Nem siettem, nem kapkodtam,
éltem a saját életritmusomban,
s döntöttem úgy, ahogy azt
a gondolkodó agyammal,
lelkemmel, szívemmel,
tehettem, ez az életem.
Életet adtam mint sokan
életet a gyermekeknek,
hogy vigyék tovább azt a jót,
amit én magam nem tehettem.
Mi megszüljük a gyermekeinket,
szép életet, jövőt szánva nekik,
nem tudva azt, hogy olyanok
fogják eldönteni, hogyan
éljenek, akikből hiányzik
valami ahhoz, hogy tudják,
mit és miért is úgy tesznek.
Ha nem tiszteled önmagad, akkor
ugyan, hogyan tisztelnél másokat.
Ha még önmagadat legyőzni te
nem tudtad, meggyőzni azt,
aki már azon túl van, hogyan.
Hol vagytok Világ intelligensei,
adjátok a tanácsokat oda, ahova, a
jóérzésből, az emberségből még férne,
teszitek-e azt is, ami Isten adta feladat.
S ha benned tisztelet, szeretet nincsen,
kezeid a zsebeidben, jobb legyintéshez,
szokni, mint megalázó kezet rázogatni.
A pénzhegyekért mindent, az emberek
miért nem lehetnek annyira fontosak, ha
szintjük alatt maradnak, csak sanyarognak.
Ha nem érted még a saját nagyságodat, a
többiektől mond mit várnál el és hogyan,
itt igen sokan összefüggésében is látnak.
Ha túlmégy önmagadon, nevetséges vagy,
kilátszik már minden, amit még tervezel.
Szép egészséges lelkű Világunk lehetne,
bennem emberies tolmács is működik,
úgy mondom emberi nyelven oktatom.
Akik megtanulják tőlem amit tudok,
nekik már nem idegen nyelv ez sem.
Hiszen, nem különb senki senkinél se,
nem választ szét bennünket a pénznek
többlete, hiánya, itt nincs különbség,
önmagukká válhatnak az emberek.
Itt a Hazámban élem az egyszerű,
de nekem mégis nagyszerű
életemet, itt gyakorlom
a hivatásomat, ide jönnek,
megtisztelnek az emberek.
Nem tartozom se ide, se oda,
tartozom így hát mindenhova,
hiszen az én hivatásom az ilyen,
szolgálat azokhoz, akik ezt is
igénylik, az emberiesek közül.
Sok-sok intelligens ember
jött már el a feltaláltamért,
hogy mondjam meg mit látok,
a tenyerükben, megelőzésben.
Magamat nevelve sokadiknak
születve, elvégeztem az iskolát,
amit itt lehetett és gondoltam,
a számomra a hivatásomhoz
szükséges, mert nem volt,
olyan tudás addig bennem.
Nem mondták, magam miatt
tettem, hogy adni tudjak oda,
ahol ők másban tehetségesek.
Az emberek gondolkodnak,
lelkesek, szívesek, egyedül
születtünk le mindannyian.
Saját feladatunkat hozva,
kiteljesedve az életünk
adta lehetőségeinkben,
hogy a sorsunkat éljük
és ne csak lődörögjünk.
Kérlek Isten légy velünk,
a Hazánk legyen jó, szép,
ah, ne hagyd, hogy
az emberekre,
rátelepedjenek
az üres érdekek.
Élünk itt, szívesen,
lelkesen, gondolkodva,
együtt mindannyian mint
egy összetartozó családias.
Nem ártunk, nem bántunk és
mégis, megélve a generációs
feladatainkat egyenként is.
Tiszteletben tartva a másik
különbözőségeit, bele
nem ártva magunkat,
se abba, se másba.
Mind itt születtünk,
valami oly fontosra,
senki sem jött ide
fölöslegesre le.
Tudod te Isten,
ha nincs, mert
úgy döntöttek,
diplomája azoknak,
akik nyelvvizsgát, másik
nyelvből nem tettek. Mert
nem abban kiválóak, attól
még tehetségük, tudásuk,
intelligenciájuk az adott.
Hiszen mi is lenne velünk,
ha mindenkinek, ugyanazt,
ugyanúgy kellene tennie,
lennie. Hisz az emberek,
emberségeseknek, nem
gépieseknek születtek.
Egy Haza ez csak egy,
ide teremtettünk jót
és szépet. Tettük bele
a tehetségünk által is,
a kiteljesedéséhez azt
amivel hozzájárultunk,
ahhoz, hogy majd innen meg
is kaphassuk, amit beletettünk.
Sorsukat ők el nem érték, félbe is
maradt életek, szanaszét emberek,
ugye nem csak a bőségesért teszik,
azért élnek így, ugyan jó-e az nekik.
Hova lesz az emberek reménye,
ha mindent amit elterveztek és
ide beleteremtettek. Ha nem ahhoz
értően, csak úgy, valamit látszólag
tesznek, hogy ne mondhassák el azt,
hogy semmit sem tettek, odavetnek.
A legértékesebbnek még mindig az
embereknek kellene lennie és nem
a pénznek és egyéb hivalkodásukat
mutogató külsőségeknek. Hiszen az
csak kiszolgálná az embereket, hogy
jó minőségű életet élhessenek itthon.
Természetesen önmagukhoz mérve,
legyen meg mindenük, amiért tettek
eleget, hogy a sorsok körbeérjenek.
Emberesedve megerősödjenek, a
sorsukhoz,a működő alapjukhoz.
Ne legyenek össze – vissza rángatva
az emberek, hogy azt sem tudják,
merre van az előre, ki a segítő, s
ki az aki, a látszatosa mindennek.
Te akit elvittek az energiák jó
messzire a valóságtól, ugyan,
hogy számolsz el te esténként
magaddal, mennyi olyat tettél,
amitől nem önmaguk ők már.
Fordulj valakihez aki tényleg
érti mi miért is van úgy, hogyan
tudsz úgy kihátrálni abból, hogy
meg ne sérüljél te sem, de engedd
el azokat, akik beléd beszélték mindazt.
Térj magadhoz és vissza a helyes útra,
hiszen te is minta, mindenki minta. Egy
vagy több embernek, a felelősségedet is,
gondolom ismered mindezekben tényleg.
Édes Hazám Csoda Szép, nem menj még,
hiszen a megérdemelt széppel, jóval
meg sem jöttél, várunk rád oly rég.
Különös oktatás, nevelés tréning,
Általános műveltséget növelő,
(Tenyérolvasó), gyakorlatok.
A magam által feltaláltak
rajzos formájában, hogy
ne szenvedj az életedtől.
Láss rá a generációs jeleidre,
hogy megélhesd a generációs
feladataidat, ne hagyd a sarjadra.
Azt ami nem tartozna rá, más az
a sors, amit hozott, nem a tiedet
vinné tovább, van sajátja neki.
Nem tartozom se ide, sem oda,
tartozom az Online oktatásomra
bejelentkezőhöz és bizony, akkor
ott éppen, ráfigyelek és csak oda.
Magyarországról, Pakson a
Hergál Házból.
Szeretettel. Julamami