védjegy, ami a nevemen van, Magyarországon, 2010. év óta, én magam neveztem el. Nem engedtem meg a használatát senkinek sem. Tiszteletem.https://julamami.com, www.julamami.com, webtenyerhonlapom@gmail.com. 2022.11.28. napján írom. 1994. az első, amikor, az elvégzett tanfolyam után, papírformát kapott a tehetségem. Tenyérelemző szó van rányomtatva. A vizsgán már mondtam, hogy nem tudom úgy elemezni a tenyeret, ahogy azt a tananyag által elvárták volna. Megengedték, úgy olvastam le, az akkor elém nyújtott tenyereiket, hogy azzal, a döntésük alapján, annak megfelelően, vizsgát tettem. Másnap egy nemzetközi táborba érkeztem, egy meghívást teljesítve. Egy nap alatt vitte ki a Világba, a Média és az oda érkező érdeklődők által, a létezésemet, a Tenyérelemző tudásomat. Nem volt szükségem arra, hogy hirdessek, elindultak felém, nagyon sokan, úgy is, hogy nem beszéltek velem arról, hogy tudom- e, akkor, fogadni őket. Megtanultam a szervezését, a nagy, hozzám irányuló forgalomnak, az alkalmazkodásommal, a kommunikáció által is igyekeztem, magamhoz képest, jól megoldani. Nem megbántani, azokat, akik bejelentkezés nélkül érkeztek, nem biztos, hogy jól sikerült akkor még, az, bocsánatot kérek. Aztán, egy megváltozott élethelyzetem miatt, nem volt bevételem, hát kiszaladtam az online Világába, ahol kaptam a magyarul beszélő, ott kint élőktől, hideget, meleget. Nem értették, miért szeretném elmondani nekik, hogy mit találtam fel. Általában kizártak, onnan. Ahova a kérésük nélkül, nem az engedélyükkel regisztráltam. Viszont, az oldal adta azt, hogy szabad volt bejelentkeznem, nekem és bárkinek oda. Ahogy tapasztalni igyekeztem, a magam módján értelmeztem, az internet világát. Én azt gondoltam, feltételeztem, hogy ott, másoknak is fontos, hogy az emberek jól érezzék magukat. Ha valaki valamit tud, szintén szeretné azt, megosztani a többiekkel, hátha jó az, tudásként, nekik is. Menet közben sokat tapasztalt lettem az online világában is, lassan megértették, hogy nem (tolakodni) akarok, oda, hanem valóban, valami egyedit tudok, ami a hasznukra is válhatna. Segíts magadon az Isten is megsegít, erre is rájöttem, menet közben, hogy nem várhatom el, se a toleranciát, sem azt, hogy mások is, tisztelettel legyenek irányomban. Egy ideig kerestem, a megfelelő kommunikációt oda és bárhova, rájöttem, ha adom azt, amit tudok, aki vagyok, az nem téveszthet meg senkit sem. Álltam a sarat, sokat sírtam, de nem visszakoztam, akkor sem, amikor a telefonszálgatató, azt mondta, gödörben van a házunk és ad 4 méter zsinórt, hogy a mobiltelefont tudjam használni. Akkor voltam, a legsikeresebb az internet, az online világában. Sokat ártott nekem, az általuk, nem értelmezni akaró, rövidre záró, beszélgetések sora. Rájöttem nem viccelnek, nekik azt is szabad, sokat tapasztalt lettem az ügyben is. Azután, menet közben rájöttem, hogy hallgat, nem beszél, a módja, mindannak, amit tapasztaltam, ez már így is marad. Sokat segítettek ezek, a tapasztalások, abban is, hogy nem biztos, hogy megfelelő emberek vannak, azokon a helyeken, a telefon hívások általi, szolgáltatásokban. Rég volt, sokat tapasztalt lettem, mindazok által, hogy magam oldottam meg, amit csak lehetett. Így már nem veszek el, megtalálom a megoldást, a magam tapasztalt módján. Hiszen minden szolgáltatónál, vannak emberek, akik értik, hogy mit szeretne a hívó kérni tőlük, megoldást várnak, hiszen oda, azért fizetnek. Amit, az Ember lánya, azért hív fel, hogy sikerüljön kiküszöbölni, a hátráltatókat. A szolgáltatók által, az ember tájékozódni igyekszik és megoldást vár, viszont sok minden van másképp, hát jól jönne, oda is, az, amit feltaláltamhoz alkalmazok. Emberi jelnyelvnek neveztem el, ha sokan ismernék, megoldás lehetne, a szolgáltatóknál is, lefordíthatnák, a többiek felé is. 2022. évben, nekem ez azt mondja, hogy nem számít semmi más, csak a bevételi forrásra figyelnek. Nem gondolkodnak, úgy, hogy meg ne bántsanak vele, sokakat, akik másban tehetségesek, másról szól a hivatásuk, más az iskolai végzettségük. Szélesebb a rálátásuk, más szinten élnek, hát azzal is foglalkoznak, a hivatásuk gyakorlása közben, hogy ne legyen hiábavaló a beszélgetés, a hívó féllel. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, hiszen most is, a megoldásomat keresem. Megoldom, ahogy szoktam, eltartani igyekszem magam, mert a tartásomnak, továbbra is, szüksége van arra. Az eddigiekhez képest, más szinteken élőkhöz igyekszem eljuttatni, az információt, hogy létezem, vagyok, a feltaláltam által, szolgáltatok. Nem én változtattam meg az életformámat, hanem, megmondó emberek által, megváltoztatott élethelyzetembe kerültem bele, az életkoromra tekintettel, én már nem változtattam volna. Ha megmondta, megmondta, nincs mit tenni, mint, a magam módján, igyekszem alkalmazkodni, a racionális megoldásukhoz. Hát bizony, az ez ügyben, a számomra is értelmezhetőtől, sokat lesz szükséges még, akár naponta is, tanulnom. Tiszteletem. Julamami védjegy, kifizettem az árát, így én, magam, használnám. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. webtenyer@gmail.com
Tiszteletem, ha nem érti,
lefordítom emberiesre.
Az egeret le-fel pörgetve,
párszor átfordul az írásom.
Kellemes olvasást kívánok.
Sokunkat nem érdekel,
ki mit rontott eddig el.
Azt lenne szép megélni,
amitől a jövőnket, a Hazánk
történelmét átlátva, tanulják.
Attól a most élők generációsan,
tartást és méltóságot, kapnának.
Kisnyugdíjasként élek, oktatok,
ezt a feladatot bízta énrám, a
jót, a szépet teremtő Isten.
Nincs mire várnom hát,
julamami.com eladó.
julamami@gmail.com
Olyan embernek, aki
pontosan tudja, ezzel
mit vesz, felelőse lesz
annak, működhessen.
Rengetegen jöttek a
tanácsaimért az első
hét évben, ez is olyan
érdeklődésre számít.
