Tisztelettel lenni az összes többi emberhez, akik a hazánkba bele adtuk a szépet és a jót, a munkánkkal, a tehetségünkkel, a hivatásunkkal és minden más egyéb tisztelhetővel, azt várjuk, hogy ugyanazt a minőséget ahova tettük azt, amikor arra szükségünk van, azt onnan meg is kapjuk.

Tisztelettel legyen aki felvállalja azt, hogy döntő embernek áll, felénk, az Isten adta, magyar nép felé, akik nem abba a kultúrába születtünk, na az is jó minta lehetne.

A tolerancia nagyon lényeges a megelőzésben, azt szoktam mondani a feltaláltamnak az oktatása közben, hogy az tud toleráns lenni, aki emberileg már képes, vagy arra is igényes.
Heringes Árpádné prevenciós.
Műhely, a megelőzésért ev.
heringesa1@gmail.com

Ismerve a generációs feladatod, tán teherként, a következőkre nem hagyod. heringesa1@gmail.com

2024.04.17. Eladnám, annak az emberséges üzletembernek, aki meg tudná becsülni és hitelesen meg tudná óvni ezt. Oktatnám őt magát, azután a kérésére, be és megtanítanám, mindazokat, akik emberileg már érettek arra, tudják, hogy szülőkként felelősek a családjukért és önmagukért.

Julamami Magyarosan Agyalósa, az isten adta tehetségért, amit hoztunk amikor megszülettünk. Számomra megadatott, hogy a tehetségemet felismertem és eljutottam oda, hogy a hivatásommá lehetett. 30 év, az emberi méltóságom gyakorlásában, amit hozzá adhattam a hazánkhoz, amikor a hivatásommal az engem megtisztelő bejelentkezőknek szolgáltattam.
Heringes Árpádné prevenciós, a Julamami védjegy. Paksról a Hergál Házból.
Szeretettel. https://julamami.com

Nem mondhatja senki, hogy aki nem tudja, az csak oktatja.

Elértem a sorsomban oda, felfogtam, a bele és a ráérzést,
hoztam a születésemmel.

Amikor már, emberileg beértem arra, a gondolkodó agyam szerint,
beigazolódott, a segítségükkel, kontrollálva, működhet jól, a tehetségem.

Egy nap alatt lett meg, a sikerem, mivel, egy a Hazánkba szervezett,
nemzetközi táborba hívtak és elmentem.

Az általam tett, vizsga után, ahol a vizsgáztató elnök, elfogadta azt,
hogy a tanultaktól eltérően, a magam módján, olvassam le,
az ott elém nyújtott, nyitott tenyereiket.

Azután a kezembe adták, a hiteles, nevemre szóló,
Tenyérelemző, szóval ellátott,
papírformát, amivel vállalkozhattam.

Ahogy fejlődtem,
a tenyérolvasással, elmondtam mindent, ami láttam. Válaszokat
kaptak, a saját sorsukban felmerült kérdéseikre.

Egy idő után, a hozzám bejelentkező, emberek, már azért jöttek,
amit a tehetségem által tudtam nyújtani, mint szolgáltatást.

Mivel, teljesen új volt az a mód, ahogy leolvastam a tenyereiket, hozzá kellett adnom, valami általuk, megszokottat.

A gyermekekért, a fiatalokért, az idősödőkért, a sikeresekért, a várakozókért, a szakmájukat jó minőségben teljesítőkért, minden, a sorsában adottakhoz igazodókért, a generációs feladataiknak a teljesítésének, a hatásait felismerőkért. https://julamami.com

Nagyon kevesen ismerik az Emberséges jelnyelvet,
amit magam szerint, a rajzos oktatásomhoz alkalmazok,
adtam, egyenként a rajzaimhoz, az értelmező szavakat, mondatokat.

Minden tenyérnek a térképe más, így hát, sokféle módon fogalmazom meg,
különböző szavakat használok, hogy leutánozni úgy, hogy működjön is, ne tudják.

Sablonná nem válhat, a könnyű módját, hogy mutassam is azt a vonalat,
képletet, amiről beszélek, éppen ezért nem oktatom, hogy leutánozhatóan, divatossá ne lehessen.

Látom, hogy nagy az igyekezet, feltételezik, ha elmegy egy,
kifejezés oda, ahova gondolják, az majd működik is.
Ah, hát nem működhet, mert nem adtam át, az oktatásának a sorsok szerinti módját,
működésében, 2023.05.14. napjáig, eddig, senkinek sem.

Ha megkérdeztek volna, azt mondom, hogy vegye meg tőlem és azután oktatom és minden apró részletét,
mint, az egyedül nekem meglévő, tudásformát, csak neki oktatva, átadom.

