Tudod-e… 2018.06.01. julamami.com

Tudod-e, átlátod-e, megérzed-e,

kihallod-e, mindebben,

otthon vagy-e.

Vagy talán,

éppen most

tanulod ott, a

 szajkózást be.

Nem mindegy, a

tudásodat fejleszted-e,

a szintedre felviszed-e.

Vagy, aszerint, hogyan

robotosodj, az

elvárásokhoz.

Nem ismered

annak a rendjét.

Nincs benned rá

felelősség se, az

 megy a közösbe.

A kifejezések

ott legyenek

a tarsolyba.

Felelősen,

hozzáértően,

belső tartással

csinálod-e, vagy

az eredményét,

élje át, aki akarja.

A tudás hiányának

elfedésére megy már rá,

minden energia ott, hinnye.

Hangerőből van neki bőven,

hát azt gyakorolja is már,

igen régóta, sikeres az

erőpróbája, hinnye.

A kamera mutatta.

A fontosságát

bizonygatva, a

saját szintjét is,

másokból meríti.

Tudáshiányosan,

2018-ban már,

nem tud senki,

hitelesen tenni.

Színes, lelkes, az

embereknek

a kultúrája,

megélnénk,

nem másét.

Az emberies

énünket hozzuk,

hát tanuljuk, azt,

amit nem hoztunk.

Legyen rálátásunk,

tapasztaltan éljünk.

Ej de jó is lenne, ah,

ha fordítva és nem

erőből elvárással,

hanem ott benne,

tapasztalva élne.

Tudná azt is, mit

bírnak el, mit nem,

az emberek  terhelve.

Ha arról már kifejezés

sincsen, akkor, hogyan,

honnan a segítők sora.

Fénytelen arcok, nem

emberies elvárások, ah.

A fokozatosság hiányos.

Emberismeret is hinnye.

Vagy, kapja marja, mert,

csak, a pénzhez ért ő, ah,

hát tegye, legyen sok sikere.

Ne nyúljon emberhez, vagy

 felelősen tegye, hinnye, ah.

Megelőzés, megelőzés…

Nincs emberies nyelvre,

fordítója, hát erőből tolja.

Oktatás, nevelés oldal.

Nem is fogja fel,

mennyi kárt

okoz azzal, ah.

Hallott-e már róla,

ott a telített energia, ah.

Átfordíthatná emberiesre.

Mások meg, önmagukhoz,

s az ő megteremtettjeikhez

képest vannak a semmiben.

Akkor mivel mérik azt, hol

tart, a mihez képest, ah.

Miért nem fontos, az

emberiesek tudása,

  fejlődhetne ő is, aki,

azzal szeretne, hinnye

Kihúzatnák magukat,

azáltal amit elértek,

abban is, ami nem

róluk szólt addig.

Tesznek arról, az

ahhoz szokottak,

arra ráállva régóta,

jó hírük ne kelljen.

Nem látják át, nem

hallják ki, nem érzik,

összefüggésében sem.

Nem láttak még olyat, a

 hétköznapjaikban hinnye,

így ők, nem is léteznek, ah.

Az ő tudásuk által fejlődni, ah,

nem szeretnének, inkább hát,

 divatos lesz a mondvacsinált.

Ha nem akarnak úgy tenni,

eldönthetik mit tesznek,

azzal a ténnyel, hogy

egyáltalán nem róluk

szól, semmi jó, se szép.

Pedig itt teremtették azt.

Tartja az intelligens agyuk.

Attól függően mennyire

erősek a hatások ott, ha

a szintjük alá kerülnek,

ott maradnak, hinnye.

Ha nincsen segítsége,

igénytelenné válnak, ah.

Szeretnének ők is, eljutni,

oda, ahova az igényese, a

 megszabottból, nincs arra se.

Hát milyen ember az, aki ezt így,

eltervezve, látva is végigviszi, ah.

Szűk körükhöz mérnek mindent,

mintha nem látnák, se hallanák,

azt, hogyan élnek érdemtelen.

A saját Hazánkban, ah, mintegy

ismeretlen, nincs máshol ilyen.

Behatárolt lehetőség, hinnye.

Na látod, mondják majd, ők,

tudták, nem jó semmire, ah.

Pénzben mérnek, s mindent,

ahhoz értenek, tanulni minek.

Hisz minden álmuk teljesülhet.

Ha nem haladnak lemaradnak.

A  lábfejed előre, lépjél hát

vele, haladj, le ne maradj.

Szépséges a felszín,

látványos is, amíg

nem látható az

a mögöttes.

Mint egy

vásári

komédia,

szerepet vált,

aztán odább megy.

Attól függ, mennyire

hatásos, a jól begyakorolt,

most éppen arról szóló szerep.

Másképp lenne minden, szépen,

szívesen, s lelkesen is lehetne ám.

Ugyanazon belül, az nem mindegy,

átlátja-e, aki hozzáértés nélküli

 és felvállalta mindazokat.

Nem mennek be a boltba,

ha nem szép a kirakata,

azok az emberek akik,

azt fontosnak tartják.

A hozzáértő, az okos, a

 szorgalmával azt elérve, a

 tehetségéből megélhetne,

az intelligenseknek sora.

Mind tervezi, végigviszi,

elmélyül a részletekben,

benne van az energiája.

Aztán jön valaki és azt,

úgy, ahogy van learatja.

Hát nem mondta a mama,

nem szabad olyat csinálni,

hogy a mások sikerét aratni.

Mert az nem vezethet másra,

mint a mindent neki, csak érte.

Akkor oda, a többiek meg mind,

minek születtek volna, hinnye.

Ha csak egy lehetőség

van, akkor nem kell,

gondolkodni se.

Leépülnek a

hiányokban

élők, mind,

egy szintre az.

igénytelenbe.

Na, akkor már,

nem sok a gond,

úgy gondolja, pedig

neki is meg kellene tanulnia.

Ha elfogyott az egyik feladata,

hozzá kénytelen kezdeni ahhoz,

amit tudásként, ő nem hozott.

Vagy ugyanúgy szintje alá

kerül, mint a hiányokat

élők, akik megélik azt,

amit, nekik szántak épp.

Kicsiben, nagyban, ugyanaz

a lenyomat van, hinnye, ah.

Az élet szép, ha hallod már, a

 lelkedben, a szívedben, a csendzenéd.

Az intelligens agyad, tudja hol a szerencséd.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,

ha már szeretnéd érteni, honnan van a gondod.

Hozottan, generációs vetülésben, sorszerűen.

Emberies nyelvre fordítók, az ugyanazon a

nyelven beszélőknek, ne beszéljenek el,

egymás mellett, egy Haza ez csak egy.

Jó szerencsét emberek, tisztelettel,

alázatot gyakorolva, minden könnyebb.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból,

szeretettel.

Julamami