A valóságról szóló szavak, tartozom ezzel magamnak.
Ismerem, 25. éve megtaláltam, a sorsom, a tenyeremben,
tíz éve már annak is, hogy a generációs feladatokat, látom.
Sokat, segítettek, ezek, abban, hogy alázatom legyen.
Mivel az embert, szabadnak és boldogulni
teremtette,
az Isten,
megyek
szavazok.
Nem sírni,
boldogulni
születtem, s mi mind.
Tartozom a szüleimnek,
azzal, teszek magamért.
Sokszor kezdtem el,
amíg, idáig
elérhettem.
Felismertem,
a tehetségemet,
általa körforgásban
vagyok és maradok.
Egyedül haladok,
magányos nem
vagyok, hinnye.
Megtisztelnek,
oktatásért,
nevelésért,
tanácsért,
eljönnek.
Köszönöm.
A talpam
alatti talajt,
a Hazánkat,
meg, is, becsülöm.
Előszőr, az embereket
tanultam meg tisztelni.
Ennyi emberrel való
találkozás után, van
Hazaszeretet bennem.
Hát, nem másokra
várok, döntök.
Úgy viselkedek,
mintha, fontos
része lennék,
a népünknek, azt a.
Az emberi méltóságom,
belső tartásos kontrollom,
számomra fontos, hinnye,
Vannak akiknek minden,
kellene, észre sem
veszik, túlmentek.
Pedig itt vagyunk mi
is, az Isten adta nép.
Én a tisztelhetők
előtt, meg is
hajolok,
hinnye.
Szeretném, ha
nem nettóból számolt lenne,
a nyugdíjam és abból, magam is,
méltósággal tudnék megélni. Megalázó
lenne nekem, ha arra várnék, eltartsanak.
Hiszen, egész életemben dolgoztam, még
most is gyakorlom, a hétköznapokban.
Ide teremtettem, én is, a jót és szépet,
fontos, az emberi tartásomnak, hogy
mindazt, meg is kapjam, ha szükséges.
Kicsi porszemként is, de tervezném azt,
hogy s mint, legyen. Alapot adhatnék én is,
generációsan, a saját életük megteremtéséhez.
A teremtő nem teremtett fölöslegeseket, azt a,
ha, nem vagy, tisztában vele, tanuljad, időben.
Legalább ne árt, senkit ne bánts,
magadra is jól vigyázz, téged sem
pótolhatna ám, senki más.
Ha nem ismered fel, hol vannak a saját,
belső kezelhető határaid, kontrollod. Biza,
belefuthatsz oda, ahol végleg ott is maradsz.
A múlt, elmúlt, gondolj a mára, a most pillanatára,
nem mindegy, a holnapod, mivel vár a küszöbödön majd.
Hisz, olyan, kicsinyke, ez az ország, lehetne, olyan is, mint egy,
egymás felé tisztelettel lévő, nagyobbacska család, hinnye, nahát.
Nem tudnék magamnak megbocsátani, ha nem mennék el szavazni.
Így megnyugszik a lelkiismeretem, amit tudtam, én is megtettem, ah.
Hatalmas és gondoskodó az Isten, megad, mindent, a kezdetekhez.
A sorsunkat, generációs feladatainkat, nekünk fontos megélni,
ne másoktól várjad, magad szerint és magadnak csináljad.
Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami