Feltűnően látványos az alja,

tényleg fel sem fogtad azt,

hogy az intelligensek simán

rálátnak, minden hamiskásra.

Kivárják, a többiek maguknak

gyártották azt le, körbe is ért

csak idő kérdése, hol a vége.

Mert, egyben a másiknak az

meg az eleje, az oktatáson is

tanuljuk, összefüggésében.

Te ezt vagy a születéseddel

hozod, vagy megtanulhatod.

Beérkeztünk a jó energiákba,

hát igen látványosan ott van,

mindenhol, igen könnyű most

megoldani, össze lehet szedni.

Ha ezt nem a helyén kezeled,

ha nem becsülöd a jókat a

tevékenységükben is meg.

S elhallgatod a sikerüket,

akkor a sokszorosított

önmagadat látod csak

a tükrödben majd ott,

a saját szemeidben.

Mennyivel éred be,

vagy rákaptál-e

még menet

közben,

arra

ami

még

meg

lehetne

neked, nem

mondanál le.

A saját határaidat

vajon megismerted-e,

s ahhoz képest most,

hol van ami a tied lett

és mit szeretnél még.

Vagy túl nagy lett az

a terület amit még

te át nem láthatsz,

se nem fejleszted,

 nem is taníttatod

már magadat,

te is alaposan

lemaradhatsz.

S azután majd

kényelmesen

elnézegeted,

hogy a többi

embernek

mennyire

nehéz

lett,

azt

élnie

amit

ő

már

élt

néhány

próbálkozó

idejében és

mind – mind

elégedettek

lettek azzal

is, ami az

emberek

hátránya

lett, nem

győzték

rendezni

úgy, hogy

még azon

belül is meg

tudjanak élni.

A lelkes, szíves,

gondolkodó agyuk

segíti őket mert az

 a gazdagságuk.

Ha időben

veszik észre

nem épülnek le,

rájönnek belevitték

őket az ismétlésekbe.

Mindig aktuálisan most

is aratnak és önfeledten,

naponta megünnepelik,

pedig ők nem is vetettek.

Elkezdhetnek edzeni már

az intelligensek, a védelmi

sport lehet most divatos.

Megelőzés, megelőzés…

Generációsan vetülhet

vissza sok családnak, akik

már sokat teljesítettek és

jól lehetne éljenek, vajon

azt ki éli helyettük meg.

Vajon aki

azokat a

tanácsokat

adja, itt megéli-e,

magyarul érez-e,

a hétköznapok

itt megérintik-e.

Vagy csak fent ül

ő kényelmesen

elhelyezkedve,

s éppen arról

beszél, amihez

neki nincs is

semmi köze.

Mivel ámul

a közönsége

milyen bátran

ígér, erről és

arról is szól,

jól fogalmazva

magáról beszél.

Nem kérdez, mert

arra nincs már idő,

rájött, hogy későn

ébredt egy reggel,

vele harcol most

az idő, be kell

hozza,

mert

mit

szólnak

majd róla ha

nem készül el

a semmivel

és időre.

Ügyelni kell

ám,  arra amit

látnak, hogy mi

van mögötte,

jobb ha más

nem is tudja.

Jól megcsinált

helyzetek, na

majd elmegy

a kedve onnan,

nem akármilyen

terepen van, oda

ne tegye be senki

más a lábát se, nem

garantálnak semmit.

Magánterületekre is

jól kitalált helyzetek.

Azt érzi megteheti

játszik azokkal is,

akiket komolyan

kellene vennie.

Már amikor

születtek,

tudták

azt,

amit

ő még

most sem.

Azután egy

napon, azt

veszi észre,

nem néz rá

már senki sem.

Elkezdtek félni tőle

azok, akik addig azt

hitték istenembert

teremtett nekik

a gondoskodó.

A mindent

megoldó,

hogyne,

hiszen

nála az

eleje és

a vége.

Hiszen

minden

úgy volt mindig,

ahogy elképzelték,

a gondolataikat is

olvasta, csak azt

nem tudták, hogy

mindaz úgy is volt

csak pont fordítva.

Ők sétáltak bele

a csapdákba, de

igen jól voltak

 azok tálalva ám,

minő erő, honnan

jön az, miből elő,

hát a csodájára

jártak.

Nahát,

annyira

működik az,

s azután ők is

megteremtették

a saját csapdáikat.

Ne menj a saját

nagyságod fölé,

a határaidat

ismerve

leszel

nagy, hiszen

a születésed

óta az vagy.

Hasznára és

nem kihasználva,

azoknak akik értik,

látják, hol vannak

az ő határaik.

Ami nem

azonos a

többiekével,

mindenkinek

más és más,

nem tucatban

születtünk le,

egyenként,

hozva azt,

ami a mi

feladatunk.

Mert egy Haza

ez csak egy,

s kicsiben és

nagyban ugyanaz

a lenyomat van.

Szeretni tudod-e

a Hazádat, vagy

csak a látszat az.

Ha nem tartod be

az emberies határodat

soha nem érhetsz el sehova,

mert mindig többet akarsz.

Eluralhat a hatalomvágy,

a szerzés, a birtoklás,

nincs gond, csak a

saját csapdáidat

már le is gyártottad.

Mivel nem lehet divat,

az emberies életvitel,

hát csak egyoldalú,

hiányos minden.

Tájékozódjál,

hogy magadon

kívülre is lássál, tanuljál,

hogy ki és le ne maradjál.

Ne a kirakatoknak éljél,

a lelkedben, szívedben,

gondolkodó agyaddal

legyél elégedett,

nyisd ki a szemed,

mert a lényeges az

ott van körülötted.

Ne várd el azt is,

ami bennük nincsen,

az intelligenciát nem

az utcán találják, meg se

lehet azt venni, mert azzal

születnek az emberek.

Ha nincs ilyen neked,

azt tanulással pótold,

mert ebben tényleg

fontos, hogy le ne

maradj,

haladj.

Adni

akkor adj,

ha az belülről

való tudás, mert

ártasz vele, ha mégy

csak a többiek után.

Minden a szeretetre

épülve teremtődött,

a legerősebb energia,

nem pótolható semmi

álságossal, az csak van.

Különös oktatás, nevelés.

Szeretettel.