Emberesedni annyi, megtanulni nem ártva, senkit sem
bántva, magadra is vigyázva, jó minőségű életet élni.
A sarjainknak meghagyni az értelmes, tartalmasan jó
életminőségért tegyék meg, hogy alapot adjanak, az
őket követő generációknak, éljünk felelősen mind.
Minden hat mindenre és mindenkire, a hasonló
szinten élő emberek értik egymást.
Vigyázz a lelkedre emberséges.
Nehéz megtartani az élet ízét,
ha kavarognak körülötted, a
széllel bélelt mindenfélék.
Látva látni, s már átlátni,
rég nem fájni, a bánatot
nem dédelgetni, időben
szintet váltani, elfelejteni.
Nem szabadna túl komolyan
venni magatokat, mert a felfuvalkodott
állapot, bevonzza a körbe udvarlókat és biza,
észre sem veszed és általuk, nevetségessé válhatsz.
Akiken nem múlik semmi, akik tudnak, a saját élhető
szintjükön, megfelelően működő, porszemek lenni.
Amikor vidáman viribültek, az oly hirtelen kinőttek.
A családomnak a talajt felelősen adtam és az online
világában is megélni igyekeztem. Más nem tehette,
megoldani tanultam, a ránk pakoltat törlesztettem.
Gondolkodom mitől lettek olyan sokan nagyok,
egymás között határozták el vajon, te kicsi
te meg nagy, te meg látható sem vagy.
Mi határozhatja meg azt, hogy
ki marad kint, ki megy be,
láthatatlanná, vagy
láthatóvá téve.
Nem tudom
mi lett volna
velem, ha nem
látom, hogy van
az Isten, hinnye.
Gyorsan öregszenek
az emberek, vánszorognak
sokan, pedig még fontosak
lennének az unokáiknak.
Eladó a megrajzoltam.
Ki meséli majd el
nekik, hogy mit
miért tettek.
Ki örül majd
helyettük,
együtt
velük.
Miért nem
fontos az, ha
láthatják fejlődni
a következő generációkat.
Ha egy két szintet ugranak fel,
oda, ahol soha dolguk sem lenne,
mások miért maradnak egy helyben.
Megfelelő tudás, tartás, méltóság lenne
fontos, ami belülről van kontrollálva, ah.
Tárgyiasítva is lehet megpróbálni pótolni, a
feladathoz, belül még éretlenséget, hinnye.
Az eredménye nem mindegy, hogy rajtunk
milyen módon gyakorolja a hiányosságok
következményeivel elfedve, mintha mi
fölöslegesnek születtünk volna, azt a.
A látszat és a valóság között óriási
a távolság, nem tölthető fel az,
mert nincs talaj a talpak alatt.
Feltaláltam valami fontosat,
tartást, méltóságot megtartó.
Önismereti oktatás oldalon van.
Akinek még nincs, annak ad annyi
tartást, igazítsa rá a talajra a talpait.
Megcsináltam, átfordítottam a működő
oldalra a sorsomat, akkor is, ha olyan volt,
a „nehezítmény áradat”, mintha vége se lenne.
Visszanézve, folyik a könnyem gyakran, hogy volt
ennyi lelkierő bennem, csak mentem, csak vonszoltam
ami adott volt éppen, ah. Aközben tanácsot adhattam a
hozzám érkező, engemet megtisztelőknek, ah. Így, nem
lehet,
azt mondani,
aki nem tudja,
tanítja, hiszen benne van
a hétköznapi gyakorlatomban.
25. éve egy – egy nap szünettel naponta.
Másoknak biztosan úgy tűnik, ugyan miről
beszélek, nekik nem volt ilyen az életében.
Generációs hozadékként, kaptam, csak volt,
hogy alapos és emberileg is hiteles legyek.
A múlt elmúlt, letörlesztettem mindent,
ami rám vetült, még azt is, ami nem lett
volna a dolgom, megcsináltam állapot.
Szinte mindenkinek lenne ám feladata,
ha az egyik oldalunknak teljesítettünk,
a másikhoz hozzá lehetne látni, hinnye.
Tanulják meg az oktatásomon, ha már
érzik a hiányát, marad a tartás és
megerősödik az emberi méltóság.
Nem mondhatja senki sem, hogy ne
szóltam volna még időben, hinnye, ah.
Figyelj a lelkedre emberies, van ami
könnyebb és van a nehezebb, nem
lehet megúsznia senkinek sem.
Ahogy látom, mindenkit
megszólít önmagáért,
a saját lelkiismerete.
Más nem oldhatja
meg azt helyette.
Az nem mindegy,
hogy idejében-e,
vagy hagyva a
végére, hinnye.
Vagy megy tovább
a törleszteni való,
marad hozadékként,
a következőkre.
Tisztelettel éljél,
hogy tisztelhető,
még időben legyél.
2010. év óta a julamami védjegy, 73 éves egyéni válallkozó, Paksról a Hergál Házból írok, heringesa1@gmail.com Ne másold le, ne vigyél el belőne változtass rajta, nem adom hozzá az engedélyemet, 2024. évben sem. https://julamami.com