Ne higgye, tapasztalja
meg mielőtt megvenné.
Megrekedten nem tudnak,
nem lehet, jó nagy levegőt,
erősen, emberiesen venni.
A következőkben eladók,
az oktatási rajzosok
lesznek, a hozzájuk
illő és a nevelésre
szolgáló szövegek.
Addig is oktatom, én
nevelek vele ha jönnek.
Remélem sokan lesznek,
jelentkezők akkor, ha már
más nevén ez a sikert hozó.
Aki, ami lefékezett engem,
pont az vigye tovább most,
mert áthidaló megoldásra és
szintemelésre is szolgálhatna.
Lehetőség általa, sok családnak.
Julamami védjegy.
Ma, erre szántam az
időt, +36302470589
tájékoztatást adok.
Ha valaki éppen,
azon töri a fejét,
mi jót is tehetne,
embertársaiért.
Tán megvan már
mindene, amit
ő elképzelt, hát
ezzel tehetne,
generációsan
és tartásosan.
Tenni a dolgát.
Legyen a vevője!
Nem fiókba való.
Oktatás, nevelés,
az ami a feladatom.
Nagyon látszik már
a hiánya mindannak,
az emberieseknél van,
ami az intelligenseknél a
meg nem értése a szónak.
Amikor áthidalhatatlanul,
mindig ők alkalmazkodnak.
Viszont, attól megnő az egója,
annak, ahol az őket vezetők ezt
félreértve, „megalázóak lesznek”.
Tudnék oktatni olyan embereket,
akik fordítanának ott, ahol a szavak
át sem mennek, látszik a csavar ott.
Amikor ki akar jönni belőle, hárítva.
Nem lenne az gond, ha nem okozna,
az intelligenseknek az hátrányokat.
Hiszen arra születtek, hogy átvigyék
azt amit az Istentől kaptak, akkor is
ha nem vallásosak, sem ártanának.
Olyan mintha egy lábon kellene
ugrálni egész életen át, mert
nem értik, nem mennek az
értékes szavaik oda át.
Megint bocsánatot
kérek, bocsánat.
Nem sírni jöttünk,
egyikünk sem, se nem
szenvedni és senki sem.
Fordítókat képeznék szívesen,
arra is alkalmas, oktatás, nevelés.
Csupán az alkalmas lehetőségem
hiányzik mind ehhez, hát kérem azt
a hozzáértő emberiest, aki érti ezt.
S hatni tud oda, ahol a lehetőségem.
Nem magánügy, sokaknak segítene.
Segíts magadon az Isten is megsegít.
Tartást, méltóságot ad, generációsan.
Szerintük is törődhessenek már
valakik, megértően velük.
Ahhoz át kell látnia,
annak aki fordíthat,
bárhol, ahol elakadt,
maradjon a harmónia.
Amit lerajzoltam, egy
napon, azt fontos lenne
tudniuk az embereknek.
Milyen módon segítheti
őket abban, hogy meg
ne sérüljenek ők most,
a nagy összevisszában.
A régi sablonok elkoptak,
nincsenek, a méltóságukban,
tartást is adó élethelyzetek.
Általános műveltséget
növelő Tenyérolvasó.
Szintjükre kerülnek vele.
Hát oktatni szeretném azt,
hogyan tudnának, azok
az emberek, visszajutni,
megint harmóniában élni.
Önmagukkal, a közvetlen és
tágabb környezetükkel, megint.
Találják ők meg, a belső tartásukat.
Tanácsadásra, oktatásra, nevelésre,
bejelentkezés, julamami@gmail.com.
Kérlek benneteket emberek, ezen
gondolkodjatok el, ha döntötök.
Ő van, ti vagytok, ők vannak,
mind jók lehetnénk, vagyunk,
valamiben, amit mi hoztunk.
Mások meg valami másban és
így tovább, mert szerintem senki
sem születhetett fölöslegesnek meg.
Miért ne lehetne igaza, mindenkinek,
valamiben ami számára nagyon fontos.
Mind különböző formában éljük meg
az életünket, más nyelven formáljuk a
mondatokat. Más a kultúránk is, mi
a magunkéban vagyunk otthon,
mások meg az övéikben.
Tisztelettel lenni, is,
jó minta lehetne.
Ki mit hozott,
ki mit kapott,
ki mit adott.
A teremtő,
bennünket,
kit ide, kit
meg oda,
hívott
meg.
Vagyok,
szoktam
mondani,
azt jelenti,
tudnak hívni.
Különböző
módon adom
a tanácsokat,
különbözők az
eszközök ahhoz.
A 24. év adta meg
nekem az alázatomat
úgy, hogy használom,
s magaménak tudom.
Ezért nehéz értenem,
amikor látom, mi minden
van másképp, mint lehetne.
Ha az ember önmagát, vagy
másokat képvisel, miért úgy
teszi, mintha nem látná át.
Ne látná meg a hibáját az,
át is látszó hárításoknak.
Nem lehet a végtelenbe
vinni azt, ami már nem
működik, hisz kilátszik.
Tolerancia, empátia, jó
ember ujja, szoktam
így fogalmazni, az
oktatás közben.
Persze ideje is
bocsánatot
kérnem.
Bocsánat.
No hiszen,
ne legyen,
már olyan
rám rakott.
Mint tíz éve.
Nem tudom
milyen lehet,
a hatalom íze.
Ha olyan mint
amit látni lehet,
attól mentsen meg,
az Isten engem is.
Meg azokat, akik azt
hiszik jót tesz nekik.
Mindenkinek van a
saját és a generációs
határa, ha betartja jól
elboldogulhatna azzal.
Mikor lehetett először,
ki uralhatott el és kit,
ki csapta be a többieket.
Mi okozhatta benne azt,
a felfokozott késztető erőt,
s amikor észlelte, miért nem
tudott nemet mondani rögtön.
Miért gondolhatják az emberek
közül néhányan azt, hogy nekik az
megjár, ami másoknak nem jár meg.
Miért nem veszik észre, a belső tartás
az, ami megkülönbözteti egymástól az
embereket, meg a tehetségükben rejlik az.
Ha önmagukat nem ismerik még az emberek, hát
hogyan, minek alapján ismerhetnék ők a többieket.
Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a jót és szépet,
itt várjuk meg azt, amit ide beletettünk, jót és szépet,
ne többet annál, mint amit tényleg, az mind megillet.
Jó szerencsét jó emberek, áldjon meg az Isten minden
földi jóból, akkor és annyival, ami épp a legjobb nektek.
Magyarországról, Pakson a HergálHázból, szeretettel.
