Nyújtózás közben,

te is átéled, hogy

megérzed a tered.

Belülről jövő érzés

az, a belső tartásodat

igazíthatod meg vele.

„Hazaértem” érzésnek

szoktam nevezni, mert

egy az oktatásomon

jelenlévő emberies

férfinál láttam

és értettem

először

meg.

Magam

is szoktam

alkalmazni,

s mások is

spontán

teszik.

Mutatva

azzal a saját

olyan határát,

aminél ne menj

közelebb, ha nem

kérdezted őt meg.

Nyilván nem az

a lényeg, amit

akkor látnak,

hanem amit,

belül akkor

 meg is éreznek.

Na ezzel talán azt

is tudnám értésükre

adni, hogy mindenki

más és mindenkinek,

más és más a hatása.

Amiről azt gondolod,

hogyha rád úgy hat,

akkor az másra is,

de nem, csak rá

is hasonlóan.

Azt is látom,

hogy az egy

rezgéskörben

lévő emberek

vonzzák egymást.

Ezek bizony néha,

igen megtévesztőek,

összetévesztik ezeket a

 kontrollálatlan érzéseket,

a gazdagság hatásaival.

 Mivel szerintem ezek a

legmagasabb érzésekhez

tartoznak, mint a tiszteletem,

a művészet, az intelligencia, a

 tisztesség, a becsület, az igaz szó.

Úgy nyújtsd a kezed, hogy azt ott

belül is érzed, jobb legyintéshez

szokni, mint megalázó kezeket

rázogatni. Ha benned ezen

érzés, közben nincsen,

inkább tedd zsebre,

 mind a két kezedet.

Ne téveszd meg

az embereket,

ha megérzik,

elkerülnek.

Szeretettel. Julamami

Tisztelettel köszönöm,

hogy toleranciát tanultak.

Elment a tegnap,

örüljünk a mának,

a holnap a küszöbön

úgy is megvár majd.

Én csak egy kisember

vagyok, nem tudom

miért érzik magukat

nagynak, ők akik

egyáltalán

nem azok.

Persze,

mondhatod,

hogy velem van

a gond, miért vagyok

ennyire elszántan ott,

legott ahol a jókat látom.

Néhány éve tudtam meg,

hogy miért nem tudott ő,

szeretni engemet,

megértettem,

hiszen

a

tolerancia

már ismerős

bennem. Nem

szégyenlem,

azt sem, hogy

nem gazdagodtam

meg, hiszen én mindig

 éreztem, valami van, ami

jelzi gazdagnak születtem.

Ami által sokat adhattam,

oda ahol akkor nem volt,

a sorsok körbeérnek, aki

sokat tett másokért, ő a

 semmibe el nem veszhet.

A legértékesebb a szeretet,

gazdagok akik arra képesek,

nem mások helyett tesznek,

 mutatják a sorsokhoz az utat.

Mivel én már azt az utamat

bejártam, amit hoztam a

 tehetségemet megéltem,

nekem egyszerűnek tűnt,

amit mások elirigyeltek.

Más megközelítésből

álltam hozzá minden

olyanhoz, ami belül,

érzésként volt

nekem ott.

Aztán rá

kellett

jönnöm,

hét évek

mentek el,

amire mások

odáig elértek.

Megértették,

hogy akkor én

mire utalhattam.

Beszéltünk róla,

amikor jöttek ők,

legközelebb, hogy

milyen jó is lett volna, ha

 akkor ők komolyan vesznek.

Így jöttem rá, hogy jó helyen

leszek a megelőzésben, hisz,

amikor megérintette őket,

az a mondat, amit arra

mondtam, mert akkor

éppen odáig értek.

Az bizony nekik

sokat segíthetett,

azokban a sorszerű

helyzetekben, amibe

mások lehet, hogy bele

estek, megrekedtek,

elsodorta az őket.

Sokan fúrcsálják,

miért nem teszek

valami olyat amihez

 ők hozzá szoktak,

valamivel körbe

kötötték az ő

csuklójukat,

vagy a nyakukba

akasztva hordtak,

ott kapták ahova

addig eljártak.

