2018.06.20. Kicsiben és nagyban ugyanaz
a lenyomat van, hinnye.
Hol várakozol tisztelet,
maradj a helyeden,
ne bújj el kérlek.
Ha már
tisztelet
sincsen,
ki adja
majd,
időben
a tartását,
az embereknek.
A pénz se oldja meg.
Tudom, téged nem
érdekel, mert nem
érint, sikerült,
alapos lett,
hű de mű.
Mondjad,
éjjelente,
szőtted-e,
vagy, reggel
tolult mindez.
Eszedbe jutott-e,
hány embernek
lesz, könnyes, a
szerinted napja,
Ott lehetett,
a minta,
talán
nem
jól
volt
tálalva, ah.
Mindenkinek
van saját sorsa.
Az irigység,
nem magyar
virtus, hinnye, ah.
Minden a felszínen,
a most már itt van.
Ha alapjuk nincsen,
ugyan mire jönnének,
születnének, azt a, ah.
A sokból, a kevésnek a
statisztikája az nem elég.
Nem takarja be a pőrét.
Tiszteljétek a hozzáértő
segítőket, mert ha nem
lesznek, kik töltik be
érdemben, hinnye.
Kívülről nézve,
se látszhat az
könnyűnek, ah.
Mindenki, más, s
másban tehetséges.
Ha nem ismered még,
a generációs jeledet,
nem tudhatod, éppen,
mit rontasz majd el.
Hol nem teljesítesz,
vagy túlmentél már,
ha nem tudod hol, mi
a generációs határod.
Az élet élni szeretne,
igyekszik megismétli
magát, ahogy lehet.
Ugyan most, mi szerint
különböztetnek meg.
Ha megtett mindent,
mégsem érhet révbe,
oda a sorsa, nincs alap, a
következő generációnak.
Sorstalan lődörög csak.
Az emberek meg, jól
boldogulnának ám,
a saját sorsuk által.
Alapok, ahhoz is
szükségesek,
Kinek és kik
alapozzák
meg,
majd, ah, a jó
minőségű életet,
Ha mindig az előző,
vagy, a következő, aki
a felelős, mindazért, amit,
valakik, nem életszerűen,
terveztek, s végeznek
el, hinnye.
Akkora
hiányok
lesznek,
hogy nem
bír majd azzal,
hét generáción
keresztül sem el.
Mindenki született,
valami fontosra, a dolgára.
Hozott tehetséget valamihez,
nem született senki fölöslegesen.
Nincs kinek mondani, nincs kihez
fordulnia, azoknak, akiknek van
gondja bőven, nincs válasz se.
Mint a sorstalan árvák, miért
vannak várakoztatva,
tán a jó életet várták.
Ideje már, úgy látom, a
bocsánatkérésnek.
Nézz magadban szét,
keresd meg a lelkes,
szíves, gondolkodó
éned. Nyisd ki a szemed,
ne másokkal végeztesd el, a
hozzáértőre bízzad, hinnye.
S megláthatod a nyilvánvalót,
a lényegeset, a működőképeset.
Életszerűvé tenni, hogy mindenki, a
maga szintjén, a sorsát, meg is tudja élni.
S láthatnád az elégedett szemeket, hinnye.
Győzz meg, legyőzni könnyű engem, nem
harcolok, se veled, sem ellened. Az oktatásom,
nevelésem, betanítva eladásáért, vagyok itt, vedd észre.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból. Szeretettel.
Heringes Árpádné ( Julamami ).