Amíg tudunk élni, egymás mellett, a nagyszerűben
is egyszerűen. Alkalmazkodva, az addig ott élőkhöz,
teljesítjük a sorsunkat, generációsan se ártunk, ah.
Ne hidd el, hogy vége, gondold át, takarítsd ki a
lelkedet, a generációs feladataid sokat segítenek.
Amit a többiek alkottak, teremtettek, nem a tied,
ha elbirtoklod, attól csak leépülsz lelkileg, hinnye.
Tán, ne várd meg, amíg elkezd dolgozni a sok, fel,
nem dolgozotton, a lelkiismereted, hinnye, azt a.
A felgyorsult ritmus által, minden korábban jön,
nem a saját lelkes, szíves, gondolkodód szerinti.
Segíts magadon, még megelőzésben, az Isten is
megsegít, mert közben, a lelkes éned erősödik.
Óvodásként is roptuk már a “csárdást”, sokat
segített abban, hogy ismerjük a kultúránkat.
Sokféle zenére táncoltunk, vidámak voltunk,
összerendezett bennünket, a saját sorsunk.
Ha nem tiszteled önmagad, ah, hogyan tudnád,
tisztelni a többieket, éppen úgy, ahogy vannak.
Megismerve, a saját sorsodat, tudod merre van,
az előre neked, ami másoknak hátra van éppen.
Biztos, hogy válnod kell, a Hazádat végleg ne,
hagyjad el, a sikeredet itt építsed, éljed meg.
Nem lehetsz mindenben a megmondó ember,
hiszen, sokan vannak még, akik szintén itt élnék,
meg a sikereiket, ez a Hazánk ide születtünk, ah.
Neveljed fel magadat, a sok tapasztalatoddal, a
saját nagyságodhoz, ne ismeretlenekre bízzad.
A családodnak, milyen mintákat mutatsz, ah,
a generációs feladataitok sikereket hozhatnak.
Sokan sokfélén, egymást nem is ismervén,
feltételezik, a másik ugyanúgy,
gondolkodik,
döntene,
mint
ők,
saját
maguk.
De nem.
Mivel más az
amit hozott,
a génjeiben,
más a sorsa is,
más feladata van.
Hatással van rá,
amiben felnőtt,
más hatások érték,
a közösségekben, ah.
Tisztelettel éljél,
hogy szerethető legyél.
Az alkalmazkodás, az
alázat gyakorlása,
egymáshoz, az
nem az életkor,
függvénye ám.
A jó vagy nem jó
minta hatását,
addig ismétli,
amíg nincs sajátja.
Szükséges tanulni,
fejleszteni magát,
mindenkinek, hogy
ne maradjon végleg le.
Ami természetes lenne,
egy odafigyeléssel növőnél,
nem természetes, egy másiknál.
Az élhető életre tanítani a zsengét.
Aki küszködik azzal, hogy megóvja
magát, azoktól, akik nem jó hatással
vannak rá. Amikor a gyermek nem szeretné,
hogy megérintsék, kifordul az ölelésből, lehet,
nem is gondolnak arra, hogy attól óvja magát,
amit érez és nem szeretné, ha átmenne rajta.
Az amit összeszedett a másik, a hétköznapi
élete során, nap mint nap. Úgy ment haza,
hogy vitte magával a sarat, mint egy
köszönöm nem kérem ajándékot.
Nem is gondolnak rá, hogy
szükséges lenne azt amit,
egymásra raknak, mint
hatásokat, kitakarítani.
Csárdást táncolni, hinnye,
tartást, méltóságot rendezni.
Mielőtt, a szeretteikhez
hozzáérnek, lepakolni.
Sokszor hallották nálunk,
hogy még ne öleljük meg
egymást, mert akinek segítő
a hivatása, hordozza magával.
“A körforgás, megadja azt,
a minőséget, ami át is megy”.
Van az Isten, ha hiszed, ha nem.
Annyi embernek az átrezgését,
amennyivel azon a napon találkozott,
cipeli, amíg meg nem tanulja lepakolni.
Megtanultam hát, kitakarítani a lelkes,
szíves, gondolkodó énemet előtte, ah.
Tartozom nekik hát, amiért hagyták,
hogy a hivatásomat gyakoroljam, ah,
hiszen arra születtem, segítő lettem.
Adnám tovább, hogy mások is érezzék,
hivatásukká válhatna, a megelőzés, ah.
Önmagának is árt vele, ha ki nem takarítja,
körbe szükséges érnie, senki sem tökéletes.
Kommunikálni, kommunikálni, megelőzni.
Menj fel a szintedre, sokszor mondom,
mostanság, aki már tudja, miről beszélek,
teszi a dolgát és nem sérül, nem sért senkit.
Kölcsönös tiszteletre oktatás, nevelés,
neked, érted, ha már érted a miérteket.
Helló nullázó, mit akarsz már megint,
ez itt rólam szólna elvileg, az enyém
lenne, miért akarod, kitölteni nullával.
Abba kell hagyjam, mert a nulla gyorsabbnak
bizonyul, mint ahogy én most írnék, aztán miért.
Ideje lesz egy alapos frissítő programnak úgy látom.
Ne várjad el másoktól, hogy elismerjék azt, amit,
ők még nem tapasztaltak általad, mint jót.
Tisztelettel legyél, hogy azt is kapjad.
Legyen kellemes ez a nap.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,
szeretettel. Julamami