Elég az amit

látok, mondok,

nincs szükség

semmi olyanra

ami tőlem idegen.

Leolvasom azt amit

látok, nem teszek se

hozzá, se semmit el

nem hallgatok, csak

 leolvasni tudok.

Igyekszem és

a racionális

életből is

tanulok.

Fontos

jelek

azok,

amit

látok.

Térképe

az egyes

embernek.

Még egy

ugyanolyat

nem láttam

eddig még, a

 23. év alatt.

Ha tudnák

az emberek,

mi mindent fel

sem ismernek,

a saját sorsuk így

nekik ismeretlen.

Megtanulható ez is,

azoknak, akik már

elég érettek erre.

Voltak olyanok,

is akik nagyon

megbánták azt,

hogy évekkel,

utána jöttek el

 az oktatásra.

Ahhoz képest,

amikor őket is

megérintette

már a tudás

vágya.

A most

pillanata,

az nem előtte, se

 nem utána. Amikor

megmagyarázódik az

addig keserűnek hitt,

na az olyan mintha,

a királyra rákerülne

az ő rég várt koronája.

Szeretettel.Julamami

Általános műveltséget növelő (Tenyérolvasó),

hogy minden családban legyen, legalább egy

emberies, aki tanácsot adna a többieknek.

Megváltozott szinte minden, ami nem,

az úton van, ahhoz, neked lenne azt

fontos tudnod, mit mutat, a sorsod.

Tanulj meg boldogulni a „most” által,

ne reménykedve másért álmodozz.

Nahát, nahát, ha nem ügyelsz rá,

nem marad otthonra

használható

energiád.

Oszd be,

jusson

mindenre.

Annyi ami

oda épp,

szükséges.

A fontossági

sorrendet,

tanuld

meg.

Három

éve,

már

a jó

energiák

vettek körül

bennünket.

Voltak akik

észlelték,

sokan

még nem.

Mondjad,

tervezel-e,

azon belül

amiben

lehet.

Vagy

csak

élsz

bele,

ahogy

esik,

éppen.

Akkor

bizony

nem te

irányítod

az életed.

Pedig mi

mindannyian,

hoztuk azt a

tudást, hogyan

élhetnénk meg a saját

sorsunkat, életszerűen.

Nem ártok, nem bántok,

magamra is jól vigyázok.

Aki vezetni született, biza

vezessen, működne minden.

Mindenki hozott tehetséget,

hogy abban kiteljesedjen.

Ha mindent egy dologba

raksz bele, mit teszel akkor

a többi élethelyzetedbe, eh.

Minden pillanatnak megvan

a maga szépsége és értéke is.

Egyik kapcsolódik a másikhoz,

ha hagyod és nem bírálod felül,

egy éppen nagyobb hatásúval.

Akkor is végig fog menni az,

ha nem érdekel a kimenetele.

Ha félbehagyott dolgokkal

veszed körbe magadat, hát

a sorsod csak (lefeg) neked.

Tervezz abban amiben vagy,

a sorsodat a lehetőséged,

élethelyzeted határozza

meg, hogy mennyire

vagy képes abban,

úgy teljesíteni,

önmagadnak,

generációsan.

Lenne feladat

bőven, ha tudnál

róla, van sorsod neked.

Jó szerencsét kívánok.

Magyarországról,

Pakson, a Hergál

Házból. Szeretettel.

Heringes Árpádné, Julamami

Immáron 23. éve a megelőzést

választottam, prevenciósként.

Aki a megelőzés szakaszában

találkozhatott énvelem, úgy

tudom, nem bánta azt meg.

Nem tanítottam eddig meg

senkit se ennek oktatására,

se előadni a feltaláltamat.

Ha jelentkeznek ezekre

olyanok, akik hitelesek,

megtanítom erre őket.

Viszont tudatni fogom,

azokkal akik olvasnak,

hogy megtörtént ilyen.

