Megkérdezed-e… 2019.03.09. https://julamami.com

Már, igen, régóta, ismerem a (hazaértem érzését),

az engemet, megtisztelő, emberek, által ismertem

meg, a (Hazaszeretetnek), a meghatóan jó érzését.

Nem tartozom se ide, sem oda, tartozom a most,

engemet, megtisztelőhöz és akkor, éppen, oda.

Az emberiesem, adja a tartásom, a hivatásom.

Most még, nehéz lenne, ezekről lemondanom,

mert, gyakorlatilag, összefüggésében, látom.

Sokan vagyunk így ezzel, akiknek nem lehet,

mindegy, milyen élményt visznek haza, hinnye.

S azután, miért is jönnek el, az ide látogatók,

hát azért, mert a tudás, itt lakik bennünk.

Ha a tudást nem tiszteled, hiába minden,

amit biztosnak érzel, holnap más lesz,

az aki teljesíti és minden kívánságot ott.

Amikor nincs benned a tudás iránti tisztelet,

önmagadat nem tiszteled, majd megtudod,

 idejében, kevés a tanult tudás, a hozotthoz.

Ha tisztelet nincsen benned, kezed csak

legyintsen, jobb legyintéshez igazodni,

mint megalázó kezet rázogatni, hinnye.

Tudás alapú, minden fontos, ha neked,

olyanod még nincsen, tanuljál sürgősen.

Nem elég, a túlzó pénz, ha nem valóságos,

nem tükrözi, az igényességét, a helyeknek,

ha csak adott helyszínekre tolnak pénzeket.

Kinek, mi az, ami, a másiknak, nem ugyanaz.

Valószínűleg, voltál már, olyan helyzetben,

amikor, láttál olyat, ami szerinted, nem

helyes és nem tettél semmit,

hogy figyelmeztesd.

Mert nem

akartad,

bonyolulttá

tenni a

napodat,

azzal, hogy

esetleg,

nevetségessé

válhatsz.

Mi történik,

mondjuk, két,

összekapaszkodó

furcsán vigyorgó,

fiatallal.

Ha elesnek

és lent is

maradnak.

Mindenki

elmegy

mellettük.

S majd, mint

a kidobott

fölöslegessel

bánnak velük.

Akik pont arra

figyelnek fel.

Jó volna, ha

tudná az ember,

hol lennének, addig

biztonságban. Amíg,

magukhoz térnek,

ráébrednek a

 valóságra.

 Nem

sérülnek.

Ha nem

tanítod rá,

hol vannak, a

 kezelhető

határaik.

Mit

vársz

el tőlük.

Van-e

megoldás

emberiesen.

Látják-e azt, a

kamerák és kik

láthatják, mennyire

lehet tudni, mikor

vannak értünk is.

Menyire kellene,

odafigyelőnek

lennünk,

vagy

ideje,

lenne,

egymásra

jól figyelnünk.

A biokamerák,

jól működnek-e,

még bennünk.

Vagy már,

csak

magunkra

figyelünk.

Azzal meg,

mire megyünk.

Emberismeret,

oktatás, nevelés,

tiszteletem.

Jó napot,

neked, akinek

elsiklottam, a

köszönése

felett,

szép napot.

Más vonta el,

a figyelmemet.

Lehet, hogy ez csak

nekem tűnik fel, de

nem gondolnám,

hogy ne lenne,

fontos az.

Mi lesz,

akkor, ha

nem törődöm

módon, kezdünk

el élni, hinnye, ah.

Ha sérül a belső

tartás, méltóság,

ki hozza rendbe.

Egyszer körbeér,

megjelenhet és

mindenkinél.

“Nekem

fontos a

család” és

neked, fontos-e.

Délelőtt, 11 órától,

beszélgetek, a

generációs

jelekről,

feladatokról.

Ha érdekelne,

gyere, hallgass

meg, kérdezz.

Rajzold le egy

papírra a bal

tenyereden,

alul lévő erős

vonalakat, úgy,

ahogy ott vannak.

Jelöld meg, azzal,

amiről, tudod,

az a tiéd és

névtelen

maradhatsz.

A jeledre hivatkozok,

 meghallod, mit látok.

Rajtunk múlik,

minden, ami

igényként,

belőlünk

indul ki.

Segíts

magadon,

az Isten is megsegít.

Prevenciós lettem, 2000 előtt,

azóta már, a hivatásommá lett,

tapasztalva oktató, nevelő vagyok.

Szerencsés napot kívánok.

Magyarországról, Pakson a Hergál Házból, szeretettel. Julamami

Magyarországról, Pakson

a Hergál Házból. Heringes Árpádné e.v. Szeretettel.

Julamami védjegy