Kérlek Uram… 2016.10.05. – 2021.10.05. https://julamami.com

madár

Nem siettem, nem kapkodtam,

éltem a saját életritmusomban,

s döntöttem úgy, ahogy azt

a gondolkodó agyammal,

lelkemmel, szívemmel,

tehettem, ez az életem.

Életet adtam mint sokan

életet a gyermekeknek,

hogy vigyék tovább azt a jót,

amit én magam nem tehettem.

Mi megszüljük a gyermekeinket,

szép életet, jövőt szánva nekik,

nem tudva azt, hogy olyanok

fogják eldönteni, hogyan

éljenek, akikből hiányzik

valami ahhoz, hogy tudják,

mit és miért is úgy tesznek.

Ha nem tiszteled önmagad, akkor

ugyan, hogyan tisztelnél másokat.

Ha még önmagadat legyőzni te

nem tudtad, meggyőzni azt,

aki már azon túl van, hogyan.

Hol vagytok Világ intelligensei,

adjátok a tanácsokat oda, ahova, a

 jóérzésből, az emberségből még férne,

teszitek-e azt is, ami Isten adta feladat.

S ha benned tisztelet, szeretet nincsen,

kezeid a zsebeidben, jobb legyintéshez,

szokni, mint megalázó kezet rázogatni.

A pénzhegyekért mindent, az emberek

miért nem lehetnek annyira fontosak, ha

szintjük alatt maradnak, csak sanyarognak.

Ha nem érted még a saját nagyságodat, a

többiektől mond mit várnál el és hogyan,

itt igen sokan összefüggésében is látnak.

Ha túlmégy önmagadon, nevetséges vagy,

kilátszik már minden, amit még tervezel.

Szép egészséges lelkű Világunk lehetne,

bennem emberies tolmács is működik,

 úgy mondom emberi nyelven oktatom.

Akik megtanulják tőlem amit tudok,

nekik már nem idegen nyelv ez sem.

Hiszen, nem különb senki senkinél se,

nem választ szét bennünket a pénznek

többlete, hiánya, itt nincs különbség,

önmagukká válhatnak az emberek.

Itt a Hazámban élem az egyszerű,

de nekem mégis nagyszerű

életemet, itt gyakorlom

a hivatásomat, ide jönnek,

 megtisztelnek az emberek.

Nem tartozom se ide, se oda,

tartozom így hát mindenhova,

hiszen az én hivatásom az ilyen,

szolgálat azokhoz, akik ezt is

igénylik, az emberiesek közül.

Sok-sok intelligens ember

jött már el a feltaláltamért,

hogy mondjam meg mit látok,

a tenyerükben, megelőzésben.

Magamat nevelve sokadiknak

születve, elvégeztem az iskolát,

amit itt lehetett és gondoltam,

a számomra a hivatásomhoz

szükséges, mert nem volt,

olyan tudás addig bennem.

Nem mondták, magam miatt

tettem, hogy adni tudjak oda,

ahol ők másban tehetségesek.

Az emberek gondolkodnak,

lelkesek, szívesek, egyedül

születtünk le mindannyian.

Saját feladatunkat hozva,

kiteljesedve az életünk

adta lehetőségeinkben,

hogy a sorsunkat éljük

 és ne csak lődörögjünk.

Kérlek Isten légy velünk,

a Hazánk legyen jó, szép,

ah, ne hagyd, hogy

az emberekre,

rátelepedjenek

az üres érdekek.

Élünk itt, szívesen,

lelkesen, gondolkodva,

együtt mindannyian mint

egy összetartozó családias.

Nem ártunk, nem bántunk és

mégis, megélve a generációs

feladatainkat egyenként is.

Tiszteletben tartva a másik

különbözőségeit, bele

nem ártva magunkat,

se abba, se másba.

Mind itt születtünk,

valami oly fontosra,

senki sem jött ide

fölöslegesre le.

Tudod te Isten,

ha nincs, mert

úgy döntöttek,

diplomája azoknak,

akik nyelvvizsgát, másik

nyelvből nem tettek. Mert

nem abban kiválóak, attól

még tehetségük, tudásuk,

intelligenciájuk az adott.

Hiszen mi is lenne velünk,

ha mindenkinek, ugyanazt,

 ugyanúgy kellene tennie,

lennie. Hisz az emberek,

emberségeseknek, nem

gépieseknek születtek.

Egy Haza ez csak egy,

ide teremtettünk jót

és szépet. Tettük bele

a tehetségünk által is,

a kiteljesedéséhez azt

amivel hozzájárultunk,

ahhoz, hogy majd innen meg

is kaphassuk, amit beletettünk.