Felszínen lebegve élni,

kikerülni a

nehezeket,

persze azt is lehet,

pedig az igazi tartalmasan

életszerű, maga a nehézségek.

Ne hidd azt, hogy az a fontos ami,

látható, ami mögötte van, ott az

igaz való, elfedve nem látható.

Amihez az élet energiáját neki

odatette a teremtő, az élhető,

ha időlegesen abba is marad,

véglegesen nem múlik el az.

Mindezekre választ kaptam

az embereknek a tenyereiben is,

ha a porszem elmozdul a helyéről,

a hegy azáltal, akár az is leomolhat.

Kicsiben és nagyban ugyanaz van.

Én előre bocsánatot kérek, nehogy

félreértések legyenek, az írásom

összefüggésében írom, nem szól

senkiről sem, de mindenkihez.

Van aki a neve alapján az aki,

s van aki a tehetsége után,

s vannak akiknek a neve

is kitalált, nem tükrözi

se a valóságot, sem nem

önmagát az csak hamiskodás.

Vannak azok, a tehetségeseket,

feltalálókat, fontosat kitalálókat,

 védjegyükkel igazából megóvók.

Vannak akik a védjegy mögé bújva,

azt hiszik még azt is megúszhatják.

  Sokan azt sem tudják mi a valóság,

el is hiszik, amit a felszínen látnak.

 Pedig a mi Szép Hazánknak csak

 egy kicsi, nem igazi minőségét nyújtó,

részlete az ami látható, a lényegesek

és a fontosak, ott lent vannak a saját

a szintjük alatt, így a sok jóból, nem

is látható, de tudjuk, hogy léteznek.

Szép színes, szíves világunkból, jaj

mi lett, ki is zárhatnak pillanatok

alatt, abból ami azt hitted a tiéd is.

A jól kitaláltakra megy el a zsákból

a sok, habzsolnak akik azért nem is

tettek, se hozzá a szépet és jót se.

Édes Hazám Csodaszép ne menj

még, hiszen a jóval, a minőséget

tükrözővel még meg sem jöttél.

Ne hagyjad rászedni magadat,

nézz mögé kontrollálj mindent,

ami számodra fontos életszerű.

Fontos kicsi része ennek az

egésznek az „ember”,

de emberiesen él,

kisember, de ő is

lelkesen szíves.

Reméli, hogy ő

is fontos ott is,

ahova szülte őt

az anyja, hiszen

a maga módján,

beviszi hát azt,

oda ahova most

megengedett és

ahogy azt lehet.

Tudja ő fontos

lenne, tudatni

azt amit meg s

feltalált, hogy

attól is szebb

legyen a Világ.

Senki sem lehet

fölösleges a saját

Hazájában, mert

egy kicsi része ott,

ő is az egésznek.

A gyermek csak

kicsi nem gügye,

érte tegyél ne

helyette, az ő

életének úgy

lesz értelme.

Éld meg azt

amit az Isten

neked megadott,

hagyjad felnőni őket

önmagukhoz is, mert,

akik kisembereknek

születtek, ha nem is

 tudod, attól még,

az élet gyakran,

beigazolja azt is, a

kicsikből nőnek ki,

 az igazán nagyok.

Nem az lenne a

dolgod, hogy gátold

azt, aki valami fontos

felfedezésre is született,

hanem segítsed hozzá,

tudjanak róla, hasznos

lehet az tán sokaknak.

Ha vezetésre adtad

a fejed, még mielőtt

átláttad volna, mit is

vállalsz fel, akkor az a

te felelősséged, hogy

fejlődjél oda fel, értsed

meg mit is vállaltál te fel.

Hozzáértés, tudás nélkül

sokáig úgy sem lebeghetsz a

 felszínen, mert mi fejlődünk és

hatással van, minden mindenre.

Ha túl sok már az amit neked

takargatnod kell, ahhoz nem

elég a meglévő jól kitaláltad,

hiszen kilátszik és ficánkol

már az és előbb – utóbb,

önmagát kiszabadítja.