Heringes Árpádné. webtenyer@gmail.com és a kihangosított, +36302470589 telefonomon szolgáltatok. Hétköznapokon és szombatonként 10.00 és 12.00 óra között, az érdeklődőket, naponta, tájékoztatom. Hova lett, miért nem kapom vissza, julamami@gmail.com, heringesarpadne@gmail.com, ha valaki tud róluk, kérem jelezze felém, ha fogadták az üzenetét ezeken. Tiszteletem.
Tiszteletem. A megélhetésem miatt kerestem a lehetőségemet, az online Világában. 2009. joslas.org volt az első honlapom, azóta már több országban, igyekeztem talpon maradni. Oktattam a feltaláltamat, online, csoportosan is, a Világ különböző országaiból csatlakoztak, ahhoz, az ott élő magyarul beszélők, akik a szolgáltatásomat vették igénye, vagy az oktatásomon, akkor éppen jelen voltak. Nem gondoltam arra, hogy ennyire megváltozik minden, így most, lehet, hogy nem is látnak a Világban. Julamami védjegy, Magyarországon lett kiváltva, 2010. évben, a saját elnevezésem által, került Heringes Árpádné nevemre. Gondolom ideje, vissza az eredőhöz, fordulni és megint kitalálnom, hogy oldjam meg. https://julamami.com. Webtenyeres önismereti oktatás., ezt az oldalt is, az ingyenes reklám miatt, készítettem el, ahol, a reklámjuk által, minden áron, azon vannak, hogy üzletelni tanuljak, kapom a fékeket. Nem vagyok üzletasszony, csak botcsinálta, Heringes Árpádné egyéni vállalkozóként, vagyok jelen és várom a lehetőségem a feltaláltamnak az eladásához. Mert azt megszokni nem lehet, hogy szinte naponta kapok fékeket, szerencsére, alkalmazkodni, talán a születésem óta tudok. Olyan mintha elköltöztem volna, mintha nem a saját Hazánkban élnék, azt is megszoktam, hogy az aktuális megmondók, beleszólnak az életembe. Viszont, azt nem tudom elfogadni, hogy a saját szülőhelyemen, Paks, ami a lakóhelyem is, nem kapom meg azt, hogy oktatni tudjam, amit feltaláltam. Valószínűleg nem is tudnak róla, a szintén ide születettek, hogy nem tudok bejutni és megmutatni, mit találtam fel. A Világban sok országból olvasták, naponta az írásaimat, volt velük kapcsolatom, ha akartak elértek és beszéltünk. Most mintha megállt volna az idő és a várakoztatásomnak, az indokát nem ismerem, mert nincs hol kérdezni. Ha kérdezek, nem hallok mást, mint, hogy nem tudok segíteni. Nem segítséget kérek, megoldást várok, ahhoz, hogy csoportosan tudjam oktatni. Magyarországra, Paksra, érkeztek hozzám nagyon sokat, hogy megtiszteljenek, a tenyerüknek a leolvasásával. A tehetségem lett a hivatásommá, a diplomát is megkaptam, az akkori akadémia, által. Minden megvolt az oktatásához, mégsem tudtam, egyedül megoldani. Az is tudom, hogy valaki levédette, az első engedélyemet, gondolom a saját nevére, a telefonomon való beszélgetés után. Azóta többször változott minden, szinte követhetetlen lett, nincs hova fordulni. A közösségi oldalon, válaszol egy gép szöveg, mert feltételezhető volt, hogy ott hivatalosak, valószínűleg nem. Ide születtem, itt lakom, itt lenne feladatom, bemutatni, oktatni, miután már a Világ sok országában bemutattam, oktattam, sok éve, a feltaláltamat. A Paksi Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Julamami, Tisztelettel venném, ha a saját szülőhelyem Paks, felvállalná azt, hogy mit találtam fel és rajzoltam oktathatóan meg, ami sok országban már bebizonyosodott. Hol máshol, ha nem, a saját szülőhelyemen, lakóhelyemen, Pakson. Igen, szeretném, bemutatni a feltaláltamat, a szülő és lakóhelyemen Pakson. A saját sorsuknak, az önmaguk általi, leolvasására, hogy segítsék a szeretteiket és tiszteltjeiket, az akkor már saját tudásuk által. Nem tudom kik döntik ezt el, nem tudom, hova lehet, úgy fordulni, hogy érdemben kapjam meg, a felelős válaszukat. Tiszteletem.
2022.11.27. Tiszteletem. Nekem nincs másik Hazám, csak a közös Hazánk, s a születési és a lakóhelyem, Paks, ahova, sokan bele teremtettük, a jót és a szépet. Azt várnánk el, most megelőzésként, hogy ne legyen semmivé, az életünknek az eddigi értelme. Az egész életünknek, a Hazánkba, szülőhelyünkre, lakóhelyünkre, beleteremtetteknek, a begyűjthetővé vált és jó életminőséget biztosítani tudó, gyümölcse. Amennyit nyugdíjasként még hozzá teszünk, mert hivatást gyakorlunk, dolgozunk, azt sem számolják bele, az előző alapba, hogy megemelje, azt a nettót és a teljesített, éveink számát. Legyen hova benyújtani mindazt, helyrehozásra, ami nem életszerű számunkra, azt a. Mi lesz velünk, ha esetleg, megöregszünk, elkopunk, megkopunk és nem kaptuk meg, a saját Hazánkban, a tudásunknak, a továbbadására a lehetőségét. Aki ezzel nem törődik, annak tán nem volt soha, saját teljesítményéből, munkájából, jó eredménye. Sem, sikere, kiteljesedése, tapasztalat hiányosan, ugyan hogyan, döntenek felelősen. Itt élünk, ide teremtettünk jót és szépt, tán ne hozzon döntést felettünk, azt a. Motiváló, lelkes, szíves, gondolkodóknak születtünk, ehhez hoztuk a tehetségünk, ez lett a hivatásunk, ebben értünk el, nem hétköznapi eredményeket. A hivatásunk által, ismer sok ember, több országban, megkapjuk azzal, hogy sok éve, naponta, olvasnak bennünket, azzal adják meg számunkra a tiszteletet. Rá is bízhatná néhány, valóban hozzáértőre, ha ennyire könnyen veszi, az emberi oldalát, mindennek, tanulással is pótolhatná, azt a. Ha az árak, befékezik az életminőségünket, nem a földön járók, a holdig érnek, nem értünk van tán, a saját Hazánk. Mi meg, várnánk vissza, mindazt, abban a minőségben, amit és ahogy, a Hazánkba teremtettünk bele. Hiányzik az emberek felé irányuló, életszerű, tisztelet, vagy mi a csuda az, ami nem működőképessé teszi, a hétköznapokat és nincs két lehetőség, eszi nem eszi, nincs más. Ah, ha benned tisztelet nincsen, mint megmondó emberben, ugyan, hogyan tisztelik majd, az öregeket. Mindazok, akik most, csak ezt látják, egyedüli erőshatású, felelősséget nem vállaló, mintának, azt a. Gondolkodjatok el, azon, akkor, hogyan várhatjátok el, mindazoktól, akiknek eddig, az volt a minta, mást meg sem hallottak. Tán még, most is, úgy gondolják, ha csendben kivárják, azt, amit igencsak őszintének, hallottak, fel is vállalták azt, hogy majd csak, ők is győztesek lehetnek, hát továbbra is, várakoznak. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, ne hagyjál el, maradj velem, tarts ki mellettem. Őszinte, tiszta kommunikáció, egészen elszoktak tőle már sokan, velük nem találkoztam, csupán néhányukkal, egynél nem többször. Nem szorgalmazták a következő online találkozást és én is kimondtam, azt, hogy ne hívjon, mert megelőzésként, már nem lett volna mit mondanom. Aztán mondjátok, mit nem tudtok felvállalni velem kapcsolatban, hogy nem nyafogtam, nem kuncsorogtam, az egyenes úton haladni igyekeztem. Nem volt más, hát megoldásnak láttam, kiszaladtam, az internet világát, online, megismerni, a nagy, Amerikáig értem el, 2009. évben. Futottam, a semmi elől, arra futotta, hogy az első honlapom, már, ott készült el, amit aztán, annyira megirigyeltek, hogy el is tüntették egy időre. Julamami mögé bújni, igyekeztek és rögvest. Az irigység nem múlt el, amiből aztán, kaptam, szélessávban, az internet világában is, a nem ott született, magyaroktól, amikor megismerték, a tudásomat, már köszönetet is kaptam bőven. Emberesedtem alaposan, hát tartásos asszony, na meg sok ingyenes, lehetőséggel éltem és julamami webnagyi, is lett belőlem. Nem kaptam ajándékba, segíts magadon az Isten is megsegít, módon, eddig, működőképesen, megcsináltam. Számomra, a tehetségemből lett hivatásom adta, tartásomhoz szükséges, hogy eltartsam magam. Megyek tovább, a nehezeket választom, vagy csak azt, kapom, mert ez, a tartásomat megtartó napi sikerem, most maga, a sorsom. Nincs, üzleti érzékem, vagy, még nagyon kicsinyke, igazolva van, nem vagyok abban tehetséges, nem hoztam, hát tapasztalva, tanulom. Nem várakozom, szorgalmasan, a saját életritmusomnak megfelelően, teszem naponta, a dolgom, a motiváló, lelkes, szíves, énem által hoztam. A tehetségemmel, a tudásomhoz mérve, ez idáig, kevés bevétellel járó, lett, a hivatásommá, embert próbálóan hatott rám, már, megcsináltam. Nem feltételezem, hogy a hivatásom gyakorlása általi, bevételemmel, a jó minőségű életvitelemig érő, életminőségem, nincs benne a sorsomban. Nem ártok, se bántok, magamra is jól vigyázok. Döntöttem, inkább, eladom, ha megjön, a racionális oldalában kitűnő, az üzleti életben nemcsak, jelenlévő, a tudása által, ezt is jól megoldó, vevője. Julamami védjegy, 2010. évben vettem a nevemre, a nevet magam találtam ki és vontam össze. A sok éve ellopott igazolványaim miatt, Budapesten oktattam, azon a napon, hát, a / vállalkozói igazolványom és bélyegzőm, a feltaláltamnak az oktatásához minden engedélyem /. benne volt, az autóban hagyott táskámban. Gondoltam, hogy megnyugtat, a védjegy léte, hogy ne tudjon más élni, a nevemen, az igazolványaimmal. Az eladás a megoldás, védjegyestől, mert sok tiszteletlenkedő,, okozott sok gondot, bevétel hiányt nekem. Be és megtanítom mindazt, amit feltaláltam és összefüggésében megrajzoltam és jól működően, oktatom azóta. Most már nem személyesen, viszont mielőtt, a végére érnénk, a tanulni valóknak, találkozunk személyesen. Szembesüljenek azzal, hogy az általuk hozott, tenyérfotókról, kinagyítva, megtalálják és leolvassák, mindazokat, amiket addig, a rajzaim által tanultak meg. Várom a lehetőségét annak, hogy vigyék be, az oktatásba, az emberségükben arra érettek, oda, ahol szükség lenne, a saját idejükben, az önismeretre és az emberismeretre. Mindazok által, kihallhatják a zsengék is, még időben, miért oda születtek, ahova. Mi a sorsuk, ami azután, tartást is adhatna, a nehéz helyzetekben, mert ott lennének, számukra, a miértek. Mikor van szükség arra, hogy az előző generációiktól, az általuk, elmondottak alapján, ők is elgondolkodjanak. Így hát, van mit leolvasnom, a tenyerekből, hiszen megtaláltam, a generációs jeleket és a családokon belül, az egyes embereknek a sorsa közötti, különbségeket és összefüggéseket. Megtisztelően tartást adó, az érzés, hogy tengernyi sok ember tisztelt meg, az érkezésével, a szülőhelyemre és lakóhelyemre, Paksra. Ahol, 1994. évtől, naponta találkoztam, személyesen, az emberekkel, akik messziről és nagyon hosszú utat is megtettek, az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, rájuk jó hatással lévő, hivatásom gyakorlása okán. Köszönöm, hogy megtiszteltek, a bejelentkezésük után, az érkezésükkel. Szeretném, ha hasznukra lenne, a feltaláltam, megtanulhatnák, általa meg is oldhatnák, mindazt, amit tán eddig nem. Most még csak tőlem, hogyan élhetik meg, a saját tenyereikben lévő, csak nekik szóló, Tenyér- térképeik által, a jó sorsukat. Ezáltal vissza tudnám adni, mindazt, amit fel és megtaláltam, az oktatásom által, megélnék, a belső kontrolljuk általi tartásukat, megmaradhatnának, az egészséges körforgásukban. Tiszteletem. Végig jártam, az Online világát, 2009. év óta vagyok az interneten. Vissza az eredőhöz, mindenki eljut egyszer oda, hogy megosztaná a tudását, a másik emberrel, akitől kapott, akkor, amikor mindenki más elhagyta, mert, ők, csak, a menő ismerőseiket, vállalják fel. Nem lepődtem meg, a napi tapasztalataim, által, volt akkorra emberismeretem, hagytam sokszor, hogy hülyét csináljanak belőlem. Abból ered, a 153 oldal, a feltaláltamnak, az oktatásához, a hitelességéhez, szükségem volt mind arra. Ami addig ott volt az életemben, nem a könnyűt választottam, hát tapasztaltan rajzoltam meg, az oktatható formájában van. A sikereim most is megvannak, boldogulok, mindazok által, ami a tapasztalatimmal, már sok éve, a napi gyakorlatomban van és a napi hatások által, fejlődni tudok. A racionális oldalnak teljesítettem, tisztességgel, a munka becsületét ismerve, letörlesztettem, ez is tartást ad, egész életemre, nemcsak a számomra. Szeretném, átadni, azt a tudást, amiért, sok országból tiszteltek meg, a Tenyérolvasást és annak az oktatását, személyesen és online is párhuzamosan gyakoroltam, sok évig, most, már webtenyer@gmail.com és a +36302470589 kihangosított, telefonomon. A gyakorlatban tapasztalva, jutottam el oda, hogy egy napon, egy ritmusban, megrajzoltam, az oktatási formáját, annak ahogy, azóta is oktatom. Oh, ha látnátok, kívülről magatok, a másokkal, való, tiszteletlenkedésetek, mennyire minősít le, önmagatokhoz képest, benneteket, bocsánatot is kérek rögvest. Julamami védjegyemmel, igyekeztem, megóvni, eladhatóvá tenni, azt. Aminek az eladásával, bocsánatot szerettem volna kérni, a szeretteimtől, hogy ezt a hivatást választottam. Hiszen rengeteg irigyem lett, amivel járt, egy csomó mindenféle, megpróbáltatás