S működőképessé teheti, a saját tudásának, szintjének megfelelően, az is, bebizonyosodhat közben, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, számára. A toleranciát hétköznapi szinten, sok éve gyakorlom, a tudásomhoz megfelelő szintű, az alázatom. Julamami védjegy, 2010. év óta Heringes Árpádné nevemen van.

Azt, hogy mennyi időre van szüksége, annak az eddig, csupán számomra elért szintű, tudásnak az átvételére, még nem tudom, abban, ahhoz is, én alkalmazkodom.

Mindannyian másban hozzuk a tehetségünket, ami adott,
a sorsunkban, s a számunkra legmagasabb szintünkhöz,
az általunk felismert, tudásunkkal, mi magunk,
meg is tudjuk oldani azt.

Éppen akkor és éppen úgy,
ahogy azt az általam látott sors, rajzolatai mutatják,
pont úgy fogalmazom meg, nem térek el tőle.

Mivel, napi tapasztalatom van bőven,
az engem megtisztelő embereknek,
a Tenyérolvasásomhoz, elém nyújtott,
nyitott tenyerei által.

Nem mondható, hogy másoktól tanultam azt,
amit megrajzoltam, mint az oktatásom anyagát.
Hiszen, a tapasztalt tudásom fejlődik, minden
alkalommal, amikor a Tenyérolvasást gyakorlom.
Amit, most már, összefüggésében olvasok le és
eddig a napig, 2024.05.04. nem engedtem meg és
nem oktattam arra, be se, sem, nem mutattam meg,
azt az oktatási formát,
amit magam tapasztaltam,
rajzoltam meg, ahhoz jól,
hogy oktatható legyen.
Jól működik, van visszajelzés
és rálátás is bőségesen azóta, kihozták magukból,
mindazt, ami a sorsukban adott volt akkor.
nem tanítottam meg, senkinek sem az oktatását.

Se nem adtam át, marad az enyém,
én találtam fel és meg, az csupán, szerintem működik.
Sokan tudják, legfeljebb nem fogalmazták eddig azt meg.
Ha tehetséget hoztak, a születésükkel,
azt a munkájuk, alkotásaik által, nagyon becsüljék meg,
az önértékelésüknek a megtartása miatt.

A tapasztalt tudásom, összefüggésében látásom, szerint írom.
Amit teszel, mások ellen,
azt éled meg, magad is, mindenképpen, a saját idődben,
másképpen.

A tengernyi pénz mennyisége se oldja meg azt,
ami az emberséges életvitelből hiányzik,
ezt tapasztalom, a szolgáltatásom és oktatásom által.

Azt gondoltam, ha már kifizettem,
meghosszabbítottam újabb 10 évre,
a Julamami védjegy, a nevemen van,
akkor legalább megkérdezik,
hogy mi a szándékom vele.

Azt ahol írok, nem én készítettem,
így hagyta hátra valaki, azóta küzködöm vele.

Inkább araszolva tanulgatom, hogyan legyen,
mert, nem engedem meg, már senkinek sem,
hogy bármit hozzá tegyen, vagy, hogy
bele nyúljon ide, sok minden tűnt el közben.

Nem másoknak szántam, sem a forgalmamat,
sem az online világában, elért ismertségemet.

A Julamami védjegyet, azért, tartottam jónak,
mert a sok éve ellopott igazolványaim,
amikor a helyzet úgy, adta, eszembe jutottak,
csak nem él-e, vissza vele valaki, mintha én lennék.

Sokan, megtalálták a módját, valószínűleg értenek hozzá,
hogy használják, a Magyarországon megújított Julamami védjegy,
akkor mennyit is ér. Nekem nem volt könnyű összerakni az árát,
másoknak lehet, hogy ez csak morzsányi
összeg, nekem össze kellett filléreznem.

Nem a pénz csinált engem, se nem fogadom el a szívességet.
Adok – kapok, egészséges körforgásban maradok, ha szükséges araszolok.
Olyanná váltam, mint egy korosodó árva,
akit elhagyott, a saját Hazája, nem fértem bele sehova.
Mivel nagyon sok ember tisztelt meg, az érkezésével és online,
hát mit tehettem volna, összegződött bennem, feltaláltam összefüggésében.

Rájöttem, azt ami tudásként ott volt addigra,
szükséges, hogy lerakjam, úgy, hogy ne vesszen el.
Lerajzoltam egy nap alatt, az egészet, 153 oldal lett,
ami úgy már oktathatóvá vált, be is bizonyosodott, sokszorosan.

A pénzbeni gazdagságomat, nem hozta meg,
a racionális énemet, szinte naponta,
egyengetem az egyenesben.

A tehetségemmel gazdagon születtem meg,
hát nem volt bennem késztetés, sem időm arra,
hogy a racionális oldalamat, erősítsem közben.

Nem tehettem mást, mint, hogy gyakorolva a hivatásomat,
másoknak is átadtam a tudásomból, hogy azáltal, tudjanak,
megelőzésben élni.