Az őseink szenvedtek

eleget azért, hogy mi

már szabadon éljünk,

nem lehetsz attól te

nagy ember, hogy

a többieket látni

sem hagyod.

Így azok akik

fejlődésünkként

fontosakat tudnak,

nem adhatják át azt,

ha a többiek arról nem

is tudhatnak, láthatatlanul

marad, szintjük alatt vannak.

Nem a többiekkel, se velem van

ám gond, hogy a tehetségünkkel

mi is szeretnénk láthatóvá válni és

 általa a jó minőségű életet megélni.

Leginkább azoknak szól, akik azt,

hiszik nem fog mindenki mindent

megtenni azért, neki

 se kelljen az ő szintje

alatt sanyarognia végleg.

 Amikor a sajátját, a maga

szintjét már megcsinálta,

abban élni is szeretne, hisz

mindent megtett érte, nem

ajándékba kapta, a fejlődése

hozta meg azt, az ő számára.

Szeretné átadni a többieknek,

generációsan is, a tiszteltjeinek.

A lelkesen, szívesen, gondolkodva,

halad előre, nem állhat egy helyben,

továbbadná hát amit feltalált, megtalált,

hogy másoknak is könnyebb élete legyen.

Nem tud csak magára gondolni, mert nem

is arra teremtette őt meg a hatalmas Isten.

Emberies, segítők, gondolkodva gondoskodók,

nem utánzók, saját kútfőből vannak a szavaik, a

 Világ hasznos tagjaivá szülte őket az anyjuk is.

Ha nem segítőnek születtél, legalább ne gátold

őket, ha érdekel az, mivel tudnak ők többet nálad,

hát tudod mit, tanuljad meg, legyen többleted is.

Tiszta forrás, tartalmas élet, tudásra alapozott,

minőséget adó, fejlődéshez való embereknek

születtünk mindannyian, mi vagyunk a Haza.

Becsüld meg azt amit az Isten adott, a sorsod

előre mutatott, legalább ne ártsál, senkit se

bántsál, gátakat az egészséges körforgású elé

ne vess, mert a teremtő természetes ereje ez.

Figyelj ha a lelked jelez, nem jól van ez, a szíved

adná hozzá az életritmusod, ugye ezt te is tudod,

mennyit jelenthetne a saját életritmusodban élni.

Gondold át jól, mennyivel nagyobb erő kellett neked

ahhoz, hogy lefedettessed a fontos tehetségeseket,

elvenni az ő jó ötleteiket, olyanná tenni mintha az a

saját kútfődből való lenne. Ennyi ember nem lehet

ám hülye, pontosan tudják, lemásoltattad, elvetted,

 mások gondolkodnak helyetted, megrekedtél régen.

Nehéz lehet hamisságban élni, s még jobbat remélni,

annál, mintha mindenki a megfelelő helyén lenne és

szorgalmasan, a legjobb tudása szerint boldogulna,

élne azáltal amit hozott, jó mintát adhatna ő is ott.

A változás mindenkinek meghozza a jót és a szépet,

kivárjuk akkor is, ha már vártunk a nehézben tíz évet.

Adjon az Isten minden földi jóból, annyit ami a legjobb,

minden jóérzésű embernek, kellemes napot kívánok.

Szeretettel. Julamami

 

 

Az ima által

az egyensúly,

sosem árthat,

az emberségesek nem,

sőt  másoknál se tárolják a panaszaikat,

jól kommunikálnak, megértetik magukat,

amikor ott az idő, időben megbocsátanak.

Mindegy mi a hivatásod, te miben vagy jó,

igazán csak akkor érzed boldogulásnak,

ha azt úgy csinálod, hogy ne árthass.

A sikerélmény egy tiszta folyamat,

a kárörömöddel mellé is mentél,

menj vissza a kezelhető utadra.

Tán még megmenthető lennél.

Tiszta útról beszélni csak az

tudhat hiteleset mondva,

aki azt meg is élte,

el ne felejtsed,

te is egészséges

körforgással jöttél.