Sorsukat ők el nem érték, félbe is

maradt életek, szanaszét emberek,

ugye nem csak a bőségesért teszik,

azért élnek így, ugyan jó-e az nekik.

Hova lesz az emberek reménye,

ha mindent amit elterveztek és

ide beleteremtettek. Ha nem ahhoz

értően, csak úgy, valamit látszólag

tesznek, hogy ne mondhassák el azt,

hogy semmit sem tettek, odavetnek.

A legértékesebbnek még mindig az

embereknek kellene lennie és nem

a pénznek és egyéb hivalkodásukat

mutogató külsőségeknek. Hiszen az

csak kiszolgálná az embereket, hogy

jó minőségű életet élhessenek itthon.

Természetesen önmagukhoz mérve,

legyen meg mindenük, amiért tettek

eleget, hogy a sorsok körbeérjenek.

Emberesedve megerősödjenek, a

sorsukhoz,a  működő alapjukhoz.

Ne legyenek össze – vissza rángatva

az emberek, hogy azt sem tudják,

merre van az előre, ki a segítő, s

ki az aki, a látszatosa mindennek.

Te akit elvittek az energiák jó

messzire a valóságtól, ugyan,

hogy számolsz el te esténként

magaddal, mennyi olyat tettél,

amitől nem önmaguk ők már.

Fordulj valakihez aki tényleg

érti mi miért is van úgy, hogyan

tudsz úgy kihátrálni abból, hogy

meg ne sérüljél te sem, de engedd

el azokat, akik beléd beszélték mindazt.

Térj magadhoz és vissza a helyes útra,

hiszen te is minta, mindenki minta. Egy

vagy több embernek, a felelősségedet is,

gondolom ismered mindezekben tényleg.

Édes Hazám Csoda Szép, nem menj még,

hiszen a megérdemelt széppel, jóval

meg sem jöttél, várunk rád oly rég.

Különös oktatás, nevelés tréning,

Általános műveltséget növelő,

(Tenyérolvasó), gyakorlatok.

A magam által feltaláltak

rajzos formájában, hogy

ne szenvedj az életedtől.

Láss rá a generációs jeleidre,

hogy megélhesd a generációs

feladataidat, ne hagyd a sarjadra.

Azt ami nem  tartozna rá, más az

a sors, amit hozott, nem a tiedet

vinné tovább, van sajátja neki.

Nem tartozom se ide, sem oda,

tartozom az Online oktatásomra

bejelentkezőhöz és bizony, akkor

ott éppen, ráfigyelek és csak oda.

Magyarországról, Pakson a

  Hergál Házból.

Szeretettel. Julamami

Logo

Nézz szét, a sorsodat éld… 2017.10.04. – 2021.10.04. https://julamami.com

 

Különös oktatás, nevelés, eladó, jól

érzékelő vevő, boldogan veszi meg.

Ha neki van üzleti érzéke is ehhez,

mert nekem pont olyanom nincsen.

Betanítok az oktatásra, nevelésre,

megfelelő szinten lévő embereket,

akikkel én magam beszélgetek el.

Bárki, nem tudja megtanulni sem,

ahhoz is megfelelő szintű legyen.

A 2017. évben élve, tudni illene,

lelki fejlődés nélkül nem jól megy.

Bajba kerülhetnek az intelligensek,

mert ők, nem ártanának senkinek.

Feltételezik, hogy tán nekik sem.

Védelem, az ő saját lelki szintjük,

lelkesen, szívesen, gondolkodva,

nyugodtan nézhetnek a Világra.

A belső kontrolljuk rendben van.

Amikor össze-vissza nevelődik,

erős hatások alatt van.

Nem tud kialakulni

a személyisége,

olyanná válik,

mint az a minta,

ami ott volt végig, őelőtte.

Van az Isten, ha elhiszed, ha

még nem, meglesz az időben.

Ha túl sok volt a szeretet hiánya,

helyette az elvárásféle, nem volt eleget

dicsérve sem, látható az, ami kialakult benne.

Nincs határa, hirtelen sokat akar pótolni azokból,

amire vágyott, nem kapott meg és nélkülöznie kellett.

S kiszolgálja magát azokban a helyzetekben, amikor már

erősödhetne a karaktere éppen attól, hogy bár ott van, de

 alázattal kivárja, akkor legyen meg, ha megdolgozott érte.

Amikor a másokét elveszed, nincs se tolerancia, se alázat,

se lemondás benned, akitől te elveszel, őt megrekeszted.

Addig gyakorlod, amíg a lelkesek, szívesek, gondolkodók,

kénytelenek elhagyni a helyet, azt lelketlenné teszed.

