Mond, te tudod, mit szabad és mit nem, én a kötelességemet
ismerem, csupán azt nem tudom,
hova fordulhatnék,
úgy, hogy a,
kimagyarázkodásukban
lévő visszautasításukkor,
ne érezzem, milyen
méltatlan az,
ahhoz
amit az
oktatással
adni
szeretnék.
A feltaláltamat
méltatnám, hiszen
helyettem azt nem
tudja úgy senki más.
Nekem fontos csak,
onnan tudnák,
milyen jót
tenne,
ha
ők is
tudnák,
van sorsuk.
A sorsot nem
ismerve, ugyan,
hogyan és mire,
meg mit építenek.
Én hálás vagyok és
mindazoknak, akik
velem voltak akkor,
amikor nagyon nagy
bajban voltam, nem
kérdeztek tették
azt, amihez ők
értettek, ah.
Köszönöm!
Valószínűleg,
azért is írok,
mert amíg tudtam
adtam, jó érzés volt.
Ha nem lett volna olyan
erőteljes jó hatása a lelkemre,
nem biztos, annyit tudok adni.
Adok – kapok körforgásban vagyok.
Egy ideje már mást én adni nem
tudok, mint, hogy ide és ahova
lehet, felrakom a hivatásom általi
kisebb, vagy nagyobb tapasztalást.
Julamami Magyaros Agyalósa YouTube,
amiatt csináltuk meg, hátha kiegészíti a
nyugdíjamat, mert, hogy aprópénz az.
Hozzászoktam, hogy adok, nem tudok
másképp jót tenni, hát szolgálatok,
8 éve nem emeltem fel a díját.
Ne várja senki sem, hogy azt amit
26. éve hivatásként gyakorlok, úgy
gyakoroljam a jövőben, hogy naponta
meg kelljen kérdeznem, mit szabad és
mit nem szabad, ide teremtettem, hinnye.
Akik felvállalták a Hazánkat, tudniuk fontos,
sokfélék vagyunk itt élünk, azt várnánk, amit
megteremtettünk ide, szépeket és jókat, ah.
Tán nem tudják, hogy mit vállaltak azzal,
hogy a döntéseik által, ah, hinnye, az
emberségesek is érintettek, azt a.
Ha a sok általunk megoldott
mind oda vetülne, hinnye.
Nem gondolom, hogy azzal
tisztában lennének,
mennyivel többet
tudnak náluk,
akik maradtak a
tudásukhoz alázatban.
Remélem nem gond,
ha nem értem, ugyan,
hogyan lehet megtartó
ereje annak, amit naponta
változtathatnak, anélkül, hogy
abból tanulságot merítenének, hinnye.
Van egy nótája két humoros
embernek, ha nagyon nagy a
szükség a vidámságra, rákattintok
és a sejtjeim éreztetik velem,
hogy jól gondoskodom róluk.
Maradok azon a szinten,
amit feltaláltam és általa
elértem, adni születtem.
Ha szintjük alá kerülnek az
emberségesek, azon igyekeznek,
hogy valamilyen módon visszakerüljenek.
Csupán azt nem tudják még, hogy csak akkor
oldódhat az meg, ha valamit tesznek magukért,
megkeresik azt amit nem teljesítettek időben.
Kerek egésznek alkotott meg a teremtő, hát
ha eltér tőle bárki, nem tudom, azon
kívül, hogy felfejleszti magát oda,
ahol a következő lehetősége,
mivel oldhatja meg időben.
Ugye nem más oldja meg.
Kapkodni akkor szoktak
az emberek, amikor azt
veszik észre, lemaradtak,
vagy valamit nem tudnak
a saját tudásukkal megoldani.
Tanulni, fejlődni, tiszta forrásból
jól megfizetve jól megélni, ez tiszta.
Ha nem adod azt vissza amit kaptál,
olyan módon, hogy a másiknak az
annyit adjon, mint amekkorát
előreléptél mindazzal, ah.
Hát a gyakorlat az, egy
idő után, megszólít
a lelkiismereted.
Háromszor jelez,
utána érted van
az is, ah, amikor,
esetleg lefékez.
Az is azért van,
hogy ne kerüljél
annál feljebb, mint
amit a belső kontrollod
még időben jelezne, hinnye.
Megelőzés, megelőzés,
megelőzés, megelőzés,
megelőzés időben, hozzáértően, hinnye.
Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”,
érted, neked, de csak ha már beértél rá és megérted.
Figyelj, ha a lelked jelez, ne várd meg, amíg megszólít,
eljön az idő amikor az egészséges körforgás hiányzik.
Az nem mindegy, ah, a jó energiák segítenek-e fel,
vagy csak innen – onnan csipegeted, mert nem
tudod még, mi lenne jó, mi tartana ott meg.
H. Nagy Júliának hívtatok sokan,
az ellopott igazolványaim
miatt, Julamami védjegy,
amivel megismertetek többen.
Otthon vagy, amikor a kicsiben már
látod magad. Nem mentem sehova, a
Világ mégis megtisztel,
időt szán rá, elolvassa,
amiért felébredtem ma.
Tisztelettel élni szép,
szeretettel élni jó, hát, hinnye, ah,
vigyázzunk rá, ki ne üresedjen a szó.