Amíg  azt sem tudod a

szereteted, a tisztelet

is te magad lennél,

addig honnan

is tudnád,

miről

szól

a te

életed.

Amikor

a saját

sorsodat

megismered,

rájössz a másik

sorsa nem lehet

a tied és nem egy

a ritmusa se veled,

nincs mit irigyelned.

Azt meg nem veheted,

Isten óvja a művészeket,

a másolást sürgetésétől.

A feltisztult tudásodat

magadban tartani

nem lehet,

tovább

adnád,

hogy

lelkileg

mások is

erősödjenek.

Ők is tanuljanak

boldogulni még

a legnehezebb

terheik alatt is.

Tettük a dolgunkat,

nem gondoltunk a

gazdagodásra, úgy

éreztük, megvan

mindenünk, ha

van kinek adni

a tiszteletünk,

szeretetünk.

Sokat adtunk,

így szegénynek

nem éreztük hát mi

se magunk, bizalommal

voltunk, hogy körbeérhet

és lesz nekünk is jó sorunk.

A lelkünkre, szívünkre és

gondolkodva, figyelemmel

éltünk, a Hazánkat elhagyni

nem volt kedvünk, még ha

nem is bántak jól velünk.

Voltak akiket még

önmaguktól is

féltettünk,

de gátakat

senki elé

soha nem

vetettünk.

Segítőknek,

édesanyáknak,

hivatásunkat is

gyakorlóknak

születtünk.

Itt érezte

az anyaföldet

először a mi talpunk,

mezítlábasan is éltünk,

az is lehet, hogy mi nem is

vártan születtünk, szülők is

lettünk, miközben neveltünk,

mi  magunk is nevelődtünk.

Amikor már ráébredtünk,

mit, hogyan lehetett volna

akkor régen mi is tegyünk,

kénytelen meg is értettük.

Elhittük a szépen formált

szavakat, azt hittük igazak.

Nem akartuk elhinni, hogy

minden a pénzről szólt csak,

 már láthatóak, s önmaguktól

elérzékenyülve, ki is mutatják

mindenki a pénzeszsákjukban.

Magyar lett a mi anyanyelvünk,

nem is értjük, egy másik nyelvnek

vizsgája miatt, miért nem lehet sok

intelligens, jó sorsra érdemes, az

iskoláit elvégezve sem diplomás.

S miért olyan könnyen kapnak

végzettségeket, ha pénz van

mindent lehet, itt és most

azonnal bocsánatot is kérek.

Jó lenne, ha ahhoz értenének

amit felvállalva vegetáltatnak,

nem jutnak a lehetőségükhöz,

 tehetségesen se a kisemberek.

A szülő, tisztelni, szeretni, élni,

ölelni tanítja a gyermekeit, nem

elvesz, magából is ad, ha szükséges.

Az élet nem vegetálásra, élni született.

Mondja, tán az Édes Haza nem jelenthetné

ugyanezt, hiszen nincs több abból csak egy,

s belőlünk mindannyiunkból lett, akik ide

teremtettük a szépet és a jót, s várnánk

ugyanazt, nem kérünk mi ennél többet.

Ismerd meg időben a generációs jeled,

hogy a túlzásaidba, sűrűn ne ess, mert

mi módon tudod majd elsimogatni azt,

amikor láthatóvá válik minden tetted.

Miért fordítva van az ami élhető lenne,

senki sem született ide fölöslegesen se.

A tudásod az belőled, belülről való, nem

olyan különlegesség ami magamutogató,

szépen, hitelesen, teszed a te dolgod, ami

a tehetségedből adott, a minőségedet adod.

A Hazád vagy, az a te sorsod, hogy add bele

oda ahova születtél, jól bánjanak ott teveled,

becsüljenek meg, mint ahogy te is a többiekkel

tehetted, amikor csak lehetett, te is megtetted.

Emberiesek, segíteni, nevelni, gondoskodni jöttek,

ha abban is maradnak és teszik a dolgukat akkor is,

ha az akkor a legnehezebb, megerősödnek lelkileg.

