Tiszteletem, oda, ahol azt még, értik és fogadni tudják.
Megbocsátani nem tudni még, hogy lehet-e, azt a sok mindent, ami mások általi és kényük, kedvük, szerint, megtörténhetett.
Mert elhitték, hogy megtehetik, félreérthették, ha lehet, akkor már azt, szabad is nekik, megmutatták és vakmerően meg is tették.
Így aztán, nem juthattam el, a sorsomban, odáig.
Ah, hogy mindazzal, amit elértem, magam számára, az emberi méltóságomnak a megtartásához, jól megérdemelten, a sorsomnak megfelelően, teljesíteni is tudjam.
A saját, jó életminőségemet, a szerintem, életszerű tartalékot, én magam a hivatásom gyakorlásával, teremthessem meg.
Minden meg lett változtatva, nem kapcsolódnak, sem időben, sem megoldásban egymáshoz, az addig a régi módon, még működőképes életformánk, hirtelen döntéssel megváltozott.
Többségében azt sem tudjuk, mi maradt a régi szerint és mit kellene tudnunk, napi szintű változása szerint. Nincsenek róla hírek, sem információk úgy, hogy mi az Isten adta Nép is, a valóságnak megfelelően, jól tájékozottak legyünk.
Mit várnak el tőlünk, a legfrissebb döntések szerint, ránk lettek húzgálva a nemlétező, sablonok. Óvatosan írom, se a sorsunk, sem az elért szintünk, nem egyforma ám, másokéval, tán, csupán hasonló.
Felelős-e még értünk a döntéshozókból bárki is, úgy, hogy, ha az nem jó nekünk, vagy túlzottan, nehezíti az életünket, hétköznapi szinten.
Nincs számunkra lehetőség, hogy akkor az, meg lenne változtatva, aszerint, hogy nekünk az, életszerüen élhető legyen most.
Nem adhatom fel, mert amiért megdolgoztam, a saját Hazánkban, az legyen alapja mindannak, ami a következőknek is, alapnak maradhat.
Valamit hátra akarok hagyni, hogy az életemnek most is, értelmet adjak, racionálisan is teljesíteni tudjak.
Ha már, a saját sorsomnak, a racionális megoldásában, gátolva voltam és vagyok, amíg élek, van remény rá, hogy teljesíteni tudok.
Ne add fel, meggondolatlanul ne válj el, a Hazádat végleg ne hagyd el.
Heringes Árpádné, prevenciósként. Műhely, a megelőzésért ev.
Paksról a Hergál Házból. Szeretettel, a Julamami
Ismerve a generációs feladatod, tán teherként, a következőkre nem hagyod. heringesa1@gmail.com