Emberies jelnyelvnek  neveztem el, az oktatás  közben érthetővé  válik rögvest. Szerintem,  ha az ember már tudatában van, mit hozott sorsaként  és mit generációs  feladataként, hamarabb elfogadóvá  tud válni a rámaradt nehézségeket felfogja. Nem  másokat  fog hibáztatni, hozzálát és a  saját életritmusának megfelelően, akár napi sikerélményként  éli meg, nem fásul miközben törleszti, hanem fejlődni is tud általa. Julamami