A szülői szeretet a legfontosabb kiinduló minekünk,

ha nincsen belőle ott elég, vagy bennünket építő erő,

hát mi magunk adjuk majd a fordítottját és lelkesen.

Mindenhol mindenben, a megelőzés, a fokozatosság

a lényeg, hogy ne legyen, ne kelljen olyat tenni, ami

nem a természetes, hétköznapi életszerűség tükre.

Győzz meg, legyőzni könnyű engemet, nem harcolok

se veled, sem ellened, oktatnám azt amit feltaláltam,

várom a lehetőségemet hozzá, a saját Szülőhazámban.

Naponta szolgáltatok, Magyarországon, Pakson a Hergál

Házban. Online ha bárhol éltek most a Világban.

Skype julamami.julamami?

julamami@gmail.com?

Ezek nekem nem

működnek.

Tájékoztatlak, hétköznaponként, 10.00 – 17.00

és hétvégenként 10.00 – 12.00 között, a

+36 30 2470 589 telefonszámom által.

Szeretettel. Julamami

Különös oktatás, nevelés, Julamami

Átlátva felismernéd a jövőképed,

tudnád azt is, mi a jó irány neked.

Jó alap lehetne, a te tiszta jövődhöz.

Amikor valaki már ugyanazt szajkózza,

azt úgy hívják egy idő után, nem csoda.

Nem fejlődött ő egy pillantást sem,

hát jó vezető nem lehet belőle,

még akkor sem, ha minden

eszközt is megkap hozzá.

2017. év az emberieseké,

a tudással is rendelkezőké,

a tehetségüket felismerőké,

már kibontakozni vágyóké.

Ne fedd le se ne nyomd el,

a vezetni születettet,

úgy sem tudod azt,

ne igyekezz vele,

az Isten neki,

azt adta oda

tehetségnek.

Nagy fricska

lesz az is neked,

letagadni nem lehet.

A felszínen lesz minden,

ami nem tehetségből, se

nem hozzáértésből való.

A szinted alatt maradsz,

ha nem fejleszted magad.

Amikor a rólad mintát

vett, ugyanazt teszi,

mint amit látott

tőled, csak most

már, teveled.

S már nem tudsz,

ellene semmit tenni,

hiszen rajtad nőtt ki,

a mondataidat is viszi,

nincs azóta se sajátja.

Amikor aztán elköveti

a hibát, hogy korrigálná,

amit elsimogatni már nem

lehet, ott hagyta a jeleket.

Láthatóvá vált önmagán

túlment, terhelni már

tovább nem lehet.

A belső tartás

hármasának

hiányát egy

pillanat alatt

megmutatja.

Lelkes, szíves

gondolkodóan

 döntő adok-kapok,

magas rezgésű helyzet

nem különböztet meg,

de megmutatja átlátja ő.

A tudás hatalom mondják,

a hiánya mögé nem bújhat

senki, önmagától se óvja őt.

Nem tudja, hogy melyik őse

mit is tett, saját családjáért,

ő a hőn szeretett Hazájáért

tesz, s nem a mi Hazánkért.

Rájön arra, magát méltatva,

attól lehet az ő saját sarja

már tartásos, erős lélek,

ismeri az emberieseket.

Már nem sokat ér az se

amit a látszatra épített,

hamar felszínre jöhet,

az álságos karakteres

mögött nincs tartalom.

Tanuld meg azt amit nem

hoztál, hogy két lábon állj,

ne hiányos minta legyél a

te sarjaidnak, a fiataloknak.

Megnyílhat vele a lelked,

szíved, gondolkodóként

érdekes leszel ott, ahol

azt hitték már ismernek,

s nincs is több már benned.

Tégy önmagadért és az Isten is

megsegít téged, a jövőd előtted.

Ne csak beszélj róla, úgy is élhetsz.

Az Általános műveltséget növelő

„Tenyérolvasó” neked és érted van,

Különös oktatás, nevelés, beépülhet,

ha megtanulod a hivatásodhoz veszed.