Mivel nem volt meg a körforgás, csak az általad ártás,

bevonzod a hiányt amit mindezek által te generáltál.

Ha anyagi síkjukban rekeszted meg, mert te abban

rombolod le magadat, akkor lelkileg jön a feladat.

Azután megnézheti magát ő, akire rávetül majd,

helyetted, pedig lehet, semmi rosszat nem tett,

de generációsan pont ő kapja meg, azt a terhet.

Elveszíthetsz mindent ami soha nem volt a tied,

 lelkileg rekeszted meg magadat, s lehet végleg.

A generációs jelek ott vannak sorban, vagy épp

átlósan, esetleg másképp és gyakran, meg lehet

tanulni azt. Megtudnák ők is, akiknek most más

kapaszkodójuk nincsen, az ő tartásuk is beérjen.

Ha lenne néhány emberies is döntés helyzetben.

Egy Haza ez csak egy, ide teremtettük a sok jót

s szépet, nem válogattunk kinek teremtettük.

Ha nem fékeződik le a szerzésben, előfordul,

hogy láthatóvá válik minden, amit mások

ellen ártásként elkövethetett életében.

Ha bárki bekerülhet, bárhova, ahol

alapvető kellene legyen a tartás,

méltóság, az emberies jellem.

Akkor szét lesz húzgálva az,

ami annak kifele a tartását és az

 ott tevékenykedőknek a méltóságát

addig adhatta, hétköznapivá válik az is.

Elszürkül általa, módszeresen minden,

ami vonzó lehetne a fiataloknak, ami

motiválhatná őket abban, fejlődjenek.

Tegyenek önmagukért, nőjenek ahhoz

fel, a tehetségükben boldoguljanak.

Ha nem lesznek különbségek se és

már semmiben, sehol sem, mert

amit felépítettek, szeretettel

oly sokan sok szépet és jót

beletettek, az odalehet.

Ha nem hozzáértő

dönti el, mi legyen.

Élethelyzeteknek

megfelelően fontos,

hogy ne romboljon,

ha építeni nem képes.

Ne sodorjon bele olyan

embereket, akiknek, nem

az a sorsa, csak intelligensen

nem tanultak meg ártani, csak

védekezni igyekeznek életükben.

Akkor lépnek a saját érdekükben,

ha már látszik, nem tesz értük senki,

valami oknál fogva ki kell várják a jót.

Hasonló másokkal, meg ne történjen,

azért képesek azt, szerintük jelezni.

Ha nem tanulható sehol sem, akkor

mit és hogyan várhatják ők azt el.

Mondhatják könnyű nekem ennyi

mindenféle emberrel találkoztam.

Igen így van, oktatnám, nevelném,

hogy másoknak is meglegyen ez is.

Ha benne tatás, méltóság nincsen,

nem hivatásként gyakorolja, csak

feltolták oda. Annyi esze lehetne,

legalább neki, hogy visszanézve

a tükrét neki is, el kell viselnie.

Legalább ne árts, se ne bánts,

tanulj meg magadra vigyázni,

téged sem pótolhat senki más.

A múlt elmúlt, a most pillanata

az a fontos, alapot adhat arra,

hogy felismerje, alkalmazkodni

is neki kellene, megtanulnia.

Átfordultunk három éve a

jó energiákban vagyunk,

aki mégis rosszalkodik,

tapasztalni fogja ma,

vagy holnap, esetleg

a jövőhéten, kilátszik.

Felszínen lesz minden,

jól láthatóan hétköznapi

lesz az is, amit oly sok éve

elfedni igyekszik, már látszik.

Győzz meg, legyőzni könnyű

engemet, nem harcolnék sem

ellened, se melletted, én oktatnék,

nevelnék azzal ami a hivatásom lett.

Akit az írásaim megérintettek, meg is

értették általuk azt, ami ünnepi lehetne,

ha felismernék az emberek a hétköznapok

sűrűjében, a megoldásaik is ott leledzenek.

Egyenként, saját és generációs jelekkel szült

az anyánk bennünket mind, amit nem hoztál

tudásként, tanuld meg időben, el ne késsél.

Mert a visszanézésnél, el kell számoljál

önmagaddal, tisztítsd fel a lelkedet,

kérj segítséget azoktól, akik abban

avatottak, akik emberiesek és tudják,

életvitelszerűen naponta gyakorolják.

Legyél igényes rá, hogy tartásod és

méltóságod legyen, a sorsodhoz.

Nézd meg, hogyan él, az beszél.

Magyarországról,  Pakson a

Hergál Házból. Online

Szeretettel. Julamami