számunkra. Ők nem panaszkodtak, viselték a következményeit, az irigység negatív energiáinak, és a legnehezebb időkben is mellettem maradtak. Így hát megtanultuk, tisztelni egymást, együtt növünk fel, a túl sok, hatalmaskodóvá váltak, által, jól kitalált nehézségekben, Emberesedünk. Eljött az a pillanat, amikor éreztem, megcsináltam a sorsomat, szerettem volna, továbblépni, nem értették, miért a megelőzést választottam. Kiment a divatból, tán, vagy mi a csuda, a megelőzés, akkor jöttem rá, amikor már csak, áldozatsegítőket mutattak, helyette. Mert az oktatási formája a feltaláltamnak is, arról szól, megelőzésként, ha megismeri az ember, a saját sorsát, ritkán megy, végleg, mellé. S, ha csupán kis időt tölt el, azzal a tapasztalással, megismerte, hát, már, a visszaútnak az energiáját is használni tudná. Nem állt mellém, ez ügyben senki, kértem őket sorban, tudom nagyon nagy felelősség ez, de hát az enyém volt és maradt, a felelőssége. Benne van a tudásnak, az ereje, ami, ha megízlelték, ott maradt, az arra alkalmas sejtjében, mindenki számára, hasznossá lehetne. Egyfajta tudás, ami által, nagyobb lesz, a rálátása mindazokra, amiben él, azáltal is, fejlődni képes, úgy, hogy önmagához mérve, túl gyorsan, váltania nem szükséges. A párkapcsolatokban, nagyon sokat segíthetne, a meggondolatlan, válás helyett, egymás sorsának, a megismerése. Ami magyarázatot adhatna, arra, hogy akkor éppen, miért nem vele foglalkozik a párja, miért figyel helyette, többet önmagára. Már 12 éve várom, a lehetőségemet, várom hát tovább, hiszen amióta megismertem a generációs jeleket, nem halogatom, megélem. Amit elém tesz a sorsom és felismerem, azt teljesíteni igyekszem, hogy generációsan, ne hagyjak hátra, a következőknek, semmit amit megoldani, az én dolgom volna. Hiszen, azt nekem szükséges, megtapasztalnom és teljesítenem, abból amire akkor, képes vagyok. Nem unatkozom, megélem, amikor annak ott van az ideje, a fejlődésemhez, számomra. Szorgalmasan napi több órában, gyakorlom azt, amit tehetségként számomra, adott az Isten. Életszerű lett, a nagyszerűt, az egyszerűben is megélem. Hát, kiírom amit lehet és föstök, amikor arra van igényem és megy tovább minden, a maga útján. Az egészséges körforgás mindenki számára ad, lehetőséget, hogy a racionális és a motiváló énjéhez is, teljesíteni tudjon és még a saját idejében. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Oktatom. Hétköznapokon és szombatonként, 10.00 és 12.00 között, most, a, webtenyer@gmail.com és a +36302470589 telefonom által. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Műhely, a megelőzésért., elnevezést, prevenciósként, kértem. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó., ami az oktatásomhoz van. Tiszteletem. Julamami védjegy, 2010. évben került, Heringes Árpádné, nevemre. Szülőknek, nagyszülőknek, családoknak, tisztelettel, ajánlom, a megismerését, az oktatásomnak, tartást adóan, jól működő formájában. Tisztelettel élni szép, szeretetben élni jó, vigyázzunk rá, hogy be ne töltse, az üresség, az adott szó helyét, hahó.Heringes Árpádné 2010. év óta, Julamami védjegyes, az Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasó, szolgáltatásom és az Online oktatásom. Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Hétköznapokon és szombatonként, 10.00 és 12.00 között, tájékoztatlak, webtenyer@gmail.com és a +36302470589 telefonom által.
Tiszteletem. Nem engedtem meg senkinek sem, hogy belenyúljon az írásomba és kitörölje azokat a mondataimat, amiket nem ért, mert esetleg más a kultúrája, vagy más szinten éli az életét és azon belül is még sok minden eltérés lehet. A szavak jelentése számára és a sokféle kultúra számára, ami jelen van a szeretett Hazánkban, mást és mást mondanak, én már sokfélét megértek. Többszőr is előfordult, hogy pont azért jelentkeztek be az oktatásomra, hogy megtanulják érteni is, amit hallanak, naponta az életük során. 2009. év óta, vagyok az internet világában, mert tönkre mentem egy gyerekeknek szóló helyet veszítettem el, úgy, hogy döntöttek felettem. Aminek a negatív maradványát, számomra sok milliót, már a legnehezebb időszakomban, letörlesztettem. Lett is tartásom nekem, megemberesedtem, a sok év alatt és velem az abban érintettek mind. Tisztesség, becsület, emberség, emberi tartás, emberi méltóság, a 2022. évnek megfelelő emberséges jó kommunikáció, napi szinten fejlődőképes tudás, tolerancia, oda ahova van értelme alázatot gyakorolni. Szerintem, az ember azért született tehetséggel, a jóra és szépre, hogy azt gyakorolja, abban fejlődjön napi szinten. Ha hiányozna ebből bármi, hát legyet nagyon igyekezni, mert ez a nyolcadig év, mint fejlődési lehetőség. Szerintem, mint napi szinten tapasztaló szerint, ha a következő generációi felé, nem teljesíti az alapokat, nem lesz hova lettenni a járni tanuláshoz, a mezítlábukat. Az is lehet, hogy végleg le tetszik maradni, a tanácsadókkal nem lehet, a 2022. év elvárásának megfelelő tudásszintet pótolni. Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Az oktatásomnak a megoldása számomra, heringesarpadne@gmail.com és a +36302470589 telefonom által. Heringes Árpádné ( Julamami ). Szeretettel.A jó gazda, előszőr ellátja mindazokat akik rá vannak bízva. A gyermekeket, öregeket, nem igazítja lábhoz, mint a kapcát, a szorgalmasokat, jó szaktudásúakat, nem szakítja bele, a jó minőségű, jól megérdemelt, megélhetésükhöz szükséges pénzért a munkába. Gondolkodóként, a Hazánk becsületét, tisztelhetőségét megtartóan, igazítja az életszerűhöz, mert értően tudja, annak a fontosságát. Értően, a gondoskodásáról biztosítja, mindazokat, akik önmagukat, ebben a hirtelen megváltozottban, eltartani, vagy ellátni nem tudják. A szintjüknek megfelelő lehetőséget ad, a gondolkodóknak, a hivatásuk gyakorlásához, hiszen ők a születésükkel hozták, ahhoz a tehetségüket. S nem vállal a saját szintjénél magasabb feladatokat, ha az úgy hat, a Népre, hogy azok szerint, tudnak csak élni és csupán az érintettekre van hatással, önmagára nem. Heringes Árpádné. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Online oktatom. Magyarországról, Paks, Vadász u. 59. Hergál Házból. Szeretettel. https://julamami.com
Sorsok összehasonlítása, párkapcsolatoknál,
miben különböznek a generációs feladatok.