Helyszín, Magyarországon Pakson a

Hergál Házban, jelentkezni

lehet, a tájékoztatást, az

oktatás, tanácsadás

oldalon találod.

Szeretettel:

Emberismeret, kérlek tanuld meg,

mi a módja annak, hogy ne alázd meg,

azokat, akiket, felvállaltál, ha akartad,

ha nem. Velünk együtt lenne szükséges

kiteljesedni itt, ez a Hazánk, ah, hinnye.

Nélkülünk, csak elszigetelődni lehet.

Az oktatás közben mondani szoktam,

ha elérted a saját nagyságodban azt

a határt, amit, a belső kontrollod is,

jelez, adjál oda, ahol a szükség van.

Ahhoz, hogy a tudás bekerüljön, ah.

Adni, csak a fölöslegedből lehet jól,

ha magadból adsz, nem sokszoroz.

Nem lehet, a két oldaladat, anélkül,

harmóniába hozni, hogy ne tudnád,

milyen feladatot adott a sorsod, ah.

Nem kaphatsz, mindent meg, hinnye,

másoknak is lenne, a jó sorsra igénye.

Nekik, a tehetségük a gazdagságuk, ha

 a két oldal, egészségesen összeillenne,

hinnye, azt a, de szép Világ is lehetne.

Üresbe rakva, szabadon, kapkodva,

a lehetetlent is megjárva, hinnye,

rájönnek sorba, nem működik.

Legalábbis, úgy, nem, hogy a

sorsokat, életszerűen,

emberenként is, a

családokat is,

kiszolgálja.

Már, tudás

nélkül,

nem

megy,

ah.

Ha

nem tud

alkalmazkodni,

akkor kimaradt,

egy életszerű

fázis, az életéből.

Nem látja át, nem

hallja ki, így, belső

kontroll nélkül, csak

az egyik oldala van

benne a folyamatban.

Talán nem is, mondták

soha, hogy honnan a hova,

mettől meddig, mehet úgy,

hogy nem fékezi be a sorsa.

Generációsan is lenne dolga,

ha nem alapozza meg a sorsát,

a következőknek, hiányokat,

generálhat, tán a végtelenbe.

Ha nem keresi, a megoldást,

az már, az ő felelőssége lesz.

Ismerd meg a sorsodat, hogy

megfelelő időben haladjál,

arra, ami a továbbiakban,

a biztos talajt megadja.

Ha több annál, mint

amit mozgatni

képes

lenne.

Úgy tesz,

mintha a többi,

már nem az övé lenne.

Tartás, méltóság, átgondolt

viselkedés, legalább nem ártva,

nem bántva élné már a saját sorsát.

Rájön az idő nem neki dolgozik, azt a.

Ha tiszteli önmagát, tisztelni tudja azokat,

akikkel óhatatlan, létrejönne a feladata során,

az emberies kapcsolata. Ha alkalmazkodni nem

képes, úgy önmagára sem igényes, ugyan, hogyan

érdekelnék a többiek, ne terheljék, oldják ők meg.

Na hiszen, a sorszerűség és azáltal, a felelősség,

kiment a divatból, pedig anélkül nem hiteles.

Bocsánatot kérek, de körbeért a mondat,

kiteljesíteni igyekszem az oktatásomat.

Ez itt értem is, tán, megsegít az Isten is.

Jó szerencsét, tisztelettel élni könnyebb.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Heringes Árpádné e.v. Műhely, a megelőzésért. Szeretettel.

Julamami

 

Alázattal lenni, a többi ember fele,

na az is jó minta lehetne.

Aki eddig még nem

gyakorolta, hinnye.

Amit másoknak szánt a

 sorsa, ne vedd magadra,

teljesítsd a saját sorsod.

Talán gondolkodjál

el ezen, hiszen nem

egyedül születtünk ide.

A Hazánkban boldogulni,

a legelső fontos dolog lenne.

Azután máshova menni lehet,

hogy még nagyobb tapasztalata

legyen, aki arra már igényes lenne.

