Gyere velem, jó öreg alázat, bocsánatot kérek,
mert korosodik a várakozó énem,
oktatnám már, a feltaláltamat.
Nagyban szerettem volna
oktatni a Hazánkban, Nagy
az előnevem, megértettem, a miérteket.
Az anyánk öröksége ráment, szinte gyermekek voltak még, magukból kiindulva, bíztak bennük és hozzáértés nélkül, adták a pénzüket bele. Elvesztettek mindent, már gyermekekként is szenvedtünk, azokért, a hiányokért, nem tudták megoldani, se feloldani magukban.
A racionális megoldásom,
a feltaláltamnak az eladása, nem hagyhatom hátra, a következőknek. Más nem tudja be és megtanítani, az oktatásának módját, csupán én, magam, Heringes Árpádné, prevenciósként, Műhely, a megelőzésért ev.
Magamért is szükséges tennem, az már biztos, hogy nincs üzleti érzékem, megtartom hát az önbecsülésem. Eladom oda, ahol úgy látom, jó helyen lesz, megbecsülik, felismerik benne, a nagy lehetőséget, akár üzletileg is.
Az emberismeretem tükrét, naponta, akkor
kapom vissza, amikor megtisztelnek, azzal,
hogy a Sorsuknak a leolvasását megelőzésben
és a saját feltaláltam által, történik a szolgáltatásom.
Adnám át a feltalált tudásomat, ami
által sokakban tehetne rendet, az életükben,
a sorsuknak, a kiteljesedéséhez adhatna, azt a.
Legyenek hasznára, a szeretteiknek,
a tiszteltjeiknek, a felvállalt rangjuk által, a döntéseikben érintett Népnek. Tegyenek sok jót és a jó minőségű munkájuk által, naponta, fejlődve, hozzanak, egyre emberségesebb döntéseket, hogy számukra is, jó minőségben emberesedjenek.
Hát addig is írom azt ami jön, naponta, ah,
ne menjen az időm el, mert ki tudja meddig
várakoztatnak. Így hát eladom a feltaláltamat,
mert más lehetőségem itt a Hazámban nincsen.
A neve most Önismereti oktatás, a tartásért, az
emberi méltóság megtartásáért, azt a.
Mindenki egyenként született meg,
ha észreveszed időben, azt is
tudod, hogy neked is szükséges
alkalmazkodnod az életszerűhöz.
Akkor is, ha még nem értik miért, a nehezet választod.
Kommunikálni, tisztán kommunikálni, jól kommunikálni,
hogy az át is menjen érthető legyen.
S akkor, mindenki megtalálja benne
azt, ami róla és a szeretteiről szól.
Az adni tudás emberséges,
szépet és jót adjatok,
hogy élhetően,
egészséges
FÖLDÖN
lakjatok.
Az élet szép,
ha hallod már,
a lelkedben a csendzenéd,
kívánok hozzá jó szerencsét.
A felszínen élni,
kikerülni a nehezet,
azt is lehet.
Ah, az élet,
maga
a
tapasztalás lehetőségét betöltő,
életszerűen teljesíthető nehézségek.
A könnyűben emberesedni nem lehet,
alkalmazkodás, alázat nélkül nem megy.
Az Isten adta Nép ide teremtene, ah,
mert nincsen másik Hazája csak ez.
A családjáért teremt minden férfi,
mert az Isten rábízta, a fontos feladata ez lett.
A nő dolga, hogy legyen otthon bőven, tisztelet és szeretet,
hogy vihessenek belőle kifele is a gyermekek.
Az asztalra legyen közösen fogyasztható étek,
együtt beszéljék meg a napi történéseket.
A Népnek a szíves, lelkes, gondolkodni tudó
áradata, mindenkit elgondolkodtathat. Mit
jelent, az egy Haza, csak egy, a biztos talaj, a fejlődni,
haladni, dolgozni, teremteni vágyó Nép talpa alatt.
Az élet megtalálja az élni tudás lehetőségét, a
minta amit hozott az ember. Ah, ha nem követni
való, hát a Népért, a Néphez igazodva, hitelesen tesz.
Egy Haza csak egy, ide teremtettük, az
emberségesen működőképeseket,
csupán követni szükséges és megy.
Tanulj meg még időben adni,
hogy ne kelljen majd.
ha szeretnéd,
ha nem,
akkor is,
elfogadni,
kapni.
Ismerd meg,
a sorsodat, a
generációs határaidat,
hogy legyen mit betarthass.
Van egy emberies saját szabály,
legalább ne árts,
senkit se bánts,
de magadra is jól vigyázz,
téged sem pótolhat senki más.
Otthon vagy,
amikor a kicsiben,
már látod magadat,
nem mentél sehova,
a Világ mégis ott van nálad.
Tanulj meg tiszteletet adni,
szeretetben élni,
hogy a jó minőségű életet,
ne kelljen csak remélni,
meg is tudjad azt élni.
Figyelj ha a lelked jelez,
hogy nem jól van ez,
mert ha nem figyelsz,
a lelked, szíved,
gondolkodó agyad jelzésére,
ha telítődik, hát, nagy zokogások lesznek belőle.
S akkor meg örülhetsz, hogy megoldja,
a sírással a lelked,
s nem telítődik úgy,
hogy meginog az egészséged.
Fohászkodj ha szükségét érzed,
de köszönd meg nap mint nap,
az Istennek, a munkáddal elért, életminőséged.
Ha netán tán nem találnád,
még hozzá az alázatos köszönő mondatodat,
a térded a megfelelő helyet megtalálja majd.
Tisztelet, szeretet, önbecsülés, önismeret,
legyen otthon bőven, ha szeretnének,
vihessenek belőle kimenőben.
Nézz magadban szét,
ugye milyen szép,
lelked tiszta tükre,
így érkezünk le.
A múlt elmúlt,
figyelj a mára,
a most pillanatára,
a holnap a küszöbön,
úgyis megvár majd.
Apró fontos porszemek,
vagyunk mindannyian,
mindenki hozott valami,
fontos tehetségének megfelelő feladatot.
Tanuld meg tisztelni, a másikban az emberségest,
hogy magadban is tisztelhesd ugyanazt.
Jó szerencsét emberségesek,
áldjon meg az Isten,
minden földi jóval bennünket.