Nézzetek rá, a tanácsadás címszó alatt.
Ha nem látod át a feladatod, a még itt,
maradtaknak mi lenne jó, szép dolog.
Ugye nem várod el és csak azt hallanád,
csak játssz és nyugodtan játsszál, mi már
megszoktuk, hát szenvedjünk tovább.
Miről beszélsz, ha azt sem tudod mi
az amit felvállaltál, nem is úgy élsz.
Ne várd a csodát, az benned van,
amikor a saját feladatodban,
elértél odáig, csoda van.
Ha mindig csak kapni
akartál, közben nem
megfelelően adtál.
Mindenkit magad
mögött tudhattál,
a vállukon haladtál,
s egyedül maradtál.
Vagy megéled azt is,
a küszködésekkel
a neked idegenekben.
Akkor épp adnod is lehetne,
szakadék ne legyen köztetek.
Észre sem vetted már, ah azt is
legyőzted aki oda felsegített.
A dolgodról elfelejtkeztél.
2017. az emberiesekért.
hogy ne pusztuljanak ki.
Másoknak meg, nagy
harcost mutatsz.
Mondhatják ők,
pozitívnak, a
gondolkodásodat.
Inkább belső kontroll az,
a lelkes, szíves és gondolkodó,
oldalad kiegészíti a másik oldaladat.
Mindkét oldalunkon toppon leszünk,
ha azt megtanuljuk, amit nem hoztunk.
Vannak akik észre sem veszik azt se,
már ki is látszik, ami régen még,
elsikálható volt, ma már nem.
Minden népnek megvan a
maga anyaföldje általi
életritmusa és még a
saját, s generációs
feladatainak is
ritmusa van.
A csárdás az,
magyarosan
odateszi azt.
A sajátodat és
körbe karikába,
összetett a ritmus.
Jobbra kettő, balra kettő,
így tanultuk az óvodában.
A különböző tájakon,
az emberek másképp
adják bele magukat.
Kihallod-e vajon,
az erős rezgését
a kultúráknak.
Amikor a saját
táncaikat járják,
ah, mennyire más az.
Ismered-e a sajátod,
vagy csak igazodsz,
éppen most ahhoz.
Beleélsz, anélkül,
hogy megélnéd.
Mi, különböző
sorsokkal
születtünk,
mindannyian.
Egy a Hazánk,
csak egy, aztán
becsüljük is meg.
Hiába hát, nahát, de
hát, szigorúan aszerint
nevelték, amit ők is kaptak.
Olyan mintha körülvennék őt,
erősen, azonnal, a védekező falak.
Lepasszolja a felelősséget magáról,
nem tanulta meg, mint az ismeretlent,
úgy hárítja, csípőből és azon nyomban.
Hozzá ne érjen semmi olyan, ami el is térne,
attól amit felismerhet a belső kontrollja neki.
Hárításra és védekezésre, „kívűlmaradónak” is
nevelődött, fél megismerni hát bármi újszerűt.
Hiába mondanám neki, látszik az, nem értené,
de nagyon fontos lenne számára, hogy lássák
azt a külső szemlélők, hogy követi ő, azt az utat.
Hiszen ő ahhoz van szokva, hogy az emberek fölé
helyezi önmagát, onnan könnyen csinál amit akar.
Egy zárt körben egy helyben, se tanulva, sem nem
tapasztal, nem halad, mély vájatban jól megragadt.
Húzná le a többieket, a kényelmi szempontjait nézi.
Nem mennek már át a szavai, lentről felfele mondja,
az idő, a megtett távolság, lehalkítja az üres szavait.
Meg sem érinti az amit hallania fontos és most, pont
a lelkes, a szíves, a gondolkodó fejlődés miatt lenne.
Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó, ami
lefordítja számukra, ha kihallják, már értve tanulják.
Olyan embereknek nem ajánlanám, akik már meg
vannak győződve arról, mindenkinél okosabbak.
Eljutva az igényéig a több oldalról való tudásnak,
szükséges akkor, hogy befogadó is legyen ahhoz.
Mintha más -más nyelven beszélnénk mi ketten is,
arról beszélek, amiben otthon vagyok, 24. éve annak.
Prevenciós 1999. év óta vagyok, köszönöm jól vagyok.
A megrekedés árnyéka már ott van rajta, szenved tőle,
de hozzá van szokva, csinálja meg ő, akihez fordul épp.
Nem vette észre a Világ, már jócskán elhaladt mellette,
kapkodna, szaladgálna össze-vissza, mert erős a hiánya
a tudásának, de már csak a mondvacsináltakba fut bele.
Abból meg van bőven, amire körbejárja a belső kontrollja
hiányában, megint sok időt veszíthetett el, érzi sürgős lenne.
Tudnia valamiről, ami ott feszíti belül, tudja, hogy érte szólna az,
de azt nem gondolja, hogy annak hiányával ő végleg lemaradhat.
Sebaj, legfeljebb nem fejlődik ő, ugyanúgy megy az élete tovább,
majd megmondják megint, ahogy addig, ő meg azt teljesíti, amit
mások mondanak, legfeljebb nem fejlődik, majd csak visszafele.
Nem lehet mit tenni, önmagának szükséges odáig eljutni, ha azt
érzi nem jó már neki, amiben van, a lelkiismerete segít majd abban.
Ha pulzál a lelke hiányosan, félrever a szíve nem ritmusosan dobban,
nem tud döntést hozni, nincs a gondolkodó agyában ott, a jövő képe.