Nem tudtam csak magamra gondolva élni, a lelkiismeretem,
nem hagyta, ha hozzám fordultak, elmondtam mindazt, amit,
a tenyereik leolvasása által, a saját egészséges,
körforgásukban láttam.

Megmagyarázódott, az is összefüggésében,
a bal oldalunk, énünk, a racionális,
a jobb oldalunk, a motiváló énünk.

Mind a két oldalunk felett a gondolkodó agyunk,
dönt és csak ritkán, de láttam eddig is, azt,
hogy vannak teljesen más tenyerek is.

Amik még, csupán,
az azt megmagyarázó, felfedezésem folyamatában vannak.
Éppen, napi szinten, nem unatkozom, fejleszteni igyekszem a racionális énem.

El szeretném ekkora tudással tartani magamat, hiszen azért adta az Isten,
hogy jó életminőséget biztosítsak magamnak, a tudásom szintjének megfelelően.

A most állapota, a múlt, a jelen és az, amit lehetséges,
önmagamért is teszem már, annak a saját döntésemnek,
szükséges lennie. S mindenki számára adott, az maga idejében,
a saját szintje okán, ne maradjon le, hogy önmagához képest, fejlődni tudjon.

Feltaláltam valamit, amiről, jó lenne,
ha tudnának róla, a szülők, a fiatal felnőttek, vagy akik,
az életkoruk által, igen, egyébként meg, a sorsuk szerint,
már nem gyermekek és feltétlenül, a nagyszülők is.

Mivel minden adott most, hiszen átfordultunk 8 éve annak is,
hogy mindannyian, a jó energiákban vagyunk.
Ah, ha felismernék azt, az emberileg arra már érettek,
már teljesíteniük is lehetne.

Tán, ne maradjon hátra, mert az, akkorra, már teherként rakódna esetleg, mindaz, a következőknek.

Amit nem végeztek el, eddig, a saját sorsukban, az még, tán, generációsan lehetséges, még időben lenne.
tegyenek meg, mert hiába a sok pénz, ha a megértés nincsen a családokon belül meg.
Én nem tehetek mást, mint, hogy leolvasom,
az engem megtisztelők tenyereit,
mind a kettőt. Hiszen, már, összefüggésében olvasom le,
ebből kiderülhet, akkor rögvest,
hogy hol tart, a sorsában.
S a generációs feladatában,
adott-e, van-e még megoldandó számára,
vagy az el nem végzett generációs feladatokból, most is még, rávetűlő feladat.

S éppen, mit lenne szükséges még megélnie, úgy, hogy önmagáért és azáltal, a családjáért is tegyen, mint, a következő generációért. Amit teszel másokért, teszi aki arra éppen, emberileg beért, adni születtünk, a jóból és szépből, másról nem szólnak tenyerek. Az egészséges körforgásról szól, a két tenyér térképe, összefügg minden mindennel.

Ha tolerancia se alázat, nincsen megfelelően a saját sorshoz, generációs feladatokhoz, s a tudáshoz, sorban, jönnek az ismétlések. Ahogy látom, addig tartanak, amíg nem tudjuk, önmagunkért is, kimondani, azt, hogy szerintem, az önmagamért, a Hazánkért, az elnézést kérek, a bocsánatot kérek, a tévedtem, a nem kontrolláltam, a hiszékeny voltam, a nem mérlegeltem időben, nem ismertem fel a saját lehetőségeimet, számomra jól, időben.

Van belső kontrollunk és mindenkinek, amikor azt hallom, hogy kipördíti a szót, arról, amit magam találtam fel, szinte sértődötten, mondja, tudom. Aztán nélkülem, helyettem kinek van akkora lehetősége, hogy az oktatását a saját feltaláltamnak, megoldja helyettem. Azt a, ide születtem, a hely adta a lehetőségemet arra, hogy az engem megtisztelő nagyon sok ember érkezése, Tenyérolvasása által, feltaláljam azt, amit tíznél több éve oktatok, Julamami védjegyesen.

Ha csak úgy el lehet venni, mindent amit magam találtam fel, akkor sem tudja más oktatni úgy, mint ahogy én magam, azt a. Én, aki sok évet szolgáltattam, a születésemmel hozott tehetségem általi tudásom adta azt, hogy megtiszteljenek az emberek, a tudásomért, a felém nyitott tenyereikkel. Ha az Isten velem, velünk, hát kicsoda ellenem, ellenünk.

Segítek magamon, mint eddig is, hogy az Isten is megsegítsen, át adnám már a tudásomat, oda, ahol emberileg éretten értők, jelentkeznek érte. Hiába ollózzák ki, rakják össze maguknak kényelmesen, az eredeti, a feltaláltam szerinti, tudás nélkül ez nem tud működőképesen átmenni. Segíts magadon az Isten is megsegít módon teszem a dolgom, van hozzá bőven alázatom.