Ez nem játék… 2018.04.19. szeretetbenelni.com webtenyer.eu julamami.com

Alázat, alázattal fűszerezve, a módja ennek most.

Ne reklamálj, ha nem segítetted, csak elvárnád, ah,

ha segítetted, hát úgyis tudod, az már a tied is lett.

Tapasztalatként beült az, több lettél általa, hinnye.

Helyetted nem oldhatja meg jól, senki más, nem, ah.

Magad intézzed, mert kihallod azt, amit szükséges.

Segíts magadon, az Isten is megsegít, a jelszavam.

Minden változik, a múlt elmúlt, érintsd meg, ugye,

hogy nem lehet, nincsen már energiája annak, csak

újra generálva működik, a saját energiáddal mindaz.

Az vagy aki közben lettél, már sokkal tapasztaltabb.

Ha hirtelen jutottál fel, önmagad fölé tapasztalatlan,

hát egy ideig körbejárhatsz, mire önmagadig eljutsz.

Amikor ráébredsz a valóságra, ne  uraljon el a bánat,

úgy lépj tovább, hogy a jövődet el ne veszítsed, ah.

Tudod, hogy megtettél mindent, amit lehetett,

megismerted a határaidat, túlmenni nem

szabad, ah. Hiszen amint látszik az,

kifordultan, felkészülten,

hangoskodnának, ah.

 A maguk módján,

talán, már arra sem

 adnak, oda se figyelnek, kit, s

hogyan érintett, emberileg meg.

Találd meg a megfelelő szavakat.

Keresik a gyengéket, akiknek az

 fáj, pedig ők, épp erősödtek azáltal.

Látszat az, hogy nem értek el semmit.

Vannak az ígéretek, nem teljesítenek,

megszokták, a régi módon működnek.

Önmaguk ellen, generációsan vétenek.

Figyelj, ha a lelked jelezget, még jó az, ha,

időben és rád mordulhat legalább, ah, a saját

 lelkiismereted, érted szól, ha időben van az is.

Általános műveltséget növelő “Tenyérolvasó”.

Megelőzésben történik, az oktatás, nevelés.

Néha kényeztető, aztán megerősítő is lesz,

amire éppen neked van, akkor szükséged.

Van arra szó, az emberies szótárban.

Megint fejlődtek, kiteljesednek, ami

máshonnan hozott, idegenül hat, ah.

Nincsen szó, az emberies szótárban.

Tapasztaltan fordítom, ha szükséges,

a hétköznapi példákkal, az át is megy.

Bár egy az anyanyelvük, elbeszélnek

egymás mellett, tudni, tanulva lehet.

Így születtem, a tehetségem nekem,

nincs már, irigység energiája bennem.

Együtt örülök velük, a megelőzésben.

Tapasztaltan kerestem meg a helyet,

ahol megmagyarázódott minden,

amit a gyakorlatban már megéltem.

Felszínen élni, kikerülni a nehezet,

azt is lehet, a nehézségek sűrűjében,

 éppen a megoldások helyezkednek el.

Átment mindenen, ami feldolgozható,

a hétköznapi módon gondolkodóknak.

Kikapkodva, a felszínről lemarkolva azt,

amin látszik, másoknak az eredményes,

sikerre vitték, az ő tudásuk nem a tied

Hamar kilátszik az, a gyors pörgésben,

magyarázkodhatsz, de már megy át az.

Olyan biztosak benne, hogy azt szabad.

Erősen, megrekesztően hathat, hinnye.

Megalázó a gyakorlat, aki éli az életét,

nem ártva, nem bántva, attól ez idegen.

Ez egy olyan fordulat, amire csak azok

számítottak, akik kitalálták mindezt.

Nincs rá szó, csak az érzés maradt,

maradj a saját határaidon belül.

Ezt szoktam az oktatáson,

mondani, igen ám, de az

hol van, mihez képest.

Meg és feltalálhattam,

valami nagyon fontosat.

Van a múltnak hatása a

jelenre, generációsan.

Mert miből, honnan,

van az embereknek

tartása, s méltósága.

Ha addig, még senki

nem törlesztette azt le.

Hát abból meríthetnek,

amit az elődeiktől, nem jó

mintaként hoztak, hinnye

Látható, az a sok minden,

ahol a tenyerük kezdődik.

Leolvasható a saját és a

generációs feladata és

mindenkinek, adott az.

Legyen mihez kötni azt,

ami már a hétköznapi

szavakkal, ki nem

fejezhető, hinnye.

Mert ott látszanak,

az ismétlések, amikor

nem tudja valaki, ahhoz

képest se teljesíteni, ami

ott, feladatként adott volt.