Üresen nehéz lépni előre, ha nincs a lépéshez még terve sem, talán
meglehetne tanulni azt, amit nem hozott, segíteni azzal amit hozott.
Időnként meg is lehetne nyitni ami punnyadóan telített, átadva oda,
aminek a hiányától, a hozzá nem értők hiányosságaitól, szenvednek.
Adok-kapok, a legjobb emberies feladat, új hatások is érik, nem üres,
fejlődőképes, igazítva a belső tartásán, felépítheti másképp az életét.
A saját sorsát, generációs jeleit, mutatják a tenyerei és mindenkinek.
Sok évvel ezelőtt sorsolvasásra iratkoztam, megtanulni nem tudtam,
amit láttam, ahhoz belülről a megérzésemet, rálátásomat mondtam.
A gondolatok az információkhoz, egyre gyorsabban fogalmazódtak.
Egyszer csak a sok tapasztaló év után jöttem rá, sorsolvasó vagyok.
Menj végig az utadon, amikor eljutsz a végpontokhoz, fordulj meg,
rájössz, már más szemszögből is látod, van róla saját véleményed.
Nem vagy ráutalva, hogy mások mondják meg, hogyan gondolkodj.
Adott a saját életritmusod, belső tartásod s az emberi méltóságod.
A harmónia amiben jól érzed magad, az elért szinted, nem állandó,
mert, jön a következő, ha egészséges hatások érnek téged közben.
Ha elérted azt amit neked szánt az Isten, nézz szét mit tehetsz még,
úgy önmagadért, hogy észleled már mások tudatos megrekesztését.
Azt a látszatot láttatva, mintha ők is oda tartoznának, ártó hatással,
azzal nem számol csupán, hogy a fordítottját éri el, mert van az Isten.
Vannak erős hatások, meggátolni próbálják, a vezetni születetteket,
nem is gondolva arra, kilátszik az, önmagukat építik le azzal s végleg.
Miközben, azon fondorlatoskodnak, hogyan építsék le a hiteleseket,
nem tesznek a fejlődésért, lemaradnak, a Világ meg gyorsan elhalad.
Majd néznek utána a számukra túlzókban maradva, átlagossá válva.
Jó szerencsét emberek, tisztelettel élni, mindenkinek könnyebb.
2022.06.22. és 2022.11.21. Tapasztaltan írom, mindenkinek más a sorsa, másképp hallja, mást lát ugyanabban fontosnak, nem mindent hall meg úgy, mint akinek arra van kiélezve a hallása, ami neki a legjobbat adja. A gyakorlat az, hogy nem tudja megbocsátani, a lelkes, szíves, gondolkodó énünk, azt, ha kérdezés nélkül, számunkra nem jót hozóval, döntenek felettünk. Felülértékelik önmagukat, nem látják át, a motiváló, lelkes, szíves énjükben hozott feladataikat. Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk. Sokféle vallásos közösséget látogattunk, a nagyanyám úgy játszott, a saját harmonikáján, aki meghallotta játszani, végig is hallgatta, mert úgy volt meg, azt hallva, egész életére szóló, jól elraktározható, élménye lett. Megtisztelte magát azzal, hogy időt szánt rá, tudta, ha nem lenne türelme hozzá, elveszne a szép és a jó hatás energiája. S azáltal, annak a nagyhatású élményeként, a fontos mondanivalója számára. Önmagát is megtisztelve azzal, hogy mindennek megvan, a saját ideje és helye, mindenki számára. Mert azt is valaki megalkotta, a saját szerzeménye, a tehetségének a gyümölcse. Ha ott van egy szépen megterített asztal, rajta mindenféle finomsággal, aminek nem teljesen, viszont részben, már a látványa is, szemet gyönyörködtetően hat rá. Azért még nem szolgálhatja ki magát, nyugodtan, mert az ott van feltálalva. Másoknak meg, esetleg, azt jelenti, ha nem vigyáznak rá, nyugodtan kiszolgálhatja magát belőle. Szerintem, fontos hát, a magyar szavaknak, pontos a jelentése, ami más kultúrákban mást is jelenthet, jó ha tudja azt az ember. Mennyire tisztelik az embert, vagy azt a helyet, ahonnan oda érkezett, esetleg már más lett, a fontosabb ott az embereknek. Hiába szeretné megkapni azt, amit ahonnan jött, megkap, a kirezgése, kire, hogy hat, kiből mit vált ki, az a viselkedési forma. Ha nem vigyáznak valamire, valakire, attól az még, nem lett, szabad préda. Alapvető legyen, tiszteletet kapjon, minden ember, aki megszületett, szerintem az Isten teremtménye lett és nem tett különbséget, mindenkinek jár, alapban a tisztelet. Önmagának tartozik vele mindenki, hogy attól, mert az ott van és nem vigyázza senki, nem szabad ahhoz nyúlni. Az másé, másnak az energiája van benne, attól lett az olyan, hát azt tiszteletben kell tartani. Kérdezni lehet, hogy szabad-e hozzá érni, ha a nem, elhangzik, azt is tiszteletben szükséges tartani. Ha nem tartja azt tiszteletben, amit azon a helyen, elvárnának, mint viselkedési formát, hát vessen magára. Egy pillanat alatt is fordulhat, a magabiztossága, valamibe, ami nem lesz már a kedvére, ugyanaz, fordított szerepben, megtörténhet vele. A belső kontrollunk jelzi, hol vannak azok a kezelhető helyzetek, amivel nyugodtan élhetünk, mert az adott nekünk, mint a működőképes lehetőségünk. Általános műveltséget növelő Tenyérolvasó. Tenyér – térképolvasással, webtenyer@gmail.com és a +36302470589 által, oktatom. Megmarad a tartás és emberséges méltóságuk általa, s ha nem estek túlzásba és nem tértek nagyon el, az egyenestől, vissza is rendezhető, a saját sorsuknak az útjára. Nem lehet mellé menni, nem lehet elrontani sem, hiszen a belső kontrollja, az emberséges méltósága, jelzi időben, mindenkinek, mikor érzi jól magát, miben boldogulhat, számára mi a helyes. Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem harcolni, az emberek tenyereinek térképét leolvasni és azáltal, amikor az beérett általam már arra, feltaláltam és azt oktatni, születtem. Nincsen más, én tudom egyedül még, nem tanítottam meg, sem be senkit sem, aki ezt tudná érdemben, úgy, hogy az át is megy. Tehetségemből lett a hivatásommá, mindezekhez, nekem adta az Isten, az érveket, azokkal, át is megy. Ha a könnyűt választod, komolytalanná leszel, ne várjad azután, hogy annak megfelelően tiszteljenek, mint amikor azt, még, megérdemelted. Jer velem jó öreg bocsánatot kérek, nincsen fölösleges időm magyarázkodni, a tökéletestől messze vagyok, hála Isten. Egy a hivatásomat gyakorló, emberséges vagyok, aki eljutott oda, hogy átadnám a tudásomat. Oda, ahol az, arra, emberileg éretten, az oktatásomra, azt megtanulni, igényesen bejelentkeznek. Heringes Árpádné, nevemen van, 2010. év óta, a Julamami védjegy . Magyarországról, Paks, Vadász u.59. HergálHázból. Szeretettel. Julamami
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné online önismereti oktatásomként. Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó), az önbecsülésünkért. Szeretettel. Julamami
Az élet élni szeretne, minden pillanatban meg is tesz minden szépet és jót érte, mert saját sorsot hozva, önmaga számára is, jó minőségű életet élne. webtenyer, web-tenyér, https://julamami.com, webtenyer@gmail.com, heringesarpadne@julamami.com Prevenciós végzettségüként. Műhely, a megelőzésért. Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Julamami védjegyesen, 2010. év óta, Magyarország, Paks, Vadász u.59. Hergálház. https://julamami.comÁtfordultunk, címet adtam a festésemnek, ami A csoda című könyvemnek az előlapja lett. Heringes Árpádné vagyok, a Julamami védjegy, 2010. évben került a nevemre, a saját elnevezésem által. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. Webtenyer, web-tenyér. https://julamami.com, webtenyer@gmail.com, heringesarpadne@julamami.com. Tiszteletem.
