Kicsi porszemként mi is fontos

 része vagyunk itt az egésznek.

Tiszta forrás, feltisztult tudás,

feltalálni valami fontosat, azt

jelenti, azért felelős is vagy,

 ne kallódjál, tudjanak rólad.

Hát ezért igyekszem itt is

tudatosan behozni ezáltal is,

a köztudatba ide ki a Világodba.

Pont nem találod a középpontod,

hát igazítsd meg a belső tartásod,

tanulhatod azt az oktatásomon,

hogy ne romoljon le minden

amit eddig jónak tartottál,

amihez sokat adtál, a minőséged.

Jó szó, tisztelet, szeretet helyett,

ne mondja majd a sarjad és sarjai,

takarodj innen öreg, fölösleges

vagy, s vinnék az örökséget,

 még ha nem is teljesítettek.

A mi jóízű beszélgetéseink

helyett, ha nem rendeztétek

a tieiddel még a helyzeteteket,

csak beállna egy támadó pózba.

Nem a tisztelet mellett döntöttek

az a fontos csak, ami direktbe hoz.

Így eltávolodtatok, kommunikálni

képtelenek veled, vegyed észre,

nincsen neked már szavad sem.

Főleg, ha olyan mintát mutattál,

és úgy is nevelted, bocsánatot is

időben kellene ti kérjetek, nem

múlik el nyomtalanul semmi se.

Azt meg amit gyermekkorukban

lehet a tenyereikben meglátni is,

fontos lehetne neked is tudnod.

Ha nem hozod helyre mindazt,

a generációsan következő fiad,

kifordulhat a megszokottból

és őt nem is hibáztathatod.

A tolerancia, a jóember ujja,

ugyanaz, mellette a siker ujja,

aztán az emberek, gyerekek,

párkapcsolati jelek, hivatás.

Nehezebb az intelligensnek,

ott ahol csak a pénzes számít,

lealázódnak közöttük, ahol csak

egyoldalúan még többet akarnak.

Alaposan önmagán túl is szaladhat,

nincsenek határai, a generációsat

sem ismeri, de önmagát se tiszteli.

Nem is gondolnak vele, hogy ők ott

megalapozzák a tiszteletlenséget,

 velük is úgy kommunikálnak majd.

Ne hidd el, hogy vége, fordulj át,

 oda kerültél mintának az elejére,

ez nehezebb, de jó az eredménye.

Akkor azt, a laza hajlítást a mondat

közepében, te sem vetted komolyan,

megengedted, a többieket rábeszélted.

Győzz meg legyőzni könnyű ám engemet,

nem harcolnék se veled, se ellened, oktatni

szeretném már, a jót, a tartásosat és a szépet,

nemcsak írom, mi egy generációs házban élünk.

Kívánom minden jónak, sikerüljön nekik is ez.

Tudod-e, ha egy porszem elmozdul, utána csak

keresheted a helyed, kimozdíthat a biztosból,

elmozdult azzal a lejtőn lefele már minden.

Átbillentél szoktam mondani, amikor azt

látom, ne találkozzunk, nincs miért.

Megelőzésmegelőzésmegelőzés.

Egyenként és nem többen

születtünk le egyszerre.

Mind más feladatot és

tehetséget hoztunk ide,

apró része az egésznek,

nem különb hát senki,

egyikünk se a másiknál.

Ha megjön az eszünk is

hát fejlődni igyekszünk.

Nem ártva, nem bántva,

haladni előre, ahogy azt

a teremtő a tisztaságra

vágyókban benne hagyta.

A kicsiben és a nagyban

ugyanaz a lenyomat van.

Sok kicsi aprócska

részletekből

adódóan,

hosszú az út

még a tudás fele.

Szoktam mondani, én

már megjöttem onnan

néhányszor, ahova ők

most indulnának épp el.

Felhívom a figyelmüket

azzal, hogy fölöslegesen,

 időt pocsékolni nem kell.

Amit már generációsan

a szerettei elvégeztek,

ő minek ismételné meg.

Tanuljunk emberiesként,

tanuljunk a jó emberekké

válásban is haladókként.

Elmondhatom, hogy a 23.

év gyakorlati tapasztalatom

alatt jól megismerhettem az

emberek, nagyon különböző

tenyereinek lélek-térképeit.

Leolvasni tanítom meg őket,

a többi ember tenyereinek a

rajzainak különbözőségük

által közelítjük meg, az ő

saját tenyereiket.

Miközben,

nagyon sok

olyan érzéssel, jellel

találkoznak, amivel az

addigi életükben nem.

Ilyenkor mondják aztán,

hogy de kár, hogy évekkel

azelőtt nem úgy döntöttek.

Ezen jeleknek az ismerete,

jól jött volna nekik közben.

Már jó minőségben élnék

a saját és a generációsan

is fontos feladataikat,

nem odázták volna el.

Amikor a tehetségednek,

tudásodnak megfelelően,

vállalod a feladataidat, a

 Világ is biztonságosabb.

Jó vezető akkor vagy,

ha az emberek, a

 saját tehetségük

által maguk is

 boldogulnak,

 hiszen ahhoz minden

lehetőséget megkapnak.

S a generációsan fontos

feladataikban  is

 a törlesztéseik

lehetőségeiben,

teljesíteni is

képesek,

mert az

nekik is a

minőségi élet.

Kiteljesedésre

törekednek

az emberek,

a sikerélményük

az napi tápláléka,

a lelkes, szíves,

gondolkodóknak.

Nem lesz unalmas az

 emberies mellett se,

 tele mindenféle, újabb

megoldani valókkal, s

 az a többiekre is hála

Isten jól hat majd.

Gondolkodón,

tisztelettel

jól bánni

az emberekkel.

Ne nyúljál ahhoz

ami nem a tied,

a fejlődés helyett

leépül tőle a lelked.

A körítés az lehet,

hogy óriásnak láttat,

de a valóság az biza

leleplezhet téged,

örülj annak, ha még

időben megtörténik,

amíg nem romlott

el végleg a lelked.

Ha nem vagy elég

magas lelkes, szíves,

gondolkodó szinten,

még a gyermekek

is átlátják mikor,

mit miért teszel.

Mivel te nem is

észleled, azt hiszed,

ha te nem látod meg

ami a többiekkel van,

akkor ők téged sem

láthatnak, nem így van.

A saját világodba

beszorulva vagy,

ha mások nem,

csak a te általad

megszabottak

boldogulhatnak.

Addig – addig

erőlködsz majd,

amíg melletted

minden értékes,

tudással bíró

el is halad.

Az állandó

az csak a

látszat.

Amikor

már

te is

beérsz arra,

hogy adni az jó,

már nincs hitele

se a szavaidnak.

Rád nem hallgatva

teszik a dolgaikat,

tőled el nem

fogadnak.

Ha el is

fogadják

félreteszik,

nincs jó

érzésük

azáltal.

Lejártnak,

elavultnak

tartanak,

legfeljebb

lesajnálnak.

Ha az emberies

benned nincsen,

akkor azt vállald fel

amihez te is értesz.

S abban elérheted a

legfelsőbb szintedet.

Egy Haza ez csak egy,

tiszteljük és becsüljük meg, s

 egymással is így legyünk emberek.

Édes Hazám Csodaszép, ne menj

még, hiszen a széppel, a jóval,

amit ide beleteremtettünk,

nekünk meg sem jöttél.

Magyarországról,

Pakson a

Hergál Házból,

szeretettel.