Neked kellene felfedezned,

azt amit az Isten beleírt, mint

 a sajátodat, ami máséval nem

egyezik meg, nem ugyanaz, ah.

Ott vannak a magyarázatok,

ahhoz, hogy ki miért tér el,

attól, amit, feladatként

hozott, ismétlésekbe

miért is bocsátkozott.

Ha valaki már túljutott,

azon a főpróbáján, amit

ő azért kapott, mert annál

megalázóbb számára nincs.

Fel kell tudja úgy dolgozni azt,

hogy beüljön a belső tartásába, ah.

Akkor is, ha iskolába nem járhatott.

Mint ami nem követni való, de már

ismerős a rezgése, hiszen éppen,

a gyakorlati tapasztalatából,

most diplomázhat, legott.

Nem mondhatja már azt,

senki se neki, nincs elég

tapasztalata, látszik ám

 az is, emberies maradt.

Nem árthat már neki, az

egy alacsony rezgésű, ah,

felismerheti, időben azt is.

Beült az alkalmas sejtjébe.

Fontos azt is kommunikálni,

amit azért, nem kellene ah,

felvenni az emberiesek

szótáraikba, hinnye.

Most már azt sem

lehet mondani,

hogy olyan

nincsen.

Hiszen

látszik,

van.

Egyet

azért még,

mondanék.

Azt mindenki

tudhatja, hogy ha

egy ajtó bezárult, ah,

egy másik most kitárult.

Nem vagyunk egyedül,

a Világ is látja, mindezt.

Arra nem gondolt, aki

megalkotta a fő művét,

ah és még, van az Isten.

Különös oktatás, nevelés.

Mindenki hozott tehetséget,

nem egyformán nézünk ki, se

nem egyformán viselkedünk.

Valami van és mindenkinek,

saját és generációs térképe is.

A belső tartás, méltóság miatt.

Ha ránk köszön a valóság, hát

ne uralhasson el, senkit sem

a bánat. Úgy lépjen előre,

hogy a jövője is majd,

megveregethesse

érte a vállait, ah.

Bocsánat, hogy

nem tudok most,

bocsánatot kérni.

Nem nekem kellene.

Ha még, nem jutott el oda,

bárki, aki bár vezethetne is, ha

 belülről intézte volna, mindazt.

 Amit kihagyott, hát megérkezett

 oda is, ahova el sem indult soha.

Önmagának, de generációsan is,

ártott,  sokat most, mert túlment,

valami nagyon fontoson, hinnye, ah.

Szoktam úgy mondani, ne várd attól,

aki nem tudhatja, mi lenne az ő dolga.

Mutasd meg az utakat, a tévelygőknek,

ne vedd zokon, azt se, ha mérgelődnek,

az a jó minta ami természetes, működik.

Ne ártson a szavad, magadra is vigyázzál.

A saját sorsodat, felismerve haladjál, ah.

Odáig érnek el az érzések, ahol vannak.

Oda mondják, akitől nem kell félniük,

mert kommunikálni képesek, hinnye, ah.

Kommunikálj, kommunikálj, hozzál most,

létre lehetőségeket, ne árthasson mindez,

azoknak, akiknek mondanivalójuk lenne, ah.

Hiszen, egy Haza  ez csak egy, hinnye aki nem

tudja még, kellőképpen értékelni, mit jelent,

becsüljük meg úgy is, ahogy éppen van.

Olyantól várja, aki érti mit jelent az,

ha bármilyen magasságokat is ért el.

emberies minden körülmények között.

Ne forduljunk el sértődötten, hinnye, a

 Haza mi magunk vagyunk, belőlünk van.

Lelkesen, szívesen, gondolkodva haladj,

ne irigyeljed, nem magyaros virtus az.

Kommunikálni, kommunikálni, most,

a határán belül, ahogy éppen lehet,

Tisztelettel éljél, emberies maradjál,

ne a könnyűnek tűnő után menjél.

Felhúznak ah, aztán bajban vagy,

a  magad szintjén kommunikáljál,

ha kérdeznek, hát arra válaszoljál.

Lépésről lépésre jutva, araszoljál,

hogy a biztonságos határaidat, ah,

felismerjed, a sorsodat teljesítsed.

Nézz magadban szét, látod milyen

szép a lelkednek tiszta tükre, mind

így érkeztünk le, emberies maradj.

Ne hagyjad, kibillenteni magadat,

hiszen a mások rezgésében, nem

te vagy otthon, tanuljad azt meg.

Amit csinálsz, azzá válhatsz, jól

gondold meg, mit kívánsz, mert

abban fogsz ám élni, te magad is.

Tisztelettel élj, hogy szerethető legyél.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel, Julamami.