Tiszteletem. https://julamami.com, Heringes Árpádné. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. Webtenyer. webtenyer@gmail.com, heringesarpadne@julamami.com, Átfordultunk címet adtam a festésemnek, A csoda című könyvem előlapja lett. A Julamami védjegyet magam neveztem el és vettem a nevemre, 2010. évben.
Lehet másokat utánozni,
meg mások után menni,
egy idő után észlelve,
nem maradt semmi.
A tehetségből se,
a karakterből sem.
Ismerem a tenyerem,
elmondhatod-e ezt.
Önismeret, tartás,
emberi méltóság,
mihez képest, hol
tartasz az életedben.
Mit hoztál önmagad,
a te generációs feladatod
szerint, teljesíted-e a sorsod.
Jól figyelsz-e magadra, észre
veszed-e, mikor mit tehetnél
önmagadért. A családod
emberséges tartásának,
a megtartásáért.
Összehordhatsz
hegyeket,
vehetsz,
kincseket.
Ha nincs ott,
ahol időzől épp,
tisztelet, neked
fontos, időben
tegyél oda bele.
Ne az jusson
eszed, hogy
miért pont
megint te.
Magadért
is tettél, ha
rájöttél, nem
lehet minőségi,
a hivatásodban
az elvégzetted se.
Tiszteletlen, üresen,
se nem ad, se nem kap.
Pocsékba menő energia az.
Amikor észleled, hogy csak
elbeszélnek az emberek ott
egymás mellett, nem mond,
senki semmit.
Beszélnek,
majd elfogy a
szó, gondolják
az meg arra való.
Nincsenek miértek,
se, hogyanok, semmi,
de jól megtanultak, ah, a
semmiről hosszan szólni.
Közben megy az idő, az
Isten meg teszi a dolgát.
Ha elérted a saját életed
rezgését, jól otthon vagy
abban, amiről gondolni
sem merted, átélheted.
Minden helyzetbe bele
lehet úgy helyezkedni,
ne sérüljön meg senki,
de kapjon szépet és jót
önmagának megfelelően.
Minden olyan jelenlévő, aki
tart már ott a fejlődésében,
megerősíti az élethelyzete.
A következő fontosra már
felkészültebb, átlátja, ki is
hallja, megérzi, van Isten.
Vezetni született ember
vagy, ha tudod azt, amit
a legtöbb ember, nem
is hiszi el, létezik az.
A saját életrezgésed,
ahol otthon vagy, nem
a mások rezgésében
végzed az alkotásodat.
Vannak akik vezetnek
akkor is, ha a székekben
nem hosszasan, sem véglegesen
üldögélnek, mert a székek közben
gyakran már elhasználódtak.
Visszarezegtetik, az előttük
benne sokat időzők sajátját.
Tán át kellene gondolni azt, a
tárgyakhoz való ragaszkodás,
milyen belső hiányokat próbál
pótolni, akkor éppen ott még az.
Eltávolodva az emberektől általa,
ha már akkora a megszerzett kupac.
Önmagának generálja azt, ha nem veszi
észre időben, a változás amire vár, benne
menne végbe, ha felfogná azt időben végre.
Felépíthet óriás épületeket, mászhat csúcsokra,
összehordhat förgeteges többleteket, ha tisztelet
benne nincsen, szeretet nélkül üresedő ember lesz.
Eléri amit képes, megszerzi ami azt hiszi szükséges,
félrerakat, eltakaríttat, nem piszkolja a kezét se vele.
Piszkolódik viszont lelkileg, szívben, nem gondolná.
S egyre jobban érzi, a motiváció, a boldogulás érzése,
elmúlt belőle, attól fogva már csak él éppen oda bele.
Ugyanott tart, mint amikor elkezdte, viszont látványos
lett, takargatni már nem tudja, minél többeknek ártott,
hogy neki még jobb legyen, annál inkább kilátszik már az.
Egyedül marad az érzéseivel, megosztani már nem tudja,
senkivel, már irigyei lettek azáltal, hogy csak megszerzett.
Nem tudott az belül erőt se adni neki, nem erősített fel oda,
ahova a szerzett javai kitolták, kirakatba került, pedig pont
azt nem akarta, van az Isten gyakran hallotta, nem gondolta.
Róla, neki szólna, jó időben jó helyen, már a sorsát élhetné,
ha a saját életritmusát felismerte volna, tisztelhető lehetne.
Mert az a kulcsa az egész életnek, tisztelet és szeretet, legyen
otthon bőven, hogy vihessenek belőle mindannyian kimenőben.
Heringes Árpádné egyéni vállalkozó. Magyarország, Paks, Vadász u.59. HergálHáz. webtenyer@gmail.com
Magyarországról,
Pakson a Hergál Házból.
Szeretettel. Julamami
A 2010. év óta van Heringes Árpádné hivatalos nevemen a julamami védjegy, a Logo Gálosi Ádám József alkotása, nem engedem meg a használatát,ahova leírom és fel van rakva a Logo, az a szellemi tulajdonom, kérem tartsa tiszteletben, köszönöm. https://julamami.com Magam találtam fel, a Tenyér – térképolvasó és oktató, mint összefüggésében látó vagyok. A megelőzésben hoztam, a tehetségemet, ami több évvel már a hivatásommá lett. Paksról a Hergál Házból szeretettel. heringesa1@gmail.com https://julamami.com +36302470589, heringesa1@gmail.com, 2010. év óta, nevemen van a julamami védjegy, a Logo rajza Gálosi Ádám József alkotása, kérem tartsa tiszteletben.