Mindannyian más és más feladatot

hoztunk, ők vannak, én vagyok,

szép napot, kellemes napot.

Vezessen, aki emberiesen,

olyan sorsfeladatot hozott.

Különböző módon éljük az

életünket, megismerve már

a saját sorsunkat, generációs

feladatainkat, nem ártanánk.

A könnyebb utat nem élnénk,

hiszen a sorsunkat végigvinni,

fontos, legyen mire alapoznunk.

Felismerni oktatom a saját jeleiket,

ne menjenek a családjuk szintjénél

lejjebb, akkor se, ha nagyon csábító.

Minden arra érettnek, megvan az

arra utaló jelhalmaza, hogy neki,

szánta a szintemelést a családja.

A saját sarjainknak, nem másoknak a

 sorsát formálnánk, hanem a magunkét.

Amikor a sajátjainknak az alapjait már

megcsináltuk, nyugodtan élhetnénk azt,

amit magunknak csináltunk, méltósággal ah.

Na hiszen, valóban ismeritek-e önmagatokat,

s mennyit ártotok, ha a többieket becsapjátok.

Tudatosan mellé viszitek őket, hogy nektek jó

legyen, s könnyebben élhessétek az életeteket.

Hát, a tapasztalatom szerint ez az idén már, nem

megy, aki még nem vette volna észre, átfordultunk.

Jó energiákban vagyunk, nem ártunk, nem bántunk,

magunkra is jól vigyázunk, alázatot gyakorolva élünk.

Abban, amiben éppen lehet, vessenek magukra azok,

akik kihasználni igyekeznek, még mindig bennünket.

Mások tudását ők szabadon csipegetik, a sikereinknek

a gátjai lesznek, hiszen azt gondolják, megtehetik azt.

Aztán amikor már dolgozik a lelkiismeret, hiszen már

figyelmeztette egyszer, kétszer, s nem figyelt rá, hát jól

mellé is ment, nem gondolta egyáltalán, létezhet olyan.

Pedig már kilátszik a tükörben minden, olyan ami hamis,

az összefüggésében látók, jelzik feléjük, ha figyelnének.

Van, a családotokban is, összefüggésében látó nektek,

ha odafigyelnétek arra, mit is jeleznek régóta felétek.

Időben rájönnétek, tiszta úton járni, tisztelni, szeretni,

az adott körülmények között is, emberiesnek maradni.

A megelőzést választottam hivatásomnak, abból élek,

 azt, aki fejlődni szeretne, azzal oktatom, arra nevelem.

Egy időn belül még, /a tenyerekben lévő sorsok által, ott

van leolvasható/, megoldható, s visszafelé elmozdítható.

Aztán mutatja azt, sokkal több energiával korrigálhatnál.

Nem figyeltél, mellé mentél, abban élsz amit teremtettél.

Általános műveltséget növelő „Tenyérolvasó”, megelőzni,

azt aminek nem szükséges bekövetkeznie, nem sorszerű.

Nézz magadban szét, ah, látod milyen szép a lelkednek,

tiszta tükre, mind így születtünk meg, emberiesnek.

Ha bármiben, bármilyen magasságokat is érhetsz

el, persze mindent a saját sorsodnak az idejében.

Az a természetes módja, maradjál emberies,

akkor is, ha mindenki felettire helyeztek.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

 

 

Legyen mindenkinek, minden neki jóból elég,

vonuljon el hát, pironkodva a szükség.

Tiszteletet, szeretetet,

emberi méltóságot,

tartásos életet,

 minden földi jót.

Megérdemelten,

jusson a céljához,

a működő bőség,

 ne rontson el senkit.

Az emberségesek a saját

szintjükön boldoguljanak,

 jó minőségben élhessenek.

Nyomja rá, a jóérzésű igent,

a föld, az ég, a mindenség.

Kívánok a

2018. évhez

jó szerencsét.

Magyarországról,

Pakson, a Hergál Házból,Heringes Árpádné, Julamami védjegy.

Szeretettel.